FELFEDEZŐ
A Rovatból

18 tény a mobilozás hőskorából, amit már biztosan elfelejtettél

Ki indította az első magyar mobilhívást, mennyi volt az első előfizetés és a táskatelefon? Mobil nosztalgia töményen!
Forrás: Tó-retró blog - szmo.hu
2021. október 26.



A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Egy kis gyorstalpaló a magyar mobilfónia első tíz évéből árakkal, ikonikus telefonokkal és egyéb, teljesen fölösleges tudnivalókkal!

1.

Az első magyar mobilhálózatot a Westel Rádiótelefon Kft. (még az indulás évében Westel Kft-re váltott) indította el. A vállalkozás a Magyar Távközlési Vállalat 51 és az amerikai US West 49 százalékos tulajdonrészével alakult. A technológiát már 1984-ben elhozták Magyarországra, de akkor még tiltólistán volt, így nem indulhatott el a szolgáltatás. A jég végül azért tört meg, mert 1990-ben még 500 ezer ember várt vezetékes telefonra és volt közöttük, aki egy évtizede jelezte az igényét.

2.

Az első hálózat még a ma 1G-nek nevezett, 450 Mhz frekvenciát használta, analóg rendszerrel.

3.

Az

első magyar mobiltelefonhívást Bod Péter Ákos

kereskedelmi és iparügyi miniszter folytatta amerikai kollégájával. A mérföldkőnek számító beszélgetés a Westel Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján zajlott le, 1990. október 15-én kevéssel 3 óra előtt. Az első szavak pedig a „Jó reggelt” voltak, az időeltolódás következtében.

4.

A rendszer első évében 3, egy évvel később 6 ezer ügyfelet tudott kiszolgálni, kizárólag Budapesten, de a valós előfizetőszám csak 4500 volt 1991-ben.

5.

A szolgáltatás ára egy autóéval vetekedett, hiszen

a rendszerbe való belépés 75 ezer, egy-egy készülék pedig 73 960 - 135 960 forintba került, míg a havi előfizetési díj 6300 forint volt.

A Merkur árlistáján abban az évben a legolcsóbb újautó a Trabant 601 Lim volt 102 ezer forintos árral, egy 3 ajtós Samaráért pedig 285 ezer forintot kértek. Az átlagbér hivatalosan 13 ezer forint körül alakult.

6.

Az első időben a „táskatelefonok” voltak a mobiltelefónia eszközei. A Westel első kínálatában a Motorola Associate 2000, az Ericsson Hotline Combi és a Benefon Class szerepelt.

7.

Az első újságcikk, mely a vezetés közbeni mobiltelefonálás veszélyeiről szólt, 1991 márciusában jelent meg a Népszavában.

8.

A díjcsomagok máig tartó káosza 1991. július 1-én kezdődött, amikor a Westel bevezette második árazási módját, a kevesebbet telefonálóknak. Az új szolgáltatás alapdíja 3.100 forint volt, amely havi 60 perc beszélgetési időt tartalmazott, túllépés esetén a felár pedig a napszaktól függött. Ráadásul ebben az évben a hálózat több vidéki nagyvárosba és a Balatonra is megérkezett.

9.

Az első nem „táska” telefon 1992-ben érkezett meg a Benefon Max képében.

A Benefon Max. Itt a kisebb méretért a gyengébb adóteljesítménnyel kellett fizetni, amitől a telefon csak városban volt használható az addigra 12 ezerre bővült ügyféltábor számára.

10.

A 900 Mhz GSM szabványt Európában 1992-ben vezették be. Nálunk 1993 májusában írtak ki tendert a frekvenciára. Erre azért volt szükség, mert a Westelt monopóliummal vádolták a 450-es frekvencia verseny nélküli elnyeréséért.

11.

A tender eredménye 1993. augusztus 26-án született meg, ahol a Westel mellett a skandináv, holland telefontársaságokat és a Mol Rt.-t tömörítő Pannon GSM örülhetett. A szintén résztvevő DBFA konzorcium az eredményhirdetésen botrányt okozott, amikor csalással vádolta meg a bírákat.

12.

A két új szolgáltató 1994 március végén indult el, néhány napos különbséggel.
13.

Induláskor a Westel 900 három díjcsomagot kínált: az Eurofon I-ben 1700 forintos előfizetési díj mellett munkanapokon 7-20-ig 36 forintot, csúcsidőn kívül 28 forintot kellett fizetni percenként. A legmagasabb belépő az Eurofon III csomag esetében volt, ez 4900 forintot jelentett.

14.

A Pannon GSM előfizetési díja egységesen 2500 forint volt, ám az általuk kínált optimum tarifarendszerben, 7801 Ft és 11 180 forint közötti összegre 35 százalék, 11 180 felett 38 százalék kedvezményt adtak. Tehát ha valaki többet beszélt, egy hívásért kevesebbet fizetett.

15.

Kezdetben mindkét cég Motorola, Ericsson és Nokia készülékeket kínált az ügyfeleknek, 74 900 és 105 ezer forint közötti árakon. A Westelnél ezen kívül Siemens S1 is kapható volt 76 400 forintért (ez már magyar nyelvű szoftverrel érkezett). A Pannon legolcsóbbja a Nokia 1011 volt a fentebb említett 74 900 forintért.

A Siemens S1

16.

Még az indulás évében, vagyis 1994 szeptemberében megjelentek az olyan ikonikus mobilok, mint az Ericsson 198 és 337 vagy a Nokia 2110 „vasalódeszka” (Ezt a címet az utód 1610 is örökölte).

A két ikon...

17.

Az első SMS-t 1995. március 20-án a Pannon rendszerében lehetett elküldeni és ezt a szolgáltatást az első hónapban ingyen adta a 0620-as rendszer. A Westel júniusban tette elérhetővé a rövid szöveges üzenetek küldését, eleinte GSM Távirat néven.

18.

A harmadik nagy szolgáltató, a Vodafone 1999. november 30-án indult Magyarországon, miután a 900/1800 Mhz-es pályázaton már ő is diadalmaskodott.

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a 70-es és 80-as évekre és vannak fotóid, amiket szívesen megosztanál, csatlakozz a Retró Insta csoporthoz!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Videó: hatalmas bulit rendeztek a jegesmedve-bocsok Nyíregyházán egy bójával
A 2024-ben született medvék remekül érzik magukat a Nyíregyházi Állatparkban, ahol mindig akad számukra valami újabb izgalmas játék.


A Nyíregyházi Állatparknak és a látogatóknak is egyik kedvence a jegesmedve család. Ootek és Jorek, a 2024 végén született bocsok nagyon élénkek, és sok vidámságot hoznak a hétköznapokba. Az állatkert ezért külön "Macihíradó"-ban számol be arról, hogy éppen mit művelnek a nagyra nőtt medve-gyerekek. Anyjuk Sznyezsána is felbukkan a videókban.

A legfrissebb kisfilm igazán viccesre sikerült, úgy tűnik, hogy a bocsok érzik a farsang közeledtét. Egy narancssárga bójával kezdtek játszani, ami végül az egyikük fejére került. Nehéz eldönteni, hogy kalapnak, vagy hatalmas csőrnek gondolta a maci, de a jelek szerint élvezte a játékszert.

A jegesmedve mama kétéves korig neveli a bocsait. Utána - ivel a fajmegőrzési programban érkezett szülőállatok utódai - a faj koordinátor ajánlásával másik állatkertbe kerülnek majd.

VIDEÓ: Játék a medvecsaládnál


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
FELFEDEZŐ
A Rovatból
Megdermedt leguánok potyognak a fákról Floridában, egy nap alatt több mint ezret gyűjtöttek be
A hatóságok különleges engedélyt adtak ki a befogásukra. Sokan azonban nem is sejtik, mekkora veszélynek teszik ki magukat a megmentésükkel.


Miközben a hideghullám miatt szó szerint az égből potyognak a megdermedt leguánok Dél-Floridában, a lakosok tömegesen kezdték leadni az állatokat. Az NBC6 South Florida kamerái rögzítették, ahogy

a Floridai Hal- és Vadvédelmi Bizottság sunrise-i irodájánál februárban egyetlen nap alatt több mint ezer példányt vettek át. Egyikük 50-100 állatot vitt be, egy másik pedig arról számolt be, hogy „több mint 100 fontnyi (mintegy 46 kilogramm) leguánt” gyűjtött össze rövid idő alatt.

A bizottság rendkívüli rendelettel tette lehetővé, hogy a lakosok ideiglenesen, külön engedély nélkül is befogják a hidegtől elkábult zöld leguánokat. Mindeközben másokról videók készültek, amint autóikban, törölközőkkel és hajszárítókkal próbálták melegíteni a hüllőket, ami viszont ellentétes az előírásokkal.

A zöld leguán nem őshonos Floridában, az 1960-as években került az államba. Mivel invazív faj, jelentős környezeti és gazdasági károkat okoz. Mint minden hüllő, a zöld leguán is ektoterm, vagyis testhőmérsékletét a külső környezet határozza meg.

„Floridában azonban megfigyelték, hogy a leguánok akkor kerülnek hidegsokkba, amikor a kinti hőmérséklet 10 Celsius-fok alá süllyed”

– magyarázta Natalie Claunch, az USDA vadvilág-kutató központjának biológusa. A hideg hatására anyagcseréjük és szívverésük lelassul, egyfajta kábult állapotba kerülnek, elveszítik izomkontrolljukat, és egyszerűen lepotyognak a fákról.

A hatóságok éppen ezért óva intenek mindenkit attól, hogy az állatokat otthon vagy az autóban próbálja felmelegíteni.

„A leguánok gyorsan fel tudnak ébredni a kábultságból”

– figyelmeztetett Shannon Knowles, a bizottság kommunikációs igazgatója. „A vadon élő leguánok védekezhetnek, ha nem tudnak elmenekülni: éles fogaikat és karmaikat, valamint hosszú, csapó farkaikat használják.”

Az ingatlantulajdonosok, vagy az ő beleegyezésükkel bárki, humánus módon elpusztíthatja a befogott állatokat, bár az állatkínzás elleni törvények rájuk is vonatkoznak. A Karib-térségben, ahol őshonosak, a leguánokat „a fák csirkéjének” is nevezik, húsukat és tojásukat is fogyasztják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Téli olimpia: Először darabokra tört, majd elvesztette olimpiai ezüstérmét a svéd sífutó percekkel a díjátadó után
A sportoló honfitársa, Frida Karlsson mögött lett második a női 10+10 kilométeres tömegrajtos versenyen. A darabok keresését feladták, de a NOB-nak van eljárása a sérült érmek pótlására.


Alighogy a nyakába akasztották, máris darabokra tört és elveszett a svéd sífutó, Ebba Andersson olimpiai ezüstérme, miután szombaton a női sífutók tíz plusz tíz kilométeres tömegrajtos versenyében másodikként ért célba honfitársa, Frida Karlsson mögött, számolt be róla az MTI. A baj akkor történt, amikor az eredményhirdetés után sietve követte a győztest, és a medál a hóba esett.

Az esetről maga Andersson számolt be a svéd SVT tévécsatornának.

„Frida után futottam, és a sietség közben az érmem három darabra törve a hóba esett”

– mondta a sífutó, aki bízik a szervezők megoldásában.

„Remélem, a szervezőknek van tervük arra az esetre, ha ilyesmi történik a medálokkal. Az én törött érmem még mindig valahol a hóban hever, hiába kerestük a darabjait, nem találtuk meg, és végül feladtuk.”

A mostani ezüst egyébként Andersson első egyéni olimpiai érme. Korábban kétszer állhatott dobogón, de mindkétszer a női 4x5 kilométeres váltóval: Phjongcshangban ezüst-, négy éve Pekingben pedig bronzérmet szerzett. Mindezek mellett hatszoros világbajnoknak is mondhatja magát. A svéd sajtó úgy tudja, Andersson a sérült érem maradványait átadta a szervezőknek. Vélhetően egyeztetnek a javításról vagy a cseréről, a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak ugyanis van bevett eljárása az elveszett vagy megrongálódott medálok pótlására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Itt a meló a világ végén, ami megváltoztathatja az életedet: évi 14 milliót fizetnek az Antarktiszon fizikai munkáért
Olyan szakembereket keresnek, akik a fagyos viszonyokat választanák a szürke hétköznapok helyett.


Eleged van a munkádból? Abból, hogy semmi kihívást nem találsz?

Nos, a világ végén most fizikai munkásokat keresnek, ahol a kaland garantált, a megélhetésért pedig nem kell külön fizetni.

Mint arról a HR portál beszámolt, British Antarctic Survey januárban

nagyszabású toborzást indított antarktiszi kutatóállomásaira, ahová most nem tudósokat, hanem a mindennapi működést biztosító szakembereket várják.

A bázisok gyakorlatilag önellátó mini települések extrém körülmények között. A legnagyobb brit állomás, a Rothera nyáron akár száz embernek is otthont ad. A síléceken mozgatható Halley VI bázison a téli hőmérséklet mínusz 55 fokig is süllyedhet, és a dolgozóknak 105 napnyi folyamatos sötétséggel kell megbirkózniuk.

A szervezet asztalosokat, szakácsokat, víz- és gázszerelőket, gépkezelőket, dízelenergetikai technikusokat, hajózási tiszteket, búvárkoordinátorokat, meteorológiai megfigyelőket és rádiókezelőket is keres.

A következő hónapokban további állásokat is meghirdetnek, például állomásvezetőket.

A szerződések a cikk szerint 6–18 hónapra szólnak, a kezdő fizetés pedig juttatásokkal együtt évi 30 244 fonttól, azaz átszámítva nagyjából 14 millió forinttól indul.

Állítólag munkáltató a szállást, az étkezést, az utazást, a speciális ruházatot és a szükséges képzést is biztosítja.

Mike Brian, a Rothera állomás operatív vezetője szerint a logika egyszerű: „Ha végiggondoljuk, mi kell egy közösség fenntartásához – szerelők, ácsok, mérnökök, szakácsok –, arra itt mind van munka.” Hasonló utat járt be Dan McKenzie is, aki vízvezeték-szerelőként kezdett, ma pedig már a Halley VI állomás vezetője.

Szerinte a lehetőség bárki előtt nyitva áll, aki hajlandó keményen dolgozni.

Phill Coolman asztalos hat éve tér vissza minden évben. „Az antarktiszi munka alkalmazkodóképességet és csapatmunkát igényel” – mondja, hozzátéve, hogy a tapasztalatokat a „való világban” is kamatoztatni tudja.

A jelentkezési határidők pozíciónként eltérnek: egyes gépkezelői állásokra már február 22-ig, míg a legtöbb szakmai és támogatói szerepkörre március 29-ig vagy április 26-ig lehet pályázni. A kiválasztott jelölteknek kötelező felkészítő tréningen kell részt venniük, mielőtt május és szeptember között megkezdik a munkát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk