470 milliárdnak inthet búcsút az Orbán-kormány, ennyivel csökkenhet a Magyarországnak járó EU-s pénz
Már persze, ha megkapjuk a jogállamisági vita miatt. Az történt, hogy a GDP-adatok jobbak lettek a vártnál és ez csökkenti a kifizetéseket a szabályok szerint az Európai Unió helyreállítási alapjából
Az előre jelzettnél jóval magasabb lett a gazdasági növekedés Magyarországon, ezért kevesebb vissza nem térítendő támogatásra lesz jogosult az ország az Európai Unió helyreállítási alapjából. Ráadásul a kormánynak még idén meg kell állapodnia az Európai Bizottsággal többéves beruházási és reformtervről, hogy egyáltalán megkezdődhessenek a kifizetések - írja a Népszava.
Az egyeztetések már hónapok óta zajlanak, de még semmi eredmény.
Az EB friss gazdasági prognózist adott ki, amely alapján az előzetesen várt 2511 milliárd forint (7,2 milliárd euró 349-es euró árfolyamon számolva) helyett 2080 milliárdot (5,9 milliárd euró 355-ös euró árfolyamon) kaphatunk csak 2021-2026 között a járvány utáni gazdaságélénkítésre szánt pénzügyi alapból.
Ez 18%-os csökkenés, számolta ki Darvas Zsolt, a brüsszeli székhelyű Bruegel kutatóintézet vezető szakértője. Tavaly decemberben a kormány már jelezte, hogy körülbelül ennyivel csökken majd az összeg, Varga Mihályék akkor azt állították, hogy a magyar gazdaság jó teljesítménye miatt körülbelül 440 milliárd forinttal kevesebb helyreállítási pénzt fogunk kapni.
A kutató szerint a csökkenés inkább 470 milliárd lesz. A végleges számot az EB fogja megállapítani a júniusban várható statisztikai adatok alapján,
A GDP-adatok javulása okozza a csökkenést. A 2020-ra jósolt 6,4 százalékos visszaesés helyett csak 4,7 százalékos volt a csökkenés, 2021-ben pedig a korábban becsült 4 százalék helyett várhatóan 6,5 százalékkal bővült.
– A módosítás csak a támogatási keret 30 százalékát érinti, amire az EU Bizottság előzetes becslést adott. Ennek összege részben függ a 2019-es adatoktól, a népesség számától és az egy főre jutó GDP-től, de emellett attól is, hogy mekkora volt a gazdasági növekedés 2020-ban, illetve 2020-2021-ben együttesen – mondta a Népszavának Darvas Zsolt.
– A számoláskor a 2020. novemberi bizottsági előrejelzést használták, de a Covid19 válság idején nehezen lehetett előre jósolni, ezért a tényleges növekedési adatok nagyon megváltoztak - tette hozzá.
Egyébként a prognózis szerint minden tagállam nagyobb növekedést produkált, mint amennyit Brüsszelben vártak. A támogatási összeg 30 százalékának egy részét a 2020-as GDP adatok alapján számolják ki, ekkor – Írországot kivéve – még minden országban visszaesést jeleztek, így ez alapján Magyarország is jogosult támogatásra.
Ám a gazdaság teljesítménye 2021-ben meghaladta a 2019-es GDP-t, ami azt jelenti, hogy a támogatás ezen része már nem jár nekik. 2021-ben 1,5 százalékkal volt magasabb a magyar GDP 2019-hez képest.
Az előre jelzettnél jóval magasabb lett a gazdasági növekedés Magyarországon, ezért kevesebb vissza nem térítendő támogatásra lesz jogosult az ország az Európai Unió helyreállítási alapjából. Ráadásul a kormánynak még idén meg kell állapodnia az Európai Bizottsággal többéves beruházási és reformtervről, hogy egyáltalán megkezdődhessenek a kifizetések - írja a Népszava.
Az egyeztetések már hónapok óta zajlanak, de még semmi eredmény.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Miközben a politikai árkok egyre inkább generációs szakadékká mélyülnek, a választók többsége ismét a Fidesz kormányon maradására számít 2026 után.
A 30 év alattiak körében a TISZA Párt 63-15 arányban vezet, míg a 65 év felettiek között a Fideszé az előny 49-21 arányban.
A Medián novemberi felmérése szerint továbbra is a TISZA Pártra szavaznának a legtöbben, de előnyük csökkent a Fidesz-szel szemben – szűri le az adatokból a HVG. Magyar Péter pártja a teljes szavazókorú népesség körében 5, a választani tudó „biztos” szavazók között pedig 10 százalékponttal előzi meg a kormánypártot. Szeptember vége óta a Fidesz 3 százalékpontot, a TISZA Párt pedig 1 százalékpontot javított, így a két párt közötti különbség összességében 2 ponttal szűkült.
A politikai törésvonal legélesebben a korosztályok között rajzolódik ki. A TISZA Párt tovább növelte előnyét a 40 év alattiak körében, elsősorban a kis pártok és a pártnélküliek rovására. Ezzel szemben a Fidesz az 50 évesnél idősebb korosztályokban erősödött - éppen a TISZA Párt kárára növelve a támogatottságát.
Az iskolai végzettség is meghatározó: a legfeljebb 8 osztályt végzettek és a szakmunkások körében tovább erősödött a Fidesz. A kormánypárt még a felsőfokú végzettségűek között is növelni tudta a támogatottságát, bár a diplomások több mint fele továbbra is TISZA-párti, és csak a negyedük kormánypárti. A lakóhely kevésbé döntő, de a nagyobb városokban a TISZA, míg a falvakban a Fidesz az erősebb. A megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban a Fidesz erősödött, a TISZA pedig gyengült.
A nemek közötti különbség is jelentősre nőtt: a Fidesz a nőknél erősödött, a Tisza támogatottsága pedig 7 százalékponttal magasabb a férfiak körében.
Fordulat történt abban is, hogy a választók kit tartanak esélyesebbnek. Novemberben ismét a Fidesz kormányon maradását valószínűsíti a többség: 45 százalék számít a kormánypárt győzelmére, míg 38 százalék a Tiszáéra. Szeptemberhez képest 5 százalékponttal nőtt a Fidesz győzelmére számítók aránya, és ugyanennyivel csökkent azoké, akik a Tiszáéra számítottak.
A változás leginkább a kispártok szavazóinak és a pártnélkülieknek a körében látványos, ahol 12 százalékponttal esett a Tisza győzelmét valószínűsítők aránya, és 10 százalékponttal nőtt a Fidesz-győzelemre számítóké.
A mostani szűkülő olló kontrasztban áll a nyári adatokkal, amikor a Medián még kétszámjegyű Tisza-előnyt mért a dönteni tudó szavazóknál. Más közvélemény-kutató intézetek képe vegyes: a Závecz Research tavasszal és nyáron szintén Tisza-fölényt jelzett, míg a kormányhoz közelebb álló műhelyek jellemzően szorosabb versenyt vagy Fidesz-előnyt mutattak ki. A felmérés idején a kormányzati kommunikációt Orbán Viktor országjárása és a „béke” narratíva határozta meg, míg a TISZA Párt az uniós közeledést és a korrupcióellenes témákat hangsúlyozta.
Miközben a politikai árkok egyre inkább generációs szakadékká mélyülnek, a választók többsége ismét a Fidesz kormányon maradására számít 2026 után.
A 30 év alattiak körében a TISZA Párt 63-15 arányban vezet, míg a 65 év felettiek között a Fideszé az előny 49-21 arányban.
A Medián novemberi felmérése szerint továbbra is a TISZA Pártra szavaznának a legtöbben, de előnyük csökkent a Fidesz-szel szemben – szűri le az adatokból a HVG. Magyar Péter pártja a teljes szavazókorú népesség körében 5, a választani tudó „biztos” szavazók között pedig 10 százalékponttal előzi meg a kormánypártot. Szeptember vége óta a Fidesz 3 százalékpontot, a TISZA Párt pedig 1 százalékpontot javított, így a két párt közötti különbség összességében 2 ponttal szűkült.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nem leszünk statiszták a kormány politikai cirkuszában!” – a TISZA bojkottálja a rendkívüli közgyűlést, Vitézy Dávidék szerint színház az egész, de bemennek
Míg a TISZA Párt zsarolásról beszél, a Podmaniczy Mozgalom bemegy az ülésre, de az esti tüntetést kihagyja. Szerintük az már nem Budapestről, hanem a főpolgármester túléléséről szól.
A kelenföldi buszgarázs ad otthont Budapest mai rendkívüli közgyűlésének, ahol a tét nem kevesebb, mint hogy a főváros hivatalosan is kimondja-e a fizetésképtelenségét. Miközben a kormány erre a lépésre várva lengetett be egy lehetséges mentőcsomagot, a TISZA Párt bojkottál, a Podmaniczy Mozgalom viszont bemegy, ám „politikai színháznak” tartja az egészet.
Az előzmény, hogy Gulyás Gergely miniszter közölte: a kormány akár csődsegély, akár más mentőcsomag formájában kész segíteni a városnak, ha a Fővárosi Közgyűlés hivatalosan is megállapítja Budapest fizetésképtelenségét. A budapesti Fidesz-frakció is szeretné kimondatni a főváros fizetésképtelenségét.
Erre reagálva hívott össze Karácsony Gergely főpolgármester hétfő délutánra rendkívüli közgyűlést, ahol egy korábban már megszavazott javaslat megerősítését kéri.
Az előterjesztés lényege, hogy az Állami Számvevőszék megállapítására hivatkozva rögzítsék: a főváros anyagi gondjai részben a megnövekedett költségvetési befizetésekből fakadnak. A város likviditási nehézségei pedig olyannyira súlyosbodtak, hogy már a közfeladatok ellátása is veszélybe kerülhet.
A TISZA fővárosi frakciója nem tervezi, hogy elmegy a közgyűlésre – írta a pártra hivatkozva a 24.hu. Közleményük szerint Budapest nem csődben lévő, hanem zsarolt város. „Nem leszünk statiszták a kormány politikai cirkuszában!” – hangsúlyozták, hozzátéve, hogy „a rendkívüli közgyűlés nem a felelős válságkezelésről szól, hanem arról, hogy ki az, aki szereplője kíván lenni a kormányzat politikai színdarabjának.
„A Tisza nem vesz részt a zsarolási cirkuszban, éppen ezért a rendkívüli közgyűlésen sem veszünk részt, hiszen az nem a megoldásról fog szólni. Felszólítjuk a főpolgármestert, hogy vonja vissza az előterjesztését, és ne engedjen teret ennek a színjátéknak, még kevésbé annak, hogy az állampárti frakció csődbe vigye Budapestet!”
Vitézy Dávid, a Podmaniczy Mozgalom frakcióvezetője ezzel szemben jelezte: ők részt vesznek az ülésen, de „ócska és káros politikai színháznak” tartják a benyújtott javaslatokat, mindkét oldalról.
„Karácsony a kormány kérésére összehívta ezt a felesleges közgyűlést, majd azt javasolja, hogy a Közgyűlés »üdvözölje« a kormány bölcs döntéseit – miközben a Facebookon hergeli az embereket” – reagált Vitézy.
A frakcióvezető szerint Budapest ezzel besétál a kormány által állított csapdába.
A Karácsony által a Karmelita elé meghirdetett esti tüntetésre sem mennek el, mert az szerintük nem Budapestről, hanem a főpolgármester személyes túléléséről szól.
Az Állami Számvevőszék egy szeptemberi jelentésében már jelezte, hogy a főváros likviditási gondjai idén súlyosbodtak, és intézkedések nélkül az év végéig fizetésképtelenség is bekövetkezhet, ami a közfeladat-ellátást veszélyezteti. A rendkívüli ülés ma délután 17 órakor kezdődik a buszgarázsban, az azt követő tüntetést pedig estére hirdette meg a főpolgármester a Karmelita elé.
A kelenföldi buszgarázs ad otthont Budapest mai rendkívüli közgyűlésének, ahol a tét nem kevesebb, mint hogy a főváros hivatalosan is kimondja-e a fizetésképtelenségét. Miközben a kormány erre a lépésre várva lengetett be egy lehetséges mentőcsomagot, a TISZA Párt bojkottál, a Podmaniczy Mozgalom viszont bemegy, ám „politikai színháznak” tartja az egészet.
Az előzmény, hogy Gulyás Gergely miniszter közölte: a kormány akár csődsegély, akár más mentőcsomag formájában kész segíteni a városnak, ha a Fővárosi Közgyűlés hivatalosan is megállapítja Budapest fizetésképtelenségét. A budapesti Fidesz-frakció is szeretné kimondatni a főváros fizetésképtelenségét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagy Márton bejelentette a többszörös adóemelést: a bankoktól szedik be a hiányzó százmilliárdokat
A kormány szerint a pénzintézetek degeszre keresték magukat, ezért most nekik kell fizetniük. A bankszektorban óriási a felháborodás, szerintük ez az egész gazdaságot sújtja. Eddig végül mindig az ügyfelek fizették meg a különadókat.
„Nem tudjuk a hiányt csökkenteni, ilyen gazdasági környezetben lehetetlen” – jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a parlament költségvetési bizottságának hétfői ülésén. A tárcavezető egyértelművé tette, hogy a kormány a következő két évben 5 százalékos költségvetési hiánycéllal számol, a fedezetet pedig nagyrészt a pénzügyi szektortól vonná el. Nagy Márton szerint a bankoktól jövőre plusz 180 milliárd forintot szednének be, mert „parkoltatják az emberek pénzét, szénné keresték magukat a bankok, ezért nem kell bankot csinálni” – mondta a 24.hu szerint.
A kormány tervei szerint a banki extraprofitadó kulcsai 2026-tól jelentősen emelkednek: 20 milliárd forintos adóalapig 10 százalékra, az e feletti részre pedig 30 százalékra. A kabinet 360-365 milliárd forint bevételt vár a pénzügyi ágazattól, ami duplázást jelent a korábban tervezett összeghez képest.
A „többszörös” adóemelés másik eleme, hogy az állampapír-vásárlások után eddig igénybe vehető adócsökkentés felső korlátját a fizetendő adó 50 százalékáról 30 százalékra mérséklik. A csomag részeként a kormány a kiadási oldalon is fékez: zárolták a 192 milliárd forintos általános költségvetési tartalékot. A változásokat a november 13-án megjelent 358/2025. számú kormányrendelet rögzíti, amely 2026. január 1-jén lép hatályba.
A miniszter a bizottság előtt az 5 százalékos hiányt egy anticiklikus gazdaságélénkítő lépésnek nevezte, amely szerinte a jegybank szigorú monetáris politikájával együtt alkot „optimális policy mixet”, és ezt a piac már „elfogadta”. A kormány friss prognózisa szerint a magyar gazdaság jövőre 0,5 százalékkal, 2026-ban pedig 3 százalékkal nőhet. A kabinet 2026-ra 3,6 százalékos átlagos inflációt vár, a januári nyugdíjemelést is ehhez a számhoz igazítják. A bankoktól beszedett többletbevételt a kormány többek között a Demján Sándor Programra, vállalati adócsökkentésekre és egy 3 százalékos, fix kamatozású hitelprogramra fordítaná. A csomag fedezi a novemberben bejelentett, 90 milliárd forintos adócsökkentést is a kis- és középvállalkozások számára.
„A Magyar Bankszövetség értetlenül áll az úgynevezett extraprofitadó tervezett emelése előtt”
– áll a szervezet közleményében, amely szerint a szektor túladóztatása már most is rontja a gazdasági mutatókat. A szövetség adatai szerint a bankok jövőre összesen 842 milliárd forintot fizetnek be különadók, extraprofitadó és tranzakciós illeték formájában. Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a Portfoliónak úgy fogalmazott: „derült égből villámcsapásként ért minket az extraprofitadó megduplázása”.
A kormány a lépést azzal is indokolja, hogy a bankok profitja kiugró volt, és a különadó kivezetését szorgalmazó politikai erők, például a Tisza Párt, a „magyar emberek” érdekeivel mennek szembe.
„Nem tudjuk a hiányt csökkenteni, ilyen gazdasági környezetben lehetetlen” – jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a parlament költségvetési bizottságának hétfői ülésén. A tárcavezető egyértelművé tette, hogy a kormány a következő két évben 5 százalékos költségvetési hiánycéllal számol, a fedezetet pedig nagyrészt a pénzügyi szektortól vonná el. Nagy Márton szerint a bankoktól jövőre plusz 180 milliárd forintot szednének be, mert „parkoltatják az emberek pénzét, szénné keresték magukat a bankok, ezért nem kell bankot csinálni” – mondta a 24.hu szerint.
A kormány tervei szerint a banki extraprofitadó kulcsai 2026-tól jelentősen emelkednek: 20 milliárd forintos adóalapig 10 százalékra, az e feletti részre pedig 30 százalékra. A kabinet 360-365 milliárd forint bevételt vár a pénzügyi ágazattól, ami duplázást jelent a korábban tervezett összeghez képest.
A „többszörös” adóemelés másik eleme, hogy az állampapír-vásárlások után eddig igénybe vehető adócsökkentés felső korlátját a fizetendő adó 50 százalékáról 30 százalékra mérséklik. A csomag részeként a kormány a kiadási oldalon is fékez: zárolták a 192 milliárd forintos általános költségvetési tartalékot. A változásokat a november 13-án megjelent 358/2025. számú kormányrendelet rögzíti, amely 2026. január 1-jén lép hatályba.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
25 büfét bezártak az országos gyrosrazzia után: 1300 kiló lejárt vagy nyomon követhetetlen ételt találtak
A hatóságok 350 helyet néztek át, és 85 esetben indítottak eljárást. Eddig több mint 17 millió forint bírságot szabtak ki a szabálytalanul működő büfékre.
Súlyos higiéniai problémák, ideiglenesen bezárt éttermek és több mint egy tonna, forgalomból kivont élelmiszer – ez a mérlege annak az országos ellenőrzés-sorozatnak, amelyet a gyrost árusító helyeken tartottak az elmúlt hetekben. A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság a kormányhivatalokkal közösen 350 büfét és éttermet vizsgált meg, és 85 esetben indítottak eljárást – derül ki a hatóság honlapján közzétett közleményből.
Eddig több mint 17 millió forint bírságot szabtak ki, de több eljárás még folyamatban van.
A vizsgálatot a korábbi negatív tapasztalatok miatt, a fogyasztók védelme és az élelmiszerbiztonsági kockázatok csökkentése érdekében rendelték el.
A hatóságok 25 vendéglátóhely működését függesztették fel ideiglenesen súlyos higiéniai szabálytalanságok miatt. Ezeken a helyeken az ellenőrök túlzott zsúfoltságot, valamint erősen szennyezett hűtő- és munkafelületeket találtak. Összesen 197 tételnyi, mintegy 1300 kilogramm élelmiszert vontak ki a forgalomból, mert az vagy nyomon követhetetlen volt, vagy jelölési hibákkal rendelkezett, vagy lejárt a szavatossági ideje.
A leggyakoribb, az esetek 35 százalékában feltárt probléma a higiéniai előírások megszegése volt. Jellemző hiányosságként említik a megfelelő kézmosási lehetőség és a kézfertőtlenítő hiányát. Sok helyen nem volt külön előkészítő helyiség, vagy az túl kicsi volt a biztonságos munkához, ennek ellenére saját nyársat készítettek, és tisztítatlan zöldségeket használtak fel. Mindez ahhoz vezetett, hogy
az eszközök keveredtek a nyers hús és a kész ételek előkészítése során, sőt, több esetben fertőtlenítő hatású mosogatószer sem állt rendelkezésre.
A hatóságok azt is megállapították, hogy a dolgozók 24 százaléka nem rendelkezett érvényes egészségügyi könyvvel. Emellett a vizsgált létesítmények 17 százalékában nem tüntették fel megfelelően az allergéneket, az alapanyagok és a készételek nyomonkövetése pedig az egységek 15 százalékában nem volt biztosított.
A mostani akció előtt, november 20-án a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal egy budapesti gyrosnyárs-alapanyagüzem működését azonnali hatállyal felfüggesztette, és egy Pest vármegyei darabolóüzemben is megtiltotta a munkavégzést. Az ottani ellenőrzések során a két helyszínen összesen mintegy 8500 kilogramm élelmiszert vontak ki a forgalomból vagy vettek zár alá. A Nébih már a nyári, célzott vizsgálatai során is kimutatott több előállítónál Salmonella baktériumot baromfitermékekben. A mostani gyrosrazzia egybeesik a Nébih által irányított, december végéig tartó téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzésekkel.
A hatóságok közlése szerint a fogyasztóvédelem és az élelmiszerbiztonság érdekében a hasonló ellenőrzések a jövőben is folyamatosak lesznek.
Súlyos higiéniai problémák, ideiglenesen bezárt éttermek és több mint egy tonna, forgalomból kivont élelmiszer – ez a mérlege annak az országos ellenőrzés-sorozatnak, amelyet a gyrost árusító helyeken tartottak az elmúlt hetekben. A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság a kormányhivatalokkal közösen 350 büfét és éttermet vizsgált meg, és 85 esetben indítottak eljárást – derül ki a hatóság honlapján közzétett közleményből.
Eddig több mint 17 millió forint bírságot szabtak ki, de több eljárás még folyamatban van.
A vizsgálatot a korábbi negatív tapasztalatok miatt, a fogyasztók védelme és az élelmiszerbiztonsági kockázatok csökkentése érdekében rendelték el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
