15-17 ezer milliárdnyi közpénzbe kerülhet Mészáros Lőrinc és Szíjj László autópálya-koncessziója
Az üzletet elnyerő hét magántőkealapból egy Szíjj László, három pedig Mészáros Lőrinc tulajdona. Az összegben, amit a 35 év alatt kap a konzorcium az adófizetőktől, még nincsen benne sem az áfa, sem az infláció.
15-17 ezer milliárd forintba kerülhet az adófizetőknek, hogy a kormány kiszervezte a hazai gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét – írja a Szabad Európa, miután megszerezték az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteit. Hozzáteszik:
Az üzletet elnyerő hét magántőkealapról kiderült, hogy négy Szíjj László, három pedig Mészáros Lőrinc százszázalékos tulajdonában van.
A 2021-ben kiírt pályázaton a kormány 35 évre adta koncesszióba az autópálya- és gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét egy magáncégek alkotta konzorciumnak. A Themis Magántőkealap vezette konzorcium által alapított koncessziós társaság, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF).
A lap azt írja, több mint egy évig pereskedtek a Nemzeti Koncessziós Irodával, mire a nyilvános szerződés mellékleteit is elolvashatták. Azt már korábban kiderült, hogy a nyertes konzorcium összesen hét magántőkealapból áll. Ami most kiderült, hogy ezek közül Szíjj László a tulajdonosa a Themis, a Via, a Vesta és a Cronus magántőkealapnak, Mészáros Lőrincé pedig a Konzum PE, az Opus New Way és az Opus Bridge magántőkealap.
Az eredeti szerződés szerint az állam 1666 kilométernyi útszakaszt ad kezelésbe, és további 381 kilométernyi autópályát adhat opcióként még oda az MKIF-nek. Ezekkel a szakaszokkal is számolva a kormányzati háttérszámítás 13,7 ezer milliárdos költséget becsült. A Szabad Európa birtokába került mellékletek szerint:
A szerződés ennél is lényegesen magasabb összeget, 15,073 ezer milliárd forintot tartalmaz. A később bekerülő szakaszokkal együtt a szerződés értéke már 17,29 ezer milliárd forint. Ezek nettó összegek, vagyis nem tartalmazzák a 27 százalékos áfát.
Az összegek azonban még tovább emelkedhetnek: a mellékletekben a következő 35 évben a Magyar Nemzeti Bank háromszázalékos inflációs célszámával számoltak. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint azonban az infláció a legutóbbi két évben is ötször-hatszor magasabb volt a célszámnál.
15-17 ezer milliárd forintba kerülhet az adófizetőknek, hogy a kormány kiszervezte a hazai gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét – írja a Szabad Európa, miután megszerezték az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteit. Hozzáteszik:
Az üzletet elnyerő hét magántőkealapról kiderült, hogy négy Szíjj László, három pedig Mészáros Lőrinc százszázalékos tulajdonában van.
A 2021-ben kiírt pályázaton a kormány 35 évre adta koncesszióba az autópálya- és gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét egy magáncégek alkotta konzorciumnak. A Themis Magántőkealap vezette konzorcium által alapított koncessziós társaság, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF).
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Én miniszterelnök nem akarok lenni, én államtitkár akarok lenni” – Gáspár Győző bejelentkezett a romaügyi posztra
Szerényen nyilatkozott a fideszes celeb, aki szerint nem neki való a miniszterelnöki szék. Egy romaügyi pozícióval viszont beérné, hogy végre békét és bizalmat hozzon az emberek közé.
Komoly politikai babérokra tör Gáspár Győző: a showman egy friss videóban jelentette be, hogy államtitkári pozíciót célozna meg a kormányban. A Polip Egyesület Instagram-oldalán közzétett felvételen arra a kérdésre, hogy mit tenne miniszterelnökként, meglepő választ adott – írta a 444.hu.
„Én miniszterelnök nem akarok lenni, én államtitkár akarok lenni”
– szögezte le a celeb, aki 2023 eleje óta a Fidesz tagja. Gáspár Győző azt is konkretizálta, milyen területen dolgozna: „Megmondom őszintén, hogyha államtitkár lehetnék, annak nagyon örülnék. A romákért felelős államtitkár, Gáspár Győző”.
Azt is elmondta, hogy a politikába „az egyetértést, a megértést, a bizalmat, a szeretetet” szeretné behozni, „hogy az emberek együtt tudjanak egy közösségben élni”.
