News here
hirdetés

HÍREK

480 ezret vontak le ügyleti kamatként egy hitelmoratóriumot kérő kisgyerekes családtól

A moratóriummal a felgyülemlett ügyleti kamat tartozásnak minősül, így vitte el a spórolt pénzüket.

Link másolása

hirdetés

Sokan, akik éltek a koronavírus-járvány miatt bevezetett hitelmoratóriummal, most szembesülhetnek azzal, hogy ennek milyen pénzügyi következményei vannak.

A minap beszámoltunk róla, hogy egy budapesti nőnek száznegyven százalékos kamatot, vagyis több mint 1,3 millió forintot kell pluszban fizetnie a hitele törlesztéséhez, miután 10 hónapra kérte a moratóriumot.

Most egy újabb érintett mesélt a helyzetéről a Blikknek. Egy kisgyermeket nevelő nőnek a lakástakarék-pénztári megtakarítása bánta a moratórium hónapjait. A gyűjtögetett pénzből csökkentették volna a hitel összegét, de az a beforgatással eltűnt, a hitel viszont megmaradt.

Edit elmondta, hogy azért döntöttek a moratórium mellett, mert ő gyeden van otthon, így csak a fizetése töredékét kapja, miközben a férje továbbra is dolgozik.

hirdetés
"Könnyítésként éltünk a fizetési moratóriummal. Nem bántuk meg, viszont a lakástakarékban spórolt pénzünkkel másképp gazdálkodtunk volna"

- mondta.

A család 2018-ban 22 millió forint hitelt vett fel 25 évre, babaváró hitelből és állami támogatásból előtörlesztettek. Akkor jött a meglepetés számukra, amikor egy, a moratórium ideje alatt lejárt lakástakarékkal akarták csökkenti a hátralévő kölcsönt.

"1,2 millió forint gyűlt össze az állami támogatással együtt. Ebből a bank 480 ezret levont ügyleti kamatként, a maradék ment csak a hitelünkre, a futamidőnk mégis ugyanolyan hosszú maradt. Rögtön felhívtam a bankot, és azt a tájékoztatást kaptam, hogy előtörlesztésnél először a tartozást vonják le. A moratóriummal a felgyülemlett ügyleti kamat tartozásnak minősül, így vitte el a spórolt pénzünket. Ha tudtuk volna, most biztosan nem nyúlunk a lakástakarékhoz"

- mondta az édesanya.

Fülöp Norbert, a Bankmonitor elemzője szerint a házaspár nem bukta el azt az összeget, mert a kamatot így is, úgy is meg kellett volna fizetni, és emiatt később tovább nőtt volna a futamidő. Felhívta a figyelmet arra, hogy

a bankok az előtörlesztést mindig az ügyleti kamat rendezésére fordítják, és csak a fennmaradó pénzből csökkentik a tőketartozást. Ez akkor különösen fontos, ha nemrég kötötték a hitelszerződést, ilyenkor ugyanis a törlesztőrészlet nagyobb része még a kamat.

Aki ilyenkor akarja csökkenteni a hitelét például lakástakarékkal, akkor először a kamatot fizeti meg belőle - magyarázta.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Hatalmas gázfelhő kezdett keringeni Svédország és Norvégia fölött – videó is készült róla
Akár 80 ezer tonna metán is kiszabadulhatott az Északi Áramlat vezetékeinél történt robbanások után.

Link másolása

hirdetés

Az Északi Áramlat vezetékeinél történt robbanások után metán-gázfelhők borították be Norvégia és Svédország jelentős részeit – írja a norvég NRK portál.

Erről az Integrált Szénmegfigyelő Rendszer (ICOS) oldalán egy műholdas felvétel is elérhető, amely az elmúlt napokban észlelt gázfelhő-mozgást mutatja.

Szerda reggel a Norvég Levegőkutató Intézet vezető klímakutatója Stephen Matthew Platt kiszámolta, hogy az ICOS adatait felhasználva arra jutott, hogy 40 ezer tonna metán szabadult ki a szivárgások következtében, péntek reggelre azonban ez a szám már megkétszereződött.

Ez a mennyiség, Norvégia által éves szinten kibocsátott metánnak négyszerese.

A kutató kiemelte, hogy még ez a nagy mennyiségű metán sem jelent közvetlen veszélyt az emberekre. Tehát, nem válik gyúlékonnyá ebben a koncentrációban sem.

Inkább a gáznak a klímára gyakorolt hatása az aggasztó.

Egy másik klímakutató, Bjorn Samset arról beszélt a portálnak, hogy a metán valóban potensebb üvegházhatású gáz, mint a széndioxid és ezért mindent meg kell tenni a kibocsátás csökkentésére.

hirdetés

Samset szerint viszont az éghajlati változások szempontjából nem túl jelentős ez a mostani szivárgás, ugyanis

a 80 ezer tonnányi metán, a földünk napi metánkibocsátásának kevesebb, mint tíz százaléka.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Navalnij: ártatlan emberek fekszenek majd az árokban, a saját beleiket tömik a gyomrukba, és nem tudni, miért
A bíró félbeszakította, amikor a háborút kezdte bírálni.

Link másolása

hirdetés

Pénteken megkezdték Alekszej Navalnij panaszainak tárgyalását a kirovszkiji bíróságon.

Korábban azért tett panaszt a börtönhatóságok ellen, mert büntetőtelepre küldték először öt, majd hét napra.

Navalnij távmeghallgatással vett részt a tárgyaláson és amikor szót kapott, a Zona tudósítása szerint a mozgósításra és a háborúra utalva a bírónak azt mondta:

„Ártatlan emberek fekszenek majd az árokban, a saját beleiket tömik a gyomrukba, nem tudni, miért.”

A bíró ekkor félbeszakította őt. Amikor egy tudósító a szünetben megkérdezte a megszállt ukrán területek annektálásáról, Navalnij azt mondta:

„Teljesen hamis kvázi jogi intézkedés, amelynek célja, hogy a folyamatot a lehető legfájdalmasabbá tegye. Rengeteg ember fog meghalni ennek a folyamatnak az eredményeként, és a véres konfliktus végtelen lesz. Jogi szempontból ez egy teljes szemfényvesztés lesz, bármennyi csecsebecsét is tesznek rá.”


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Végleges: aláírta Putyin a négy ukrán régió Oroszországhoz csatolását
Az orosz elnök szerint az itt élő polgárok „örökre” Oroszország részei lesznek, az új területeket pedig minden eszközzel meg fogják védeni.

Link másolása

hirdetés

Vlagyimir Putyin aláírta azt a szerződést, amellyel Oroszországhoz csatoltak négy ukrajnai régiót - írja a Guardian. A ceremóniára péntek délután a Kremlben került sor a teljes orosz politikai elit részvételével.

A csatlakozási szerződést az orosz elnök, illetve a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok vezetői, valamint Herszon és Zaporizzsja orosz erők által megszállt részeinek politikai-közigazgatási vezetői írták alá. A dokumentumokat a jövő héten még az orosz törvényhozás két házának is szentesítenie kell.

Az aláírás előtt Putyin beszédében bejelentette, hogy négy új régiója van Oroszországnak.

Az orosz elnök szerint a négy érintett megyében lakók „világosan kinyilvánították akaratukat”, és az itt élő polgárok „örökre” Oroszország részei lesznek.

Putyin azt is megígérte, hogy a „rendelkezésükre álló összes eszközzel” meg fogják védeni az újonnan elcsatolt területeket.

A Guardien cikkében megjegyzi, hogy ezzel Ukrajna területének körülbelül 15 százalékát - több mint 100 ezer négyzetkilométert - annektálta Oroszország.

hirdetés
Ez a második világháború óta a legnagyobb erőszakos területfoglalást jelenti Európában.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az MTI beszámolója szerint azt mondta korábban, hogy Oroszország agressziónak fogja tekinteni az "új területeire" mért ukrán katonai csapásokat. Peszkov azt is közölt, hogy a donyecki és a luhanszki régiót a 2014-es határaik között csatolják Oroszországhoz.

Arra kérdésre a későbbiekben ígért választ, hogy Moszkva szerint hol húzandók meg a herszoni és a zaporizzsjai régió határai.

Utóbbi megye fővárosa, Zaporizzsja például jelenleg ukrán ellenőrzés alatt áll.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Az ellenzék Orbánról: „Hiába mentegeti magát a szankciókirály”
A miniszterelnök hétből hét szankciós csomagot szavazott meg korábban Brüsszelben. Az ellenzéki pártok egységesen Orbánt hibáztatják a magas rezsiárakért.

Link másolása

hirdetés

Közleményekben reagáltak az ellenzéki pártok Orbán Viktor reggeli, Kossuth rádiós interjújára. Energiaárakról, nemzeti konzultációról, a dollárellenzékről, nyugdíjakról és az abortuszról is beszélt péntek reggel a miniszterelnök.

A Jobbik röviden csak annyit írt:

Hiába mentegeti magát Orbán Viktor, a szankciókirály, hiszen hétből hét szankciós csomagot szavazott meg korábban Brüsszelben.

- hozzátették: ha a szankciók okozzák a válságot, akkor Orbán miatt van válság.

Az LMP szerint Orbán újfent bebizonyította, hogy kizárólag importált fosszilis energiában tud gondolkodni, mindezt azért, mert valódi megoldást jelentő zöldfordulatról egy szót sem ejtett – írták.

Felszólították a miniszterelnököt, hogy első lépésben vonják vissza a szélenergia betiltását, töröljék el a napenergiára kivetett extra adó és indítsanak épületszigetelési programot.

- a párt hozzátette, hogy szerintük meg lehetne kérdezni a konzultációban az emberek véleményét a szélenergiáról, ha már „kormányon belül is vita van” róla.

hirdetés

Az MSZP szerint normális demokráciákban ilyenkor lemondani szokás. A párt azt írja, hogy kiderült: Orbánnak nincs valós megoldási javaslata a problémák megoldására, és csak „sodródik”, miközben kiszolgálja a „putyini érdekeket”. Az MSZP szerint a miniszterelnök végighazudta a kampányt: hazudtak a költségvetésről, a gazdaság stabilitásáról, az energiaárakról, szinte mindenről. Majd megemlítik, hogy szerintük rezsistopra, megduplázott családi pótlékra, adómentes minimálbérre lenne szükség.

A Momentum pedig egy Facebookon közzétett képpel reagált a reggeli interjúra, amiben azt figurázzák ki, hogy Orbán Viktor interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni:

A Demokratikus Koalíció szerint nem az Orbán által megjelölt EU a felelős a hétszeres gázáremelésért, hanem maga a miniszterelnök.

Szerintük a miniszterelnök állításaival szemben az igazság, hogy nincs szankció az orosz gázra, az olajra vonatkozó pedig nem érvényes Magyarországra, ezeket a szankciókat a miniszterelnök is megszavazta. A „rezsikatasztrófáért” pedig a keleti nyitást és az ország orosz energiafüggőségének 12 éve tartó növelését tették felelőssé.

"Az elmúlt 12 évben lehetett volna függetlenedni az orosz gáztól, lehetett volna megújuló energiákba fektetni, lehetett volna folytatni a panelprogramot, hogy energiatakarékosabbak legyenek a magyar otthonok. Orbán Viktor mindennek az ellenkezőjét csinálta, a magyarok pedig a hétszeres gázáremeléssel fizetik meg ennek az árát."

- zárják közleményüket.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: