14. havi nyugdíj: van, akinek 4,5 millió összesen, másnak alig húszezer forint plusz érkezik februárban
Februárban a rendes és a 13. havi mellé jön a 14. havi első negyede is. A szakértők szerint a rendszer a gazdagoknak kedvez, a szegényeknek alig jut valami.
A kormány döntött: 2026 februárjában a nyugdíjasok a havi ellátásuk és a 13. havi juttatásuk mellé megkapják a 14. havi nyugdíj első negyedét is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintetteknek egyetlen hónap alatt összesen 2,25 havi nyugdíjuk érkezik. A kormány a 14. havi nyugdíjat fokozatosan, 2030-ig tervezi teljes egészében bevezetni. A vonatkozó törvényjavaslatot Semjén Zsolt már be is nyújtotta az Országgyűlésnek.
A pluszjuttatás első részletének költsége a kormányzati kommunikáció szerint 150-170 milliárd forint körül lesz. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy számol, a 14. havi nyugdíj első negyede átlagosan 65 ezer forintot jelent majd a jogosultaknak.
A kifizetés azonban arányos, így a magasabb ellátásban részesülők jóval nagyobb összegre számíthatnak. Aki 50 ezer forintos nyugdíjat kap, összesen 112 500 forinthoz juthat, míg akinek 200 ezer forint az ellátása, annak 450 ezer forint érkezik. Azok pedig, akiknek a rendes nyugdíja egymillió forint, összesen 2,25 millió forintot kaphatnak, a kétmilliós nyugdíjjal rendelkezőknek pedig 4,5 millió forint érkezhet februárban – írta a 24.hu.
A KSH adatai szerint idén januárban 2,267 millióan kaptak nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást. Közülük több mint egymillióan (1,071 millió fő) 200 ezer forintnál kevesebbet, míg több mint 182 ezren 100 ezer forintnál is alacsonyabb összeget kaptak havonta. A legtöbben, több mint 216 ezren, a 180 és 200 ezer forint közötti sávba tartoztak. Az öregségi nyugdíj szeptemberi átlaga 245 753 forint volt. Ezzel szemben a 700 ezer forint feletti, úgynevezett szupernyugdíjasok tábora 14,4 ezer főt számlál.
A juttatási rendszer arányossága miatt a nyugdíjak közötti szakadék tovább nőhet. Míg a százezer forint alatti nyugdíjaknál a 14. havi nyugdíj első részlete csupán 10–20 ezer forint lesz, addig egy egymilliós nyugdíjasnak a plusz heti juttatása eléri az egyhavi átlagnyugdíj összegét, 250 ezer forintot. Egy kétmilliós nyugdíjas pedig 500 ezer forintot kaphat ugyanezen a címen, ami két havi átlagnyugdíjnak felel meg.
A javaslatot szakértők és érdekvédelmi szervezetek is bírálták. Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke szerint differenciálni kellene a kifizetést, a kisnyugdíjasoknak többet, a magasabb ellátásúaknak pedig kevesebbet adva. Farkas András nyugdíjszakértő úgy látja, a legszegényebb idősek számára az jelentene valódi segítséget, ha a 14. havi juttatásként mindenki egységesen az átlagnyugdíj összegét kapná meg. A politikai pártok is reagáltak: a Demokratikus Koalíció a „svájci indexálás” visszahozását sürgeti, míg Tordai Bence (Párbeszéd) „választási osztogatásnak” nevezte az intézkedést.
A kormány döntött: 2026 februárjában a nyugdíjasok a havi ellátásuk és a 13. havi juttatásuk mellé megkapják a 14. havi nyugdíj első negyedét is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintetteknek egyetlen hónap alatt összesen 2,25 havi nyugdíjuk érkezik. A kormány a 14. havi nyugdíjat fokozatosan, 2030-ig tervezi teljes egészében bevezetni. A vonatkozó törvényjavaslatot Semjén Zsolt már be is nyújtotta az Országgyűlésnek.
A pluszjuttatás első részletének költsége a kormányzati kommunikáció szerint 150-170 milliárd forint körül lesz. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy számol, a 14. havi nyugdíj első negyede átlagosan 65 ezer forintot jelent majd a jogosultaknak.