Amikor belépett a kormánypártba, úgy fogalmazott: „Nagy öröm számomra, hogy átvettem a tagkártyámat… Hajrá Fidesz! Hajrá Magyarország!”
Komoly politikai babérokra tör Gáspár Győző: a showman egy friss videóban jelentette be, hogy államtitkári pozíciót célozna meg a kormányban. A Polip Egyesület Instagram-oldalán közzétett felvételen arra a kérdésre, hogy mit tenne miniszterelnökként, meglepő választ adott – írta a 444.hu.
„Én miniszterelnök nem akarok lenni, én államtitkár akarok lenni”
– szögezte le a celeb, aki 2023 eleje óta a Fidesz tagja. Gáspár Győző azt is konkretizálta, milyen területen dolgozna: „Megmondom őszintén, hogyha államtitkár lehetnék, annak nagyon örülnék. A romákért felelős államtitkár, Gáspár Győző”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Először árult el részleteket a jelöltjeiről Magyar Péter
A pártelnök 18 óra után rántja le a leplet a nevekről, de a végső szót az online szavazók mondják ki. Magyar szerint a jelöltjeik a „politikai mocsáron kívülről” érkeznek.
Magyar Péter a Facebook-oldalán közölte, hogy 18 óra után bejelentést tesz a TISZA Párt egyéni országgyűlési képviselőjelöltjeivel kapcsolatban. A politikus köszönetet mondott azoknak, akikkel közösen dolgozhatnak, és a több ezer jelentkezőnek is.
„Igyekeztünk minden körzetben a legjobb és legméltóbb jelölteket kiválasztani. Örülök, hogy a jelöltjeink több mint harmada hölgy és hogy majd minden szakma képviselteti magát.
A teljesség igénye nélkül el tudom mondani, hogy a jelöltek között húsznál több orvos és gyógyszerész, ápolók és mentőápolók, tucatnyi pedagógus, félszáznál több doktori fokozattal rendelkező és majd 40 mérnök végzettségű honfitársunk szerepel. Rajtuk kívül művészek, kétkezi munkások, jogászok, szociális munkások, vállalkozók és gazdák is erősítik a TISZA csapatát” – írta bejegyzésében.
Magyar Péter szerint a jelöltjeik a „politikai mocsáron kívülről” érkeznek, és olyan „tisztességes hús-vér magyar emberek, akiket összeköt a hazaszeretet és a tettvágy”. Posztját azzal zárta, hogy „itt az idő, most vagy soha”.
A TISZA Párt korábban azt ígérte, hogy minden egyéni választókerületben nyilvánosságra hozza a „jelölt-jelölteket”, akikről egy kétkörös online szavazás dönt majd. A szavazást a Tisza Világ applikációt ért támadás miatt a Nemzet Hangja oldalára helyezték át, biztonsági okokra és arra hivatkozva, hogy kevesebb időt hagyjanak az ellenoldali támadásokra. A menetrend szerint a jelöltek bemutatása november 17-én történik, a két szavazási kör november 23. és 27. között zajlik, a 106 egyéni jelölt nevét pedig november 30-án jelentik be.
Magyar Péter a Facebook-oldalán közölte, hogy 18 óra után bejelentést tesz a TISZA Párt egyéni országgyűlési képviselőjelöltjeivel kapcsolatban. A politikus köszönetet mondott azoknak, akikkel közösen dolgozhatnak, és a több ezer jelentkezőnek is.
„Igyekeztünk minden körzetben a legjobb és legméltóbb jelölteket kiválasztani. Örülök, hogy a jelöltjeink több mint harmada hölgy és hogy majd minden szakma képviselteti magát.
A teljesség igénye nélkül el tudom mondani, hogy a jelöltek között húsznál több orvos és gyógyszerész, ápolók és mentőápolók, tucatnyi pedagógus, félszáznál több doktori fokozattal rendelkező és majd 40 mérnök végzettségű honfitársunk szerepel. Rajtuk kívül művészek, kétkezi munkások, jogászok, szociális munkások, vállalkozók és gazdák is erősítik a TISZA csapatát” – írta bejegyzésében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tizenkét évnyi állásfoglalás, a nemzetiségi jogokért felelős korábbi biztoshelyettes, Szalayné Sándor Erzsébet munkái tűntek el egyik napról a másikra az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) honlapjáról. A Qubit vette észre, hogy a szombatról vasárnapra elérhetetlenné vált dokumentumok sok esetben az egyedüli nyilvános szakmai anyagok voltak a kisebbségeket, romákat és gyermekeket érintő diszkriminációs ügyekben.
Szalayné november 4-én vonult nyugdíjba, de távozása előtt még több kemény hangú állásfoglalást publikált. Egyik írása azt elemezte, milyen hatással van a romákra a településekre való beköltözést megnehezítő, úgynevezett önazonossági törvény, egy másik pedig az egyházi fenntartású iskolákban tapasztalható szegregáció mértékét tárta fel.
Miközben Szalayné anyagai eltűntek, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, Bándi Gyula dokumentumai továbbra is fent vannak az oldalon.
A hivatal sajtófőnöke, Mikula Andrea a lapnak technikai okokkal magyarázta a történteket.
„Az új honlapra több technikai műveleten keresztül áll át a Hivatal, mely érintette a korábbi alapvető jogok biztosa, dr. Kozma Ákos és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó korábbi biztoshelyettes, dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet tevékenységével kapcsolatos tartalmat” – közölte, és hozzátette, hogy a Szalayné közreműködésével készült közös jelentések a „Jelentések” menüpont alatt továbbra is megtalálhatók. A sajtófőnök azt is kiemelte, hogy a biztoshelyettesek önállóan nem adhatnak ki jelentést, csupán elvi állásfoglalást, amelyre a címzetteknek nincs válaszadási kötelezettsége.
A magyar ombudsmani rendszer 2011-ig négy autonóm, egymástól független biztosból állt, akik külön feleltek az állampolgári, adatvédelmi, kisebbségi jogokért és a jövő nemzedékek érdekeiért.
Önálló vizsgálatokat folytathattak, és saját nevük alatt adhattak ki gyakran kormánykritikus jelentéseket, melyekre az állami szerveknek kötelező volt érdemben reagálniuk. A Fidesz-kormány azonban az Alaptörvény megalkotásával párhuzamosan átszervezte a rendszert, és létrehozta az egyetlen ombudsman vezette AJBH-t.
A korábbi biztosok autonómiájának elvesztését ellensúlyozandó, a biztoshelyettesek kényszermegoldásként hozták létre az „állásfoglalás” intézményét. Ezekhez nem kellett a főombudsman aláírása, így nem estek cenzúra áldozatául, és az elmúlt években a nemzetiségi jogok terén ezek a dokumentumok számítottak a legfontosabb szakmai anyagoknak, amelyekben kritikusan vizsgálták például a romákat érintő diszkriminációs gyakorlatokat. Az ombudsmani rendszer központosítása miatt a Velencei Bizottság már 2021-ben jelezte aggályait, mert szerintük az veszélyezteti az intézmény függetlenségét és hatékonyságát.
A hivatalt 2019-től 2025 májusáig Kozma Ákos vezette. Utódja Juhász Imre, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke lett, Szalayné Sándor Erzsébet helyét pedig Gyeney Laura vette át.
Tizenkét évnyi állásfoglalás, a nemzetiségi jogokért felelős korábbi biztoshelyettes, Szalayné Sándor Erzsébet munkái tűntek el egyik napról a másikra az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) honlapjáról. A Qubit vette észre, hogy a szombatról vasárnapra elérhetetlenné vált dokumentumok sok esetben az egyedüli nyilvános szakmai anyagok voltak a kisebbségeket, romákat és gyermekeket érintő diszkriminációs ügyekben.
Szalayné november 4-én vonult nyugdíjba, de távozása előtt még több kemény hangú állásfoglalást publikált. Egyik írása azt elemezte, milyen hatással van a romákra a településekre való beköltözést megnehezítő, úgynevezett önazonossági törvény, egy másik pedig az egyházi fenntartású iskolákban tapasztalható szegregáció mértékét tárta fel.
Miközben Szalayné anyagai eltűntek, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, Bándi Gyula dokumentumai továbbra is fent vannak az oldalon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Volt rendőrkapitány, gyermekmentős vállalkozó és vak ügyvéd: újabb jelöltek, akiket a Tisza Párt indíthat az előválasztáson
Hétfő este hull le a lepel a Tisza Párt jelöltjeiről, de már most kiszivárgott újabb három név. Olyan hétköznapi hősök szállnak ringbe, akik eddig távol álltak a nagypolitikától.
Bár a Tisza Párt hivatalosan csak hétfő este leplezi le jelöltaspiránsait, a sajtóban már megjelentek az első nevek. A 444 információi szerint egy volt rendőrkapitány, egy gyermekmentő szolgálatot alapító vállalkozó és egy vak ügyvéd is megméreti magát a párt előválasztásán.
A Tisza Párt a megkeresésekre közölte, a bejelentésig nem kommentálnak semmilyen feltételezést.
Az értesülések szerint a Jászberény központú választókerületben Halmai Ferenc indulhat, akinek a Fidesz részéről nagy valószínűséggel Pócs Jánossal kellene megküzdenie. A gödöllői körzetben László Endre Márton lehet az egyik jelöltaspiráns, ahol a kormánypárti Vécsey László 2022-ben 11 százalékos előnnyel nyert. Csepelen, a Budapest 09. számú választókerületben dr. Kátai-Németh Vilmos neve merült fel; itt legutóbb a momentumos Szabó Szabolcs győzött, de a körzethatárokat azóta módosították.
Halmai Ferenc 2023 decemberében vonult rendelkezési állományba, ami a rendőrök számára egyfajta előnyugdíjat jelent, így a politikai tevékenység tilalma rá már nem vonatkozik.
Pályafutása során volt a Tiszafüredi Rendőrkapitányság vezetője, 2015-ben ezredessé léptették elő, egy évvel később pedig a megye év rendőrének választották. Számos elismerése mellett Prima Primissima díjjal is kitüntették. Családjában több mint kétszáz éves hagyomány, hogy az elsőszülött fiúk a rendvédelmi pályát választják.
László Endre Márton a Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat alapítója, aki a mentőzés mellett sikeres vállalkozói pályát is befutott.
Egy korábbi interjúban elmondta: „Az anyai nagypapám, vidéki körorvos volt, talán az ő hatására én is orvosi pályára készültem. Egy sikertelen felvételi után jelentkeztem a mentőszolgálathoz, kivonuló mentőápoló lettem.” Később szoftverfejlesztő céget alapított, majd egy finn mentőautógyár magyarországi telephelyét vezette. A koronavírus-járvány idején önkéntesként szolgált Kistarcsán.
Dr. Kátai-Németh Vilmos 16 éves korában veszítette el a látását. Azóta gyógymasszőri képesítést szerzett, kétdanos aikidómester és thai box edző lett, emellett elvégezte a jogi egyetemet és praktizáló ügyvédként dolgozik.
Egy szaklapnak arról beszélt, azután döntött a jogi pálya mellett, hogy 2007-ben „a vakvezető kutyámmal együtt kitettek egy nagy élelmiszerlánc üzletéből”. Az ügy végül peren kívüli megegyezéssel zárult, a kapott összeget pedig egy vakvezető kutyákat képző alapítványnak adományozta.
„Kiugrunk az ablakon, és esés közben megtanulunk repülni” – ezzel a mondattal jellemezte egy belső forrás a Tisza Párt jelöltállítási folyamatát és a közelgő kampányt.
A párt stratégiájának középpontjában az „átlagemberek” állnak, de a felkészülésüket erős központi irányítás mellett végzik. A jelölteket többfordulós előválasztáson választják ki, egyetlen kivétellel: Magyar Péternek nem lesznek házon belüli kihívói. A nap folyamán más sajtóorgánumok további lehetséges jelölteket is megneveztek, köztük Nagy Ervin színészt, de ezeket az értesüléseket a párt estig nem erősítette meg.
Bár a Tisza Párt hivatalosan csak hétfő este leplezi le jelöltaspiránsait, a sajtóban már megjelentek az első nevek. A 444 információi szerint egy volt rendőrkapitány, egy gyermekmentő szolgálatot alapító vállalkozó és egy vak ügyvéd is megméreti magát a párt előválasztásán.
A Tisza Párt a megkeresésekre közölte, a bejelentésig nem kommentálnak semmilyen feltételezést.
Az értesülések szerint a Jászberény központú választókerületben Halmai Ferenc indulhat, akinek a Fidesz részéről nagy valószínűséggel Pócs Jánossal kellene megküzdenie. A gödöllői körzetben László Endre Márton lehet az egyik jelöltaspiráns, ahol a kormánypárti Vécsey László 2022-ben 11 százalékos előnnyel nyert. Csepelen, a Budapest 09. számú választókerületben dr. Kátai-Németh Vilmos neve merült fel; itt legutóbb a momentumos Szabó Szabolcs győzött, de a körzethatárokat azóta módosították.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
