2020 a koronavírus-járvány és a főpolgármester miatt volt nehéz év a fővárosi Fidesz szerint

Magyar Péter a Facebook-oldalán számolt be a brüsszeli Európai Tanács első napjáról, amely éjjel egy óra körül ért véget. Jelezte, hogy hamarosan kezdődik a második nap.

A miniszterelnök az első felszólalásáról azt írta, az őszinteségről, a politikai korrektség és a kettős beszéd meghaladásáról beszélt Európa vezetőinek. „Elmondtam nekik, mit tapasztaltam két év alatt 700 településen, az emberek szemébe nézve, és hogy szerintem miről kellene szólnia a politikának.”

Magyar beszámolója szerint

noha – mint írta – egyértelműen támogatta azokat az előtte szólókat, akik az illegális migrációval kapcsolatos szabályok további szigorítása mellett érveltek.

A poszthoz csatolt képekből az is kiderült, hogy a magyar miniszterelnök találkozott az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel.

Magyar Pétert május 9-én iktatták be miniszterelnökként, a tegnap kezdődött brüsszeli Európai Tanács az első EU-csúcsa kormányfőként. Az ülés napirendjén – az Európai Tanács elnökének meghívólevele szerint – Ukrajna és a migrációs ügyek végrehajtása is szerepel, miközben múlt pénteken hatályba léptek az EU új migrációs és menekültügyi szabályai. A miniszterelnök korábban a befagyasztott uniós források feloldását célozta, és bejelentette a Visegrádi Együttműködés újraindítását is.

Karácsony Gergely főpolgármester egy interjúban beszélt a budapesti olimpia lehetőségéről, az új kormányhoz fűződő viszonyáról és a Fidesz jövőjéről is. A főpolgármester szerint Budapest a már meglévő létesítményekkel és a tervezett fejlesztésekkel jó alapokkal rendelkezik egy esetleges olimpiához.

„Budapesten a sportinfrastruktúra szinte kész a versenyhez, a város fejlesztésében sem történne semmi olyan, amire ne lenne amúgy is szükség. A HÉV-ek felújítása, a Diákváros megépítése és az alapinfrastruktúra rendbetétele – ezeket olimpia nélkül is meg kellene csinálni” – mondta a Magyar Hangnak.

A főpolgármester markáns véleményt fogalmazott meg a korábbi kormánypárt jövőjéről is.

Az új kormány tagjaival való kapcsolatáról szólva elmondta, Vitézy Dávid közlekedési miniszteri kinevezését üdvözli, mert a főváros ügyeit ismerő partnerre talált benne. „Őszintén örültem, hogy Dávid miniszter lett, de nem azért, amit a kérdés sugall. Annak örültem, hogy így a kormányban lett egy fontos partnerünk, aki ismeri a főváros ügyeit” – fogalmazott.

„Nem csinálok ebből hiúsági kérdést. Valószínűleg nem ártana egy személyes találkozó a kormányfővel, de tudomásul veszem, ha nem lesz ilyen.”

A személyes karrierjét, esetleges későbbi brüsszeli szerepvállalását firtató pletykákat elütötte.

Röviden reagált Őrsi Gergely II. kerületi polgármester letartóztatására is, hangsúlyozva, hogy meglepte a hír, de kiáll az ártatlanság vélelme mellett. „Nagyon meglepődtem, de nyilván az ártatlanság vélelme mindenkinek jár, így a barátaimnak is.”

A budapesti olimpia kérdése azután került ismét napirendre, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság párbeszédet kezdeményezett a fővárossal. Karácsony Gergely a MOB májusi közgyűlésén már arról beszélt, szeretné, ha lenne olimpia, Magyar Péter pedig felvetette, hogy a kormány és a főváros között titkos egyeztetések zajlanak, sőt a pályázatot „suttyomban” már be is adhatták. A rendezésről a legtöbben népszavazást tartanának szükségesnek.

Via Telex

Találkozott és rövid tárgyalást folytatott Robert Fico szlovák miniszterelnök Magyar Péter kormányfővel Brüsszelben az ott zajló EU-csúcs előtt csütörtökön. A szlovák miniszterelnök a sajtónak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy rövid, ám a kölcsönös együttműködés jó kezdetét mutató találkozót tartottak. A kétoldalú egyeztetést megelőzően Fico már jelezte, hogy első személyes megbeszélésükre készül a magyar kormányfővel – írta a szlovák .týždeň.

A Tanács-ülés előtt Donald Tusk lengyel- és Andrej Babiš cseh miniszterelnökkel kiegészülve V4-es egyeztetést is tartottak a kormányfők. Robert Fico a visegrádi formátum stratégiai fontosságát emelte ki.

Ezt Fico mondta, aki szerint a rövid találkozó rendkívül fontos és tárgyilagos volt, melynek során központi témaként a versenyképesség és az energia volt az asztalon.

A V4 újraaktiválása a brüsszeli döntéshozatalban is éreztetheti a hatását. A visegrádi országok vezetői szerint a rendszeres, csúcsok előtti egyeztetések visszahozhatják a közép-európai súlyt, különösen az energiaárak és az ipari versenyképesség ügyében. A tényleges egységet ugyanakkor korlátozhatják a tagállamok közötti, elsősorban külpolitikai véleménykülönbségek.

Az elmúlt hetekben Magyar Péter több lépésben készítette elő a visegrádi formátum újraindítását: Varsóban Donald Tuskkal tárgyalt, ahol kormányfői szintű találkozóra hívta a partnereket, majd Brüsszelben be is jelentette a V4-csúcs keddi időpontját. Ezzel párhuzamosan Robert Fico a választások után gyorsan nyitott az új magyar kormány felé, és a V4 újraélesztését javasolta.

Via MTI

Néhány órával az eddigi legnagyobb, Moszkva ellen indított ukrán dróntámadás után Emmanuel Macron francia elnök egy televíziós interjúban méltatta az ukránok ellenállóképességét.

A France 2 közszolgálati televíziónak adott interjújában a háború jellegéről beszélt.

– mondta a francia elnök.

Hozzátette: „Ukrajna bátorsággal, innovációs és katonai termelési képességgel áll ellen, ami mindenkit lenyűgöz az első naptól kezdve”.

Kijev csütörtök reggel indította el az eddigi egyik legnagyobb dróntámadását Moszkva és környéke ellen, amely tüzeket okozott és megzavarta a főbb repülőterek működését.

A francia elnök szerint a történtek fényében „valódi változás” történt a hét elején a franciaországi Évianban rendezett G7-csúcstalálkozón, és elsősorban az Egyesült Államok részéről „valódi előrelépés” történt.

Macron kifejezte meggyőződését az amerikai elnök jövőbeli szerepvállalásáról.

hogy megvédje és megóvja a területét, és nagyobb nyomást gyakoroljunk Oroszországra, a gazdaságára, és visszatereljük a tárgyalóasztalhoz” – mondta.

Mindez abban a katonai helyzetben történik, amikor az orosz erők előrenyomulása az ukrán fronton idén jelentősen lelassult, a konfliktus lezárására tett tárgyalások pedig zsákutcába jutottak.

A dróntámadások megítélése eltérő. Támogatóik szerint ezek arányos, stratégiai válaszok az orosz légitámadásokra, amelyek közvetlenül gyengítik a Kreml hadigazdaságát. Mások ugyanakkor az eszkaláció veszélyére és a polgári légi közlekedésre gyakorolt kockázatokra figyelmeztetnek, és kétlik, hogy a csapások önmagukban tartós stratégiai áttörést hoznak.

Az orosz olajra kivetett szankciók esetleges amerikai visszaállítása magyar szempontból is érzékeny kérdés, mivel az európai energiapiacra gyakorolt hatásai a hazai ellátásbiztonságot és az árakat is befolyásolhatják.