5 ok, hogy Joe Biden miért nem fog amerikai katonákat küldeni Ukrajnába
Sokan úgy vélik, hogy az Egyesült Államoknak is komoly szerepe volt abban, hogy kitört az orosz–ukrán háború. Joe Biden az elmúlt hetekben folyamatosan arra figyelmeztetett, hogy Oroszország bármikor megtámadhatja Ukrajnát, de igyekezett a diplomáciai megoldásokat sürgetni. Ugyanakkor közben több ezer amerikai katonát küldött Európába a NATO-tagországok megerősítésére, ami minden bizonnyal Vlagyimir Putyin orosz elnöknek sem tetszett.
Most, hogy már elkezdődött a háború, felmerülhetett a kérdés, vajon Amerika beszáll-e a harcba. Biden viszont leszögezte, hogy nem fog haderőt küldeni Ukrajnába, még az ott élő amerikai állampolgárok kimentésére sem. Sőt, inkább csapatokat vont ki az országból, korábban ott szolgáló katonai tanácsadók és megfigyelők hagyták el Ukrajnát.
De vajon miért húzta meg ezt a vörös vonalat elnöksége legfajsúlyosabb következményekkel járó külpolitikai válságában? - tette fel a kérdést a BBC, és öt okot sorolt fel válaszként.
Nem nemzetbiztonsági érdek
Ukrajna nem az Egyesült Államok szomszédságában található, nem ad otthon katonai bázisnak, nincsenek stratégiai olajtartalékai, és nem is számít jelentős kereskedelmi partnernek. Bár ez korábban több volt amerikai elnököt sem akadályozott meg a háborúkba való beszállásban. Bill Clinton 1995-ben tette ezt meg a délszláv háborúban, Barack Obama pedig 2011-ben a líbiai polgárháborúban. 1990-ben George H. W. Bush a jogállamiság védelmével indokolta a nemzetközi koalíciója létrehozását Irak Kuvaitból való kiutasításához. Most Bien magas rangú tisztviselői is hasonló nyelvezettel mondják azt, hogy Oroszország a béke és a biztonság nemzetközi elveit fenyegeti, viszont ők is inkább a gazdasági szankciókat tartják jó válasznak, nem a katonai műveleteket.
Nem támogatja a katonai beavatkozást
Biden alapvetően a be nem avatkozást pártolja, bár természetesen voltak már példák az ellenkezőjére. Például támogatta az Egyesült Államok katonai fellépését az 1990-es években a balkáni etnikai konfliktusok kezelésére, és 2003-ban megszavazta Amerikai iraki misszióját. Azóta viszont egyre óvatosabb az amerikai haderő felhasználásával kapcsolatban. Ellenezte például Obama líbiai beavatkozását és az afganisztáni csapatok létszámát növelését. Sőt továbbra is kitart amellett, hogy jó döntés volt tavaly kivonni Afganisztánból az amerikai katonákat annak ellenére is, hogy utána a tálibok elfoglalták az országok, majd humanitárius katasztrófa kezdett kialakulni.
Az amerikaiak sem akarnak háborút
Az AP-NORC nemrég készített egy közvéleménykutatást, amelyben a megkérdezettek 72 százaléka úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államoknak vissza kellene venni az orosz-ukrán konfliktusban játszott szerepéből, vagy egyáltalán nem is kellene benne részt vennie. Az amerikaiak most inkább a saját országuk problémáikkal vannak elfoglalva, például az emelkedő inflációval, amire Bidennek is figyelnie kell, hiszen közelednek a félidős választások. Nem mellesleg a washingtoni törvényhozók sem támogatják az amerikai csapatok telepítését Ukrajnába, inkább a szigorú gazdasági szankciókat támogatják. Marco Rubio republikánus szenátor például azt mondta, hogy a világ két legnagyobb atomhatalma közötti háború senkinek sem lenne jó.
A szuperhatalmi konfrontáció veszélye miatt
Talán ez a legfontosabb ok a katonai be nem avatkozásra. Biden nyíltan kimondta, hogy nem akar világháborút kirobbantani azzal, hogy megkockáztatja az amerikai és orosz csapatok közvetlen összecsapását Ukrajnában.
- mondta.
Nincs szerződéses kötelezettség
Nincsenek olyan szerződéses kötelezettségek sem, amelyek arra kényszerítenék az Egyesült Államokat, hogy vállalja ezt a kockázatot. Bár a NATO-tagok számára alapvető kötelezettségvállalás az, hogy ha egy NATO-tagországot megtámadnak, akkor a többi tagnak segítenie kell, Ukrajna viszont nem tartozik a NATO-hoz. Oroszország éppen azért háborúzik most, mert Putyin azt akarja, hogy ez így is maradjon, pedig Ukrajna csatlakozna a NATO-hoz.