HÍREK
A Rovatból

21 gyereket kezeltek Covid utáni sokszervi gyulladással a Semmelweis Egyetemen is

Összesen tehát már legalább 61 gyereknél diagnosztizálták Magyarországon a betegséget. Dr. Constantin Tamás leírta, mire kell minden szülőnek figyelnie.


Nem csak a Heim Pál Gyermekkórházban láttak el az elmúlt hetekben olyan sokszervi gyulladásban szenvedő gyerekeket, akik gyakran tünetmentesen lezajlódó koronavírus-fertőzés után kerültek súlyos állapotba. Ahogy azt megírtuk, a Heim Pál Gyermekkórházban negyven ilyen beteget kezeltek, Dr. Constantin Tamás egyetemi docens, a SOTE osztályvezető főorvosa posztjából pedig az derült ki, hogy a Semmelweis Egyetemen is volt 21 ilyen eset.

Dr. Constantin Tamás részletes összefoglalót írt arról, mire kell minden szülőnek figyelnie, ezt változtatás nélkül tesszük közzé:

"Nyár elején még csak a nemzetközi médiából értesülhettünk arról, hogy

a koronavírus-járvány nyomában a gyermekek között egy új, a vírusfertőzéssel kapcsolatba hozható betegséget azonosítottak, ezt sokszervi gyulladásnak (az angol rövidítés alapján PIMS: Paediatric Inflammatory Multisystem Syndrome) nevezték el. Ősszel, a második hullám tetőzését követően a PIMS hazánkban is megjelent.

Maga a koronavírus-fertőzés gyermekeknél legtöbbször enyhe tüneteket okoz, vagy tünetmentesen zajlik. Elsősorban a súlyos szervi károsodással járó krónikus betegséggel, vagy komoly fejlődési zavarokkal élők és a kóros elhízásban szenvedők esetében számíthatunk kórházi kezelést igénylő szövődményekre (elsősorban tüdőgyulladásra).

A PIMS ezzel szemben a koronavírus-fertőzést követően hetekkel - általában 2-4 héttel - később jelentkezik, kései szövődményként. A PIMS tüneteinek megjelenésekor a betegekben már nem kimutatható élő kórokozó, nem fertőzőek. A panaszok hátterében a korábbi vírusfertőzésre adott kóros immunreakció következtében kialakuló gyulladás áll. Éppen ezért a gyermekek többségében a laboratóriumi vizsgálatok során már nincs PCR-pozitivitás, de az antitest-vizsgálatokkal legtöbbször igazolható a korábban lezajlott fertőzés.

A diagnózist jelentősen megkönnyíti, ha a fertőzés heveny szakában történik tesztelés, hiszen később az orvosnak hamarabb juthat eszébe a PIMS betegség, ha tudja, hogy korábban a családban volt igazolt koronavírus-fertőzés. A koronavírus-fertőzés gyanújakor kért tesztelés tehát nemcsak a járványügyi intézkedéseket segíti, de az esetleges kései szövődmények esetén a PIMS felismerését is.

A tünetek meglehetősen színesek, részben átfednek az úgynevezett Kawasaki-szindrómában megfigyelhetőekkel. A koronavírus-fertőzéssel összefüggő sokszervi gyulladás lehetőségére a következő tüntetek megléte esetén érdemes gondolni: elhúzódó magas láz mellett nagyfokú gyengeség, bágyadtság, aluszékonyság, eszméletvesztés.

A PIMS jellegzetes tünete a kötőhártya-gyulladás, amit nem kísér váladékozás (vörös szemek). A vörös, repedezett ajkak, eperszínű nyelv, “vizenyős”/duzzadt kezek és lábak, a bőr felszínéből nem kiemelkedő és nyomásra elhalványuló kiütés szintén gyakran leírt tünet. A nyakon megnagyobbodott nyaki nyirokcsomókat tapinthatunk. Sok gyermek panaszkodik hasfájásra, előfordulhat hasmenés, hányás. A hasi tünetek hevességük miatt félrevezetőek lehetnek, vakbélgyulladás tüneteit utánozhatják.

Ha a szülők a fenti tüneteket észlelik a gyermeken, akkor javasolt haladéktalanul konzultálni a gyermek háziorvosával, vagy a területileg illetékes gyermeksürgősségi ambulanciával, ugyanis a panaszok többnyire igen súlyosak, és gyorsan romlik a gyermek állapota.

Míg a Kawasaki-szindróma elsősorban a kisdedek betegsége,

a PIMS jellemzően inkább a 9-12 éves korosztályt érinti (legfiatalabb betegünk 2 éves, legidősebb 17 éves volt).

Mivel ebben az életkorban a láz önmagában talán kevéssé rémisztő a szülők számára, fontos, hogy felhívjuk a figyelmüket erre az új betegségre. Nehezíti a diagnózist, hogy a területi gyerekellátásban erősödött a tele-medicina szerepe, ami plusz felelősséget ró a szülőkre. Ha a kiskamasz-, kamaszkorú gyereknek magas láza jelentkezik, ami kifejezett gyengeséggel, elesettséggel társul, esetleg kötőhártya-gyulladás, kiütés, az ajkak, nyálkahártyák gyulladása társul a lázhoz, vagy erős hasfájásra panaszkodik a beteg, akkor haladéktalanul forduljanak orvoshoz.

A gyulladás a szívizmot és a koszorúsereket is megtámadja, ami szívelégtelenséghez vezethet, a gyerekek állapota hirtelen romolhat.

Az esetek körülbelül negyedében intenzív osztályon tudjuk csak stabilizálni az állapotukat - a folyadékpótlás mellett a gyerekek gyakran keringéstámogatásra, ritkán gépi lélegeztetésre szorulnak. Így érthető a gyors diagnózis fontossága, és az, hogy miért szükséges minden beteg esetében kórházi kezelés.

A jó hír, hogy rendelkezésre állnak a hatékony kezeléshez szükséges gyógyszerek. Gyulladáscsökkentő és immunmoduláns terápiákkal az esetek döntő többségében gyorsan, néhány nap alatt úrrá tudunk lenni a gyulladásos folyamatokon. A megfelelő időben (korán) alkalmazott terápiától várhatjuk, hogy megelőzzük a betegség legrettegettebb szövődményét, a szív koszorúsereinek tágulatát. A korábban említett Kawasaki-szindrómában szerzett kiváló tapasztalatok alapján bízhatunk abban, hogy megfelelő kezeléssel a PIMS esetében is hatékonyan meg tudjuk gátolni a kialakulását.

A PIMS szerencsére egy ritka betegség. Mivel csak a tavalyi évben ismertük meg, még tanulmányoznunk kell, hogy a pontos előfordulási gyakoriságát meg tudjuk határozni.

A Népegészségügyi Központ mától jelentési kötelezettséget írt elő a PIMS esetében is, így hamarosan objektív képünk lesz az országos esetszámról. A mai napig a Semmelweis Egyetemen 21 gyereket kezeltünk a fenti diagnózissal, és örömmel számolok be róla, hogy eddig valamennyien szövődménymentesen gyógyultak.

Az Egyetemen multidiszciplináris szakmai stáb dolgozik a PIMS betegek gyógyításán - a gyermekreumatológus mellett intenzív terápiás szakemberek, infektológus és kardiológus vesz részt a gyógyító munkában. A Országos Gyógyszerészeti Intézet segítségének és gyors reagálásának köszönhetően 2021. január óta elérhetőek és alkalmazhatóak a legmodernebb biológiai terápiák, így a legsúlyosabb, standard kezelésre nem reagáló esetekben is tudunk az Egyetemen segíteni.

A Tűzoltó utcai Gyerekklinikán kezelőorvosi kérésre az egész országból fogadjuk a PIMS-betegeket".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Tűzszünet után nyilvános kivégzés – a Hamász nyolc embert lőtt agyon éljenző tömeg előtt
Hétfőn a Hamász nyilvános kivégzéseket hajtott végre Gázában, órákkal az Izraellel kötött békemegállapodás aláírása után – írta a New York Post. A csoport a kivonuló izraeli csapatok után véres leszámolások sorozatába kezdett.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. október 14.



Megrázó felvétel mutatja, ahogy nyolc megvert, bekötött szemű férfi térdel az utcán, majd a fegyveresek az éljenző tömeg előtt mind a nyolcukat lelövik.

A Hamász bizonyíték nélkül azt állította, hogy „bűnözőket és Izraellel együttműködőket” végzett ki, a BBC szerint. Az áldozatok között volt Ahmad Zidan al-Tarabin is, aki állítólag egy rivális milíciának toborzott embereket.

Az izraeli hadsereg kivonulása után a Hamász gyorsan megpróbálta visszaszerezni a gázai ellenőrzést, és lecsapott a konfliktus alatt megerősödött „klánokra”, vagyis családi alapon szerveződő fegyveres csoportokra. A beszámolók szerint a megtorlások már a békemegállapodás aláírása előtt elindultak.

Vasárnap a gázai jelentések 52 halottról számoltak be a befolyásos Dagmoush-klánból, és 12 hamászos fegyveres is meghalt.

A hírek szerint a fegyveresek mentőautókkal rohanták le a klán főhadiszállását.

„Ez mészárlás. Elhurcolják az embereket, a gyerekek sikítanak és meghalnak, felgyújtják a házainkat. Mit követtünk el?” – mondta a klán egyik tagjának lánya az izraeli ynet Newsnak.

Hétfőn Donald Trump amerikai elnök azt sugallta, hogy egy megállapodás részeként jóváhagyta: a Hamász egy ideig saját belátása szerint intézze Gáza belső biztonságát. „Ők tényleg meg akarják állítani a problémákat, és erről nyíltan beszéltek, mi pedig egy időre jóváhagyást adtunk nekik” – mondta az Air Force One fedélzetén. „Közel 2 millió ember tér vissza olyan épületekbe, amelyeket leromboltak, és sok rossz dolog történhet. Azt akarjuk, hogy biztonság legyen. Szerintem rendben lesz. Ki tudja biztosan” – fogalmazott az elnök.

(via New York Post)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
„Felírtak neki egy orrspray-t, és ennyi volt” – Megszólaltak a Salgótarjánban meghalt csecsemő szülei
A kisbabát korábban többször is kórházban vizsgálták légzési nehézségek miatt. A halál pontos oka egyelőre nem ismert, a hatóságok közigazgatási eljárásban vizsgálódnak, gyanús körülmény nem merült fel.


Vasárnap délelőtt rendőrautók és egy mentő vonult ki Salgótarjánban az Acélgyári útra, ahol hosszabb ideig helyszíneltek. Később kiderült, hogy egy csecsemő halt meg.

A Tények riportjában megszólalt a kisbaba édesanyja is, aki elmondta, hogyan derült ki a tragédia.

„Reggel felkeltünk, a nagyobbik lányom odament hozzá, hogy megpuszilja az arcát, és akkor mondta, hogy a babának nagyon hideg az arca. Ekkor vettem észre, hogy a baba már nem él”

– idézte fel a történteket. Az apa azonnal megpróbálta újraéleszteni a kicsit, de nem sikerült. „Barna, véres váladék jött ki az orrából” – mondta megrendülten.

A rendőrség hosszasan vizsgálódott a helyszínen, de nem találtak semmi gyanúsat, és bűncselekmény gyanúja sem merült fel. Az eset körülményeit közigazgatási eljárás keretében, szakértők bevonásával vizsgálják tovább.

A szülők arról is beszéltek, hogy korábban többször vitték kórházba a kisbabát, mert nehezen lélegzett. Az orvosok végül orrgaratgyulladást állapítottak meg. „Felírtak neki egy orrspray-t, és ennyi volt” – mondta az apa.

A Tények szerint a háttérben akár bölcsőhalál is állhat, amely nem jár előzetes tünetekkel, és amelyre sem a szülők, sem az orvosok nem tudnak felkészülni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lázár a brüsszeli kémügyről: Nem emlékszem rá, hogy pontosan mi történt, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazát
A miniszter nem tagadta, hogy Magyarország kémhálózatot működtetett Brüsszelben, amikor ő felügyelte a területet, de szerinte ha a Direkt36-ban megjelentek igazak, a hírszerzőket ki kellene tüntetni.


Lázár János építésügyi miniszter a kaposvári Lázárinfón beszélt a brüsszeli hírszerzési ügyről – írta a Telex. A miniszter maga hozta szóba a témát, és úgy fogalmazott:

„Nem emlékszem rá, hogy pontosan mi történt, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazát.”

Hozzátette, ha minden úgy volt, ahogy azt a Direkt36 írta, akkor a magyar hírszerzők munkájáért kitüntetés járna.

A kijelentések apropója a Direkt36 múlt heti oknyomozása a 2015–2017 közötti brüsszeli kémügyről, ami miatt az Európai Bizottság vizsgálatot indított. Az oknyomozó portál azt írta, hogy ebben az időszakban magyar hírszerzők uniós tisztviselőket céloztak meg Brüsszelben. A diplomata fedésben dolgozó magyar hírszerzők megpróbáltak információkat gyűjteni és beszervezni kint dolgozó magyarokat.

Egy magyar bizottsági munkatárs elmondta, hogy 2015 és 2017 között rendszeresen találkozott a brüsszeli magyar Állandó Képviselet diplomatafedésű hírszerzőjével, sokszor parkokban. „Nagyon szimpatikus, okos ember volt. Persze addigra már tudtam, hogy ő diplomatafedésben a magyar hírszerzés embere”. Állítása szerint beszervezési nyilatkozatot is alá akartak vele íratni, cserében támogatást ígértek egy számára kedves szervezetnek. Ő azonban ezt visszautasította.

A hírszerző 2017-ben lebukott, ami miatt a brüsszeli magyar hírszerző hálózat is kompromittálódott. Egy, az eseményeket jól ismerő forrás szerint:

„Súlyos ügy volt. Gyakorlatilag úgy kellett venni, hogy mindenki megbukott. Újra kellett húzni a teljes hálózatot.”

A brüsszeli magyar Állandó Képviseletet 2015–2019 között Várhelyi Olivér vezette, aki jelenleg uniós biztos. Vele Ursula von der Leyen személyesen beszélt a most megjelent cikk miatt. Hogy mi hangzott el, egyelőre nem tudni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kreml: Oroszország folytatja a háborút, pedig kész lenne a békére
Dmitrij Peszkov szerint Moszkva a diplomácia híve, de nem lát más megoldást. Szerinte a nyugati támogatás miatt nem születik megállapodás.


Oroszország jelenleg is folytatja a különleges katonai műveletét Ukrajnában, mivel nem lát más megoldást – erről Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője beszélt egy sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az ország továbbra is nyitott a békés rendezésre.

„Oroszország kész a békés rendezésre. Oroszország jelenleg azért folytatja a különleges katonai műveletet, mert nincs más alternatíva”

– fogalmazott Peszkov a TASZSZ hírügynökség jelentése szerint, miután Emmanuel Macron francia elnök azzal vádolta meg Moszkvát, hogy katonailag makacs, és azt is hozzátette: Oroszország „megfizeti az árát”, ha nem „tér vissza a tárgyalóasztalhoz”.

A Kreml szóvivője szerint ez nem változtat azon, hogy Oroszország elkötelezett saját céljai mellett.

„Akár így, akár úgy, Oroszország meg fogja védeni az érdekeit, és eléri a céljait”

– mondta.

Moszkva szerint a céljuk az, hogy Európa minden országának biztonsága egyenlő és oszthatatlan legyen. Peszkov azonban úgy látja, a kijevi vezetés – a Nyugat támogatásával – az, amelyik rendszeresen újabb kifogásokat keres, és elutasítja a tisztességes megállapodás lehetőségét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk