HÍREK

Két nap után eltüntették a tanulmányt, amit a debreceni akkumulátorgyár valódi vízfogyasztásáról írtak

Ironikus módon pont aznap adott ki egy szórólapot az önkormányzat, amiben cáfolták a gyár hatalmas vízfogyasztásáról szóló híreket. Az áramfogyasztás is brutális lesz.

Link másolása

A hét elején Debrecenben egy szórólapot kezdtek el osztogatni arról, hogy mi az igazság és mi a hazugság az akkumulátorgyárról, ami ellen a lakosság nagy része tiltakozik: volt már tüntetés is, a második közmeghallgatáson az ügyben pedig verekedés tört ki.

A röplap a tiltakozók egyik legfontosabb érvét, a gyár tervezett hatalmas vízfogyasztását is hamisnak állította be: szerintük hazugság, hogy az ipari park naponta 40 ezer köbméter vizet fogyasztana, hanem elég lesz napi 25 ezer is.

A szórólap megjelenésével egy időben, hétfőn a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal honlapján közzétettek egy 186 oldalas tanulmányt, amely azt állítja, hogy átlagosan 42 500 köbméter lesz a vízfogyasztás, ami a nehezebb napokon felmehet akár 60 ezer köbméterig is

- írja a 24.hu.

A szerző, az Enviro-Expert Kft. már tavaly decemberben elkészült a munkával.

A gyár fogyasztása pedig hozzáadódik a lakosság fogyasztásához, a kettő együtt pedig már meghaladhatja a debreceni kutak teljesítményét. A tanulmány megjegyzi, hogy ezért "vízbeszerzési fejlesztések szükségesek", de annak kidolgozása nem a tanulmány része.

De ezzel együtt egy új szennyvíztisztító-telep létrehozására is szükség lesz a városban, amiről korábban még nem volt szó.

Miután szerdán lekerült a tanulmány, a 24.hu megkereste a kormányhivatalt, akik azt írták, "azért távolították el a teljes »hirdetményi dokumentációt«, mert a kérelmező az előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelmét visszavonta, így a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal az eljárást február 1-jén megszüntette."

A lap megkereste az önkormányzatot mint a szórólap kiadóját és a tanulmány áttételes megrendelőjét is, hogy miért állították azt, hogy hazugság a napi 40 ezer köbméteres vízfogyasztás. Szerintük a dokumentum a terület vízigényével kapcsolatban „félreérthetően fogalmazott, ezért a megrendelő önkormányzat kérte annak pontosítását”.

Azt írták, hogy a 42 500 köbméter/nap vízmennyiség Debrecen déli és délkeleti városrészének teljes – mind az ipari övezetet, mind pedig a lakóterületeket magában foglaló – ellátására, a várható csúcsigények kiszolgálására vonatkozik

A tanulmányt készítő Enviro-Expert Kft.-t is megkereste a lap, de őket eddig nem értesítették arról, hogy bármi probléma merült volna fel a tanulmány vízfogyasztásról szóló részével kapcsolatban.

A 444.hu egyébként az áramfogyasztást is közölte, az is óriási:

"A tervezett, évi száz gigawattóra tárolókapacitású akkumulátor legyártásához évi 4150 gigawatt áramra, a paksi atomerőmű éves termelésének bő negyedére van szükség."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Nem lehet tovább titkolni, mekkorát kaszálnak Mészáros Lőrincék az autópálya-koncesszión
A Szabad Európa perelt az adatokért, miután pont azokat a mellékleteket nem akarták megmutatni nekik, amelyek a konkrét összegeket tartalmaztak.

Link másolása

Ki kell adnia a Nemzeti Koncessziós Irodának az autópálya-koncessziós szerződés mellékletet a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítélete szerint - írja a Szabad Európa. A lap szerint ebből derül majd ki, hogy pontosan milyen feltételekkel adták koncesszióba a hazai gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető cégcsoportoknak.

2021 júniusában jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben egy pályázati felhívás a magyarországi gyorsforgalmiút-hálózat legfeljebb 35 éves időtartamra történő koncesszióba adására. A tenderre három vállalatcsoport jelentkezett, de

végül a Mészáros Lőrinc–Szíjj László céges érdekeltségeihez tartozó, magántőkealapok alkotta Themis konzorcium nyerte el a kiírást.

A Transparency International Magyarország szakértője szerint ez azt jelenti, hogy a következő 35 évben úgy lehet majd autópályát építeni, hogy nem kell többé közbeszerzést kiírni.

Az NKI és a Themis között létrejött koncessziós szerződés ugyan nyilvános, annak mellékleteit azonban nem tették közzé. A Szabad Európa ezért közérdekű adatigényléssel fordult az NKI-hoz, amely januárban fel is ajánlotta, hogy az irodájukban betekinthetnek a kért dokumentumokba.

Az iratbetekintés során azonban üzleti titokra hivatkozva

pont azokat a dokumentumokat zárták el, amelyek a konkrét összegeket és a szerződés alapján fontos információkat tartalmaztak.

A Szabad Európa ezért februárban bírósághoz fordult.

A bíróság szerint az NKI-nek és Themisnek sem sikerült bizonyítani az üzleti titok fennállását bizonyítani, ezért a kért tizenegy darab mellékletet ki kell adniuk.

A Szabad Európa szerint ebből derül majd ki, hogy milyen feltételekkel kapta meg majdnem az összes hazai autópálya- és autóút üzemeltetésének, új utak építésének és a régiek felújításának jogát 35 évre a Themis magántőkealap. A mellékletek tartalmazzák a konkrét összegeket, hogy milyen feltételekkel lehet a szerződést felmondani, de azt is, hogy mi volt a nyertes ajánlat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Egyre több beteget kötöznek le a magyar kórházakban, mert nincs elegendő személyzet
Volt olyan is, aki majdnem kiszáradt, olyan sokáig nem néztek rá.
Fotó: Parentingupstream / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2023. március 31.


Link másolása

Székely László, az alapvető jogok akkori biztosa még 2018-ban kérte az (azóta megszűnt) Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy rendeletben szabályozza, hogyan lehet szabadságukban korlátozni a nem pszichiátriai osztályokon kezelt kórházi betegeket.

Erre azért volt szükség, mert a biztos 2017 szeptemberében egy panaszbejelentést kapott, miszerint a Tolna Megyei kórházban egy beteget az őt látogató lánya többször is az ágyhoz kötve talált. Az intézmény arra hivatkozott, hogy a jogszabályok alapján korlátozható a beteg személyes szabadsága a saját élete, testi épsége és egészsége védelmében.

Az ombudsman felkereste az Egészségügyi Tudományos Tanács elnökét is, aki leszögezte, hogy a beteg önrendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett a kórháznak legalább annyira fontos kötelessége, hogy a beteg életét, testi épségét megóvja, a további egészségkárosodását megakadályozza.

Ugyanakkor a fizikai korlátozás szerinte is sokszor kiváltható lenne, ha elegendő szakképzett személyzet – azaz ápoló – állna rendelkezésre.

A cselekvőképes beteg ugyanakkor meg is tagadhatja személyi szabadsága korlátozását. A fenti esetben a kórház nem végezte el a szükséges dokumentációs munkákat, így nem lehet megállapítani, hogy a betegnek lehetősége volt-e tiltakozni a lekötözés ellen. Uniós szintű, illetve hazai szabályozás hiányában azonban a kórházak legfeljebb saját hatáskörben rendelkeznek erről belső normáikban. Ezért döntött úgy Székely László, hogy felkéri az emberi erőforrások miniszterét arra, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket.

Idén februárban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) utóvizsgálatot kérve fordult a jelenlegi ombudsmanhoz, Kozma Ákoshoz, miután az egészségügyért felelős miniszterek mostanáig, azaz öt éven át nem tettek eleget a felkérésnek. A jogvédő szervezethez érkező megkeresésekből az rajzolódik ki, hogy a kórházi személyzet hiánya miatt egyre gyakoribbak azok az esetek, amikor a betegeket lekötözik, mert nem tudnak megfelelően odafigyelni rájuk.

A TASZ tud olyan hozzátartozókról, akik nem pusztán lekötözve, de kiszáradva találtak rá szeretteikre a kórházban, a személyzet ugyanis nem tudott kellő alkalommal rájuk nézni, ők maguk pedig nem voltak képesek az önellátásra.

Sőt olyan beteget is lekötöztek, aki a kezelés visszautasításának jogával élve el akarta hagyni a kórházat, de a kapuból visszafordították.

Az alapvető jogok biztosának február 23-i keltezéssel megküldött levélre a TASZ mostanáig nem kapott választ. A TASZ szerint az ombudsmani eljárásnak nincs törvényben meghatározott ideje, de ez nem jelenti azt, hogy az alapvető jogok biztosa megteheti, hogy alapvető jogok rendszerszintű sérelmével kapcsolatos beadványokra akár évekig nem reagál.

Az RTL összeszedte, hogy amióta Kozma Ákos az alapvető jogok biztosa, a következő megkeresésekre nem érkezett válasz:

  • a Magyar Helsinki Bizottság 2020 februárjában azzal kereste meg az ombudsmant, hogy az Állampusztai Büntetés-végrehajtási Intézetben jogszabályellenesen tartanak fogva szabálysértés elkövetése miatt fogyatékossággal élő embereket,
  • a TASZ 2020 márciusában fordult az ombudsmanhoz a gondnoksági ügyekben született szakértői vélemények alacsony színvonalából eredő jogsértések miatt,
  • ugyancsak a TASZ 2020 júniusában kérte az ombudsman vizsgálatát, mert az egyik gyermekkórházi osztályon a kiskorú betegeket csak nagyon korlátozottan látogathatták szüleik, és voltak olyan gyerekek is, akik akár hónapokon át nem tudtak érdemben a szüleikkel lenni,
  • az Utcajogász 2020 októberében fordult Kozma Ákoshoz, mert a 2021-ben hatályba lépő szabályok alapján az adósok vagyonát jóval értékük alatt el lehet árverezni,
  • ugyancsak 2020 októberében több civil szervezet közösen írt beadványt a közhatalmi szerveknek a Meseország mindenkié című könyvvel kapcsolatos homofób tevékenység miatt,
  • 2020 decemberében az örökbefogadás szabályainak megváltoztatása, illetve az Alaptörvény kilencedik módosításának homofób és transzfób rendelkezései miatt keresték meg civilek az alapvető jogok biztosát,
  • 2021 augusztusában pedig arra kérték civilek az ombudsmant, hogy kezdeményezze a „pedofiltörvényként” is elhíresült homofób propagandatörvény normakontrollját, de még csak arról sem kaptak visszajelzést, hogy érkeztették volna a beadványt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Szili Katalin belépett a KDNP-be
– Hazataláltam, és ha szolgálhatom úgy a nemzetet, hogy vállaltan egy értékrendet is szolgálok, akkor ezt szívesen teszem – mondta.

Link másolása

Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó Kereszténydemokrata Néppártba (KDNP) történő belépését jelentette be a kisebbik kormánypárt elnöke pénteken Budapesten.

Semjén Zsolt a Parlamentben a közmédiának elmondta: öröm és megtiszteltetés Szili Katalin csatlakozása a KDNP-hez.

Mint mondta, Szili Katalin nemzeti elkötelezettsége, az egyházak iránti szimpátiája, hozzájuk kötődő szolgálata mindig ismert volt. Felidézte, hogy Szili Katalin a gyurcsányi időkben, amikor a Magyar Állandó Értekezletet megszüntetve megakadályozták az összmagyar együttműködést, házelnökként létrehozta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, amivel átmentette a magyar-magyar párbeszédet.

Szili Katalin azt mondta:

az elmúlt 12 év senki földjén tartózkodásához képest a Kereszténydemokrata Néppárt közössége áll hozzá legközelebb. A belépéssel formálisan is csatlakozik ahhoz a közösséghez, ahová eddig is tartozott.

" Hazataláltam, és ha szolgálhatom úgy a nemzetet, hogy vállaltan egy értékrendet is szolgálok, akkor ezt szívesen teszem" - fogalmazott a politikus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Az OLAF-hoz fordul a lombkoronaösvény ügyében Donáth Anna
Szerinte a tarra vágott erdőben épült ösvény esetében „a napnál is világosabb”, hogy nem arra használták az uniós pénzt, amire kellett volna.

Link másolása

Az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) fordul a nyírmártonfalvai lombkoronaösvény ügyében Donáth Anna és Hadházy Ákos - ezt a Momentum európai parlamenti képviselője jelentette be pénteken a Facebook-oldalán.

Mi is beszámoltunk arról a világszenzációnak számító lombkoronaösvényről, ami a Debrecen közelében lévő Nyírmártonfalván épült 60 millió forintos uniós támogatásból.

A támogatási kérelmet még 2018-ban adta le Filemon Mihály, aki 2019 óta polgármester a településen fideszes színekben. A támogatást végül 2021-ben ítélték meg, a kifizetés az uniós finanszírozású Vidékfejlesztési Program pályázatából történt.

Tavaly nyáron azonban az 50 méter hosszú sétány építése közben az összes fát kivágták körülötte.

Donáth Anna hétfői bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „a napnál is világosabb, hogy ebben a projektben az EU-s pénzt nem arra használták, amire kellett volna”.

„Az OLAF nemcsak azt deríti majd fel, hogy milyen szabálytalanság vezetett ehhez az abszurditáshoz, hanem azt is, hogy vajon pontosan mire használták fel az erre elnyert 60 millió forintot” - írta a momnetmos politikus.

Donáth azt is hozzátette:

„nem véletlenül fagyasztották be az EU-s támogatások kifizetését, hogy rákényszerítsék a magyar kormányt a csalások visszaszorítására”.

Szerinte azonban ezt a kormányt „lehetetlennek tűnő feladat” törvényes működésre bírni.

„Ennél mi a Momentumban egyszerűbb megoldásnak látnánk, ha az Unió a kormány kikerülésével, közvetlenül adná oda az EU-s pénzeket a magyar embereknek, vállalkozásoknak, civil szervezeteknek” - írta az ügy kapcsán az EP-képviselő.


Link másolása
KÖVESS MINKET: