Folytatódik a napos idő szerdán is, de többfelé erős szélre is számítani kell, a hét további részében pedig már tartósan ködös időszakok is lesznek - derül ki az Időkép előrejelzéséből.
Szerdán a reggeli pára- és ködfoltok megszűnése után elsősorban fátyolfelhők szűrhetik a napfényt, de az északi tájakon alacsonyszintű rétegfelhőzet is takarhatja a napot. Csapadékra nem kell számítani.
Többfelé élénk, a Dunántúlon erős, néhol viharos lehet a délies szél. Délután 14-22 fokot mérhetünk, délnyugaton lesz a legmelegebb.
Csütörtökön napközben az északi országrészben, elsősorban Sopron környékén kell tartósan ködös, párás, alacsonyszintű rétegfelhőzettel borított területekre számítani. A szelesebb déli, délnyugati tájakon lesz zavartalanabb a napsütés. Délután délen, délnyugaton 20 fok körül, máshol 13-18 fok között alakul a hőmérséklet.
Péntek reggel
az ország északi felén többfelé indulhat párásan, ködösen a nap, ami helyenként tartósan megmaradhat.
Napközben már több felhő lehet az égen, de csapadék nem valószínű. Délen néhol megélénkülhet a délnyugati szél. A legmagasabb hőmérséklet 13 és 21 fok között alakulhat.
Szombaton a felhőkből már elszórtan eső, zápor kialakulhat, de délután északnyugat felől felszakadozik a felhőzet és kisüt a nap. Több helyen élénk, néhol erős lesz az északnyugati szél. Napközben 13-20 fok valószínű.
Folytatódik a napos idő szerdán is, de többfelé erős szélre is számítani kell, a hét további részében pedig már tartósan ködös időszakok is lesznek - derül ki az Időkép előrejelzéséből.
Szerdán a reggeli pára- és ködfoltok megszűnése után elsősorban fátyolfelhők szűrhetik a napfényt, de az északi tájakon alacsonyszintű rétegfelhőzet is takarhatja a napot. Csapadékra nem kell számítani.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Titkos magyar-román gázalkuról írt a román sajtó, Magyar Péter neve is felmerült – az RMDSZ elnöke kiakadt a vádakon
Kelemen Hunor pártelnök a józan logikával is szembemenőnek nevezte a román sajtó vádjait. A pletykák szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség egy titkos, Magyar Péter nevével fémjelzett gázalku miatt nem szavazza meg az új román kormányt.
Kitalációnak és légből kapott mesének nevezte Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke azokat a román sajtóban terjedő híreket, amelyek szerint a szövetség egy titkos magyar–román földgázalku részeként, Magyar Péter kérésére tagadta meg a támogatást a következő román kormánytól. A romániai politikai patthelyzet ezzel tovább mélyül, a másfél hónapja tartó kormányválságban a második miniszterelnök-jelölt, Adrian Veștea parlamenti többsége is erősen kérdéses.
A történetet a România TV kezdte el terjeszteni, amely szerint az RMDSZ valójában egy, a Neptun Deep gázmezőről szóló alku miatt nem támogatja a kormányt – írja a Transtelex. A csatorna két verziót is közölt, de egyiket sem támasztotta alá nyilvánosan ellenőrizhető bizonyítékkal.
Az egyik szerint Ilie Bolojan még miniszterelnökként kötött titkos megállapodást Magyar Péterrel a gázról, cserébe pedig a magyar miniszterelnöknek kellett volna rávennie az RMDSZ-t a Veștea-kormány elutasítására. A másik, bonyolultabb változatban Siegfried Mureșan EP-képviselő kérte volna meg Manfred Webert, hogy vegye rá Magyar Pétert a Kelemen Hunornál való közbenjárásra.
Az RMDSZ elnöke csütörtökön reagált a történetre, amit „kitalációnak és légből kapott mesének” nevezett.
Logikátlannak nevezte a feltételezést, miszerint Magyarország egy távozó miniszterelnökkel kötött volna alkut a Fekete-tengeren kitermelendő földgázról. Érvelése szerint, ha valóban lett volna ilyen szándék, akkor a magyar félnek Nicușor Dan államfővel és a leendő kormányfővel kellett volna tárgyalnia.
Kelemen Hunor konkrétan cáfolta, hogy a döntés előtt egyeztetett volna a magyar miniszterelnökkel, állítása szerint április 23. óta nem beszéltek Magyar Péterrel.
Azt is hozzátette, hogy Manfred Weberrel, az Európai Néppárt elnökével sem folytatott megbeszélést, sőt, Weber előző heti bukaresti látogatásáról is csak a televízióból értesült.
Az RMDSZ döntési autonómiáját hangsúlyozva kijelentette: „Képesek vagyunk a saját fejünkkel gondolkodni”.
Kelemen Hunor szerint a szövetség a döntéseit a romániai magyar közösség és Románia érdekei alapján hozza meg, és ezeket sem Budapestről, sem máshonnan nem befolyásolják.
A romániai kormányválság, hetek óta tart, miután az első kormányfőjelölt nem tudta maga mögé állítani a parlamenti pártok többségét. Adrian Veștea jelölésével újabb tárgyalási forduló kezdődött, de a liberális oldalon belüli megosztottság és a kisebb pártok feltételei miatt a kormányalakítás folyamata elakadt. Az RMDSZ már korábban jelezte, hogy a bizonytalan parlamenti háttér miatt nem ad biankó csekket egy új kabinetnek.
Kitalációnak és légből kapott mesének nevezte Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke azokat a román sajtóban terjedő híreket, amelyek szerint a szövetség egy titkos magyar–román földgázalku részeként, Magyar Péter kérésére tagadta meg a támogatást a következő román kormánytól. A romániai politikai patthelyzet ezzel tovább mélyül, a másfél hónapja tartó kormányválságban a második miniszterelnök-jelölt, Adrian Veștea parlamenti többsége is erősen kérdéses.
A történetet a România TV kezdte el terjeszteni, amely szerint az RMDSZ valójában egy, a Neptun Deep gázmezőről szóló alku miatt nem támogatja a kormányt – írja a Transtelex. A csatorna két verziót is közölt, de egyiket sem támasztotta alá nyilvánosan ellenőrizhető bizonyítékkal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A kormány döntött: vége a fix 3 százalékos kamatnak, drágul a vállalkozói hitel
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium döntött egyes Széchenyi Kártya hitelek kamatfeltételeinek módosításáról. Július 15-től a korábbi fix 3 százalék helyett a jóval magasabb, 3 havi BUBOR-hoz kötik az új szerződések kamatát.
Durván fölemeli a kormány az államilag támogatott hitelek kamatát a cégek számára, véget vetve a rendkívül kedvező, fix 3 százalékos korszaknak. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium döntése alapján július 15-től egyes Széchenyi-hitelkonstrukciók kamatozása a 3 havi BUBOR-hoz igazodik, ami a jelenlegi szinteken jóval drágább finanszírozást jelent.
A változás a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+, a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+ és a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ termékeket érinti. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a korábbi, teljes futamidőre rögzített 3 százalékos nettó kamat helyett a vállalkozásoknak egy változó, a 3 havi BUBOR aktuális mértékével megegyező kamatot kell fizetniük – írta a hvg.hu.
A gazdasági minisztérium a közleményében azzal indokolta a szigorítást, hogy a vállalkozások egy része nem az eredeti célnak megfelelően használta fel a forrásokat, sokan a rendkívül alacsony kamatozású hitelből magasabb hozamú állampapírokat vásároltak, vagyis a támogatott hitelből lényegében az államot hitelezték vissza magasabb kamat mellett, kockázatmentes nyereséget zsebre téve.
A referenciamutató értéke jelenleg 5,89 százalék, ami jelentős drágulást vetít előre a korábbi fix 3 százalékhoz képest.
Aki még a régi, kedvezőbb feltételekkel szeretne szerződni, annak sietnie kell. A csütörtökig befogadott kérelmekre a finanszírozók július 14-ig még megköthetik a szerződést a fix 3 százalékos kamattal. Az ezt követően beérkező új igényléseket viszont már csak az új, BUBOR-hoz kötött rendszer szerint lehet július 15-től leszerződni.
Fontos, hogy a már futó ügyletek futamidő alatti felülvizsgálatai nem érintettek a kamatváltozásban.
A piaci várakozások szerint a jegybanki alapkamat csökkenhet, de az új rendszer így is drágulást hoz: „– az alapkamat mértéke jelenleg 6,25 százalék, de a jegybank monetáris tanácsa vélhetően mérsékelni fogja a következő hónapokban. Ezzel együtt az új, változó kamatozású, 3 havi BUBOR-hoz kötött konstrukciók jóval drágábbak lesznek a fix 3 százalékos kamatú megoldásnál.”
A programot kezelő KAVOSZ szerint a módosítás mellett az érintett konstrukciók továbbra is kedvező kamatozású és versenyképes finanszírozási lehetőségeket nyújtanak a vállalkozások számára.
Az államilag támogatott hitelek fenntartása jelentős terhet ró a költségvetésre, a Széchenyi-program kamattámogatása évi mintegy 150 milliárd forintot visz el.
2022 őszén jelentették be, hogy a kis- és középvállalkozások számára is elérhetővé teszik a fix 3 százalékos hitelt a Széchenyi Kártya Program keretében, ami hatalmas keresletet indított el a piacon. A lépés célja a drága piaci források kiváltása és a vállalkozások működőképességének megőrzése volt.
A program mögötti filozófiáról korábban Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója is beszélt, aki hangsúlyozta, hogy a cél a magyar vállalkozások támogatása, akik a gazdaság motorját adják. Úgy fogalmazott, a nehézségek ellenére is boldogulni próbáló cégek megérdemlik a segítséget, és a programmal a bizalmat és a támogatást fejezik ki a vállalkozói szféra iránt.
Durván fölemeli a kormány az államilag támogatott hitelek kamatát a cégek számára, véget vetve a rendkívül kedvező, fix 3 százalékos korszaknak. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium döntése alapján július 15-től egyes Széchenyi-hitelkonstrukciók kamatozása a 3 havi BUBOR-hoz igazodik, ami a jelenlegi szinteken jóval drágább finanszírozást jelent.
A változás a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+, a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+ és a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ termékeket érinti. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a korábbi, teljes futamidőre rögzített 3 százalékos nettó kamat helyett a vállalkozásoknak egy változó, a 3 havi BUBOR aktuális mértékével megegyező kamatot kell fizetniük – írta a hvg.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videókon a Moszkvát ért eddigi legnagyobb ukrán csapás: Lángokban egy finomító, legalább kétszáz drón hatolt be a főváros légterébe
Bár az orosz fél csaknem 200 drón sikeres lelövéséről számolt be, az ukrán támadás így is komoly károkat okozott a fővárosban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a teljes műveletben mintegy ezer drón vett részt több orosz régió ellen.
Csütörtök pirkadatkor sűrű, fekete füstoszlop emelkedett Moszkva egére, miután az orosz fővárost a háború kezdete óta a legnagyobb ukrán dróntámadás érte.
A kapotnyjai olajfinomítóban nagy robbanás rázta meg a komplexumot, miközben a város repülőtereit ideiglenesen lezárták, és a peremkerületekben is károk keletkeztek.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a légvédelem csaknem 200 drónt semmisített meg, ami a korábbi, Moszkva ellen indított támadások során jelentett, jellemzően 100 alatti számoknál jóval magasabb – írja a Meduza.
A támadási hullámban 17 ember sérült meg, halálos áldozatról egyelőre nem érkezett jelentés. Azonban a csapásokban súlyosan megrongálódtak a Moszkva délkeleti részén található, kulcsfontosságú olajfinomító egységek.
A robbanásokról több, nemzetközi szerkesztőségek által is ellenőrzött videó terjedt el az interneten. Az egyiken jól látható, amint sűrű, fekete füst gomolyog a létesítmény egyik részéből, majd egy újabb robbanás rázza meg a komplexumot, amely a levegőbe repíti egy nagy méretű üzemanyagtartály tetejét.
A főváros környékén máshol is keletkeztek károk. Andrej Vorobjov, a Moszkvai terület kormányzója a TASZSZ állami hírügynökségnek elmondta, hogy a Moszkva melletti Zsukovszkijban egy lakóházat is dróntalálat ért. A támadás megrongálta az épület szerkezetét és több erkélyt, de a helyi hatóságok közlése szerint személyi sérülés itt nem történt.
Dozens of drones punched through Russian air defenses overnight, reaching the Moscow Oil Refinery just 14 km from the Kremlin.
The facility supplies around 40% of the Moscow region’s petrol and 50% of its diesel fuel. pic.twitter.com/NOIhMreLZj
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben reagált az eseményekre. Állítása szerint a támadások egy mintegy 1000 drónt felvonultató, összehangolt művelet részét képezték, amelynek célpontjai között Rosztov régió és az oroszok által megszállt donbászi területek is szerepeltek.
Az ukrán elnök szerint az akció indokolt volt. „Ez egy teljesen jogos válasz azokra az orosz támadásokra, amelyek városainkat és közösségeinket érték” – írta.
Zelenszkij hozzáfűzte: „Az elmúlt napokban minden szövetségesünk méltatta csapásaink pontosságát és hatékonyságát, valamint az Oroszország elleni szankciókat.
Ideje véget vetni a háborúnak, Oroszországnak meg kell tennie a szükséges diplomáciai lépéseket”
- írta Zelenszkij, aki maga is posztolt videókat:
Last night, our long-range sanctions once again reached the Moscow region – for the second time this week, the Moscow oil refinery was hit. Targets were also struck in the Rostov region and in temporarily occupied territories of Ukraine. This is a fully justified response to… pic.twitter.com/NhFl4FlT9L
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 18, 2026
Ukrajna az utóbbi időben mindinkább azt a taktikát folytatja, hogy a háború közvetlenül is elérje az orosz polgárok mindennapjait, akiknek a Kreml propagandán keresztül azt kommunikálja, hogy ez egy országtól távol eső művelet. Kijev ezért támadta a múltban is a hatalmas kelet-európai ország energia-infrastruktúráját, most pedig a fővárost vette célba, demoralizáló céllal.
Az elmúlt hetekben több, nagyszabású akció is érte az orosz fővárost és környékét. Egy korábbi, szintén jelentős, halálos áldozatokat is követelő támadás során az ukrán erők közel 600 drónt vetettek be Oroszország 14 régiója ellen, válaszul a Kijev szerint napokon át tartó orosz légicsapásokra.
Egy másik alkalommal több mint 120 drónnal célozták a fővárost, és bár az orosz légvédelem a legtöbbet megsemmisítette, a lehulló roncsok miatt több lakóház is megsérült, és a támadásnak a főváros környéki településeken áldozatai is voltak.
Csütörtök pirkadatkor sűrű, fekete füstoszlop emelkedett Moszkva egére, miután az orosz fővárost a háború kezdete óta a legnagyobb ukrán dróntámadás érte.
A kapotnyjai olajfinomítóban nagy robbanás rázta meg a komplexumot, miközben a város repülőtereit ideiglenesen lezárták, és a peremkerületekben is károk keletkeztek.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a légvédelem csaknem 200 drónt semmisített meg, ami a korábbi, Moszkva ellen indított támadások során jelentett, jellemzően 100 alatti számoknál jóval magasabb – írja a Meduza.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Leváltották a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatóját is
Jeney Áron négy éve került az NNI élére, most pedig a belügyminiszter felmentette. A tárca közleménye szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatójának vezetői kinevezését is visszavonták.
Pósfai Gábor belügyminiszter csütörtökön felmentette a szolgálat alól Jeney Áront, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájának igazgatóját – tudta meg a HVG.
A hírt a Belügyminisztérium is megerősítette, közleményük szerint péntektől Schőn Péter Ernő vezeti a szervezetet, és ugyanekkor a Nemzeti Védelmi Szolgálat élén is csere történik: Tomin Szilvia helyét Ródler Norbert veszi át.
Jeney 18 évet töltött a Nemzeti Nyomozó Irodánál, és közel négy évvel ezelőtt, 2022. július 1-jén nevezték ki igazgatónak. Kinevezése előtt, 2021-től az Életvédelmi és Célkörözési Főosztály vezetője volt.
Pósfai június elején kezdte meg a rendvédelem csúcsszerveinek átalakítását. A belügyminiszter elsőként a katasztrófavédelem és a büntetés-végrehajtás vezetőjét menesztette, ezt követően a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjét mentette fel, majd leváltotta az országos rendőrfőkapitányt és a Készenléti Rendőrség parancsnokát is.
Eközben jelentős szervezeti átalakítás is várható, erről bővebben itt írunk:
Pósfai Gábor belügyminiszter csütörtökön felmentette a szolgálat alól Jeney Áront, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájának igazgatóját – tudta meg a HVG.
A hírt a Belügyminisztérium is megerősítette, közleményük szerint péntektől Schőn Péter Ernő vezeti a szervezetet, és ugyanekkor a Nemzeti Védelmi Szolgálat élén is csere történik: Tomin Szilvia helyét Ródler Norbert veszi át.
Jeney 18 évet töltött a Nemzeti Nyomozó Irodánál, és közel négy évvel ezelőtt, 2022. július 1-jén nevezték ki igazgatónak. Kinevezése előtt, 2021-től az Életvédelmi és Célkörözési Főosztály vezetője volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
