14. havi nyugdíj: van, akinek 4,5 millió összesen, másnak alig húszezer forint plusz érkezik februárban

„Szeretem a humort” – ezzel a rövid mondattal vágott vissza Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete a Tisza Pártot ért, ukrán befolyásolásról szóló kormányzati vádakra. A diplomata szombaton Szegeden, a Holodomor áldozatainak emléknapján beszélt a Szegedernek, és egyértelművé tette, hogy Ukrajnát nem a magyar belpolitika foglalkoztatja – írja a hvg.hu.

– szögezte le Sándor Fegyir.

A nagykövet a megemlékezésen Oroszországra utalva arról is beszélt, hogy „amíg létezik a birodalom, addig mindig a szomszédjaira fog támadni. Nem mi vagyunk az utolsók”. Arra a felvetésre, hogy megfelelő helyszín lenne-e Budapest egy esetleges amerikai–orosz békecsúcshoz, úgy felelt: „ha a Budapesti Memorandum vicc volt, 100 százalék az esélye, hogy a második is vicc lenne”. A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök környezetét érintő korrupciós ügyekkel kapcsolatban pedig megjegyezte: „korrupció a világon sok helyen van. Ahol nyíltan beszélnek róla, az demokrácia, ahol nem beszélnek róla, az diktatúra.”

A Budapesti Memorandum az az 1994-es egyezmény, amelyben Oroszország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság politikai biztosítékokat adott Ukrajna területi épségére cserébe azért, hogy az ország lemondjon a területén állomásozó nukleáris fegyverekről.

Mindeközben Ukrajna komoly nemzetközi nyomás alá került. Volodimir Zelenszkij elnök péntek este a kijevi elnöki palota elől üzent az országnak, beszédében úgy fogalmazott: „történelmünk egyik legnehezebb pillanatát éljük”. Az elnök azután szólalt meg, hogy a Reuters hírügynökség arról írt: az Egyesült Államok a hírszerzési adatok megosztásának és a fegyverszállításoknak a korlátozásával fenyegetőzik, ha Kijev nem fogadja el a 28 pontos béketervet. A hírügynökség szerint Washington jövő csütörtököt jelölte meg határidőként.

A Putyin–Medvegyev modell orbáni változatának nevezte a Fidesz-kongresszus körüli lépéseket Ruszin-Szendi Romulusz. A TISZA Párthoz csatlakozó volt vezérkari főnök szerint Orbán Viktor már a saját párttársaitól is fél, és a Fidesz azért hosszabbította meg trükkösen az elnöki mandátumot, hogy elkerülhesse a tisztújító kongresszust.

– fogalmazott Ruszin-Szendi, aki szerint Orbán Viktor azért nem kockáztatja meg a kongresszust, mert ezúttal bőven lenne kihívója.

A volt vezérkari főnök úgy látja, a kormánypárton belüli feszültség már nem pletyka, hanem valóság.

– tette hozzá. Ruszin-Szendi szerint a változás elkerülhetetlen.

Úgy véli: "A Fidesz belső feszültségei ma már nem pletykák, hanem napi valóság. A halasztás azt üzeni: a rendszer nem erős, hanem gyenge. Nem egységes, hanem széthulló. Nem magabiztos, hanem rettegő."

A Fidesz a kongresszus helyett 2026. január 10-re hívta össze a párt következő gyűlését. Kósa Lajos, a párt alelnöke közölte: „Tisztújító pedig csak a választások után.”

A tisztújítás elhalasztását egy 2023-as alapszabály-módosítás teszi lehetővé. Eszerint a tisztújító kongresszust már nem kétévente, hanem az „országgyűlési választások lezajlásának határnapjától számított 180 napon belül” kell megtartani.

Forrás: 24.hu

Villámgyorsan lecserélték a Digitális Polgári Körök (DPK) országos találkozóját szervező cég vezetőjét, alig három nappal a rendezvény után. A Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség (DDÜ) Nonprofit Kft. élére Nagy Károly került, akiről a 444.hu azt írta, hogy korábbi pártjából, a Momentumból zaklatási vádak miatt távozhatott. A cégadatokban történt változást az Mfor vette észre elsőként. Az eddigi ügyvezető, Partos Bence pszichológus, Nagy Károllyal a Mindset Pszichológia nevű cégnél is együtt dolgozik.

A sajtóban most megjelent információk szerint azonban a háttérben súlyosabb ügy állhatott: a Momentum ifjúsági szervezetétől, a TizenX-től 2020 őszén három bejelentés is érkezett, az ügyben diákok voltak érintettek, köztük egy akkor 17 éves lány.

A Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség kulcsszerepet játszik a DPK működésében: ők üzemeltetik a honlapot és kezelik a jelentkezők adatait. A céget július 4-én alapították, mindössze három héttel azelőtt, hogy Orbán Viktor Tusnádfürdőn bejelentette a polgári körök létrehozását. Bár a kezdeményezés a miniszterelnökhöz kötődik, a Kormányzati Tájékoztatási Központ a Papp László Sportarénában tartott rendezvény előtt hangsúlyozta: „A szeptember 20-i rendezvényt nem Magyarország Kormánya szervezi.” Ezt erősítette meg Partos Bence is, aki szerint a találkozót „nem a kormány, hanem magánszemélyek állták”.

A miniszterelnök célja a DPK-val a jobboldal online megerősítése. „Be kell teríteni digitális polgári körökkel az országot” – adta ki a feladatot Orbán Viktor az első országos találkozón. Október végén már arról számolt be, hogy „több mint 90 000-en” csatlakoztak, és bejelentette a szervezet országjárását is. A DPK ismert arcai között van Dopeman, Schmidt Mária és Rákay Philip is. A mozgalom körüli vitákat jelzi, hogy a szeptemberi gyűlésen egy kivetítőn „TOP álhírgyárosok” címmel listázták a független sajtó több szerkesztőségét és újságíróját.

Miközben Budán már milliós bruttó fizetések repkednek, az ország északkeleti csücskében még a 450 ezer forintot sem éri el az átlagkereset. A KSH legfrissebb, járásokra és budapesti kerületekre bontott statisztikája drámai területi különbségeket tár fel nemcsak a fizetések összegében, de azok növekedési ütemében is.

de a XII. kerület (1,13 millió) és az V. kerület (1,04 millió) is jócskán egymillió felett áll. A skála másik végén a Fehérgyarmati járás található 450 ezer forinttal, a Gönci járás 444 ezerrel,

Ez azt jelenti, hogy az országon belül több mint két és félszeres a bérszakadék.

A bérdinamika is jelentősen széttart: a tíz leggyorsabban fejlődő járásban 7,3-8,5 százalékos volt a növekedés 2025 első háromnegyed évében a 2024-es éves átlagokhoz képest – írja a Telex. A növekedési rangsort a paksi (8,49%), a balmazújvárosi (8,25%) és a hajdúböszörményi (7,74%) járás vezeti. Ezzel szemben a leglassabban növekvő tíz térségben mindössze 3,4-4,4 százalékos volt a bővülés, jócskán elmaradva a 6,9 százalékos országos átlagtól. A lista végén a kazincbarcikai (3,79%), a komáromi járás (3,76%) és Budapest V. kerület (3,44%) áll.

Az országos kép ennél árnyaltabb: a legfrissebb, 2025. szeptemberi adatok szerint

A Paksi járás kiugró növekedésének hátterében ipari-energetikai beruházások, például a Paks II projekt munkaerőigénye állhat, míg a budapesti kerületek magas fizetéseit a magas hozzáadott értékű szolgáltatások és a vezetői pozíciók sűrűsödése magyarázza. Ezzel szemben a leszakadó térségekben jellemzően alacsonyabb termelékenységű ágazatok működnek, és korlátozott a munkaerő-kereslet. A bérskála alját a 2025. január 1-jétől érvényes, 290.800 forintos minimálbér és a 348.800 forintos garantált bérminimum emeli, ez azonban a területi különbségeket önmagában nem csökkenti.