A kifizetés azonban arányos, így a magasabb ellátásban részesülők jóval nagyobb összegre számíthatnak. Aki 50 ezer forintos nyugdíjat kap, összesen 112 500 forinthoz juthat, míg akinek 200 ezer forint az ellátása, annak 450 ezer forint érkezik. Azok pedig, akiknek a rendes nyugdíja egymillió forint, összesen 2,25 millió forintot kaphatnak, a kétmilliós nyugdíjjal rendelkezőknek pedig 4,5 millió forint érkezhet februárban – írta a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor kiadta a parancsot a Békemenetre: ezzel a három lépéssel győzhetik le Magyar Pétert a Facebookon
A miniszterelnök a Digitális Polgári Körben adott eligazítást a március 15-i Békemenet résztvevőinek. A posztolásra, lájkolásra és megosztásra vonatkozó utasítások a közösségi médiás dominanciát célozzák.
Fél nappal a március 15-i Békemenet előtt posztolt Orbán Viktor az általa alapított Digitális Polgári Kör Facebook-csoportjába, és eligazította a digitális polgárokat azzal kapcsolatban, hogyan használják a közösségi médiát vasárnap a békemenet-témában. A kormányfő szerint minderre azért van szükség, mert összehangoltan kell működniük ahhoz, hogy március 15-én is az ő hangjuk legyen a legerősebb „a Facebookon is” - írta a 24.hu.
Orbán biztosított mindenkit, hogy a legfontosabb intelmeket vasárnap elküldik majd SMS-ben, illetve Messengeren is,
de a következőket már most rögzítette:
„Ha jössz a Békemenetre, posztold ki az üzenőfaladra, milyen sokan vagyunk. Minden esetben írd mellé, hogy a Békemeneten vagy.”
Azt is kérte, hogy
„minden Békemenetről szóló posztot, ami szembejön veled, lájkolj és kommentben támogasd a békepárti erőket”,
valamint hogy
mindenki ossza meg a legjobb tartalmakat a Békemenetről.
A miniszterelnök szerint ez három alapfeltétele annak, hogy győzelmet arassanak a digitális térben, majd feltette a költői kérdést: „Számíthatok rátok a fenti kihívásban?”
Az ugyanakkor már most valószínűsíthető, hogy bármekkora létszám is jön össze a Békemeneten, illetve a Tisza Párt Nemzeti Menetén, mindkét tábor magát fogja a számháború nyertesének kikiáltani. Így történt ez október 23-án is, igaz, akkor Szabó Andrea vezetésével az ELTE szociológusai tudományos alapossággal vizsgálták testközelből a két tömeget, és arra jutottak, hogy Magyar Péterék rendezvényén közel kétszer annyian lehettek, mint a Békemeneten.
Fél nappal a március 15-i Békemenet előtt posztolt Orbán Viktor az általa alapított Digitális Polgári Kör Facebook-csoportjába, és eligazította a digitális polgárokat azzal kapcsolatban, hogyan használják a közösségi médiát vasárnap a békemenet-témában. A kormányfő szerint minderre azért van szükség, mert összehangoltan kell működniük ahhoz, hogy március 15-én is az ő hangjuk legyen a legerősebb „a Facebookon is” - írta a 24.hu.
Orbán biztosított mindenkit, hogy a legfontosabb intelmeket vasárnap elküldik majd SMS-ben, illetve Messengeren is,
de a következőket már most rögzítette:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Március 15-én olyan üzenetet küldünk a hatalomnak, ami Moszkvából is látszik
A TISZA Párt elnöke a szabad Magyarország újjászületésének napjára készül. Arra kéri követőit, hogy vasárnap vonuljanak vele, és írjanak közösen történelmet.
Magyar Péter egy Facebook-posztban buzdított a vasárnapi Nemzeti Meneten való részvételre. A TISZA Párt elnöke szerint „az idei március 15. a magyar nép békés és derűs feltámadása lesz.” Hozzátette, ez lesz az a nap, amikor szerinte igenis számít a méret.
A politikus arra kéri követőit, hogy a holnapi eseményen küldjenek „egy olyan üzenetet a romlott hatalomnak, ami nemcsak a Holdról, de Moszkvából is látszik!”
Magyar állítja, hogy az idei nemzeti ünnepünk a szabad Magyarország újjászületésének napja lesz. A bejegyzését így zárta: „Gyere el, és írjunk közösen történelmet! »A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez.«”
Péter Magyar és a TISZA Párt március 15-ére hirdette meg a „Nemzeti Menetet” Budapestre: a tervek szerint vasárnap 14:00-kor indul a Deák térről, az Andrássy úton halad a Hősök teréig, ahol Magyar Péter beszédet mond. Ugyanerre a napra, délelőttre a kormányoldalhoz köthető CÖF–CÖKA is Békemenetet szervez, amely 9:00-kor gyülekezik az Elvis Presley téren, és 11:00-kor indul a Szent István körúton át a Kossuth térre.
Magyar Péter egy Facebook-posztban buzdított a vasárnapi Nemzeti Meneten való részvételre. A TISZA Párt elnöke szerint „az idei március 15. a magyar nép békés és derűs feltámadása lesz.” Hozzátette, ez lesz az a nap, amikor szerinte igenis számít a méret.
A politikus arra kéri követőit, hogy a holnapi eseményen küldjenek „egy olyan üzenetet a romlott hatalomnak, ami nemcsak a Holdról, de Moszkvából is látszik!”
Magyar állítja, hogy az idei nemzeti ünnepünk a szabad Magyarország újjászületésének napja lesz. A bejegyzését így zárta: „Gyere el, és írjunk közösen történelmet! »A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez.«”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kijev nem engedett, Orbán Viktor hazahívta a Barátság-bizottságot a békemenetre
A Czepek Gábor vezette magyar delegáció nem kapott hozzáférést a Barátság kőolajvezetékhez Kijevben. A kormányfő a küldöttség hazarendelése mellett döntött.
Hazarendelte a Barátság kőolajvezeték ügyében Kijevbe küldött vizsgálóbizottságot Orbán Viktor – jelentette be egy szombati Facebook-videóban.
A miniszterelnök arra utasította a bizottság tagjait, hogy a békemenetre érjenek haza.
A miniszterelnöknek a videóban jelentést tevő Czepek Gábor energiaügyi államtitkár elmondta,
az ukránok nem engedték a magyar delegációt a vezetékhez, amiből ő arra következtet, hogy az újraindítható lenne.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy az ukrán Naftogaz szombatra tájékoztatót hívott össze az ügyben, amelyre Heizer Antalt, Magyarország kijevi nagykövetét is meghívták. Orbán Viktor ezt a magyar nyomásgyakorlás eredményének tudta be.
A Barátság kőolajvezetéket január 27-én érte orosz rakétatámadás, a kőolajszállítást azóta nem indították újra. Az ukránok sokáig arról beszéltek, hogy a vezeték helyreállítása nagyon hosszú időbe telne, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök később azonban azt is közölte, hogy nem is áll szándékukban megtenni. A magyar kormány március 4-én hozott rendeletet a vizsgálóbizottságról, a Czepek Gábor vezette csapat pedig március 11-én indult Kijevbe. Az ukrán külügyminisztérium még aznap jelezte, hogy nem tekintik őket hivatalos delegációnak. Később az Európai Bizottság is bejelentette, hogy vizsgálati missziót küldene Ukrajnába a vezeték állapotának felmérésére.
Trumpot is meglepte a Hormuzi-szoros lezárása, és szorít az idő, hogy megoldást találjon
Az amerikai erők csapást mértek Kharg-szigetre, ahol több mint 90 katonai célpontot semmisítettek meg. A Nemzetközi Energiaügynökség rekordmennyiségű olajtartalékot szabadított fel az árrobbanás miatt.
Bár Donald Trump amerikai elnök azt ígéri, „így vagy úgy, de hamarosan NYITOTTÁ, BIZTONSÁGOSSÁ és SZABADDÁ” teszik a Hormuzi-szorost,
a valóság az, hogy a szoroson, amelyen a világ tengeri kőolajszállítmányainak negyede halad át, gyakorlatilag leállt a forgalom.
A helyzet súlyát jól mutatja, hogy az amerikai erők péntek este csapást mértek a Perzsa-öböl északi részén található Kharg-szigetre, ahol a közel-keleti térségért felelős amerikai parancsnökség szerint több mint 90 iráni katonai célpontot, köztük tengeri aknák raktárait és rakétatároló bunkereket is megsemmisítettek.
