HÍREK
A Rovatból

320 milliárd forint támogatást ad a kormány a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyárnak

Tompos Márton, Momentumos képviselő írt erről a Facebook-oldalán kínai cikkek alapján. Ez több pénz, mint a város éves költségvetése.


320 milliárd forintos támogatást ad a magyar kormány a kínai CATL Debrecenbe tervezett akkumulátorgyárának - írta Tompos Márton, a Momentum országgyűlési képviselője a Facebook-oldalán két kínai lapban megjelent cikk alapján.

Ez több pénz, mint a város éves költségvetése.

A város közelébe tervezett hatalmas gyárról mi is többször írtunk: volt már tüntetés is a beruházás ellen, az ügyben tartott második közmeghallgatáson pedig olyannyira elszabadultak az indulatok, hogy verekedés tört ki.

Később az borzolta a kedélyeket, hogy napokkal a megjelenése után eltüntették a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal honlapjáról azt a tanulmányt, ami szerint a gyár vízfogyasztása 42 500 köbméter lesz, ami a nehezebb napokon felmehet akár 60 ezer köbméterig is.

Tompos Márton kedden a Facebook-oldalán azt írta: két kínai cikkben is leírják, hogy 800 millió euró értékű támogatást ad a magyar kormány a kínai CATL-nek.

Az ellenzéki politikus felidézi, hogy Szijjártó Péter korábban arról beszélt: a CATL-el két és fél évvel ezelőtt kezdték meg a konkrét tárgyalásokat, amikor a vállalat még egy másik helyszínben gondolkodott. A külgazdasági és külügyminiszter szavai szerint „így mondhatni, hogy bravúros mentéssel sikerült befurakodnunk a képbe, és világossá tenni a kínai fél számára a hazánk és Debrecen városa által kínált előnyöket”.

„A »bravúros mentés« annyit tesz, hogy beton helyett pénzbe öntené a magyar kormány a vízzabáló kínai monstrumgyárat. Ez 36 millió forintot jelent munkahelyenként, úgy, hogy valószínűleg a többség kínai, kazah, vietnámi és egyéb, harmadik országbeli lesz, ahogy azt láthatjuk szerte az országban”

- írta Tompos. A képviselő azt is hozzátette: ez több pénz, mint Debrecen egy éves költségvetése, „annyi pénz, amiből az oktatást a kormány saját bevallása szerint is rendbe lehetne tenni”.

A Momentum politikusa szerint, ha a kormányom múlna minderről nem tudnánk semmit, ezért kínai forrásokból kell tájékozódni.

„Nevetséges, hogy Kínából, egy kommunista diktatúrából több információ elérhető egy magyar beruházásról, mint a magyar kormánytól” - zárta bejegyzését a képviselő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Nem riogatok sem öreget, sem gyereket a háborúval” – nem volt hajlandó kézbesíteni a Bors háborús különszámát egy idős lapkihordó Somogyban
Az idős asszony azt mondja, nem politikai meggyőződésből cselekedett, a döntést azután hozta meg, hogy beleolvasott a kiadványba.


Megtagadta a Bors ingyenes, háborús különszámának kézbesítését egy somogyi faluban dolgozó nyugdíjas lapkihordó, így 850 példány maradt nála a kiadványból. A nő döntését egy Facebook-bejegyzésben tudatta a falu lakóival.

„Sajnálattal közlöm, egy darabot sem vagyok hajlandó kézbesíteni senkinek. Nem riogatok sem öreget, sem gyereket a háborúval, aki ide jön érte, szívesen adok neki. Az sem érdekel, ha holnaptól elveszik tőlem ezt a munkát”

– írta a posztban.

A Somogyi Hírlapot terjesztő nyugdíjas nőt a szerdai posztja után kereste meg a Népszava. A nő a lapnak elmondta, nem politikai meggyőződésből cselekedett, a döntést azután hozta meg, hogy beleolvasott a kiadványba.

„Idős asszony vagyok, de van annyi eszem, ha elfajul az orosz-ukrán háború, és akárcsak az egyik NATO-országot megtámadja az orosz vagy az ukrán hadsereg, akkor a szerződés szerint minden NATO-tagnak be kell avatkoznia. Éppen ezért furcsa, bár már évek óta háborús vészhelyzet van Magyarországon, semmilyen tájékoztatás nem hangzott el, mit tegyünk, ha kitör a háború. Emlékszem rá, az »átkosban« még voltak légvédelmi oktatások a tanácsok közreműködésével, pedig nem volt háborús vészhelyzet”

– magyarázta a lapkézbesítő.

A 16 oldalas, ingyenesen terjesztett Bors-különszámot a kormányközeli Mediaworks Zrt. adja ki. A lap cikkeinek központi témája, hogy Európa vezetői és a Tisza Párt háborút akarnak, ami világháborúhoz vezethet. A kiadványt Somogy előtt már Baranya több falujában is postaládákba dobálták.

A kézbesítő elmondta, a posztja után senki sem kért tőle az újságból, és az állásával kapcsolatban sem kapott jelzést a munkáltatójától.

„Itt van mind a 850 példány. Amúgy sem értem, nem vagyok Fidesz-aktivista, amúgy tiszás sem, miért kellene nekem az egész faluban ingyen, szívességből kihordanom egy kampányterméket? Vigyék ki azok, akik milliós fizetéseket vesznek fel propagandistaként!”

– tette hozzá.

A Bors kiadója a Mediaworks, amely a kormányhoz kötődő Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) portfóliójába tartozik. A kormánypárti média kommunikációjában és online hirdetéseiben is hangsúlyos a „béke vagy háború” keretezés. Egy idei összesítés szerint a Bors Online a legnagyobb politikai-közéleti témájú Facebook-hirdetők között szerepelt. A Mediaworks korábban is adott ki ingyenes, erősen kormánybarát tartalmú kiadványokat, amelyeket jellemzően egyes településeken terjesztettek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter odaszúrt a kormánynak: a rögtönzött hajvágásáról készült videót többen látták, mint Orbán ATV-s interjúját
A TISZA Párt elnöke szerint az a videója is népszerűbb a kormányfő interjújánál, amelyikben sükösdi tamburás gyerekek zenéltek neki. Külön posztban élcelődött azon is, hogy Menczer Tamás piliscsabai fórumára állítása szerint sokkal kevesebben mentek el, mint az ő kalocsai eseményére.


Magyar Péter egy Facebook-posztban írt arról, hogy a napokban közzétett két videóját is többen látták, mint Orbán Viktor múlt heti ATV-s interjúját.

„A fideszes propagandisták győzelmi jelentésként hirdették mindenhol, hogy Orbán Viktor kínos ATV interjúját 1 millióan látták. Csak szólok, hogy a sükösdi tamburás srácokkal készült videómat egy nap alatt összesen 2,5 millióan, a jánoshalmai hajvágásomat pedig 3 millióan”

– olvasható a bejegyzésében.

Orbán Viktor november 11-én adott hosszabb interjút Rónai Egonnak az ATV YouTube-on futó Mérleg című műsorában, ahol szó esett a washingtoni útról, az amerikai szankciók alóli mentességről és a TISZA Párt körüli ügyekről is. A miniszterelnök később maga is posztolt arról, hogy „1 millió Rónai néző nem tévedhet”, a nézettségi adatot pedig több kormánypárti médium is közölte. A YouTube-videó jelenleg is valamivel több mint 1 millió 30 ezer megtekintésnél jár.

Magyar Péter csütörtökön osztott meg egy videót a Sükösdi Danubia Tamburazenekar tagjairól, akik egy kis koncerttel lepték meg a pártelnököt.

A politikus haját pedig Jánoshalmán vágták le az ottani fórumát követően, miután meghívták őt egy helyi barber shopba.

Magyar Péter egy másik posztjában Menczer Tamás Piliscsabán tartott fórumán is élcelődött, ahol állítása szerint sokkal kevesebben voltak, mint az ő kalocsai eseményén.

„Miközben mi tegnap este a valaha volt talán legnagyobb politikai rendezvényt tartottuk 2000 fő részvételével Kalocsán, addig Menczer Tamás mintegy 30 embert tudott összehívni egy félig üres terembe Piliscsabán”

– írta a TISZA vezetője, hozzátéve, hogy már érti, miért nem hívta meg a fideszes politikus Bujdosó Andreát is a fórumra. „Vele együtt akár harmincegyen is lehettek volna” – szúrta még oda a politikus.

Menczer Tamás nem hagyta ezt szó nélkül. Egy videót osztott meg Facebook-oldalán, amelyben megköszönte Magyar Péternek, hogy reklámozz a fórumát és a választókörzete fejlesztéseit. Elmondása szerint ugyanis az elmúlt néhány hétben 600 millió forintnyi fejlesztést jelentett be Piliscsabán, Solymáron és Pilisszentivánon. Jövő héten pedig Zsámbékon tart fórumot, ahová várja Bujdosó Andreát, a tiszásokat és Magyar Pétert is. Azt is hozzátette, hogy „a tiszások beszartak, veled az élen, Peti”.

„Gratulálok, Peti! Kösz a reklámot. Nagy politikai zseni vagy”

– írta a rövid videóhoz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Durva amerikai ultimátum Kijevnek: aláírják a 28 pontos tervet, vagy elzárják a fegyvercsapot
A Trump-kormány Hálaadásig adott időt Zelenszkijnek, hogy rábólintson a megállapodásra. A tervet az elnök veje és egy korábbi üzlettársa készítette, a nyomás pedig óriási.


Washington brutális határidőt szabott Ukrajnának: Hálaadásig, azaz 2025. november 27-ig alá kell írniuk egy 28 pontos béketervet, különben az amerikai kormány korlátozhatja a fegyverszállításokat és a létfontosságú hírszerzési adatok megosztását. Az Egyesült Államok ezzel a lépéssel gyakorol nyomást Kijevre, hogy fogadja el a megállapodás keretrendszerét – írta a HVG. A nyomás mértéke a beszámolók szerint nagyobb, mint bármely korábbi tárgyalás során.

„Meg akarják állítani a háborút, és azt akarják, hogy Ukrajna fizesse meg az árát”

– mondta egy, az ügyhöz közel álló, névtelenséget kérő forrás.

A Washington által Kijev elé tett terv több, Oroszország által hangoztatott fő követelést támogatna.

A javaslat szerint Ukrajna nem csatlakozhatna a NATO-hoz, a szövetség pedig nem telepíthetne csapatokat az országba. Hadseregének létszámát 600 ezer főben korlátoznák, és megtiltanák a nukleáris fegyverkezést is.

A tervezet elismerné a de facto orosz ellenőrzést a Krím, Luhanszk és Donyeck felett, a herszoni és zaporizzsjai frontvonalakat pedig befagyasztanák, majd egy demilitarizált ütközőzónát hoznának létre. Cserébe az USA homályos biztonsági garanciákat ígér, valamint egy újjáépítési csomagot, amelyhez részben befagyasztott orosz vagyont használnának fel.

A tervezetet Donald Trump korábbi üzlettársa, jelenlegi különmegbízottja, Steve Witkoff készítette, de a munkában részt vett az elnök veje, Jared Kushner és Marco Rubio amerikai külügyminiszter is. A dokumentumot Daniel Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere adta át csütörtökön Kijevben. A terv szerint azt előbb Volodimir Zelenszkij és Donald Trump írná alá, és csak ezt követően mutatnák be Moszkvának. A megállapodás végrehajtását egy béketestület felügyelné, amelynek elnöke a tervezet szerint maga Donald Trump lenne.

Oroszország hivatalosan nem kommentálta a terveket, de Kirill Dmitrijev, Vlagyimir Putyin tanácsadója, aki a központi tárgyalópartner a folyamatban, optimistán nyilatkozott a dokumentumról, mondván, az végre az orosz álláspontot is figyelembe veszi. Eközben vezető uniós tagállamok „kapitulációnak” tartják a javaslatot, és hangsúlyozzák, hogy a tárgyalásoknak Ukrajna szuverenitását kell megőrizniük, ezért egy alternatív európai javaslaton dolgoznak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kisiklott egy mozdony a Budapest–Belgrád-vasútvonalon, amit még át sem adtak
A mozdony tolatás közben futott le a sínről Szabadszállásnál. Szerencsére senki sem sérült meg a balesetben, a jármű nem borult fel.


Kisiklott egy dízelmozdony a Budapest–Belgrád-vasútvonal szabadszállási szakaszán: az M40-es sorozatú mozdony tolatás közben szaladt le a sínről, négy tengelyéből mindössze egy maradt a vágányon. A balesetről a Telex számolt be elsőként, értesülésüket a MÁV is megerősítette. Tájékoztatásuk szerint az eset Szabadszállás állomásnál, vasútüzemi területen történt.

„Úgynevezett sötétüzemi méréskor az egyik mozdony szabad jelzés mellett csonkavágányra [azaz olyan vágányra, aminek egyik végét ütközőbak zárja le] kezdte meg a tolatást. A jármű nem dőlt meg, személyi sérülés nem történt, a mozdony vágányra való visszahúzását pedig a kollégák hamarosan elvégzik”

– írták a Telex megkeresésére.

A szabadszállási vonalszakasz a mintegy 800 milliárd forintból épülő Budapest–Belgrád-vasútvonal része, ahol nagyjából 300 kilométernyi új vágányt fektetnek le. A projektről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy korábbi, Mészáros Lőrinccel közös gépbemutatón azt mondta, hogy ez „Magyarország történetének legnagyobb kötöttpályás fejlesztése”.

A beruházás 85 százalékban kínai hitelből, 15 százalékban magyar önrészből valósul meg, a kivitelezési szerződéseket pedig tíz évre titkosították. A projektet kritikusai az átláthatatlanság és a kormányközeli cégek – köztük a Mészáros-csoporthoz köthető vállalatok – részvétele miatt is bírálják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk