KULT
A Rovatból

5 film húsvétra, amire eddig másként gondoltál

A Kötőszó blog szerzői filmajánlót készítettek a nagyhétre és a húsvéti ünnepnapokra.
Forrás: Kötőszó blog, Címkép: Jan Sytka: Golgota - szmo.hu
2017. április 14.



Kötőszó evangélikus közéleti blog

Társadalom és egyház, kereszténység és közélet, Krisztus és a 21. század. A világ (nem csak) lutheránus szemmel. Kötőszó – rákérdez, következtet, összekapcsol.

Az egyházi esztendő befolyásolja azt, hogyan is szemléljük a körülöttünk lévő világot és ez - hasonlóan a karácsonyhoz - hatványozottan így van a húsvéti ünnepkörben. Ilyenkor a boltok polcai megtelnek a csokinyuszikkal, szódásüvegekkel és az akciós sonkákkal és a TV-ben is csak mézes-mázas családi vagy bibliai filmekkel találkozik az ember.

Azonban mi arra invitáljuk olvasóinkat, hogy olyan filmeket tekintsenek meg nagyhéten, amik bár látszólag távol állnak az ünneptől, mégis üzenetükben mélyítenek nagyhét eseményein.

Nagycsütörtök - Toy Story

Gondolom keveseknek kell bemutatni a Pixar első filmjét, a Toy Storyt, viszont az már több kérdést is felvet, hogy ez hogyan is kapcsolódik nagycsütörtökhöz.

Mindkét történetben a szereplők tisztában vannak azzal, hogy egy kilátástalannak tűnő változás fog bekövetkezni az életükben. Valaki ezt képtelen elfogadni és görcsösen ragaszkodik ahhoz, hogy minden rendben lesz, mások folyamatosan pánikolnak, méltatlankodnak, esetleg kihátrálnak ebből a közösségből, de minden esetben megbújik érzéseik és cselekedeteik mögött ez a zsigeri félelem az ismeretlentől.

Az, hogy mi is lesz ebben az ismeretlenben, az a Toy Story szerint nem számít. Ami fontos, hogy nekünk, játékoknak vagy tanítványoknak van egy küldetésünk és ez az, hogy mindig jelen legyünk azok számára, akiknek szüksége van rá. Legyen ez a saját közösségünk, esetleg egy teljesen idegen ember vagy éppen Andy. Az asztal mindenkit hív és nekünk tovább kell küldeni ezt a meghívót, mert igaznak kell lennie mind a játékokra, tanítványokra, amit Randy Newman, dalszerző énekel a film elején: Ha az élet leteper, vagy a távolság szólít s menned kell, Kis pajtás kérlek sose feledd el: Hogy vár rád egy jó barát, Igen vár rád egy hű barát.

Nagypéntek - Hold /Moon/

Duncan Jones 2009-es sci-fijében Sam Bell, a főszereplőnk egyedül él a Holdon. Három éves megbízatása azt a célt szolgálja, hogy a Holdon kitermelt nyersanyagot bolygónkra irányítsa, mellyel az emberiség próbálja megelőzni a megelőzhetetlent: a Föld teljes energiagazdálkodásának összeomlását. A három év leteltével azonban megérkezik utódja, aki gyökeresen megváltoztatja a világról és önmagáról kialakított képét.

nagyhet_hold

A science-fiction rémálom az az, mikor az ember teljesen egyedül marad. Távol kerül a Földtől, az otthontól, a családtól és képtelen arra, hogy visszajusson. Tehetetlenné, reménytelenné válik. Akármennyire is próbálkozik, akármit is csinál, mégis kénytelen elfogadni azt, hogy már csak egy dolog van hátra: a halál. És ebben a filmben, még ha sok mozzanat is reménytelivé válik, csak azzal találkozunk, hogy Sam Bell élete maga ez a rémálom. Ezen csak ront az, hogy minden igyekezete arra, hogy újra igazán ember lehessen, az emberi könyörtelenség miatt bukik el és csak egy marad neki, hogy azt üvöltse: miért hagytál el engem?

Ez a film nem kifejezetten a nagypénteki eseményre mutat, hanem arra a valóságra, hogy nagypéntek jelen van az életünkben és mi nem tehetünk mást, csak küzdünk.

Szombat - Némaság /Silence/

Martin Scorsese a filmművészet egyik legfontosabb rendezője. Legújabb filmje, a Némaság Shūsaku Endō azonos című regénye alapján készült, mely a 17. századi japán keresztényüldözések idejét dolgozza fel. A filmben két jezsuita szerzetest követünk, akik Japánba látogatnak, mert azt beszélik, hogy egykori mentoruk megtagadta a hitét.

nagyhet_nemasag

Krisztus halálának és feltámadásának története rendelkezik egy tragikus mozzanattal, melyen sokan áttekintenek. A feltámadás után két tanítványt követ Lukács evangélista, akik bár nem tudják, de Jézussal haladnak az úton és arról beszélgetnek, hogy mi is történt Jeruzsálemben. Kleopás azt mondja: Az, ami a názáreti Jézussal esett, aki cselekedetben és szóban hatalmas próféta volt Isten és az egész nép előtt; és hogyan adták át főpapjaink és főembereink halálos ítéletre, és hogyan feszítették meg. Pedig mi abban reménykedtünk, hogy ő fogja megváltani Izráelt. De ma már harmadik napja, hogy ezek történtek. Ekkor Jézus megjelenik számukra és megszólal. Viszont mi van akkor, ha nem?

Képzeljük el azt, hogyha egy emberben ennyi marad meg Krisztus történetéből. A csalódottság, a bánat, a fájdalom, a gyász. Az, hogy mi csak reménykedtünk, de nem így lett. Az, hogy nem veszem észre a Feltámadottat, mikor mindvégig mellettem van.

Ez a Némaság.

Húsvétvasárnap - A forrás /The Fountain/

A halállal való szembenézést senki nem kerülheti el, mert azon kevés kérdések egyike, amely mindenkit kivétel nélkül foglalkoztatni kezd előbb-utóbb. A forrásnál pedig kevés alaposabb feldolgozása adódik az ezzel kapcsolatos félelmeknek, dilemmáknak – és megoldásnak. Aronofsky filmjében számos vallás szimbolikájából merít, így nem meglepő az sem, hogy a húsvéttal is teljes mértékben párhuzamba hozhatók gondolatai. Tommy Creo, mint mindenki más (hiszen ez alól Jézus sem volt kivétel), retteg a haláltól – igaz, nem saját, hanem felesége elkerülhetetlen elmúlását nem tudja feldolgozni.

nagyhet_forras

A forrás pedig annak története, ahogy Tommy saját fájdalmai poklába alászállva nemhogy szerette elvesztésének, de saját halálának is készségesen átadja magát, testéből fakasztva életet, egész pontosan örök életet maga és kedvese számára. (danialves)

Húsvéthétfő - Az ember gyermeke (Children of Men)

Alfonsó Cuarón 2006-os disztópiája első ránézésre furcsa választás húsvéthétfőre, a feltámadás második ünnepére. Ez az egyik legsötétebb, legnyomasztóbb film, amit valaha láttam, a benne ábrázolt, kilátástalan szenvedések láttán joggal pályázhat a 12 év rabszolgaság helyére. A közeljövőben játszódik, amikor az emberiség kihalásra ítéltetett, kollektíve meddővé vált, nem születnek gyermekek; az Egyesült Királyság lezárta határait, az országba özönlő menekülteket táborokba zárják. Tíz éve ijesztő sci-fi volt, ma sürgető intelem.

nagyhet_azembergyereke

De van egy jelenete – a leghíresebb –, ami katartikus erővel hordozza a megváltást, amiben az erőszakot elkövetők önként leteszik a fegyvert, mert felsír egy csecsemő. Nem tart sokáig, nem tudni, ez valóban a civilizáció feltámadása-e, vagy csak egy egyszeri ajándék. De bizonyítja, hogy a világ elképesztően sivár hely lenne remény, nevetés, gyerekzsivaj nélkül. (Huszár András)

Az első három ajánló szövege Nagy Szabolcs, teológus hallgatótól származik. A forrásról danialves, a Smoking Barrels blog egyik szerzője írt nekünk. Az ember gyermekéről Huszár András, aki ideje nagy részében filmekről és sorozatokról beszél, hivatalosan (Origo Filmklub) és nem hivatalosan (Vakfolt és Limitált Széria podcasteken, Régivágásúak blog) egyaránt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Tragédia a Netflix velencei forgatásán: a stáb szeme láttára meghalt a sikersorozat rendezőasszisztense
Diego Borella az Emily Párizsban ötödik évadának munkálatai közben esett össze. Az orvosok a Hotel Danieli épületébe siettek, de már nem tudták megmenteni a 47 éves rendezőasszisztenst.


Tragikus esemény árnyékolta be az Emily Párizsban forgatását Velencében: váratlanul elhunyt Diego Borella, a Netflix népszerű sorozatának rendezőasszisztense.

A Daily Mail beszámolója szerint az ötödik évad utolsó jeleneteinek felvétele zajlott a lagúnák városában, amikor Borella a stáb jelenlétében összeesett.

A La Repubblica információi szerint

az orvosok csütörtök este, 7 óra körül érkeztek a történelmi Hotel Danieli épületébe, de már nem tudták megmenteni az életét.

A rendezőasszisztens mindössze 47 éves volt. A hírek szerint halálát valószínűleg szívroham okozta.

A tragédia után a forgatást ideiglenesen felfüggesztették. Az ötödik évad velencei jeleneteit augusztus 15-én kezdték rögzíteni, és eredetileg hétfőn fejezték volna be a munkát.

Diego Borella 1978-ban született Velencében. Elismerést szerzett rendezőként és íróként, tanulmányait Rómában, Londonban és New Yorkban folytatta. Közösségi oldalain meséket, haikukat és színdarabokat is megosztott.

(via Femina)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Az év legjobban titkolt sci-fije? – Visszatért az Invázió, és te valószínűleg még mindig nem hallottál róla
Két évet ugrott az időben az AppleTV sorozata. A világ megmenekült? Az Invázió harmadik évadának nyitánya bebizonyítja: az idegenekkel a rémálom még csak most kezdődik. Hősök támadnak fel, titkok szivárognak ki, és minden pillanatban ott lappang a kérdés: tényleg vége van a fenyegetésnek? Dehogy van, itt a harmadik évad…
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. augusztus 24.



A televíziós science fiction világában ritkán akad olyan alkotás, amely egyszerre képes intim, emberi drámát és globális katasztrófát bemutatni, mégis az Invázió pontosan erre vállalkozott 2021-ben. Simon Kinberg sorozata, amely az AppleTV+ megbízásából készült, apró mozaikokból építtette fel egy idegen támadás történetét – nem világmegváltó hősökre, hanem hétköznapi emberekre fókuszálva. Ez a nézőpont kezdettől fogva a széria legerősebb sajátossága, és a harmadik évad nyitánya sem tagadja meg gyökereit:

ismét a kisemberek szemén keresztül látjuk, hogyan alakul az emberiség sorsa egy újabb, látszólag lezárt, de mégis tovább élő fenyegetés árnyékában.

Kinberg neve önmagában is sokatmondó: producerként és íróként egyaránt dolgozott remek és kevésbé sikeres projektekben. A Deadpool 2, a Légió vagy a Sherlock Holmes mellé sajnos olyan címek is feltűnnek a listáján, mint a hírhedt Fantasztikus Négyes (2015), a felejthető 355, vagy a borzalmas X-men: A sötét főnix. Ez a kettősség kíséri végig pályáját, így az Invázió esetében sem lehetett tudni előre, mire számíthatunk. Az viszont két évad alatt már bebizonyosodott, hogy a sorozat képes komoly feszültséget teremteni, miközben nem szuperhősökkel, hanem sebezhető, esendő emberekkel dolgozik.

Az első két szezon nagy erénye a több szálon futó történet volt: egy közel-keleti háborúban rekedt katona, egy japán űrmérnök személyes tragédiája, egy iráni-amerikai család menekülése és egy csapat bajban rekedt diák mind-mind más perspektívából tapasztalta meg az idegenek pusztítását, más-más kontinensen. Ahogy teltek az epizódok, a mozaikdarabok fokozatosan összeálltak, és egyre világosabbá vált, hogy az emberi sorsok közötti látszólag apró döntések globális következményekkel járhatnak.

A második évad végén egy igazi cliffhanger zárta le a történetet: két szereplő kézen fogva lépett be az idegenek anyahajójába, majd vágás, sötét, és vége az évadnak.

A harmadik szezon első része azonban rögtön keresztülhúzza a néző várakozásait. Az évadzáró katarzisa után ugyanis nem folytatódik a történet: két évet ugrunk előre az időben. Az anyahajó lezuhant, a fenyegetés papíron megszűnt, és a világ lassan próbál visszatérni a normalitásba. A hősi halottak között emlegetik Trevante Cole őrmestert (Shamier Anderson) és a fiatal Caspar Morrow-t (Billy Barratt). Csakhogy rögtön az epizód elején kiderül, nem minden az, aminek látszik: Trevante megjelenik egy térkapuban, és semmire sem emlékszik az elmúlt két évből. Innen indul újra a történet, a bizonytalanság, a katonai titkolózás és az emberi bizalmatlanság szorításában.

A forgatókönyv egyik legerősebb húzása, hogy nem próbál hosszan magyarázni, hanem szinte azonnal visszaránt a bizonytalanságba. Ismeretlen gravitációs anomáliák, eltűnő emberek, félrevezető hírszerzési jelentések – minden azt sugallja, hogy az idegenek inváziójának még messze nincs vége. Trevante és a közben felnőtté vált Jamila (India Brown) újra központi figurákká lépnek elő. Jamila bűntudattal küszködik Caspar halála miatt, ám kettejük találkozása újra beindítja az események láncolatát. Amikor katonák támadnak rájuk, menekülni kényszerülnek, és világossá válik, hogy ismét nem számíthatnak senkire – legfeljebb egymásra.

Érdekes módon a nyitány inkább szűkíti, mintsem tágítja a fókuszt.

Nem látjuk egyszerre a régi kedvenceket, a szálak nem futnak párhuzamosan. Aneesha Malik (Golshifteh Farahani) és Clark Evens (Enver Gjokaj) egyelőre még csak az előzetesekből sejthetők, de bizonyosan visszatérnek majd. Más karakterek sorsa kérdéses: Monty (Paddy Holland) újra felbukkanása sok rajongónak örömet okozna, míg Mitsuki (Shioli Kutsuna) halála talán véglegesnek tűnt a második szezonzáróban, bár az Invázió világában soha semmi sem biztos.

Az új évad első epizódja ugyan nem robban be olyan látványos erővel, mint ahogy a második évad fináléja lezárult, de ez nem is áll szándékában. Inkább felépíti az új status quót, miközben lassan, csepegtetve adja a jeleket: a veszély nem múlt el, sőt, valami sokkal komplexebb játszma van kibontakozóban. A katonai erők bizalmatlansága, a titkolózó hírszerzés, és az, hogy még a saját hősüket sem hajlandóak elfogadni, finoman reflektál a hatalom és az egyén konfliktusára. Ez a politikai árnyalat talán eddig is jelen volt a sorozatban, de most még hangsúlyosabbá válhat.

Az idegenek ábrázolása továbbra is különleges. Nem a hollywoodi sablonokra épít, nincsenek klasszikus „szürke kis emberkék” vagy túlzó CGI-szörnyek.

A lények furcsa, folyamatosan fejlődő fiziológiája egyszerre idegen és félelmetes emberi szemmel nézve. Eközben a tudományos magyarázatok ugyan sokszor sántítanak, mégis képesek megőrizni a hitelesség látszatát. Ez a balansz tartja a sorozatot a tudományos fantasztikum keretein belül, anélkül, hogy saját paródiájába fordulna. Nagy kár, hogy vizuálisan a lények gyengébbek, mint a 2025-ben elvárt színvonal.

Az Invázió harmadik évadának nyitánya tehát nem ad mindenre választ, és nem is akar azonnal sokkolni. Ehelyett egy lassan kibontakozó új krízis alapjait fekteti le. A karakterdrámákra koncentrál, ahogy eddig is, miközben apró jelekkel és rejtélyekkel teremt feszültséget. Ez a tempó talán frusztráló lehet azoknak, akik pörgős akciót keresnek, ám a sorozatot mindig is a lassabb építkezés jellemezte.

Összességében az évadnyitó ígéretesen folytatja a történetet: nem szakít a sorozat eddigi filozófiájával, miszerint a világ sorsa hétköznapi emberek apró döntésein múlik. Nem tökéletes, vannak vontatott részei, és az időugrás elsőre kicsit kizökkentheti a nézőt, de mindez hozzájárul a rejtélyhez. Egy biztos, aki hajlandó türelmesen követni a mozaikdarabokból épülő narratívát, annak ismét jutalom lesz a kitartás. Az Invázió továbbra is az egyik legkülönlegesebb idegenes sorozat az elmúlt években – talán tényleg a legjobb, amiről még nem hallottál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt Kalmár Tibor
A Rádió Bézs osztotta meg a szomorú hírt, megható sorokkal búcsúzva tőle. Kalmár több mint száznyolcvan tévéműsort rendezett.


93 éves korában elhunyt Kalmár Tibor, Jászai Mari-díjas rendező és érdemes művész. A hírt a Rádió Bézs közölte, ahol megható sorokkal emlékeztek rá.

A Facebookon azt írták: a szórakoztatás nagymestere csak 93 éves volt. Hozzátették, hogy cselekvési kedve, szelleme és humora nem volt korhoz köthető.

„Kalmár a Valahol Európában című filmben "csak" epizódszereplő volt. Ott azt kérdezte tőle a gyerekfőszereplő Kuksi, hogy "Még mindig verik őket?" Mire ő azt válaszolta, hogy "tudja a rosseb". Ezen aztán mindenki nevetett. Mi most nem nevetünk. Meghalt Kalmár Tibor, akiről mindenki azt hitte, hogy 120 évig él majd, aki több mint száznyolcvan egész estés tévéműsort rendezett, aki legnagyobbakkal dolgozott. Korai volt. Mulattattam és mulattam volt az egyik könyvének a címe. Reméljük Kalmár Tibor jól szórakozott. A közönsége egészen biztosan” – fogalmaztak a bejegyzésben.

A Szeretlek Magyarország 2018-ban készített interjút a népszerű szerző-rendezővel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt Gyökössy Zsolt
A legendás tévérendező 96 éves volt. Többek között a Szeszélyes évszakok és az MTV-n sugárzott Gálvölgyi-show-k is az ő nevéhez fűződtek.


Augusztus 21-én, 96 éves korában elhunyt Gyökössy Zsolt színházi- és televíziórendező. A szomorú hírt az IdőJel Kiadó osztotta meg a Facebookon.

Nevéhez fűződik a legendás Szeszélyes évszakok, de rengeteg más színházi és televíziós produkcióban is maradandót alkotott. Nemrég még Sztárok-Sztorik című könyvét mutatta be, amelyben pályájának emlékeit gyűjtötte össze.

„Még fél éve sincs, hogy a Jókai Szalonban együtt ünnepelhettük kötetének bemutatóját – lám, a Fennvaló még megadta neki azt a nagyszerű ajándékot, hogy ebben a maga nemében páratlan emlékezés-gyűjteményben mintegy tisztelegve nemcsak előttünk, de Előtte is felvonulhattak különleges rendezői, televíziós pályájának jólismert művészei – Antal Imrétől Máthé Erzsiig, Dörner Györgytől Latinovits Zoltánig, Alfonzótól és Bodrogi Gyulától Kabos Lászlóig és tovább. Mindnyájuk munkatársa volt – a velük megélt élményeket, a közös munka sok közös történetét örökre emlékezetes módon osztotta meg közönségével e kiadónk által útjára bocsájtott, feledhetetlen könyvében” – írta a kiadó.

Gyökössy Zsolt 1929. június 8-án született Körösladányban. 1952-ben szerezte meg rendezői diplomáját, és közel tíz éven át több magyar nagyváros színházában dolgozott. Rendezett prózai és zenés darabokat, operetteket, operát és daljátékokat is.

Budapesten a Tarka Színpad, majd a Kamara Varieté művészeti vezetőjeként tevékenykedett több mint egy évtizeden át. Később a Magyar Televízióban folytatta munkáját, ahol a főszerkesztőség vezető rendezője lett.

A Szeszélyes évszakok mellett olyan műsorok fűződnek a nevéhez, mint a Fejezetek a cirkuszlexikonból, a Gálvölgyi-show, a szilveszteri műsorok, a Kató néni kabaréja, a Hogy volt! Hogy volt?, a Sportolók a porondon és az Antal-show.


Link másolása
KÖVESS MINKET: