16 órája tart az ellenzéki obstrukció a Parlamentben, az egészségügyi törvény módosításáról vitáznak

Egy 22 éve történt gyilkossági ügyben fogtak el két férfit kedden Kecskeméten – derül ki a Nemzeti Nyomozó Iroda csütörtöki közleményéből. Az áldozat egy 24 éves férfi volt, az orvosszakértő véleménye alapján azonban akkor megszüntették az eljárást.

Az eset 2000. október elsején történt Kecskeméten. Az Izsáki úton található Silver diszkóban hajnalban az egyik vendéget a biztonsági őrök megverték majd kidobták a szórakozóhelyről. A 24 éves férfit nem sokkal később a közelben lévő vasúti síneken egy vonat halálra gázolta. Az ügyben akkor indított államigazgatási eljárás – elsősorban az igazságügyi orvosszakértő szakvéleményére alapozva –

Később azonban, amikor a Készenléti Rendőrség Kiemelt Ügyeket Felderítő Főosztályán egy orgazdaság ügyében nyomoztak, akkor olyan információkhoz jutottak, amelyek alapján feltételezhető volt, hogy a 24 éves férfi halála mégsem egyszerű baleset volt.

Ekkor már aljas indokból elkövetett emberölés gyanúja miatt rendelték el a nyomozást, ennek során pedig „a modernkori technika vívmányait is segítségül hívták”.

A nyomozók a begyűjtött bizonyítékok és a felkutatott közel száz tanú vallomása alapján jutottak el 47 éves kecskeméti N. Tamáshoz és a 49 éves nagyvenyimi V. Lajoshoz. A két férfit november 29-én hajnalban fogták el a nyomozók: N. Tamást az otthona közelében, V. Lajost pedig a munkahelye előtt.

Mindkettőjük otthonát átkutatták, a két férfit pedig előállították, majd gyanúsítottként hallgatták ki őket emberölés miatt.

Szenvedélyes Facebook-posztban jelentette be a Pasaréti Szabó Lőrinc Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium (SZLI) egyik tanára, hogy többé nem tanít – szúrta ki a Blikk.

„Nem tudok többet osztályterembe lépni, tükörbe nézni, amíg a kollégáimat megfenyítik, amíg félelembe löknek, ahelyett, hogy meghallgatnának. Nem vagyok bátor, mert megbénít a tudat, hogy többet nem taníthatok, nem nézhetek a szemetekbe, nem vitatkozhatunk, nem utazhatunk, együtt rácsodálkozva a világra, nem ámulhatok és nem haragudhatok, ha valamit elfelejtettetek. A tőletek sugárzó energia tartott idáig a pályán, mert éreztem, hogy érdemes dolgoznom, fejlődnöm, és nemcsak tanítottam, de nagyon sokat tanultam tőletek” – írta a Facebookon a tanárnő, aki hozzáteszi:

„Kérlek Titeket, gondolkodjatok és vegyétek a kezetekbe a jövőtöket. Ez rólatok szól és a ti jövőtökről. Ez most nem egy irodalmi szólam, ez itt most történelem” – üzente diákjainak.

Mindez azután történt, hogy szerdán újabb nyolc tanárt rúgtak ki polgári engedetlenség miatt 3 budapesti gimnáziumból. A diákok ezután virrasztást szerveztek a Belügyminisztérium elé, majd csütörtökön több iskolában tiltakozó akciókat tarottak. Két, a kirúgások által érintett középiskolában nem kezdték meg a tanítást, mert nem volt meg hozzá az elegendő számú tanár. Csütörtökön azután újabb 30 tanár kapott elbocsátás előtti utolsó figyelmeztetést, ebből 14-en az ország legjobb iskolájában, a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskolában és Gimnáziumban tanítanak.

Az iskolaigazgatók csütörtökön a tankerületek kérésére 30 tanárt figyelmeztettek levélben, ebből 14 fő a 8. kerületi Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban dolgozik – írja a 444.hu.

A figyelmeztetés azt jelenti, hogy ha még egyszer ún. polgári engedetlenségi mozgalom keretein belül nem veszik fel a munkát, akkor várhatóan őket is elbocsátják – hasonlóan a tegnap kirúgott 8 pedagógushoz.

Az intézmény 2022-ben is az ország egyik legjobb iskolája címet kapta meg, csütörtök reggel a tanárai és diákjai tüntetést tartottak az iskola épülete előtt a kirúgott tanárokkal szolidaritást vállalva. A figyelmeztető levelekről az egyik tanár posztolt.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, szerdán három budapesti középiskola újabb nyolc tanárát rúgták ki, mert korábban részt vettek polgári engedetlenségi akciókban. A diákok válaszul már szerda estére tüntetést szerveztek a Belügyminisztérium épülete elé, csütörtökön pedig a Tanárok a Tanárokért csoport újabb polgári engedetlenségi akciót hirdetett, amihez már 61 intézmény csatlakozott.

Korábban mi is írtunk róla, hogy az ellenzéki és civil tiltakozások ellenére Novák Katalin aláírta az ellenzéki pártok által csak Lex Megdöglesz-nek hívott szociálistörvény-módosítást.

Jámbor András a Szikra Mozgalom és a Párbeszéd ellenzéki képviselője azonban felhívta a figyelmet egy kiegészítésre is.

– írta a politikus a Facebookon. A szóban forgó szöveg „A Kormány 485/2022. (XI. 30.) Korm. rendelete a szociális ellátórendszer veszélyhelyzeti működéséről” címmel jelent meg nemrég a közlönyben.

„A nappali ellátás, a szakosított ellátás, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, valamint a gyermekek esélynövelő szolgáltatásainak biztosítása során

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 57. § (3) bekezdésében,

b) a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági

nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Sznyr.),

c) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai

feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendeletben (a továbbiakban: NM rendelet),

d) a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló

1/2000. (I. 7.) SzCsM rendeletben (a továbbiakban: SzCsM rendelet),

e) a gyermekek esélynövelő szolgáltatásainak szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló

40/2018. (XII. 4.) EMMI rendeletben (a továbbiakban: EMMI rendelet), valamint

f) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendeletben

– áll a rendeletben.

„Egy ápolási intézményben 10 dolgozónak kell jutnia 150 ápoltra. Ez egy brutálisan rossz szám, de innentől kezdve akár egy dolgozó is foglalkozhat 150 ápolttal. Ugyanígy a hajléktalanellátásban, gyerekvédelemben simán megengedhető, hogy rossz helyzetben lévő intézmények egyszerűen ne töltsék be az álláshelyeket, mert nem tudják azt megoldani pénzügyileg” – írja Jámbor, aki szerint: