Statisztikai adatok alapján elképzelhető, hogy reális veszélyt jelent a voksturizmus egyes helyeken. Erre jutott Kapitány Balázs demográfus a közösségi oldalán. 32 olyan határmenti települést talált eddig, ahol erre mutató adatok vannak. Ezek elsősorban olyan körzetek, ahol a Fidesznek van nagyobb támogatottsága. Ugyanakkor úgy véli, hogy nem felülről szervezett csalás állhat a háttérben.
A 32 helyen tömegesen jelentkeztek be határon túli magyarokok, akik egyébként nem élnek életvitelszerűen nálunk.
Azaz így most nemcsak pártlistára, de egyéni országgyűlési képviselőjelöltre is voksolhatnak majd április 3-án.
Kapitány Balázs négyrészes sorozatában a fellelhető információk alapján vizsgálta, hogy valóban létezhet-e voksturizmus. Fejtegetésében levezeti, hogy milyen adatokat vett figyelembe. Például a korábbi lélekszám változását, a víz- és áramfogyasztás alakulását. Így be tudott azonosítani többtucat települést, ahol az átlagtól eltérő változások tapasztalhatók, azaz jóval több bejelentett lakos lett.
Egyik következtetése ennek alapján:
"Nem vagyok jogász, de úgy vélem az ő belföldiként való, egyéni képviselőjelölekre történő szervezett ’leszavaztatásuk’ valószínűleg jogi értelemben is választási csalás lenne, de mindenképpen súlyos visszaélés a választás eszmeiségével.
Természetesen ezzel nem azt állítom, hogy ezeken a településeken tömeges választási csalás várható. Ha azonban én pl. egy EBESZ választási megfigyelő lennék, ezek mindenképpen olyan települések lennének, amelyekre kiemelt figyelmet fordítanék."
A másik megfigyelés szerint:
"Az érintett települések elhelyezkedése számomra azt sugallja, a jelenség mögött valószínűleg nem tudatos, felülről történő politikai célú országos szervezés állhat,
ugyanis akkor nem ezeken a településeken és választókerületekben, hanem kicsit ’odébb’, már kétesélyesebb OEVK-kban (SZSZB-2; HB-6 stb.) jelentek volna meg a tömegesen voksturisták".
Statisztikai adatok alapján elképzelhető, hogy reális veszélyt jelent a voksturizmus egyes helyeken. Erre jutott Kapitány Balázs demográfus a közösségi oldalán. 32 olyan határmenti települést talált eddig, ahol erre mutató adatok vannak. Ezek elsősorban olyan körzetek, ahol a Fidesznek van nagyobb támogatottsága. Ugyanakkor úgy véli, hogy nem felülről szervezett csalás állhat a háttérben.
A 32 helyen tömegesen jelentkeztek be határon túli magyarokok, akik egyébként nem élnek életvitelszerűen nálunk.
Azaz így most nemcsak pártlistára, de egyéni országgyűlési képviselőjelöltre is voksolhatnak majd április 3-án.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Orbán az oligarchák oldalára állt, vérlázító döntést hozott
Magyar Péter Brüsszelből jelentkezett be, ahol azt állította, a leköszönő kormány két rendelettel könnyítette meg a vagyonkimentést. A politikus szerint az egyik döntés a pénzmosásgyanús utalások felfüggesztését, a másik a minisztériumi költések ellenőrzését gyengíti.
Magyar Péter egy brüsszeli videóban jelentette be, hogy a júniusi Európai Tanács ülésén már ő fogja miniszterelnökként képviselni Magyarországot. Állítása szerint szerdán két kulcsfontosságú tárgyalást folytat: 16 órakor Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, 18 órakor pedig António Costával, az Európai Tanács elnökével.
A politikus a bejelentkezésében azzal vádolta a leköszönő kormányt, hogy az utolsó pillanatban olyan döntéseket hozott, amelyek szerinte több tíz- vagy akár százmilliárd forintnyi közpénz „haverokhoz” juttatását és külföldre menekítését teszik lehetővé a kormányváltásig.
Magyar Péter a videójában arról beszélt, hogy Brüsszelbe érkezésekor kapta a hírt a leköszönő kormány két, szerinte felháborító döntéséről. Az egyik alapján a kabinet „az előzetesen leegyeztetettek el ellentétben Orbán Viktor döntése alapján nem fogadja el azt a kormányrendeletet a leköszönő kormány, amely lehetővé tenné azt, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal... a jelenlegi szabályokat kiterjesztve ne csak 4 plusz 3 napig tudja felfüggeszteni a pénzmosás miatt felfüggesztett utalásokat a bankok jelzéseire, hanem akár 90 napra is.”
Állítása szerint „a miniszterelnök, a leköszönő miniszterelnök nem meglepő módon az oligarchák köztük a saját családtagjai oldalára állt, és ez szeretné azt érni, hogy még a kormányváltás előtt ezek a milliárdok, lehet, hogy több 10 milliárd forintról beszélünk, ezek elhagyják az országot.”
A másik, általa „vérlázítónak” nevezett döntés a minisztériumi költéseket érinti. Elmondása szerint a kormány eltörölte azt a szabályt, hogy a tárcák csak a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával vállalhatnak kötelezettséget. „A kapott hírek alapján azt a döntést is meghozta a kormány Orbán Viktor javaslatára, hogy eltörőjék ezt a pénzügyminiszteri jóvágyási kötelezettséget. Úgyhogy tulajdonképpen a tényleges kormányváltás megtörténtéig, május 11-12-ig a minisztériumok kiszorhatnak rengeteg pénzt még a haveroknak.” Szerinte ezzel az Orbán-kormány az utolsó pillanatban is ki akarja fosztani az államkasszát.
A TISZA Párt vezetője elmondta, a brüsszeli tárgyalások fő célja, hogy hazahozzák a Magyarországnak járó uniós támogatásokat. A legsürgetőbbnek az úgynevezett helyreállítási alapot nevezte, amelyből 10,4 milliárd euró járna Magyarországnak: ebből 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitel. Hangsúlyozta, hogy a pénzek lehívásának végső határideje augusztus 31-e, így három-négy hónap alatt kell elvégezniük azt a munkát, amit az előző kormány éveken át nem tett meg.
Magyar Péter egy brüsszeli videóban jelentette be, hogy a júniusi Európai Tanács ülésén már ő fogja miniszterelnökként képviselni Magyarországot. Állítása szerint szerdán két kulcsfontosságú tárgyalást folytat: 16 órakor Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, 18 órakor pedig António Costával, az Európai Tanács elnökével.
A politikus a bejelentkezésében azzal vádolta a leköszönő kormányt, hogy az utolsó pillanatban olyan döntéseket hozott, amelyek szerinte több tíz- vagy akár százmilliárd forintnyi közpénz „haverokhoz” juttatását és külföldre menekítését teszik lehetővé a kormányváltásig.
Magyar Péter a videójában arról beszélt, hogy Brüsszelbe érkezésekor kapta a hírt a leköszönő kormány két, szerinte felháborító döntéséről. Az egyik alapján a kabinet „az előzetesen leegyeztetettek el ellentétben Orbán Viktor döntése alapján nem fogadja el azt a kormányrendeletet a leköszönő kormány, amely lehetővé tenné azt, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal... a jelenlegi szabályokat kiterjesztve ne csak 4 plusz 3 napig tudja felfüggeszteni a pénzmosás miatt felfüggesztett utalásokat a bankok jelzéseire, hanem akár 90 napra is.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiszivárgott Orbán fideszeseknek írt levele, szerinte „liberális kormányzás” és „nemzeti ellenzék” lesz
Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben jelentette be, hogy pártelnöki mandátumát visszaadta az Országos Választmánynak. A leköszönő miniszterelnök a párt új feladataként a „nemzeti kormányzás eszményének” életben tartását jelölte ki ellenzékben.
„Liberális kormányzás és nemzeti ellenzék” – Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levelében ezzel a fordulattal jelölte ki a párt új útját az áprilisi választási vereség után. A leköszönő miniszterelnök szerint lezárult a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka, a Fidesz feladata pedig mostantól az, hogy „nemzeti ellenzékként” működjön tovább.
A levélben, amelynek tartalmát a Telex hozta nyilvánosságra, Orbán azt is bejelentette, hogy pártelnöki mandátumát visszaadta az Országos Választmánynak.
„A kongresszusig elnöki teendőimet ellátom, a jövőről pedig a kongresszus dönt majd” – írta, jelezve, hogy a párt vezetéséről a június 13-i kongresszuson születhet döntés.
A bázis felé azt az üzenetet küldte, hogy a közösség feladata „az elmúlt 16 év nagy nemzeti vívmányait megvédje, és a nemzeti kormányzás eszményét továbbra is életben tartsa”.
Orbán Viktor korábban bejelentette, hogy nem veszi át parlamenti mandátumát, a párt új frakciójának vezetésével pedig Gulyás Gergelyt bízták meg.
A Fidesz parlamenti képviselete radikálisan átalakul: Orbán mellett a párt olyan meghatározó politikusai sem ülnek be az új Országgyűlésbe, mint Kövér László, Kósa Lajos vagy Rogán Antal.
Az áprilisi választási eredménnyel a Fidesz 2010 óta először került ellenzékbe, miután a Tisza Párt kétharmados többséget szerzett a parlamentben. A következő hetekben pedig kiderül, hogy a Fidesz miként tölti meg tartalommal a most meghirdetett „nemzeti ellenzéki” szerepet, és a júniusi kongresszuson milyen személyi döntések születnek a párt jövőjéről.
„Liberális kormányzás és nemzeti ellenzék” – Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levelében ezzel a fordulattal jelölte ki a párt új útját az áprilisi választási vereség után. A leköszönő miniszterelnök szerint lezárult a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka, a Fidesz feladata pedig mostantól az, hogy „nemzeti ellenzékként” működjön tovább.
A levélben, amelynek tartalmát a Telex hozta nyilvánosságra, Orbán azt is bejelentette, hogy pártelnöki mandátumát visszaadta az Országos Választmánynak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kim Dzsongun hősöknek nevezte az Ukrajnában magukat felrobbantó észak-koreai katonákat
Az észak-koreai vezető egy phenjani ceremónián méltatta azokat a katonákat, akik a fogság helyett az öngyilkos támadást választották, ezzel megerősítve egy korábbi pletykát a gyakorlatról.
Kim Dzsongun nyilvánosan méltatta azokat az észak-koreai katonákat, akik Oroszország oldalán harcolva inkább felrobbantották magukat, minthogy ukrán fogságba essenek, ezzel megerősítve egy régóta gyanított, szélsőséges harctéri gyakorlatot.
Az észak-koreai vezető egy vasárnapi beszédében hősöknek nevezte azokat, akik „habozás nélkül az önfelrobbantást, az öngyilkos támadást választották a nagy becsület védelmében”.
A beszéd egy új, az elesett katonáknak szentelt emlékmű avatásán hangzott el, az eseményen pedig magas rangú orosz tisztviselők is részt vettek, köztük Andrej Belouszov védelmi miniszter és az orosz parlament elnöke, Vjacseszlav Volodin – írta a The Guardian.
Kim szerint a katonák tette a hadsereg hűségének csúcsát jelenti.
„Az önzetlen önfeláldozás, amely nem vár viszonzást, és az odaadás, amely nem vár jutalmat… [Ez] a hadseregünk hűségének csúcsa meghatározása”
– fogalmazott Észak-Korea vezetője.
Dél-Korea becslése szerint legalább 15 ezer észak-koreait küldtek a kurszki térségbe. A veszteségeket 6 ezer fő fölé teszik (halottak és sebesültek együtt), a halálos áldozatok számára vonatkozó becslések forrástól függően 600 és 2000 között mozognak. Ezeket a számokat sem Moszkva, sem Phenjan nem erősítette meg.
Hírszerző ügynökségek és dezertőrök már korábban is arról számoltak be, hogy a katonák parancsba kaphatták az öngyilkosságot a fogság elkerülése érdekében. A szöuli Nemzeti Hírszerző Szolgálat tavaly közölte, hogy elhunyt észak-koreai katonáknál talált feljegyzések utalnak erre a gyakorlatra.
Az év elején a dél-koreai MBC csatorna mutatott be egy riportot két ukrajnai észak-koreai hadifogollyal, akik közül az egyik a kamerába mondta, hogy
„Mindenki más felrobbantotta magát. Én kudarcot vallottam” – mondta a fogoly.
Hadifoglyok vallomásai és a dél-koreai hírszerzés jelentései szerint a katonáknak azt tanítják, a fogságba esés egyenértékű a hazaárulással.
A totális diktatúrában a vezető iránti feltétlen hűség alapvető elvárás, a hadsereg pedig a rezsim működésének központi eleme.
Kim Dzsongun beszédében azokat is méltatta, akik harc közben estek el.
Szerinte „akik az élvonalban rohamozva estek el, és akik nem a golyók és lövedékek szaggatta testük fájdalma miatt, hanem amiatt gyötrődve, hogy nem tudták teljesíteni a rájuk parancsolt katonai kötelességet – ők is a párt hű harcosainak és hazafiainak nevezhetők”.
Az orosz–észak-koreai szövetség 2024 júniusában lépett új szintre, amikor Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun megállapodást írt alá arról, hogy országaik külső agresszió esetén segítséget nyújtanak egymásnak.
A katonai támogatás mellett Phenjan azt is megígérte – egy orosz tisztségviselő 2025-ös bejelentése szerint –, hogy több ezer munkást küld Kurszk újjáépítésének segítésére.
Kim Dzsongun nyilvánosan méltatta azokat az észak-koreai katonákat, akik Oroszország oldalán harcolva inkább felrobbantották magukat, minthogy ukrán fogságba essenek, ezzel megerősítve egy régóta gyanított, szélsőséges harctéri gyakorlatot.
Az észak-koreai vezető egy vasárnapi beszédében hősöknek nevezte azokat, akik „habozás nélkül az önfelrobbantást, az öngyilkos támadást választották a nagy becsület védelmében”.
A beszéd egy új, az elesett katonáknak szentelt emlékmű avatásán hangzott el, az eseményen pedig magas rangú orosz tisztviselők is részt vettek, köztük Andrej Belouszov védelmi miniszter és az orosz parlament elnöke, Vjacseszlav Volodin – írta a The Guardian.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Érdemtelenségre hivatkozva kirúgta a GVH a választás előtt a Partizánban kitálaló közgazdászát
Berezvai Zombor LinkedIn-posztban közölte, hogy a Gazdasági Versenyhivatal elnöke felmentette. A közgazdász hét és fél évig dolgozott a szervezetnél, szerinte az interjú miatt tették lapátra.
„Tegnap véget ért hét és fél éves pályafutásom a Gazdasági Versenyhivatalnál, az Elnök érdemtelenségre hivatkozva kirúgott” – ezzel a mondattal jelentette be szerdán a LinkedIn-profilján Berezvai Zombor, a hivatal vezető közgazdásza, hogy távoznia kellett. A Gazdasági Versenyhivatal a Telexnek küldött válaszában megerősítette a hírt:
egy belső vizsgálat után kedden mentették fel, mert szerintük „megalapozatlan és valótlan” nyilatkozatai, valamint többszöri szabálysértések miatt érdemtelenné vált a pozíciójára.
Berezvai szerint a felmentés hátterében az a Partizánnak adott interjúja állhat, amely még a választások előtt hangzott el. Ebben a közgazdász arról beszélt, hogy a GVH-n belül egyre erősebb a politikai nyomás, és a munkát áthatja a NER és a kormány felé való megfelelési kényszer.
Berezvai az interjúban úgy fogalmazott: „Túl sok lett a politikai befolyás. Nem akartam ehhez tovább asszisztálni.”
A Gazdasági Versenyhivatal a felmentés okairól azt írta, belső vizsgálatot indítottak, amely megállapította, hogy Berezvai „a magatartásával visszaesőként és folytatólagosan több, a foglalkoztatási jogviszonyát érintő jogszabályt is megsértett.”
Az érdemtelenség okaként a köztisztviselői törvény azon pontjára hivatkoztak, amely szerint a jogviszony nem tartható fenn, ha a köztisztviselő „a feladatait nem az alappal elvárható szakmai elhivatottsággal végzi”.
A GVH hangsúlyozta, hogy a döntés ellen bírósági jogorvoslat kezdeményezhető. Az ügy kimenetele komoly téttel bír a versenyhatóság függetlenségének megítélése szempontjából is, hiszen a bíróságon dőlhet el, hogy a hivatal mivel tudja alátámasztani az érdemtelenséget, Berezvai pedig bizonyíthatja-e, hogy a felmentése valójában a nyilvános kritikája miatti retorzió volt.
Berezvai egyébként súlyos dolgokat állított. Szerinte a magyar gazdaságot a hivatal szempontjából három részre lehet osztani: van egy NER-közeli kör, amellyel szemben nem tudnak érdemben fellépni, vannak a kormányzati kommunikáció által célkeresztbe helyezett cégek, és létezik egy harmadik terület, ahol még valódi szakmai munka folyhat.
Az állításait konkrét példákkal is alátámasztotta. Felidézte az AS Budapest és a Menzies Aviation reptéri cégek egyesülésének ügyét, ahol szerinte a felső vezetés indoklás nélkül állította le a már megkezdett vizsgálatot. Szóba került a Nitrogénművekre kiszabott 11,05 milliárdos bírság, amit aránytalannak tartott, valamint a Lidlre többek közt egy kifli miatt kiszabott 186 milliós büntetés is. Ez utóbbi ügyben a bírósági felülvizsgálat még folyamatban van.
A Gazdasági Versenyhivatal már Berezvai interjúja után is keményen reagált, esküszegéssel vádolva a közgazdászt, és visszautasították a politikai befolyásolás vádját.
„Tegnap véget ért hét és fél éves pályafutásom a Gazdasági Versenyhivatalnál, az Elnök érdemtelenségre hivatkozva kirúgott” – ezzel a mondattal jelentette be szerdán a LinkedIn-profilján Berezvai Zombor, a hivatal vezető közgazdásza, hogy távoznia kellett. A Gazdasági Versenyhivatal a Telexnek küldött válaszában megerősítette a hírt:
egy belső vizsgálat után kedden mentették fel, mert szerintük „megalapozatlan és valótlan” nyilatkozatai, valamint többszöri szabálysértések miatt érdemtelenné vált a pozíciójára.
Berezvai szerint a felmentés hátterében az a Partizánnak adott interjúja állhat, amely még a választások előtt hangzott el. Ebben a közgazdász arról beszélt, hogy a GVH-n belül egyre erősebb a politikai nyomás, és a munkát áthatja a NER és a kormány felé való megfelelési kényszer.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
