Szokatlan időjárási helyzet alakult ki Európában: Olaszországban 20 fok alatt van a hőmérséklet,
míg az északi sarkkör környékén 31 fokot mérnek.
Vasárnap az oroszországi Kojnas állomáson 31,2 fokot mutatott a hőmérő - írta meg az Időkép.
Eközben Közép-Európában hűvös az idő, van ahol 12-15 fokkal hidegebb a levegő az 1979-2010 közötti átlaghoz képest.
A portál magyarázata szerint egy meridionális áramlás okozza a nagy eltéréseket. Az erős délies áramlás miatt nagy mennyiségű, szubtrópusi eredetű levegő áramlik észak felé Európa atlanti partvidékén és az Ural-hegység térségében, ami az Északi sarkkör környékére is eljut. Közép-Európára viszont észak felől zúdul le a sarkvidéki eredetű légtömeg.
Magyarország most pont a frontvonalon helyezkedik el, ezért viharos szél hozza a hidegebb levegőt. Keleten még napos, meleg idő van, így a hőmérséklet-különbség akár a 20 fokot is elérheti.
Szokatlan időjárási helyzet alakult ki Európában: Olaszországban 20 fok alatt van a hőmérséklet,
míg az északi sarkkör környékén 31 fokot mérnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több amerikai katonai gép is lezuhant Kuvaitban – videón, ahogy az egyikből katapultáltak a pilóták
A kuvaiti védelmi minisztérium közlése szerint a zuhanást mindenki túlélte, a pilótákat kórházba szállították kivizsgálásra. Az incidensek okait közös bizottság vizsgálja az Egyesült Államokkal.
Több amerikai katonai repülőgép zuhant le hétfő reggel Kuvaitban, a személyzet minden tagja túlélte a baleseteket. A kuvaiti védelmi minisztérium közleménye szerint a pilótákat kórházba szállították kivizsgálásra, állapotuk stabil, az incidensek okait pedig közös bizottság vizsgálja az Egyesült Államokkal.
Bár a hivatalos közlés nem részletezte a gépek típusát vagy pontos számát, a közösségi médiában olyan felvételek terjedtek el, amelyeken egy vélhetően F-15E Strike Eagle típusú vadászbombázó zuhanása látható.
A videón jól kivehető, amint a kétfős személyzet sikeresen katapultál a pörgő gépből.
???? IRAN HAS DOWNED A US JET
Videos of American pilots who ejected from their fighter jet over Kuwait are shared on social media.
In addition, local media are publishing footage of, presumably, one of the American pilots. pic.twitter.com/YymnFFCIpM
Miután Izrael és az Egyesült Államok szombaton támadást indított Irán ellen, amely válaszcsapásokba kezdett, Kuvaitot és a térségben állomásozó amerikai erőket is több támadás érte. Szombaton a kuvaiti légvédelem több ballisztikus rakétát és drónt is megsemmisített, az Ali Al Salem légibázis közelében lehulló repeszek három katonának okoztak könnyebb sérüléseket. Egy haditengerészeti bázist ért dróntámadásról a kuvaiti védelmi tárca azt közölte, hogy „sikeresen elhárították és kezelték a fenyegetést”.
Az amerikai hadsereg központi parancsnoksága vasárnap több amerikai katona haláláról is beszámolt a Kuvaitot ért támadások után.
Több amerikai katonai repülőgép zuhant le hétfő reggel Kuvaitban, a személyzet minden tagja túlélte a baleseteket. A kuvaiti védelmi minisztérium közleménye szerint a pilótákat kórházba szállították kivizsgálásra, állapotuk stabil, az incidensek okait pedig közös bizottság vizsgálja az Egyesült Államokkal.
Bár a hivatalos közlés nem részletezte a gépek típusát vagy pontos számát, a közösségi médiában olyan felvételek terjedtek el, amelyeken egy vélhetően F-15E Strike Eagle típusú vadászbombázó zuhanása látható.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Itt összekülönböztünk kicsit, felment bennem a pumpa” – Magyar Péter szerint érdemi válaszokat nem kapott a legfőbb ügyésztől
Pedig a TISZA Párt elnöke korábban abban reménykedett, hogy „a legfőbb ügyész úgyis készül a rendszerváltásra”. Az épületből kilépve viszont már azt mondta, hogy „teljesen nyilvánvaló, hogy politikai utasításra nem járnak el a fideszes bűnözőkkel szemben, elhúzzák a nyomozást vagy a büntetőeljárást”.
