A 200 milliós vételárat - amely a 444 szerint bőven a környék átlagos négyzetméterára alatt van - nagyrészt bankhitelből fizették, mindössze 8 millió forint önerő kellett a foglalóhoz.
Varga Judit tavaly januárban leadott vagyonnyilatkozata szerint összesen ötmillió forintnyi és 12 ezer eurónyi (4,3 millió forint) megtakarítása van. A miniszter havonta közel kétmilliót keres, amely mellé oktatóként 300 ezret kap a miskolci egyetemtől. Férje, Magyar Péter az állami tulajdonú Diákhitel Központ vezérigazgatójaként havonta 3,5 milliós fizetést visz haza, a cég honlapján található információk szerint pedig további 400 ezer forint a tiszteletdíja igazgatósági tagként. Varga 2020-as vagyonnyilatkozatából kiderül, hogy férje V. kerületi lakását kiadták, ami legutóbb évi plusz 7,4 millió forintot jelentett.
200 millióért vásárolt 270 négyzetméternyi ingatlant Varga Judit igazságügyi miniszter Budapest XII. kerületében mindössze néhány percre Orbán Viktor miniszterelnök budapesti otthonától - tudta meg a Blikk.
A lap először úgy tudta, hogy több ingatlant vásároltak, ám az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint Varga a férjével
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszólalt az Ötöslottó nyertese: Bezárt a bolt, ezért inkább lottózni ment és 4 milliárd forintot kaszált
Egy véletlennek köszönheti elképesztő szerencséjét a magyar milliárdos, aki csak egy új papucsot akart venni. A 2, 17, 27, 29 és 55-ös számok beikszelése után már nemcsak új papuccsal, de 4 milliárd forinttal lett gazdagabb.
Történelmi pillanat, hogy hosszú idő óta először osztja meg az Ötöslottó egyik nyertese sorsfordító történetét a nagyközönséggel. Az ezredforduló óta egyre kevesebb telitalálatos vállalja, hogy a nyilvánosság elé áll, a Szerencsejáték Zrt. azonban most anonim módon meg is filmesítette - igaz csak egy Youtube Short formájában - a nyertes sztoriját.
A filmbe illő történet főszereplője tavaly július 26-án a reggeli órákban indult útnak, amikor a papucsa váratlanul elszakadt. Azonnal pótolni akarta a lábbelit, de a cipőboltok még nem voltak nyitva. A közeli lottózó viszont igen.
A várakozás perceiben úgy döntött, szerencsét próbál. Kitöltött egy Ötöslottó szelvényt, melyen a 2, 17, 27, 29, valamint az 55-ös számokat ikszelte be. A szelvényfeladást követő szombati sorsoláson 4 milliárd forintot nyert. A játékos a szelvény feladása után megvásárolta új papucsát, a régi sorsáról azonban nem kívánt nyilatkozni - írja a Szerencsejáték Zrt. a honlapján.
Aki a nyomdokaiba lépne, most megteheti, ugyanis holnap kereken 4 milliárd forint keresi gazdáját az Ötöslottón. Ez az összeg 16 telitalálatmentes hét után halmozódott fel, és a játék történetének 9. legmagasabb főnyereménye. A hétvége különös együttállást tartogat, hiszen mindeközben a Hatoslottón minden idők 3. legmagasabb főnyereményéért ikszelhetnek a szerencsevadászok.
A nagy nyeremények felvételére a sorsolástól számítva általában 90 nap áll rendelkezésre. A nyerteseknek a Szerencsejáték Zrt. külön fenntartott „nagynyertes-vonalán” kell jelentkezniük. A cég korábban arra is figyelmeztetett, hogy a közösségi médiában mesterséges intelligenciával készült, hamis videók terjednek a nevükkel visszaélve, ezért érdemes kizárólag a hivatalos online felületeken tájékozódni.
Történelmi pillanat, hogy hosszú idő óta először osztja meg az Ötöslottó egyik nyertese sorsfordító történetét a nagyközönséggel. Az ezredforduló óta egyre kevesebb telitalálatos vállalja, hogy a nyilvánosság elé áll, a Szerencsejáték Zrt. azonban most anonim módon meg is filmesítette - igaz csak egy Youtube Short formájában - a nyertes sztoriját.
A filmbe illő történet főszereplője tavaly július 26-án a reggeli órákban indult útnak, amikor a papucsa váratlanul elszakadt. Azonnal pótolni akarta a lábbelit, de a cipőboltok még nem voltak nyitva. A közeli lottózó viszont igen.
A várakozás perceiben úgy döntött, szerencsét próbál. Kitöltött egy Ötöslottó szelvényt, melyen a 2, 17, 27, 29, valamint az 55-ös számokat ikszelte be. A szelvényfeladást követő szombati sorsoláson 4 milliárd forintot nyert. A játékos a szelvény feladása után megvásárolta új papucsát, a régi sorsáról azonban nem kívánt nyilatkozni - írja a Szerencsejáték Zrt. a honlapján.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Váradi József: a Budapest Airport egy durván elmenedzselt projekt Magyarországon
A Wizz Air vezérigazgatója kemény állításokat fogalmazott meg egy új interjúban, ahol leszögezte, hogy a Malévvel ellentétben „mi nem az adófizetők pénzéből csináljuk”.
Világszinten 500 millió utasnál tart a magyar alapítású légitársaság, ez Váradi József szerint „történelmi jelentőségű”, a Wizz Airt pedig egy „magyar sikertörténetnek” nevezte. A cég gépeinek száma nemrég átlépte a 250-et, az utasok száma pedig meghaladta az 500 milliót, amit 21 év alatt értek el. A vezérigazgató szerint ez európai szinten rekord, a legnagyobb konkurenciának ez csak 34 év alatt sikerült – írja a HVG.
Tavaly itthon 7,4 millió utas szállt fel a Wizz Air mintegy 34,4 ezer járatával. A légitársaság számításai szerint nagyjából 7,5 ezer munkahely köszönhető nekik Magyarországon, ebből 1500-at tesznek ki a budapesti alkalmazottaik. A budapesti flotta hamarosan 19 gépesre bővül, és több új célpontra indítanak járatot, az egyik ilyen az újrainduló szófiai járat lesz, amely július 3-án száll fel először.
„Lehet, nem vagyunk olyan jó magyarok, mint a Malév, mert mi nem az adófizetők pénzéből csináljuk” – vont párhuzamot korábbi munkahelyével a cégvezető. Szerinte ők ehelyett kiszolgálják a magyar utasokat, munkahelyeket teremtenek és segítik a gazdaságot.
Váradi sokat beszélt a terveikről. A légitársaság 2026-ban 80 millió utassal számol, ezzel visszakapaszkodik a Covid által okozott bezuhanás előtti trendre. A hosszú távú tervek 2032-ig szólnak, a 100 millió utast 2028 magasságában érhetik el. „Ha elértünk a 100-ig, el fogunk érni a 150 millióig is idővel” – tette hozzá Váradi József.
A növekedést jelenleg hajtóműproblémák is nehezítik. „Két év múlva repülhet újra az összes, hajtóműproblémák miatt parkoltatott gép, ez 2027 végét, 2028 elejét jelenti” – mondta a fapados légitársaság első embere. A cég flottájának 73 százalékát már az Airbus A320neo gépei teszik ki, a korábbi gépeket pedig 239 székesre alakítják át, ez két év múlva fejeződhet be.
A fedélzeti szolgáltatásokkal kapcsolatban Váradi elmondta, a gépeiken előbb lesz wifi, mint kisállatok, de egyelőre egyik sem várható. A Starlink-szerű technológia már megfelelő lenne, de van egy kereskedelmi oldala is. „Egy dolgot megtanultunk, hogy ember nem fog fizetni a wifiért” – jegyezte meg. A cég egyelőre nem vállalja be a költséget, és szponzort sem találtak. A kisállatok szállítására a Wizz Air jelenleg alkalmatlan, és a közeljövőben nem is várható változás.
Bár a cég az amerikai működési engedély megszerzésére törekszik, ennek nincs gyakorlati jelentősége a menetrend szerinti járatoknál. „Nincs olyan ambíció, hogy elkezdjünk Budapest-New Yorkot repülni” – mondta Váradi.
Az engedélyre inkább charterjáratok miatt van szükség, például sportesemények kapcsán. 2024-ben ők szállították a magyar csapatot a párizsi játékokra. „Simán el tudom képzelni, hogy 2028-ban is mi legyünk az olimpiai csapat szállítója Los Angelesbe” – jegyezte meg.
A ferihegyi fejlesztésekkel kapcsolatban Váradi éles kritikát fogalmazott meg, szerinte a Budapest Airport egy durván elmenedzselt projekt Magyarországon.
Úgy véli, az egész koncessziónak van egy alapproblémája, hogy „öli a résztvevők befektetési kedvét”. A 3-as terminálnak szerinte már működnie kellene, de a jelenlegi tervekhez képest is benne van egy öt éves csúszás.
Az idei nyárral kapcsolatban a vezérigazgató optimista, szerinte még jobban sikerülhet, mint a tavalyi. „Szerintem kifejezetten jó nyarunk lesz” – jósolta Váradi, aki szerint ez az egész iparágra is igaz lehet, de a Wizz Airre különösen, mivel a kapacitásaik adottak ehhez.
A Wizz Air 2003-as indulása után a diszkont modellre építve fokozatosan növelte piaci részesedését a közép-kelet-európai régióban. A Malév 2012-es csődjét követően a légitársaság töltötte be a keletkezett űrt a budapesti repülőtéren, és vált piacvezetővé Magyarországon. A cég stratégiája az egységes Airbus-flottára és a költséghatékony üzemeltetésre épült, amivel két évtized alatt Európa egyik legnagyobb légitársaságává nőtte ki magát, folyamatosan bővítve a célállomások számát.
A növekedési pályát a 2023-ban eszkalálódó iparági műszaki problémák lassították. A Pratt & Whitney hajtóművek gyártási hibája miatt a Wizz Air kénytelen volt flottájának jelentős részét – időszakosan több tucat repülőgépet – a földre kényszeríteni ellenőrzés és javítás céljából. Ez a kényszerpihenő kapacitáscsökkenést okozott, miközben a légitársaság igyekezett a kieső gépeket a meglévő állomány intenzívebb használatával és bérléssel pótolni, hogy tartani tudja a menetrendet.
Ezzel párhuzamosan zajlott a Budapest Airport tulajdonosváltása. A magyar kormány és a francia Vinci Airports 2024 júniusában zárta le a tranzakciót, amellyel az állam többségi tulajdonrészt szerzett a repülőteret üzemeltető cégben. A tranzakciót követően a fókusz a régóta tervezett infrastrukturális bővítésekre, elsősorban a 3-as terminál megépítésére helyeződött, amelynek átadása az eredeti tervekhez képest éveket csúszott, miközben a repülőtér utasforgalma folyamatosan emelkedett.
Világszinten 500 millió utasnál tart a magyar alapítású légitársaság, ez Váradi József szerint „történelmi jelentőségű”, a Wizz Airt pedig egy „magyar sikertörténetnek” nevezte. A cég gépeinek száma nemrég átlépte a 250-et, az utasok száma pedig meghaladta az 500 milliót, amit 21 év alatt értek el. A vezérigazgató szerint ez európai szinten rekord, a legnagyobb konkurenciának ez csak 34 év alatt sikerült – írja a HVG.
Tavaly itthon 7,4 millió utas szállt fel a Wizz Air mintegy 34,4 ezer járatával. A légitársaság számításai szerint nagyjából 7,5 ezer munkahely köszönhető nekik Magyarországon, ebből 1500-at tesznek ki a budapesti alkalmazottaik. A budapesti flotta hamarosan 19 gépesre bővül, és több új célpontra indítanak járatot, az egyik ilyen az újrainduló szófiai járat lesz, amely július 3-án száll fel először.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: kétharmados TISZA győzelmet jelenthet, ha a Békés 02-es választókerületben nyer a jelöltjük
A TISZA Párt vezetője szerint nagyon biztató, hogy a 21 Kutatóközpont legfrissebb adatai szerint a 2022-ben még fideszes fellegvárnak számító két kulcsfontosságú választókerületében is van esélye a Tiszának.
Magyar Péter a közösségi oldalán reagált arra a hírre, hogy a választási eredmény szempontjából nagyon fontos két körzetben is jól szerepelnek a tiszás jelöltek. A friss felmérés szerint a 2022-ben még fideszes fellegvárnak számító Békés megye két kulcsfontosságú választókerülete is a Tisza Párt és a kormánypártok csataterévé vált.
Az adatok alapján két tiszás jelöltnek is jó esélyei látszanak. A Tisza Párt vezetője azt írta a hírre:
"Nagyon biztató részeredmény a Békés 02-es választókerületből! Ha ebben a körzetben Gombár Dávidnak április 12-én sikerül győznie, az kétharmados TISZA győzelmet jelent.
Ebben a választókerületben 2022-ben még majdnem 30 százalékponttal nyert a Fidesz jelöltje.
Az orosházi körzetben pedig meggyőző fölénnyel vezet a jelöltünk, dr. Gurzó Mária.
Ezek a felmérések is mutatják, hogy minden mandátum és minden szavazat számítani fog. Amely párt ráindul a TISZA-ra az veszélyezteti a rendszerváltást és Orbán Viktor hatalomban tartásán dolgozik.
Hajrá, Békés!"
Magyar Péter a közösségi oldalán reagált arra a hírre, hogy a választási eredmény szempontjából nagyon fontos két körzetben is jól szerepelnek a tiszás jelöltek. A friss felmérés szerint a 2022-ben még fideszes fellegvárnak számító Békés megye két kulcsfontosságú választókerülete is a Tisza Párt és a kormánypártok csataterévé vált.
Hetvenegy éves korában elhunyt Catherine O’Hara, akit a legtöbben a Reszkessetek, betörők! feledékeny édesanyjaként, Kate McCallisterként ismertek. A színésznő január 30-án, pénteken halt meg Los Angeles-i otthonában, rövid betegség után. Halálának pontos okát egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
A hírt később a színésznő ügynöksége és menedzsere is megerősítette.
Pályafutását 1974-ben kezdte a torontói The Second City improvizációs humortársulatban. Első fontosabb televíziós szerepét a Coming Up Rosie című kanadai szituációs komédiában kapta, majd a Second City Television című szkeccsműsorban íróként és színészként is kritikai sikert aratott, amiért 1981-ben írótársaival együtt Primetime Emmy-díjat kapott.
A nemzetközi ismertséget Tim Burton 1988-as Beetlejuice – Kísértethistória című filmje hozta meg számára, majd a Reszkessetek, betörők! (1990) és annak folytatása, a Reszkessetek, betörők! 2. – Elveszve New Yorkban (1992) tette világszerte népszerűvé. Rendszeresen feltűnt Christopher Guest rendező áldokumentumfilmjeiben, többek között a Guffmanre várva és a Nem kutya című alkotásokban.
Szinkronszínészként is aktív volt, hangját kölcsönözte többek között a Karácsonyi lidércnyomás, a Túl a sövényen és a Frankenweenie – Ebcsont beforr című animációs filmekben. Fontosabb televíziós szerepei közé tartozott a Sírhant művek és A Series of Unfortunate Events.
Pályafutása későbbi szakaszában a Schitt's Creek című sorozattal aratott hatalmas sikert, amelyért 2020-ban megkapta második Primetime Emmy-díját, ezúttal a legjobb vígjátékszínésznő kategóriában, de Golden Globe-díjjal is elismerték alakítását.
Az utóbbi években is aktív maradt: szerepelt a Beetlejuice Beetlejuice című folytatásban, feltűnt a The Last of Us második évadában, és játszott a The Studio című sorozatban is.
Férje Bo Welch látványtervező volt, akivel két fiukat, Matthew-t és Luke-ot nevelték.
Hetvenegy éves korában elhunyt Catherine O’Hara, akit a legtöbben a Reszkessetek, betörők! feledékeny édesanyjaként, Kate McCallisterként ismertek. A színésznő január 30-án, pénteken halt meg Los Angeles-i otthonában, rövid betegség után. Halálának pontos okát egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
A hírt később a színésznő ügynöksége és menedzsere is megerősítette.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
