Sokan, akik éltek a koronavírus-járvány miatt bevezetett hitelmoratóriummal, most szembesülhetnek azzal, hogy ennek milyen pénzügyi következményei vannak.
A minap beszámoltunk róla, hogy egy budapesti nőnek száznegyven százalékos kamatot, vagyis több mint 1,3 millió forintot kell pluszban fizetnie a hitele törlesztéséhez, miután 10 hónapra kérte a moratóriumot.
Most egy újabb érintett mesélt a helyzetéről a Blikknek. Egy kisgyermeket nevelő nőnek a lakástakarék-pénztári megtakarítása bánta a moratórium hónapjait. A gyűjtögetett pénzből csökkentették volna a hitel összegét, de az a beforgatással eltűnt, a hitel viszont megmaradt.
Edit elmondta, hogy azért döntöttek a moratórium mellett, mert ő gyeden van otthon, így csak a fizetése töredékét kapja, miközben a férje továbbra is dolgozik.
"Könnyítésként éltünk a fizetési moratóriummal. Nem bántuk meg, viszont a lakástakarékban spórolt pénzünkkel másképp gazdálkodtunk volna"
- mondta.
A család 2018-ban 22 millió forint hitelt vett fel 25 évre, babaváró hitelből és állami támogatásból előtörlesztettek. Akkor jött a meglepetés számukra, amikor egy, a moratórium ideje alatt lejárt lakástakarékkal akarták csökkenti a hátralévő kölcsönt.
"1,2 millió forint gyűlt össze az állami támogatással együtt. Ebből a bank 480 ezret levont ügyleti kamatként, a maradék ment csak a hitelünkre, a futamidőnk mégis ugyanolyan hosszú maradt. Rögtön felhívtam a bankot, és azt a tájékoztatást kaptam, hogy előtörlesztésnél először a tartozást vonják le. A moratóriummal a felgyülemlett ügyleti kamat tartozásnak minősül, így vitte el a spórolt pénzünket. Ha tudtuk volna, most biztosan nem nyúlunk a lakástakarékhoz"
- mondta az édesanya.
Fülöp Norbert, a Bankmonitor elemzője szerint a házaspár nem bukta el azt az összeget, mert a kamatot így is, úgy is meg kellett volna fizetni, és emiatt később tovább nőtt volna a futamidő. Felhívta a figyelmet arra, hogy
a bankok az előtörlesztést mindig az ügyleti kamat rendezésére fordítják, és csak a fennmaradó pénzből csökkentik a tőketartozást. Ez akkor különösen fontos, ha nemrég kötötték a hitelszerződést, ilyenkor ugyanis a törlesztőrészlet nagyobb része még a kamat.
Aki ilyenkor akarja csökkenteni a hitelét például lakástakarékkal, akkor először a kamatot fizeti meg belőle - magyarázta.
Sokan, akik éltek a koronavírus-járvány miatt bevezetett hitelmoratóriummal, most szembesülhetnek azzal, hogy ennek milyen pénzügyi következményei vannak.
A minap beszámoltunk róla, hogy egy budapesti nőnek száznegyven százalékos kamatot, vagyis több mint 1,3 millió forintot kell pluszban fizetnie a hitele törlesztéséhez, miután 10 hónapra kérte a moratóriumot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Az ínyem konkrétan lefordult a helyéről” – egyre több kozmetikus ellen indul eljárás száj- és arcfeltöltés miatt, volt, aki megvakult
Varga Tamás plasztikai sebész szerint az orvosok folyamatos harcot vívnak a kuruzslókkal, akik kozmetikusként vagy akár teljesen laikusként végeznek bőrbe is hatoló beavatkozásokat.
Volt, aki megvakult, mert nem szakorvos végezte az arcfeltöltését, és rendszeresen kezelnek maradandó torzulásokat is - erről a Magyar Orvosi Kamara csoportvezetője beszélt az RTL Híradónak. Varga Tamás plasztikai sebész szerint az orvosok folyamatos harcot vívnak a kuruzslókkal, akik kozmetikusként vagy akár teljesen laikusként végeznek bőrbe is hatoló beavatkozásokat.
Egy 21 éves lány arról beszélt a Híradónak, hogy a szájfeltöltése után elhaltak az ínyszövetei.
„Kelések jöttek ki az államon. Az ínyem konkrétan lefordult a helyéről, mint a rágógumi, fehér volt”
- mesélte a lány, aki feljelentést tett.
A budapesti rendőrség hétfőn azt közölte, kuruzslás miatt nyomoznak, összesen három sértett van, gyanúsítottat még nem hallgattak ki.
Nemrég pedig a szolnoki ügyészség emelt vádat két kozmetikus ellen. Egyikük 2023. novemberétől 2024. júniusáig Debrecenben, Budapesten és Szolnokon, míg másikuk 2024. júniusától 2025. márciusáig Szolnokon, ellenszolgáltatásért rendszeresen szépségszalonokban az orvosi gyakorlatkörbe tartozó invazív szépészeti beavatkozásokat végzett.
A közösségi média tele van olyan hirdetésekkel, melyekben ajakfeltöltést kínálnak. Pedig orvosi képesítés nélkül olyan beavatkozást végezni, amikor valaki tűvel a páciens bőrébe hatol, bűncselekmény. Ráadásul egészségkárosodást okozhat.
Varga Tamás plasztikai sebész a Híradónak azt mondta, heti szinten látnak hasonló eseteket, mint a 21 éves lányé. Pedig
az ajak, a szemkörnyék mind olyan régiói az arcnak, ahol nagyon sűrű az érpálya, és egy nem megfelelően alkalmazott kezelés akár vakságot is okozhat. Erre már példát is látott.
De nem csak csinálják, oktatják is. Laikusok laikusoknak.
Kuroli Enkő bőrgyógyász szerint mindez rémisztő. „Nagyon szomorú tendencia, hogy a felnőttképzési rendszere nem vizsgálja az engedélyek kiadásakor, hogy az adott tanfolyamon megszerzett tudást, az adott tanfolyamot elvégző egyén, használhatja-e” - fogalmazott a szakember.
Ilyen szépészeti beavatkozásokat ugyanis az orvosok közül is kizárólag plasztikai sebész, bőrgyógyász, fül-orr-gégész, fej-nyak sebész végezhet.
Ha valaki ellenőrizni szeretné, hogy van-e megfelelő orvosi képesítése annak, akihez esztétikai beavatkozásra megy, az Országos Kórházi Főigazgatóság adatbázisában megteheti.
A Belügyminisztérium 3 hónapja és a Híradó adása előtt is azt közölte: „az esztétikai orvoslással kapcsolatos jogszabály-előkészítés szakmai egyeztetése folyamatban van”. Részleteket viszont nem árultak el a készülő új szabályokról.
Volt, aki megvakult, mert nem szakorvos végezte az arcfeltöltését, és rendszeresen kezelnek maradandó torzulásokat is - erről a Magyar Orvosi Kamara csoportvezetője beszélt az RTL Híradónak. Varga Tamás plasztikai sebész szerint az orvosok folyamatos harcot vívnak a kuruzslókkal, akik kozmetikusként vagy akár teljesen laikusként végeznek bőrbe is hatoló beavatkozásokat.
Egy 21 éves lány arról beszélt a Híradónak, hogy a szájfeltöltése után elhaltak az ínyszövetei.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Szerintem Putyinnak nem helyénvaló ilyen kijelentéseket tenni. Véget kellene vetnie egy háborúnak, amelynek elvileg egy hétig kellett volna tartania, és most a negyedik évéhez közeledik. Ezzel kellene foglalkoznia, nem rakétákat tesztelnie” - fogalmazott Trump a CNN szerint, miután Vlagyimir Putyin és Valerij Geraszimov bejelentették a nukleáris meghajtású Burevesztnyik cirkálórakéta újabb tesztjét.
Putyin szerint a rakéta körülbelül 15 órán át repült, és nagyjából 14 ezer kilométert tett meg. Az orosz elnök azt ugyan nem mondta ki egyértelműen, hogy sikerült a próba, inkább azt emelte ki, hogy még sok munka kell a hadrendbe állításhoz.
A fegyvert 2018-ban mutatták be; állítólag korlátlan hatótávval bír, és kicselezi az ellenséges radarokat. Független források úgy tudják, eddig 13 kísérlet volt, amelyek közül legfeljebb kettő részben sikerült. Nyugati szakértők ugyanakkorkorábban megkérdőjelezték a fegyver stratégiai értékét.
Trump a teszt bejelentése után azt is közölte, hogy
az Egyesült Államoknak van egy atom-tengeralattjárója, amely „a világ legnagyobbja, közvetlenül a partjaik közelében. Tehát nincs szükségünk egy nyolcezer mérföldet repülő rakétára”.
Vlagyimir Putyin azután jelentette be a rakéták tesztelését, hogy az Egyesült Államok szankciókat vetett ki a két legfontosabb orosz olajvállalatra, a Rosznyeftyre és a Lukoilra.
„Szerintem Putyinnak nem helyénvaló ilyen kijelentéseket tenni. Véget kellene vetnie egy háborúnak, amelynek elvileg egy hétig kellett volna tartania, és most a negyedik évéhez közeledik. Ezzel kellene foglalkoznia, nem rakétákat tesztelnie” - fogalmazott Trump a CNN szerint, miután Vlagyimir Putyin és Valerij Geraszimov bejelentették a nukleáris meghajtású Burevesztnyik cirkálórakéta újabb tesztjét.
Putyin szerint a rakéta körülbelül 15 órán át repült, és nagyjából 14 ezer kilométert tett meg. Az orosz elnök azt ugyan nem mondta ki egyértelműen, hogy sikerült a próba, inkább azt emelte ki, hogy még sok munka kell a hadrendbe állításhoz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Trump hibát követett el a szankciókkal, majd én beszélek vele, hogy visszavonja azokat” – mondta Orbán Viktor a Repubblica újságírójának hétfőn.
A miniszterelnök a vatikáni audienciáról kilépve nyilatkozott az olasz sajtónak. Elmondta, hogy hamarosan Washingtonba utazik, hogy az amerikai elnökkel tárgyaljon arról, hogyan lehetne a magyar gazdaságot fenntarthatóan kiszolgáló energetikai rendszert kiépíteni.
„Magyarország erőteljesen ráutalt az orosz kőolajra és földgázra, ezek nélkül az energiaárak az egekbe szöknek, és kimaradásokat is eredményezhet”
– fogalmazott Orbán hozzátéve, hogy „megpróbáljuk majd megtalálni ebből a kiutat, különösen Magyarország számára.”
A Trump-kormányzat nemrég szankciókkal sújtotta a két legnagyobb orosz olajipari vállalatot, a Rosznyeftet és a Lukoilt.
A Fehér Ház már korábban is lebegtette a szankciók életbe léptetésének lehetőségét, ugyanakkor nyilatkozataik alapján korábban azért halogatták a lépést, mert attól tartottak, ezzel bezárnák az ajtót a diplomáciai rendezés előtt.
Trump magyar idő szerint szerda este fogadta Mark Rutte NATO-főtitkárt a Fehér Házban, közös sajtótájékoztatójukon pedig felmerült a kérdés, hogy miért most vezetik be a büntetőintézkedéseket, amire Trump úgy válaszolt: „Úgy éreztem, most jött el az ideje”.
„Trump hibát követett el a szankciókkal, majd én beszélek vele, hogy visszavonja azokat” – mondta Orbán Viktor a Repubblica újságírójának hétfőn.
A miniszterelnök a vatikáni audienciáról kilépve nyilatkozott az olasz sajtónak. Elmondta, hogy hamarosan Washingtonba utazik, hogy az amerikai elnökkel tárgyaljon arról, hogyan lehetne a magyar gazdaságot fenntarthatóan kiszolgáló energetikai rendszert kiépíteni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elhunyt Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) alapítója és 1991-2006 között elnöke, több szakszervezet és társadalmi szervezet kezdeményezője és választott tisztségviselője - közölte a SZEF hétfőn az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint
Szabó Endre életének 94. évében, október 24-én hunyt el.
A SZEF és a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.
Elhunyt Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) alapítója és 1991-2006 között elnöke, több szakszervezet és társadalmi szervezet kezdeményezője és választott tisztségviselője - közölte a SZEF hétfőn az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