A konfliktus a február 28-án indított amerikai–izraeli légicsapásokkal kezdődött, amire Irán a Hormuzi-szoros lezárásának bejelentésével válaszolt. A lépés azonnali és súlyos zavart okozott a globális olajellátásban, az olajár meredeken emelkedni kezdett, ezért a Nemzetközi Energiaügynökség március 11-én, szerdán soha nem látott mennyiségű olajtartalékot szabadított fel. A helyzet mintegy háromezer hajót és becslések szerint húszezer fős legénységet érint.
Irán olcsó, de hatékony eszközökkel bénítja meg a hajózást.
„Kis méretű rombolók, tengeri drónok, kisebb tengeralattjárók, part menti rakétaállások, mobil rakétarendszerek, mindez Irán rendelkezésére áll, hogy támadja az áthaladó hajókat” – mondta a BBC-nek Michael Clark, a londoni King's College professzora. A legfenyegetőbbek a tenger fenekén várakozó aknák, amelyek egy hajó áthaladásakor aktiválódnak, és a hajótestbe ütközve robbannak. Péntekig legalább 16 kereskedelmi hajót ért támadás. „Ezek ellen nincsen biztonságos rejtekhely egy ilyen hajón” – nyilatkozta egy matróz a helyszínről a BBC-nek.
A Fehér Házat láthatóan felkészületlenül érte a szoros lezárása. Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter szerint az amerikai és izraeli légicsapások hatására az iráni ballisztikusrakéta-támadások 90, a kamikaze dróntámadások pedig 95 százalékkal estek vissza,
de a háború céljai – Irán katonai potenciáljának lenullázásától a rendszerváltásig – továbbra sem világosak. A kormányzaton belül sem volt teljes az egyetértés, állítólag az alelnök, J. D. Vance ellenezte az Irán elleni háborút.
A beavatkozás közvetlen költsége az Egyesült Államoknak eddig több mint 11 milliárd dollárba került.
Hegseth szerint a hajózást egyetlen dolog akadályozza: „Jelenleg egyedül az akadályozza a hajózást, hogy Irán lövöldöz a hajókra. Nyitva áll a hajóforgalom előtt, ha Irán ezt nem teszi.”
Teherán politikailag is játszik: miközben a legtöbb hajót feltartóztatja, az általa kiválasztott néhányat, elsősorban Kínába és Indiába tartó tankereket, majd egy török hajót is átengedett. Az iráni külügyminiszter-helyettes tagadta, hogy aknákat telepítenének, de elismerte, hogy az Irán elleni „agresszióhoz” csatlakozott országok nem számíthatnak biztonságos áthaladásra. A támadások első napján megölt Ali Hamenei ajatollah helyét fia, Modzstaba Hamenei vette át, aki azonnal megerősítette, hogy továbbra is zárva tartják a szorost.
A konfliktusnak Oroszország is nyertese lehet, mivel az Ukrajna elleni agressziója miatt szankciók alatt álló orosz kőolaj kereskedelmi korlátozását az amerikaiak időlegesen enyhítették, amit európai vezetők élesen bíráltak.
A megoldás még várat magára. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint „hamarosan, amint katonailag lehetséges lesz”, megjelenhetnek a kereskedelmi hajókat kísérő hadihajók, vélhetően egy nemzetközi koalíció részeként. Erre utalt Trump is szombati posztjában. Az iráni elnök, Maszúd Peszeskján már jelezte, hogy tárgyalnának, ha Iránt visszakapcsolnák a globális finanszírozási rendszerbe, és garanciát kapnának további támadások ellen. Trump azonban egyértelművé tette, hogy ez nem a tárgyalás ideje, sőt, pénteken újabb lépéseket helyezett kilátásba: „Nagyon kemény csapásokat hajtunk végre ellenük a jövő héten”.
Bár Donald Trump amerikai elnök azt ígéri, „így vagy úgy, de hamarosan NYITOTTÁ, BIZTONSÁGOSSÁ és SZABADDÁ” teszik a Hormuzi-szorost,
a valóság az, hogy a szoroson, amelyen a világ tengeri kőolajszállítmányainak negyede halad át, gyakorlatilag leállt a forgalom.
A helyzet súlyát jól mutatja, hogy az amerikai erők péntek este csapást mértek a Perzsa-öböl északi részén található Kharg-szigetre, ahol a közel-keleti térségért felelős amerikai parancsnökség szerint több mint 90 iráni katonai célpontot, köztük tengeri aknák raktárait és rakétatároló bunkereket is megsemmisítettek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