„Semmilyen kérdésre nem kaptunk érdemi válaszokat. Kaptam négy darab tollat. Ez olyan, mint az ügyészség: a négyből egyik sem működött, egyik sem ír” – ezzel a hasonlattal értékelte Magyar Péter a Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyésszel folytatott találkozóját, miután március 2-án, hétfő reggel távozott az intézmény épületéből.
A TISZA Párt elnöke azt mondta, bár rákérdezett a „világ legnagyobb bankrablására” érdemi választ nem kapott, csupán annyit, hogy az eljárás felderítési szakaszban van. A legfőbb ügyész a nyomozás lassúságát a hatóságok által lefoglalt 182 gigabájtnyi adattal indokolta.
Magyar Péter a Schadl–Völner-ügyet is szóba hozta, konkrétan azt, hogy Völner Pál miért védekezhet szabadlábon. Állítása szerint azt a választ kapta, hogy
„ha a volt államtitkár el akart volna tűnni, vagy befolyásolni akarta volna az eljárást, már úgyis megtette volna”.
A gyermekvédelem ügye is szóba került. A pártelnök elmondása szerint arra a kérdésére, hogy a legfőbb ügyész mikor értesült a rendszerben feltárt visszaélésekről, azt a választ kapta, hogy az ügyészség csak feljelentés után jár el.
„Itt összekülönböztünk kicsit, felment bennem a pumpa”
– kommentálta a helyzetet Magyar.
A találkozó után a Legfőbb Ügyészség közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozták: Magyar Pétert EP-képviselői minőségében fogadták, és a törvényeknek megfelelően annyi felvilágosítást adtak neki, amennyit korábban a nyilvánosság és más országgyűlési képviselők is megkaptak. A közleményben kiemelték: „az ügyészség mint független alkotmányos szervezet a jogszabályoknak megfelelően látja el a feladatait. Az ügyészség döntései kizárólag szakmai alapon születnek, a szervezet visszautasít minden ezzel ellentétes állítást”.
Magyar Péter a megbeszélés után arról beszélt, szerinte „teljesen nyilvánvaló, hogy politikai utasításra nem járnak el a fideszes bűnözőkkel szemben, elhúzzák a nyomozást vagy a büntetőeljárást”.
Jelezte, hogy a választás után, akár már április 13-án reggel újra találkozna a legfőbb ügyésszel. Úgy véli, április 12. után „a magyar ügyészek is felszabadulnak”, és felszólította őket, hogy jelezzék, ha jogállamiságot sértő utasítást kapnak - írja a Telex.
Mintegy másfél órával korábban a Magyar Nemzeti Bank székháza elől nagy reményekkel indult gyalog a legfőbb ügyészhez Magyar Péter, akit Barna Márton, a TISZA jogi vezetője kísért el. A félórás sétát egy férfi bekiabálásai zavarták meg többször is, akit a politikus szerint „nem véletlenül engedtek ki pont mára a kórházból.”
„Legyen szíves, menjen orvoshoz”
– reagált Magyar, majd arra kérte a körülötte lévőket, hogy ne adjanak teret a provokátornak.
„Azt szeretné tudni Magyarország népe, hogy ha egy bolti lopásért őrizetbe vesznek valakit, vagy egyébként letartóztatnak valakit – joggal –, akkor hogy lehet az, hogy a világ legnagyobb bankrablásáért senkit nem vettek őrizetbe, senkit nem tartóztattak le” – tette fel a kérdést Magyar, aki szerint az elkövetők Dubajban, a Francia Riviérán és New Yorkban élvezik a „lopott szajrét”.
Magyar Péter nemcsak a jegybanki pénzek miatt ment a Markó utcába: egy egész listával érkezett, amelyen szerepelt a Schadl-Völner ügy, a Kaleta-ügy, az állami gyermekvédelemben elkövetett visszaélésekről szóló titkos kormányzati jelentés, valamint az akkumulátorgyárak körüli botrányok is.
Mint mondta, arra is választ várt, miért panaszkodnak neki ügyészek arról, hogy politikai utasításra kell ügyeket felfüggeszteniük vagy elhúzniuk.
A sajtó kérdésére, miszerint mitől tartaná eredményesnek a találkozót, Magyar úgy felelt: „ha azt érezném, hogy őszinte a dolog.”
Hozzátette, félig meglepte, hogy a legfőbb ügyész igent mondott a találkozóra, de szerinte ez attól függ, érdemi lesz-e a megbeszélés.
„Én azt gondolom, hogy a legfőbb ügyész úgyis készül a rendszerváltásra, és a leendő kormánnyal azért neki is együtt kell tudnia működni”
– jelentette ki a találkozó előtt.
A TISZA-kormány egyértelmű feladatának nevezte, hogy
„visszállítsa a fékek és ellensúlyok rendszerét, és hogy ne bábok üljenek ezeknek a hatóságoknak az élén, mert nyilván nem az a cél, hogy fizessünk nekik havi 5 millió forintot és érdemi munkát ne végezzenek, csak asszisztáljanak egy maffiához.”
A legfőbb ügyésszel való találkozó után felolvasott egy levelet, amelyet Orbán Viktornak címzett. Ebben javaslatot tett a Barátság kőolajvezeték miatt kialakult helyzet és az esetleges biztonsági kockázat megoldására.
„Semmilyen kérdésre nem kaptunk érdemi válaszokat. Kaptam négy darab tollat. Ez olyan, mint az ügyészség: a négyből egyik sem működött, egyik sem ír” – ezzel a hasonlattal értékelte Magyar Péter a Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyésszel folytatott találkozóját, miután március 2-án, hétfő reggel távozott az intézmény épületéből.
A TISZA Párt elnöke azt mondta, bár rákérdezett a „világ legnagyobb bankrablására” érdemi választ nem kapott, csupán annyit, hogy az eljárás felderítési szakaszban van. A legfőbb ügyész a nyomozás lassúságát a hatóságok által lefoglalt 182 gigabájtnyi adattal indokolta.
Magyar Péter a Schadl–Völner-ügyet is szóba hozta, konkrétan azt, hogy Völner Pál miért védekezhet szabadlábon. Állítása szerint azt a választ kapta, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Publicus: A magyarok csaknem fele szerint van olyan politikus, akinek le kell mondania a gödi Samsung-gyár botránya miatt
A megkérdezettek több mint fele szerint minden olyan politikusnak távoznia kell, aki tudott a szabálytalanságokról. Érdekesség, hogy a kormánypárti szavazók közül a legtöbben Lázár Jánost mondatnák le.
A magyarok csaknem fele szerint az Orbán-kormány is felelős a gödi Samsung-gyár botrányában, és a politikai következményeket sürgetők több mint fele (57 százalék) minden olyan politikust megbuktatna, aki tudott a szabálytalanságokról. A magyarok háromnegyede hallott arról, hogy a gyárban a határértéket sokszorosan, akár több százszorosan meghaladó szennyezésnek tehették ki a dolgozókat, és a környezetbe is jutottak mérgező anyagok – derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készített felméréséből.
A megkérdezettek háromnegyede szerint a kormánynak lépnie kellett volna, miután a sajtóban megjelent bizonyítékok alapján a kabinet tagjai is tudhattak a szennyezésről.
Tízből hét megkérdezett a Samsung SDI vezetését tartja a fő felelősnek, de 45 százalék az Orbán-kormányt, 43 százalék pedig a hatóságokat is hibáztatja. A kormány szerepének megítélésében jelentős a különbség a politikai táborok között: a fideszesek 13, a TISZA Párt támogatóinak 79 százaléka tartja felelősnek a politikai vezetést.
A Fidesz szavazóinak tizede szerint senki nem felelős, mivel nem is létezik az egész probléma.
A kutatásban résztvevők 42 százaléka szerint van olyan politikus, akinek le kellene mondania az ügy miatt, ezt a Fidesz híveinek 16, a Tisza szavazóinak 88 százaléka mondta.
A lemondást elvárók körében a legtöbben, 18 százaléknyian Szijjártó Pétert, 13 százaléknyian Orbán Viktort, 8 százaléknyian Lázár Jánost, 5 százaléknyian pedig Rogán Antalt nevezték meg.
Érdekesség, hogy a kormánypárti szavazók közül senki nem gondolja, hogy a miniszterelnöknek vagy Rogán Antalnak kellene emiatt mennie, a külügyminiszter lemondását viszont 7, Lázár Jánosét pedig 22 százalék várná közülük.
Az is kiderült a felmérésből, hogy a megkérdezettek kevesebb mint egyharmada (32 százalék) ért egyet az akkumulátorgyárak idetelepülésével, 61 százalék viszont szívesebben látná őket a határokon kívül. Ugyanakkor tízből hét kormánypárti szavazónak nincs baja az iparág magyarországi terjeszkedésével, míg a TISZA támogatói között ez az arány csupán 4 százalék. Hasonlóan elutasító a többség az állami támogatásokkal és kedvezményekkel szemben is: ezt 61 százalék ellenzi, és csak 31 százalék támogatja. Ennek megfelelően mindössze tízből három ember gondolja, hogy hosszú távon Magyarország nyer az akkumulátorgyárak betelepülésén, minden második válaszadó szerint viszont inkább veszítünk ezen.
Az akkumulátorgyárakat az emberek 54 százaléka nagyon szennyezőnek tartja, és a többség (52 százalék) nem bízik abban, hogy a környezetvédelmi előírások megfelelőek, és azokat eredményesen betartatják.
A hatóságok eszközeit 45 százalék tartja nem megfelelőnek a szabályok betartatására. Ennek megfelelően szinte ugyanannyian vannak, akik félnének a szennyezéstől, ha gyár épülne a közelükbe (62 százalék), mint akik örülnének az új munkahelyeknek (60 százalék). A válaszadók több mint negyede fontolóra venné a költözést, ha ilyen „szomszédot” kapna, de ugyanennyien vannak azok is, akik szívesen dolgoznának egy új gyárban.
A magyarok csaknem fele szerint az Orbán-kormány is felelős a gödi Samsung-gyár botrányában, és a politikai következményeket sürgetők több mint fele (57 százalék) minden olyan politikust megbuktatna, aki tudott a szabálytalanságokról. A magyarok háromnegyede hallott arról, hogy a gyárban a határértéket sokszorosan, akár több százszorosan meghaladó szennyezésnek tehették ki a dolgozókat, és a környezetbe is jutottak mérgező anyagok – derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készített felméréséből.
A megkérdezettek háromnegyede szerint a kormánynak lépnie kellett volna, miután a sajtóban megjelent bizonyítékok alapján a kabinet tagjai is tudhattak a szennyezésről.
Tízből hét megkérdezett a Samsung SDI vezetését tartja a fő felelősnek, de 45 százalék az Orbán-kormányt, 43 százalék pedig a hatóságokat is hibáztatja. A kormány szerepének megítélésében jelentős a különbség a politikai táborok között: a fideszesek 13, a TISZA Párt támogatóinak 79 százaléka tartja felelősnek a politikai vezetést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Feltehetően dróntámadás érte a britek ciprusi légitámaszpontját hétfőn, a londoni védelmi minisztérium pedig a legmagasabb szintre emelte a készültséget a térségben. A hír a támadásról szinte percekkel azután érkezett, hogy Keir Starmer miniszterelnök bejelentette: Nagy-Britannia engedélyezi az amerikai légierőnek, hogy brit támaszpontokról indítson csapásokat iráni rakétabázisok ellen.
A brit védelmi minisztérium szóvivője közölte:
a fegyveres erők „jelenleg válaszlépéseket tesznek” a délnyugat-ciprusi Akrotíri légitámaszpont ellen elkövetett, „gyaníthatóan” drónos támadás miatt
– írja az MTI. Az első jelentések szerint az akcióban senki nem sérült meg.
There are reports of an attack on the British base in Akrotiri, Cyprus. If this is confirmed, it would be Iran's first attack on a country west of Israel.
A Cipruson lévő brit katonai létesítmények szuverén brit felségterületnek számítanak, Akrotíri pedig a brit királyi légierő legnagyobb támaszpontja a régióban.
A brit kormányfő, Keir Starmer a támadás előtt nem sokkal jelentette be, hogy London teljesíti Washington kérését.
Az Egyesült Államok ugyanis engedélyt kért arra, hogy brit támaszpontokat használhasson „ennek az adott, korlátozott védelmi célnak” az elérésére, a brit kormány pedig „a régi barátok és szövetségesek kollektív önvédelmének jegyében” döntött az engedély megadásáról.
Starmer hangsúlyozta, hogy a brit légierő továbbra sem vesz részt közvetlenül az Irán elleni légitámadásokban, védelmi feladatokat azonban ellát. Bár a miniszterelnök nem részletezte, mely bázisokról van szó, kormányforrásokat idéző brit sajtóhírek szerint a ciprusi Akrotíri is ezek közé tartozik.
John Healey brit védelmi miniszter nem sokkal korábban megerősítette, hogy brit harci gépek lelőttek egy Katar felé tartó iráni drónt.
Irán a hétvégén az amerikai és az izraeli légierő iráni célpontok elleni támadásaira válaszul több térségi ország és környékbeli amerikai támaszpont ellen intézett rakétacsapásokat. A ciprusi államfő mindeközben jelezte, hogy országa nem részese a konfliktusnak.
Feltehetően dróntámadás érte a britek ciprusi légitámaszpontját hétfőn, a londoni védelmi minisztérium pedig a legmagasabb szintre emelte a készültséget a térségben. A hír a támadásról szinte percekkel azután érkezett, hogy Keir Starmer miniszterelnök bejelentette: Nagy-Britannia engedélyezi az amerikai légierőnek, hogy brit támaszpontokról indítson csapásokat iráni rakétabázisok ellen.
A brit védelmi minisztérium szóvivője közölte:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
