46 éves korában, tragikus hirtelenséggel elhunyt Jakab Ferenc virológus, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem innovációs rektorhelyettese, a Nemzeti Virológiai Laboratórium vezetője, derül ki a Pécsi Tudományegyetem virológiai kutatócsoportjának péntek délelőtti gyászhíréből.
A bejegyzés szerint Jakab Ferenc professzort a Pécsi Tudományegyetem saját halottjának tekinti, emlékét tisztelettel és kegyelettel megőrzi.
A virológussal legutóbb az év elején készítettünk interjút az újabb koronavírus-járványról:
46 éves korában, tragikus hirtelenséggel elhunyt Jakab Ferenc virológus, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem innovációs rektorhelyettese, a Nemzeti Virológiai Laboratórium vezetője, derül ki a Pécsi Tudományegyetem virológiai kutatócsoportjának péntek délelőtti gyászhíréből.
A bejegyzés szerint Jakab Ferenc professzort a Pécsi Tudományegyetem saját halottjának tekinti, emlékét tisztelettel és kegyelettel megőrzi.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sulyok Tamás nem írta alá a veszélyhelyzeti törvényt
A köztársasági elnök szerint több súlyos szabálytalanság is volt a törvény előkészítésében. Úgy véli, ez veszélyezteti a jogbiztonságot és sérti az Alaptörvényt.
Sulyok Tamás nem írta alá azt a törvényt, amely a veszélyhelyzeti rendeleteket emelte volna törvényi szintre, hanem visszaküldte azt az Országgyűlésnek.
A köztársasági elnök szerint az előterjesztő több ponton is megsértette a házszabályi előírásokat, ami az Alaptörvénnyel is ellentétes,
derült ki a hivatalos levélből, amit Sulyok Tamás Kövér László házelnöknek címzett, írta a 24.hu.
A jogszabályt május 20-án fogadta el a parlament. A javaslatot a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Tuzson Bence igazságügyi miniszter nyújtotta be. A kezdeményezés célja az volt, hogy a különleges jogrend idején hozott rendeleteket törvényi szintre emeljék. A javaslat indoklása szerint az orosz–ukrán háborúban olyan fordulat következhet be, amely tűzszünethez vezethet.
A köztársasági elnök a Kövér László házelnöknek írt levelében azt írta, hogy „az egységes javaslattervezethez készített indokolást a törvényjavaslat eredeti indokolása és a módosító javaslatok indokolásainak figyelembevételével szövegezheti meg” az előterjesztő, és az újraszerkesztett indokolást az ülésnap megnyitása előtt legkésőbb egy órával meg kell küldeni a házelnök részére.
Sulyok Tamás szerint ezek a feltételek nem teljesültek.
Az elnök kifogásolta, hogy az indokolás több helyen eltért a korábbi szövegektől, különösen azokban az esetekben, amelyeket civil szervezetek és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes is vitatott.
Több olyan új indokolás is szerepelt, amelyekhez nem készült módosító javaslat, vagy annak szövege nem indokolta a változtatást.
Az elnök azt is megállapította, hogy az előterjesztő nem tartotta be az indokolás benyújtási határidejét. A dokumentumot május 22-én nyújtották be, miközben a határidő május 19-én 12 óra lett volna. Így az Országgyűlés a szavazás előtt nem ismerhette meg a végleges indokolást.
A köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy az előterjesztő utólag és egyoldalúan, az Országgyűlés közreműködése nélkül változtatta meg a törvény egyes részeinek indokolását.
Szerinte ez ellehetetleníti az Alaptörvény 6. cikk (4) bekezdése szerinti mérlegelést, és a későbbiekben is jogbizonytalansághoz vezethet. Levelében megjegyezte azt is: „a törvényjavaslatokhoz fűzött indokolás újraszerkesztésére vonatkozó házszabályi követelmények megsértése az elmúlt évek törvényalkotási gyakorlatában nem példa nélküli, jelen esetben azonban annak súlya és mértéke különösen kirívó”.
Sulyok Tamás nem írta alá azt a törvényt, amely a veszélyhelyzeti rendeleteket emelte volna törvényi szintre, hanem visszaküldte azt az Országgyűlésnek.
A köztársasági elnök szerint az előterjesztő több ponton is megsértette a házszabályi előírásokat, ami az Alaptörvénnyel is ellentétes,
derült ki a hivatalos levélből, amit Sulyok Tamás Kövér László házelnöknek címzett, írta a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Emmanuel Macron szingapúri látogatása során egy biztonságpolitikai konferencián szólt Kínához.
A francia elnök arra figyelmeztette Pekinget, hogy ha nem tesz többet Észak-Korea visszafogásáért, akkor számíthat arra, hogy a NATO fokozza jelenlétét Ázsiában,
Macron szerint Észak-Korea nemcsak hadianyaggal segíti Oroszországot az ukrajnai háborúban, hanem katonákat is küld a kurszki frontra. Az ázsiai diktatúra a koreai háború óta jelentős tüzérségi készleteket halmozott fel. A francia elnök azt is kiemelte, hogy az észak-koreai katonák sokszor abban a hitben vonulnak harcba, hogy csupán kiképzésen vesznek részt.
Felszólalásában
Macron arra is figyelmeztetett, hogy a II. világháború utáni nemzetközi rend összeomlása és a nukleáris fegyverkezés újraindulása reális veszélyt jelent.
A francia elnök – a hagyományos francia retorikának megfelelően – az ázsiai országokat arra kérte, hogy tartsanak egyenlő távolságot az Egyesült Államoktól és Kínától.
A francia államfő Észak-Koreát Kína vazallusának nevezte, ugyanakkor a Foreign Affairs gyűjtése szerint a két ország kapcsolatát a múltban is több konfliktus terhelte, és Peking nem nézi jó szemmel Oroszország katonai támogatását sem.
Franciaország korábban nem támogatta a NATO keleti irányú terjeszkedését. 2023-ban például Párizs megvétózta egy Japánba tervezett NATO-összekötő iroda létrehozását.
Emmanuel Macron szingapúri látogatása során egy biztonságpolitikai konferencián szólt Kínához.
A francia elnök arra figyelmeztette Pekinget, hogy ha nem tesz többet Észak-Korea visszafogásáért, akkor számíthat arra, hogy a NATO fokozza jelenlétét Ázsiában,
2024 augusztusában közbeszerzést írt ki az Állatorvostudományi Egyetem öt darab személygépkocsi beszerzésére és bérlésére. Az Átlátszó által közölt információk szerint a felhívásra csak a Mészáros M1 Szerviz Kft. adott be ajánlatot, amely végül meg is nyerte a tendert.
A szerződés alapján az egyetem 36 hónapra, vagyis három évre bérel öt darab járművet.
Az intézmény tájékoztatása szerint az autókat közfeladat ellátására használják a dolgozók. A bérelt járművek automata váltós, legalább 190 lóerős, összkerék-meghajtású SUV-ok, amelyek minimum hétszemélyesek. Felszereltségükbe sávtartó rendszer, tolatókamera, gerinctámasz, fáradtságérzékelő szenzor és proaktív utasvédelmi rendszer is tartozik.
A bérleti díj havonta közel 400 ezer forint autónként, így a teljes időszakra az egyetem összesen 72 millió forintot fizet ki a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cégnek.
A járműveket 2024-ben gyártották, kivéve egyet, amelyet 2025-ben. Az autók minimális futásteljesítménnyel rendelkeztek az átadáskor.
A Mészáros M1 Szerviz Kft. először öt darab Skoda Kodiaq 2.0 TDI típusú csereautót adott át 2024 novemberében, majd 2025 februárja és márciusa között érkeztek meg az állandó használatra szánt Skoda Kodiaq 1.9 modellek.
A szolgáltatáshoz hozzátartozik a biztosítások – például CASCO –, káresemények, karbantartások és szervizelés intézése, valamint a téli-nyári gumicsere. A csomag része továbbá az assistance és a hozom-viszem szolgáltatás is.
Az Átlátszó felhívta a figyelmet arra, hogy „Mészáros cégei azért tudják elnyerni az autóbérléssel és flottakezeléssel kapcsolatos közbeszerzési tendereket, mert a piaci versenytársakhoz képest extra gyors határidőket vállalnak az autók leszállítására”. Az Állatorvostudományi Egyetem esetében is 30 napon belül vállalták az autók szállítását, vagy legfeljebb hat hónapra csereautókat biztosítottak.
Mivel az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe csak az ajánlatok elbírálásáról készült összegzést töltötték fel, az Átlátszó közérdekű adatigényléssel kérte ki a szerződés részleteit.
2024 augusztusában közbeszerzést írt ki az Állatorvostudományi Egyetem öt darab személygépkocsi beszerzésére és bérlésére. Az Átlátszó által közölt információk szerint a felhívásra csak a Mészáros M1 Szerviz Kft. adott be ajánlatot, amely végül meg is nyerte a tendert.
A szerződés alapján az egyetem 36 hónapra, vagyis három évre bérel öt darab járművet.
Az intézmény tájékoztatása szerint az autókat közfeladat ellátására használják a dolgozók. A bérelt járművek automata váltós, legalább 190 lóerős, összkerék-meghajtású SUV-ok, amelyek minimum hétszemélyesek. Felszereltségükbe sávtartó rendszer, tolatókamera, gerinctámasz, fáradtságérzékelő szenzor és proaktív utasvédelmi rendszer is tartozik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A TISZA budapesti frakciója szerint rendkívüli helyzet alakult ki a főváros költségvetésében. Közleményükben azt írták, várják Karácsony Gergely főpolgármestertől és szövetségeseitől a megoldási javaslatokat. Hangsúlyozták, hogy nyitottak az egyeztetésre.
A frakció Szentkirályi Alexandrát is megszólította.
A Fidesz fővárosi frakcióvezetőjétől azt kérték, haladéktalanul érje el Orbán Viktornál, hogy a „jogellenesen elvett milliárdokat” visszautalja Budapestnek, és ne „fideszes álcivil szervezeteknek” adja azokat.
Úgy fogalmaztak: ha a miniszterelnök ezt nem teszi meg, azzal „példátlan módon, szándékosan, aljas politikai okból ellehetetleníthet fontos közszolgáltatásokat”.
A Telex szerint a Demokratikus Koalíció közben rendkívüli ülést kezdeményezett a Fővárosi Közgyűlés összehívására. Szaniszló Sándor, a párt fővárosi frakcióvezetője azt mondta, az ülésen a főváros számláját érintő inkasszó miatt kell sürgős intézkedésekről dönteni. A DK arra kérte a jobboldali pártokat, hogy tegyék félre a hatalmi vágyukat és pártpolitikai érdekeiket.
„Fejezzék be az acsarkodást és kezdjünk el végre dolgozni Budapest megmentéséért”
– fogalmazott. Hozzátette: az érintett összeg a fővárosiak pénze, amelyből többek között a tömegközlekedést, az idősotthonokat és a hajléktalanellátást működtetik, valamint a fővárosi dolgozók fizetését is ebből biztosítják. Szerinte Budapest önkormányzatának azonnal lépnie kell, különben a fővárosi közszolgáltatások összeomolhatnak.
Keszthelyi Dorottya, a DK képviselője azt mondta, szeretnék, ha a képviselők nem a sajtón keresztül üzennének egymásnak. Ezért zárt ülés megtartását javasolják, hogy valódi párbeszéd és döntések szülessenek.
Ahogy már írtunk róla, Karácsony Gergely csütörtök délután tartott sajtótájékoztatót, amelyen kijelentette: hivatali visszaélés történt, és „nemcsak erkölcstelen, de törvénytelen volt az inkasszó”. Korábban már közölte, hogy amennyiben nem kapnak jogvédelmet a 10,2 milliárd forintos levonás ellen, nem tudják tovább finanszírozni a fővárosi közszolgáltatásokat. A főpolgármesteri hivatal közlése szerint akkor sem tudják kifizetni ezt az összeget, ha leállítják a közüzemi szolgáltatásokat.
A TISZA budapesti frakciója szerint rendkívüli helyzet alakult ki a főváros költségvetésében. Közleményükben azt írták, várják Karácsony Gergely főpolgármestertől és szövetségeseitől a megoldási javaslatokat. Hangsúlyozták, hogy nyitottak az egyeztetésre.
A frakció Szentkirályi Alexandrát is megszólította.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
