BUDAPEST
A Rovatból

5 könyv, ami téged is békebeli pestivé tesz

A cikkben felsorolt könyvek olyan szerzők művei, akik maguk is részesei voltak a békebeli főváros mindennapi életének, s így valóban hiteles képet tudnak számunkra adni az akkori világról, emberekről és érzésekről.
Pályi Brigitta írása az Emlékezz Budapest blogon, Címkép: Fortepan/Klösz György - szmo.hu
2019. április 27.



Pályi Brigitta vagyok, doktorandusz hallgató a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájában. Történészként a 20. század eleji Budapest tanulmányozása során számos értékes és érdekes részletet találtam, amelyet szeretnék mindenkivel megosztani: anekdoták, pletykák, legendák, különös, megdöbbentő tények a főváros tereiről, utcáiról, épületeiről és emberközeli történeteiről. Ezúton szeretném megismertetni és közelebb hozni a munkámat, megmutatni a város egy új, eddig ismeretlen arcát és hétköznapjait, közös múltunkat, történelmünket. Emlékezz, hát Budapest!

Az Emlékezz Budapest című blog szerzőjeként minden könyv felkelti az érdeklődésemet, amely a 20. század eleji Budapesttel foglalkozik. A legjobban mégis azokat az írásokat kedvelem, amelyek olyan szerzők művei, akik maguk is részesei voltak a békebeli főváros mindennapi életének, s így valóban hiteles képet tudnak számunkra adni az akkori világról, emberekről és érzésekről. Itt van néhány közülük, amelyeket olvasva megérthetjük, hogy mit is jelentett a múlt század elején pestinek lenni.

1. Krúdy Gyula: Pest-budai hangulatok

Ha valaki a régi Budapest hangulatát igazán szeretné átérezni, elsőként feltétlenül Krúdy Gyula írásaihoz forduljon. Az egyik kedvenc novella-válogatás kötetem a Pest-budai hangulatok (Alinea Kiadó, 2013), amely remekül gyűjti össze Krúdy azon írásait, amelyek segítségével egy kicsit részesei lehetünk a múltszázad eleji Budapest életének.

Olvasás közben megjelenik előttünk a pesti utca, minden szereplőjével – a bérkocsisoktól a rikkancsig – magas bérházak sorával körülvéve; a kávéházak otthont idéző állandó forgataga – szinte érezni a levegőben a frissen őrölt kávé és a friss, ropogós kifli illatát, hallani a csészék, tányérok csörömpölését és az újságok lapjainak neszezését. Majd felbukkan a pesti polgár, aki helyet foglalva az aranytükrös kávéház egyik asztalánál, kéri a kávéját, amely akkoriban nemcsak egy egyszerű fekete színű ital volt, hanem a kávé egyben

„mutatta a pesti polgár életét, sorsát, politikai pártállását” is.

Az egyszerű pesti polgár mellett azonban a novellákból olyan neves személyeket is megismerhetünk, mint Podmaniczky Frigyes bárót, „az Andrássy út vőlegényét”; Schumayer (Pilisy) Rózát, „Pest rózsáját”, aki elit bordélyt tartott fenn az V. kerület egyik bérlakásában; vagy Pórfit, aki kalapjaival „köszöngetni tanította Budapestet”. Ha tehát, valaki a 20. század eleji Budapest valódi arcát szeretné meglátni, és átérezni az akkori „pesti életérzést”, mindenképp vegye kezébe ezt a könyvet.

2. Kárpáti Aurél: Budai képeskönyv

„Egy darab ittfelejtett múlt…” – írja Kárpáti Aurél Budai képeskönyv (Élet Irodalmi Nyomda, 1914) című novelláskötetében a 20. század eleji Tabánról.

A könyv, a címe ellenére tehát, nem képekben, hanem novellákban örökíti meg Budapest egyik legkülönlegesebb és egyben legszegényebb városrészének mindennapjait.

Ennek az írásnak pontosan ez a legérdekesebb vonása: hogy nem Pestről szól, hanem Budáról. A budai emberek élete szinte ellentéte volt a mulató pesti polgárokénak. Különösen a Tabán hétköznapi lakóinak, akik szinte falusias környezetben, gondolkodással és életvitellel élték hétköznapjaikat.

A könyv azonban azért is igazán megkapó, mert annyira emberközeli. Olyan egyszerű budai polgárok életébe csöppenhetünk bele, mint a magányos, idős „ködlovag”, aki minden kedden Chopint játszik a zongorán, s közben újra átéli a múltját, „a csókokat, a csalódást, a vágyakat, a könnyeket és megújuló tavaszi szerelmeket, amelyek a Russwurm kávéival kezdődtek és végződtek”; vagy a Turner kisasszonyok, akik a „Három szerecsen” nevű kávémérés tulajdonosai, s akik fejét elcsavarja egy pesti gavallér; és a kövér család, ahol a család egyetlen lányát meglátva a szerzőnek azok a bútorszállító kocsik jutottak eszébe, amelyek „májusban és novemberben méltóságteljesesn döcögnek a pesti utcákon, s amelyeknek párnázott belseje három szobabútort rejteget.”

Az egyszerű emberek között azonban egy híresség is felbukkan – aki a tabáni legendák egyik főhőse – maga Casanova személyében, aki állítólag 1759-ben megfordult Budán, s a tabáni Hadnagy utcában szállt meg. Ennyit bemutatóul, a többi csábító dolgot meghagyom a kíváncsi olvasónak.

3. Gábor Andor: Pesti sirámok

A világon semmi sem tökéletes. Ahogyan Budapest városa sem. Már a 20. század elején Budapestnek is megvoltak a maga szépségei, ahogy a hibái is. Ezekre a hibákra hívja fel a figyelmünket Gábor Andor, az akkori kor egyik neves író, költő, dalszövegírója. Pesti sirámok (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1958 – ez egy újra kiadott gyűjteményes kötet) című munkájában a főváros hétköznapi életét igencsak kritikus szemmel vizsgálja, kiemelve minden hiányosságát és hátulütőjét, ami valljuk be, eléggé szokatlan, hiszen a legtöbb író és költő inkább csak a város szépségeit emeli ki.

Gábor Andornak köszönhetően megtudhatjuk, hogy a pályaudvarok szűkösek és koszosak (a Déli csak egy „nagyobb szabású vidéki csűr”), a villamosokkal való közlekedés káosz (tekintve, hogy majdnem mind más társaság kezében van), a gáz ára magas; az élelmiszerek közül csak egy dolognak vitték le az árát: a fácánnak, amelyet majd ehet a szegény eddig csak „kirántott poloskalábat” evő budapesti nép; és már nem is beszélve a fővárosi vezetőség korrupt üzleteiről.

A könyv hangvétele talán egy kicsit túlságosan is kritikus, de mindenképp megéri kézbe venni, hogy megláthassuk Budapest tökéletlenségének szépségeit is.

4. John Lukacs: Budapest 1900

Ugyan nem a szépirodalmi, inkább a történelmi munkák közé sorolható John Lukacs Budapest 1900 (Európa Könyvkiadó, 1991) című műve, mégis megéri fellapozni, ha az ember az 1900-as évek eleji magyar főváros életéről szeretne többet megtudni. A szerző igaz, csak 1924-ben született, de Budapesten nőtt fel és sokat kutatott a témában, így írása igen értékes.

A könyv, bár nem szépirodalmi munka, mégis olvasmányos, s az egyik legfőbb értéke, hogy hihetetlen részletességgel mutat be mindent, amely a 20. század elején jellemezte Budapestet.

Olvashatunk pl. a Déli pályaudvarról induló a Horvátországon keresztül Velencébe tartó vonatról, amely rendszerint este 8-kor indult Budapestről, és másnap délután negyed 3-kor érkezett Velencébe; az aquincumi római táblákról, amelyeket a múzeum megalapítása előtt a Frindt-féle kiskocsmában tároltak; vagy a pesti belváros jellegzetes nyári illatáról, amelyben „a hűvös papír- és a meleg pörköltkávé-szag keverékébe olykor egy árnyalatnyi orgona- (vagy talán heliotróp-?) illat vegyült a borbélyüzletekből”.

Ez a könyv talán kevésbé könnyen olvasható, mint egy novelláskötet, de ha valaki valóban a téma szerelmese, akkor megéri kitartóan végigolvasni.

5. Jaj be szép ez a Pest

A legtöbb Budapestről szóló munka általában prózában íródott. De valóban csak ezek a művek lehetnek hasznunkra? Ha érdekel minket a főváros múltszázad eleji élete, akkor nemcsak a prózához, de a korszak neves költőihez is fordulhatunk segítségért.

Számos olyan vers született híres költők tollából, amely Budapest egy-egy részletét mutatják be. Hogy ezekre rábukkanjunk nem szükséges száz verseskötetet átböngésznünk, hiszen összegyűjtve megtalálhatjuk őket egy könyvben. Jaj be szép az a Pest (Budapest Főváros Önkormányzata, 1996) címmel

egy gyűjteményes kötetben neves költők szerzeményeit olvashatjuk, amelyek központi témája Budapest.

A kötetben olyan nagy nevek szerepelnek, mint Ady Endre, Arany János, Illyés Gyula, Kosztolányi Dezső, Nemes Nagy Ágnes és Szabó Lőrinc.

A régi budapesti élet tehát, csak egy karnyújtásnyira van… a könyvespolcon.

Hogy kinek is szól az Emlékezz Budapest blog? Mindazoknak, akik szeretik Budapestet; akik már régóta élnek benne és szeretnek nosztalgiázni, vagy akik még csak most ismerkednek vele. Szívből ajánlom mindazoknak is, akik szeretnek a múltbeli dolgokkal foglalkozni, akiknek egy kis érdekesség feldobja a napjukat, akik szeretik a pletykákat, és a rendkívüli sztorikat, vagy egyszerűen csak szeretnének többet megtudni arról a helyről, ahol élnek.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
A Rovatból
Budapest tele van szerencsehozó szobrokkal
Ezeket a szobrokat simogassátok, ha nem jött be a szilveszteri lencse!


Minden városnak megvannak a legendái, és minden városnak megvannak a maga szerencsehozónak vélt szobrai.

Budapest sem kivétel. Lehet, hogy a különféle hiedelmekről nem feltétlenül hallotok, mégis könnyen felismerhetitek ezeket az alkotásokat arról, hogy bizonyos részeik fényesre koptak a szerencsehozó érintésektől.

Nézzünk most öt olyan szobrot, amelyekről makacsul tartja magát a babona, hogy valahogyan szerencsét hoznak.

Hadik lova

Hadik lovát csak akkor simogassátok, ha nem vagytok túl szemérmesek. E hős paripáját ugyanis egy igen illetlen helyen kell megérintenie annak a diáknak, aki át akar menni a vizsgákon.

A babona a Budapesti Műszaki Egyetem diákjai között terjedt el, akik úgy tartják, szerencsét hoz, ha a vizsgaidőszak előtt megérintik ennek a lónak azt a bizonyos testrészét.

Lovast és lovát a Budai Várban az Úri utcában találjátok meg, és már jó messziről látni fogjátok, melyik az a részlete a bronz szobornak, amit nem színez zöldes patina, nem is “négylevelű”, és mégis szerencsét hoz.

@mysecretbudapest Hadik András lovának tökei a babona szerint szerencsét hoznak, ezért fényesre koptatta az emberek keze. Főkeg a Műegyetem végzősei jártak ide szerencséért, ez hagyomány volt. #lofax #hadik #szobor #mysecretbudapest #budapest #budapesten #budapesthungary #magyar #magyartiktok #magyartiktokker #lovas #lovasok #titok #legenda #horsesoftiktok ♬ Funky Beat - Aleksei Guz

Kálvin téri kőmacska

Kálvin téri aluljáróban ülő kőmacska farkának simogatása is szerencsét hoz. Az alkotó saját Maci nevű cicájáról mintázta a Vörösmárvány dombormű mellett ücsörgő állatot.

A mű egyébként a “megállíthatatlan terjeszkedés, a fejlődés allegorikus megfogalmazása”, bár a városlakók többsége egész más jellegű szimbólumot lát a falon tátongó szűk résben. Akárhogy is, úgy tűnik, a cica farkát szeretik simogatni a járókelők, mert a kívánságok teljesülésének reményében már az is fényesre kopott.

@mysecretbudapest Illés Gyula 1983-as domborműve a középkori pesti városfal kapujának állít emléket, de ahogyan kinéz, akad, aki obszcén neveken emlegeti. A szobor érdekessége, hogy a szobrász macskája látható rajta. #budapest #mysecretbudapest #nekedbelegyen #nekedbe #basszadbeforyouba #basszadkinekedbe #budapesthungary #nekedbelegyen❤️ #kálvintér #aluljaro ♬ PHONK BRASILEIRO FRESCO - DJ MOIGUS & DJ FKU

Az igazi Abigél

Abigél legendáját mindenki ismeri, aki olvasta Szabó Magda regényét, vagy látta a tévéfilmet. Azt azonban kevesebben tudják, hogy Abigél szobra és legendája nem csak a filmen létezik. A valójában “Korsós nő” névre hallgató szobrot egy V. kerületi ház udvaráról kérték kölcsön a filmhez, ahová vissza is került a forgatás után.

Ám nem csak a film lett népszerű, hanem az Abigélt “játszó” szobor is: korsójában elkezdtek megjelenni a valódi kívánságlevelek. A történet ugyanis arról szól, hogy a leánynevelde udvarán álló Abigél kőszobor teljesíti a hozzá levélben eljuttatott kívánságokat. Sajnos azonban nem biztos, hogy érdemes zaklatnotok a “kőszínésznőt” és a ház lakóit, ugyanis Szabó Magda elárulta annak idején, hogy az egész babonát ő találta ki, és nincs semmilyen alapja.

@mysecretbudapest Te láttad a sorozatot? Abigél szobrát ebből az V. kerületi udvarról szállították a forgatás helyszínére annak idején. #mysecretbudapest #budapest #magyartiktok #magyarorszag #magyartiktokker #legenda #abigel #abigail #abigél #magyarfilm #filmek #sorozat #sorozatok #szabomagda #szabómagda ♬ Emotional Cinematic Sad Violin and Piano - ISAo

Anonymus tolla

Anonymus szobra a Városligetben sokak kedvence az egyszerre félelmetes és titokzatos “arc nélküli” kinézete miatt. Ő volt az a névtelen krónikaíró, aki a XII. században az első történelmi könyvet írta az ősmagyarokról, bár történetei leginkább legendákon alapulnak.

A Vajdahunyad Vára mellett látható szobrához azonban szintén kötődik egy legenda. Állítólag, ha megérintitek a szobor tollát, az szerencsét hoz. Egy másik hiedelem szerint pedig a toll megérintése ihletet ad az íróknak, ezért ha esetleg írói válságban szenvedtek, mindenképp látogassátok meg Anonymust a Városligetben!

@mysecretbudapest A magát P. mesternek nevező, ismeretlen krónikás szobrának elkészítésére Ligeti Miklóst kérték fel az 1900-as évek elején. Művét Strobl Alajos felháborítónsk nevezte, Fadrusz János viszont remekműnek tartotta. Az 1903-ban felállított szobrot alkotója is annyira szerette, hogy utolsó kívánsága az volt: temessék alá halála után. De Ligeti Miklós kívánságát nem teljesítették, a Kerepesi temetőben helyezték végső nyugalomra. #magyartiktok #magyar #anonymus #legenda #medievaltiktok ♬ Legend - Tevvez

Mátyás kútja

Ahogy Abigél korsójába a papírfecniket, úgy dobálják Mátyás kútjába az érméket a visszavágyó turisták. A Várnegyedben található impozáns kút ugyanis a mi saját “Trevi-kutunk”: a legenda szerint - olasz társához hasonlóan - ha pénzt dobtok a kútba, akkor életetek során egyszer még biztosan visszatértek ide. A szoborcsoporttal kapcsolatos másik érdekesség, hogy a középső vadászkutya 1945-ben elpusztult, a másolat viszont lényegesen rosszabb minőségben készült, ezért ez a kutya feltűnően különbözik két társától. Sőt a háború után a kutyák pórázát sem állították helyre.

@mysecretbudapest A Mátyás-kút 3 vadászkutya figurája közül a középső veszett el annak idején. #mysecretbudapest #budapest #budaivar #neked #nekedbelegyen #magyar #magyartiktok #magyartiktokker #történelem #szökőkút #fontana #fountain #mátyás #matthias ♬ Música Jazz Clássica - bitchbaby

Ha tudsz még szerencsehozó szobrot Budapesten, írd le kommentbe!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
BUDAPEST
A Rovatból
Képgaléria: Ilyen vidám volt a hógolyócsata a Blaha Lujza téren
A szervezők javaslatára sok fiatal érkezett, akik egy felszabadult, laza estét töltöttek együtt pénteken a havas fővárosban.


Sokan gyűltek össze pénteken egy kiadós hógólyó csatára Budapesten a Blaha Lujza téren. A közösségi oldalon meghirdetett programról a szervezők azt írták, hogy ez nem egy előre megrendezett gyülekezés, hanem aki szeretne, az csatlakozhat hozzájuk.

Végül aki elment, az jól érezte magát, egy igazi, felszabadult, vidám közös estét töltöttek együtt.

Képgaléria: Hógolyó csata a Blaha Lujza téren

(Fotókért kattints a képre)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
A Rovatból
Fotók: ilyen a havas Budapest felülről – Ebben a látványban gyönyörködhetnek a madarak a főváros felett
Igazán hangulatos drónképek készültek a hólepte fővárosról. Miközben az utcákon folyik a hóeltakarítás, fentről olyan a város, mint egy szép makett.


A tartós havazás után egész Budapestet is belepte a hó. Bár az utak eltakarításán dolgoznak, de a magasból mégis olyan, mintha mindent fehér lepel borítana be. Igazán hangulatos képek készültek a főváros egyik kedvelt részéről, a Dunapartról.

Képgaléria: A Dunapart a magasból

A drónnal készült felvételen a behavazott budapesti Szent István park, a Dunapart, a Margitsziget, Margit híd egy-egy részlete.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
A Rovatból
Fotókon az első Gundel Bál: teltházzal indult útjára a Gundel Palota új hagyománya
Csillagfényes tematika, ikonikus vendégek és látványos pillanatok tették emlékezetessé a februári estét a Városligetben. A különleges programokkal, kreatív gasztronómiával és felszabadult tánccal kísért esemény egyszerre tisztelgett a múlt előtt és mutatott előre.


Van, amikor egy este egyszerűen túlmutat önmagán. Amikor nemcsak jól sikerül, hanem emlékezetes lesz – és már közben érezni, hogy ebből bizony folytatás következik. Február 7-én a Gundel Palotában pontosan ez történt: az első Gundel Bál nemcsak teltházas volt, hanem egy új, élő hagyomány ígéretét is magával hozta.

Egy este, ami rögtön történetté vált

Február első szombatján először nyitotta meg báli estére kapuit a Gundel Palota, és már az érkezés pillanatában világossá vált, hogy itt most nem egy klasszikus, merev társasági eseményre készülnek. A „Csillagok között” tematikájú Gundel Bál elegáns volt, mégis meglepően közvetlen, nagyvonalú, de egyáltalán nem távolságtartó. A Városliget fái között messziről hívogattak az épület fényei, a Palota homlokzatán pedig megelevenedett a ház múltja – finoman, ízlésesen, mindenféle túlzás nélkül.

A három helyszínen zajló bál teltházzal futott: összesen 345 vendég érkezett, akik hamar valódi közösséggé formálódtak. Ez az este nemcsak arról szólt, hogy „szép ruhában eljövünk”, hanem arról is, hogy együtt vagyunk, kapcsolódunk, és közösen élünk meg valami különlegeset.

Csillagok az égen – és a parketten

A tematika ezúttal nem állt meg a dekorációnál.

A Gundel Bál fővendégei a magyar űrkutatás három meghatározó alakja voltak: Kapu Tibor, Cserényi Gyula és Farkas Bertalan.

Jelenlétük nemcsak a „Csillagok között” koncepciót erősítette, hanem egy nagyon is emberi üzenetet hordozott: a tudás, a teljesítmény és a közösség nem elvont fogalmak, hanem egymást erősítő értékek.

Az este egyik legerősebb, sokak számára katartikus pillanata volt, amikor megjelent Gundel Károly hologramja, a megnyitót pedig Latinovics Zoltán ikonikus hangja tette emlékezetessé.

A múlt nagy alakjai itt nem emlékműként voltak jelen, hanem élő gondolatként, természetes módon kapcsolódva a jelenhez. Ez a gesztus szépen összefoglalta mindazt, amit a Gundel ma képviselni szeretne: tiszteletet a hagyomány iránt, miközben bátran és kortárs módon gondolkodik a jövőről.

A hangulat hamar oldottá vált. A nyitótánc előtt egy rövid, látványos show-műsor – légtornászokkal és mirror-táncosokkal – adta meg az est ritmusát, majd közel ötven párral indult el a bálozás. Nem sokkal később már egyértelmű volt: a parkett nem marad üresen. A terem gyorsan megtelt, a tánc felszabadult lett, az este pedig szinte magától sodorta tovább a vendégeket.

Ízek, élmények és egyértelmű üzenet

A gasztronómia ezúttal is fontos szerepet kapott, de a megszokott kereteknél jóval játékosabb formában. Wolf András corporate chef, Vérten Róbert executive chef és csapatuk kreatívan reflektált az űrtematikára, miközben végig megmaradtak a Gundeltől elvárt minőségnél. A vendégek egyik abszolút kedvence a tubusban felszolgált körözött lett – egy apró, de annál emlékezetesebb részlet, amely egyszerre volt humoros és ötletes.

Az aktivitások közül kiemelkedett a Tapintható Világűr, amely hatalmas sikert aratott, és jól mutatta: az élmény akkor működik igazán, ha közös. Az est házigazdái, Gundel Takács Gábor és Mikes Anna közvetlen, szerethető jelenléte tovább erősítette ezt az érzést – a bál nemcsak szép volt, hanem emberi is.

A vendégek visszajelzései egyértelműek voltak. Sokan a hangulatot, mások a részleteket emelték ki, de a legtalálóbb mondat talán ez volt: „Ennek a bálnak lelke volt.” Ennél többet aligha lehet kívánni egy első alkalomtól.

És ami igazán izgalmassá teszi az egészet: a Gundel Bál nem egyszeri esemény. A folytatás már körvonalazódik, a nyári zenés-táncos esték kétheti rendszerességgel térnek vissza, tovább erősítve azt a közösségi szemléletet, amely ezt az első bált is meghatározta.

Nézd meg galériánkban, milyen volt a Gundel Palota első bálja:

A Gundel az Eventrend Group tagjaként hosszú távon gondolkodik: céljuk, hogy ez a világhírű, mégis nagyon is magyar örökség ne csupán kevesek kiváltsága legyen, hanem minél több magyar és külföldi vendég számára jelentsen élményt.

A februári este üzenete világos volt: a Gundel Palotában a bál nem múltidézés – hanem egy frissen született, élő hagyomány kezdete.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk