3,3 milliárdból újítják fel a Lázár János batidai kastélyához vezető utat

Budai Gyula a Facebookon üzent több ellenzéki politikusnak, köztük Dobrev Klárának, Arató Gergelynek, Jámbor Andrásnak, Magyar Péternek és NoÁrnak.

– írta.

A fideszes képviselőtől nem idegen ez a stílus, tavaly a Menczer–Magyar vita kapcsán azt kérte, hogy „valaki adjon már a Petyának egy lángost”. A héten Hadházy Ákossal rúgta össze a port a parlamentben, amikor a független képviselő Orbán Viktort kérdezte Hatvanpusztáról. Budai a vita egy pontján így fogalmazott:

A kormány tagjai egymásra licitálnak reakcióikban a Semjén Zsoltot ért vádak után.

Volodimir Zelenszkij egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az ukránok szerint Magyarország felől érkező drón megsértette Ukrajna légterét. „Nagyon veszélyes dolgokat művelnek” – mondta az ukrán elnök, és hozzátette, hogy elsősorban saját magukra nézve veszélyesek. Kérte a hírszerzőket és a fegyveres erőket, hogy mutassák meg a bizonyítékokat.

Az ukránok szerint szeptember 26-án, péntek reggel a drón kétszer is átrepült Ukrajna államhatárán Magyarország felől. A repülések adatait bemutató térképeket is közzétették.

Szijjártó Péter a Facebookon írta, hogy az ukrán külügyminiszter csalódottságát megérti, de eddig sem tudták Magyarországot beleprovokálni a háborúba. „Akármekkora bárdolatlanságokat is ír le, ez a jövőben sem fog sikerülni” – tette hozzá. Szalay-Bobrovniszky Kristóf honvédelmi miniszter szerint az elmúlt 24 órában nem tapasztaltak semmilyen drónaktivitást.

Itt van az X-en az ütésváltás:

This is fake! You should not discredit yourself! https://t.co/oeJ6YmwKqQ

— Péter Szijjártó (@FM_Szijjarto) September 27, 2025

A Magyar Honvédség visszautasította, hogy a magyar drónok megsértették volna Ukrajna légterét. Közleményükben térképekkel bizonyítanák, hogy szeptember 26-án nem volt semmilyen repülési tevékenység a jelzett területen. Az Építési és Közlekedési Minisztérium légi közlekedési hatósága szintén megerősítette, hogy nem érkezett bejelentés polgári pilóta nélküli légijárművel kapcsolatban, ami közigazgatási eljárást indíthatott volna.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő és Ante Susnjar gazdasági miniszter pénteken visszautasította Szijjártó Péter állításait, miszerint Horvátország kihasználja a válságot, háborús felárat szed a Magyarországra érkező kőolaj után, és nem tud elég kőolajat szállítani Magyarország és Szlovákia zavartalan ellátásához – írja a hvg.hu.

Susnjar szerint Horvátország és a Janaf képes minden szükséges mennyiséget leszállítani. „Szijjártó kolléga kijelentéseinek nincs alapjuk, nem felelnek meg a valóságnak, meghívom őt, hogy jöjjön el.

– fogalmazott az MTI tudósítása szerint.

A miniszter azt mondta, hogy a mennyiség növekedésével az árak csökkennek. Közölte, hogy jelenleg mintegy kétmillió tonna kőolajat juttatnak el feldolgozásra a százhalombattai finomítóba, amelyhez a pozsonyi finomító is tartozik. Elmondása szerint a két üzem éves összkapacitása körülbelül 13 millió tonna.

„Mi garantáljuk, hogy 15 millió tonna kőolajat tudunk Magyarország és Szlovákia irányába szállítani” – jelentette ki. Hozzátette, hogy az orosz kőolajból

A héten vita bontakozott ki a két ország olajcégei között. A Mol azt közölte, hogy az Adria vezeték kapacitása nem elégséges. A horvát olajcég erre azt mondta, a Mol kérte az alacsonyabb pumpakapacitást egy teszten. A Mol szerint ez nem teszt volt, hanem a normál működés része.

Plenkovic újságíróknak arról beszélt, hogy Horvátország saját kapacitásait tekintve regionális energiaközpont. Hangsúlyozta, hogy „a brutális orosz agresszió után” Horvátország feladata, hogy hozzájáruljon az EU, a saját és a többi tagállam energiabiztonságához. Szerinte széleskörű nemzetközi nyomás nehezedik az orosz kőolajtermékek vásárlásának leállítására, Magyarország és Szlovákia pedig bizonyos kivételeket kért ez alól.

– mondta.

„Először is, nyerészkedőnek azt nevezhetjük, aki jelenleg olcsóbb orosz kőolajat és gázt kap. Ez nem Horvátország, amely 2022 óta egyáltalán nem használ ilyet. Akkor én azt mondhatom, hogy Magyarország az, amely abban a helyzetben van, hogy olcsóbb energiaforrásokkal rendelkezik.

– fogalmazott a horvát kormányfő.

„Felháborodással utasítom vissza azokat a hamis állításokat, miszerint Horvátország háborús hasznot húz. Épp ellenkezőleg, Horvátország jó és becsületes szomszéd. Mi vagyunk a jófiúk” – tette hozzá.

A magyar külügyminiszter szerint azonban

Szerinte ugyanis jelentősen megemelték a Horvátországon keresztüli olajszállítások tranzitdíját a háború kitörése óta, „most pedig azért akarják ellehetetleníteni hazánk számára az orosz olaj vásárlását, hogy monopolhelyzetbe kerüljenek velünk szemben, s így még több pénzt keressenek – rajtunk”. Majd megismételte az állítását, miszerint az Adria-vezeték egyedül nem tudja ellátni Magyarországot és Szlovákiát.

Magyar Levente külügyi miniszterhelyettes péntek este a párizsi Sciences Po-n beszélt a magyar külpolitika hátteréről – számolt be róla a Telex. A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára és miniszterhelyettese azt mondta, a kormány döntéseit történelmi tapasztalatokra alapozza. A Sciences Po a francia és európai politikai elit egyik fő képzőhelye, itt tanult több francia elnök, például Emmanuel Macron és François Hollande, és Novák Katalin is eltöltött itt egy évet.

Az előadás első részében rövid történelmi áttekintést adott.

– mondta. A török hódoltságnál kiemelte, hogy a keresztény templomokat mecsetekké alakították, és hozzátette: „egy olyan kultúra foglalt el minket, ami nagyon különbözött a keresztény-európai kultúrától”. A Habsburg-uralomról azt mondta: „A törököket sikerült kiűzni, de ezután egyből nyugatról szálltak meg minket.”

Felsorolta az orosz megszállás magyar tapasztalatait 1848-ból, az első világháború idejéből, a második világháborúból és 1956-ból. „

A magyar–ukrán viszonyról beszélve 2014-et emelte ki, amikor szerinte azért tört ki háború Ukrajna és Oroszország között, mert az ukránok nyugat felé fordultak. A 2014-es eseményeket egy ponton „nacionalista, nyugati orientáltságú puccsnak” nevezte. Az ukrán nyelvtörvényt úgy írta le, mint amely korlátozta a kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok jogait, és azt mondta, ezt alapvetően az orosz nyelv és kultúra visszaszorítására alkották. A 2023-as, jelentős részbeni visszavonásról nem beszélt.

Összefoglalásként a magyar külpolitika alaptéziseit sorolta. Ellenzik a migrációt kulturális okokból. Nem akarnak konfliktust Oroszországgal, ezért pragmatikus kapcsolatot tartanak, olajat és gázt vásárolnak. Minden nagyhatalommal konstruktív kapcsolatot keresnek, Kínával is kereskednek. Fontosnak tartják a stabil, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatot az Egyesült Államokkal.

A beszélgetés második részében Jacques Rupnik kérdezte az EU-ról és a háborúról. Magyar Levente arról beszélt, hogy 2004-ben gazdasági okból csatlakoztunk az európai projekthez. Most szerinte „az EU mindennap veszít a versenyképességéből a versenytársaihoz képest, politikailag pedig egyre inkább egy diktatúrához hasonlít”. A biztonságról azt mondta, 2004-ben is inkább a NATO-ban látták a garanciát. Úgy fogalmazott, az európai mainstream szerint Oroszország célja a Baltikum elfoglalása, majd Európa,

Szóba került az amerikai gazdaságpolitika és Donald Trump is. Magyar Levente szerint Trump azt teszi, amit ígért: America First. Hozzátette: „Ideje lenne, hogy az EU végre Európát helyezze az első helyre, ne Ukrajnát, és ne valamilyen ideológiát.”

Az orosz–ukrán háború kapcsán a moderátor felvetette, hogy az EU Ukrajna védelmével saját biztonságát is óvja, és az elmúlt napok balti, lengyel és dán eseményei ezt támasztják alá. Magyar Levente erre a NATO-ról beszélt. Szerinte a NATO-határok vitathatatlanok, „ezek azok a határok, ahol a biztonságukat komolyan kell venni”.

„Miért kéne tagként kezelnünk?” Úgy fogalmazott, Ukrajna azért nem NATO-tag, mert Németország, Franciaország és az Egyesült Államok sem akarja a saját katonáit Ukrajnába küldeni. „Ukrajna egy geopolitikai határon fekszik, ezért korábban is és most is veszélyes lenne tagként felvenni akár az EU-ba, akár a NATO-ba.”

A végén a külügyi miniszterhelyettes visszatért Trianonra. Azt mondta, Magyarország a vesztes oldalon állt az első világháború végén, és két út volt: harc vagy megegyezés, még ha ez az ország kétharmadának elvesztésével járt is. Szerinte az akkori kormány a tragikus, de észszerű döntést hozta, hogy legalább az ország egyharmadát megtartsa.

– mondta. Végül így zárt: „Béke kell bármi áron.”

A Külgazdasági és Külügyminisztérium szombati közleménye szerint a párizsi látogatás fő célja a magyar–francia kapcsolatok erősítése volt. Magyar Levente egyeztetett Emmanuel Macron külügyi és Európa-ügyi főtanácsadójával, Bertrand Buchwalterrel és Alexis Dutertre-rel, valamint Laurent Saint-Martin külkereskedelemért felelős delegált miniszterrel.