prcikk: 14 budapesti polgármester tiltakozik írásban a kormány járványügyi akcióterve ellen | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

14 budapesti polgármester tiltakozik írásban a kormány járványügyi akcióterve ellen

Arra reagáltak, hogy a gépjárműadóból befolyó bevételeket elvennék az önkormányzatoktól.


A főváros ellenzéki polgármesterei szerint elfogadhatatlan az, hogy a kormány elvonja az önkormányzatok gépjárműadóból befolyó bevételét a szombaton ismertetett járványügyi akcióterv részeként. A 14 kerületi vezető által jegyzett közlemény szerint ez a lépés veszélyezteti, helyenként ellehetetleníti az önkormányzatok járvány elleni védekezését és szociális válságkezelését.

A polgármesterek arra reagáltak, hogy Gulyás Gergely bejelentette: mindenkitől hozzájárulást várnak a járványügyi védekezésre, az önkormányzatoktól a gépjárműadót kérik az alapba.

Az ellenzéki polgármesterek "A fővárosi közgyűlési többséget adó polgármesterek közös nyilatkozata" címen tettek közzé egy közleményt, amely többek közt V. Naszály Márta I. Kerületi polgármester Facebook-oldalán is megjelent.

"A koronavírus-járvány elleni védekezés, és a nyomában érkező gazdasági-szociális válság kezelése hatalmas feladatot ró a kormányokra is, és az önkormányzatokra is" - írják.

"Az önkormányzatok országszerte, pártállástól függetlenül erőn felül veszik ki részüket a védekezésből és a napról napra drámaibb szociális válság helyi kezeléséből.

Mivel a válság által leginkább sújtott iparágak a nagyvárosokban összpontosulnak, és itt élnek a legtöbben azok közül, akiknek megélhetése most veszélybe került, a budapesti kerületi önkormányzatokra a szociális válság enyhítésében minden eddiginél nagyobb szerep hárul.

A kerületi önkormányzatok az elmúlt hetekben saját forrásból, egymással együttműködve szereztek be a járvány elleni védekezéshez szükséges eszközöket,

kidolgoztak szociális támogatási programokat, megsokszorozták erőfeszítéseiket az idősgondozás és a gyermekétkeztetés terén éppúgy, mint az egészségügyi alap- és járóbeteg ellátásban, vagy a hajléktalan-ellátásban. A kerületek az egyre növekvő feladatokat egyre csökkenő bevételekből kénytelenek ellátni, miközben naponta szembesülünk a válság okozta megrázó élethelyzetekkel.

A kerületi önkormányzatok az egészségügyi és szociális válság kezeléséhez a kormánytól nem hogy érdemi támogatást, de még csak kielégítő információt sem kapnak.

Sem a kormányhivatalok, sem az operatív törzs nem szolgáltat a válságkezelést megkönnyítő információkat, kérdéseinkre, felvetéseinkre késve, vagy egyáltalán nem érkezik válasz.

A háziorvosok, az ápolók, vagy éppen a szociális ellátásban dolgozó munkatársaink járvány elleni védelmét szolgáló eszközök kormányzati forrásból alig érkeznek, e téren is magunkra, illetve a fővárosi városvezetésre számíthatunk. A vírustesztelés mennyisége egész egyszerűen elégtelen, ebben is a főváros saját erőfeszítései jelentenek előrelépést.

Az önkormányzatok szociális válságkezelését tovább nehezíti, hogy a kormány első gazdasági intézkedései nem csökkentették, de helyenként növelték a munkavállalók kiszolgáltatottságát.

Más európai kormányoktól eltérő módon a magyar kormány nem biztosítja a kieső bérek fedezetét a munkavállalók számára, nem változtatott Európa legszűkmarkúbb munkanélküli támogatási rendszerén és a családi pótlék összegén sem. Az önkormányzatok gazdasági válságkezelő lehetőségei nagyon szűkösek, de naponta szembesülnek az egzisztenciájuk elvesztése miatt segítséget kérő emberek drámájával.

Támogatjuk, hogy a kormány válságkezelése nagyságrendjében is reagáljon végre a gazdasági és szociális válság súlyosságára. Csalódást kelt azonban, hogy ma a kormány egy igazságtalan megszorító csomaggal kezdte a válságkezelés második ütemét.

Igazságtalan, mert ugyan helyes, ha a prosperáló multik és bankok részt vállalnak a válság terheiből, de a felsorolásból feltűnően kimaradtak azok a gazdasági szereplők, akik az elmúlt években szinte kizárólag állami és uniós forrásból tettek szert hatalmas vagyonokra. Kimaradt a kormány által Budapesten megvalósítani kívánt, zömében sportcélú látványberuházások átgondolása is.

És nem lehet máshogy, csakis megszorításnak nevezni, hogy a kormány újabb bevételeket akar elvenni az önkormányzatoktól.

A kormány lépése veszélyezteti, helyenként ellehetetlenít az önkormányzatok járvány elleni védekezését és szociális válságkezelését. A forráselvonás megnehezíti az egészségügyi ellátásban, az idősgondozásban, a gyermekétkeztetés biztosításában végzett munkát. A kormány lépésének kárvallottjai éppen azok a rászorulók lesznek, akiknek most különösen nagy szükségük lenne a segítségre lakóhelyükön.

Felszólítjuk a kormányt, hogy a válságkezelés során az önkormányzatokat tekintse partnernek, a helyi válságkezelést ne megszorítással sújtsa, hanem támogatással segítse. Vagy - hogy a miniszterelnököt idézzük – ha már segíteni nem tud, legalább ne nehezítse a munkánkat.

Amit kérünk, nem más, mint amit a kormány is, és az önkormányzatok is hetek óta az állampolgároktól kérnek: együttműködést.

Felszólítjuk ezért a kormányt, hogy a gazdasági és szociális válságkezelés lépéseiről haladéktalanul kezdjen egyeztetést az önkormányzati szövetségekkel" - olvasható a közleményben, amit V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere, Örsi Gergely, a II. kerület polgármestere, dr. Kiss László, a III. kerület polgármestere, Déri Tibor, a IV. kerület polgármestere, Soproni Tamás, a VI. kerület polgármestere, Niedermüller Péter, a VII. kerület polgármestere, Pikó András, a VIII. kerület polgármestere, Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgármestere, dr. László Imre, a XI. kerület polgármestere, dr. Tóth József, a XIII. kerület polgármester, Horváth Csaba, a XIV. kerület polgármestere, Cserdiné Németh Angéla, a XV. kerület polgármestere, Szaniszló Sándor, a XVIII. kerület polgármestere és Gajda Péter, a XIX. kerület polgármestere írt alá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Ha a Fidesz csalni próbál, akkor itt kő kövön nem fog maradni, az biztos” – Mit gondolnak a Tisza-szimpatizánsok a választás előtt?
Elkísértük Magyar Pétert a kampány utolsó hetének első állomásaira, és a Tisza-szimpatizánsait arról kérdeztük, mire számítanak a vasárnapi választáson.
F. O. / Fotó: SZMO - szmo.hu
2026. április 08.



Öt nappal a szavazás előtt a Szeretlek Magyarország stábja annak járt utána, hogyan lett a kormányváltási reményből sokak számára kétharmados győzelmi várakozás, miközben az utcán egyszerre van jelen a bizakodás, a düh és a bizonytalanság. A Tisza Párt támogatói biztos győzelemről beszélnek, eközben viszont sokan csalástól tartanak.

A rendezvényen megjelent emberek többsége nemcsak Tisza-győzelmet vár, hanem annak arányát is bátran latolgatta. „Szerintem, ha minden jól megy, meglesz a kétharmad” – mondta az egyikük, míg egy másik bizakodó helyi hozzátette, szerinte a Tisza „száz százalék, hogy kétharmaddal nyer”. A szimpatizánsok között

visszatérő elem a választási csalástól való félelem, többen is azzal a feltétellel jósolnak nagyarányú ellenzéki sikert, „ha nem csalják el”.

Az optimizmust az országos elégedetlenséggel magyarázzák. „Ezt a mocskos kormányt le kell váltani, mert csak szétrabolták az országot” – fogalmaz egy férfi, aki szerint

az egészségügy romokban van, a kormány pedig csak a felvett hitelekből osztogat.

Ez a közhangulat egybevágott a választás előtti utolsó közvélemény-kutatásokkal is. A Medián friss mandátumbecslése például a Tisza Párt számára akár a kétharmados győzelmet is lehetségesnek tartotta, míg az Iránytű Intézet felmérése egyértelmű kormányváltó hangulatot és Tisza-előnyt mutatott ki a biztos szavazók körében.

A Fidesz a kampányhajrában nemzetközi segítséggel is próbált mozgósítani. Amikor a riportban az amerikai alelnök, J. D. Vance budapesti látogatásáról kérdeztük az embereket, a legtöbben szkeptikusan reagálnak.

„Szerintem ezen a süllyedő hajón már nem nagyon tudnak segíteni”

– mondta egyikük, van, aki pedig úgy látja, „aki a Tisza mellett döntött, az már így marad”. A Fidesz kampányrendezvényén készült riportunk szerint a kormánypárti szimpatizánsok között is akadtak olyanok, akik szerint a végeredmény „szoros lesz”, és a kétharmados győzelmet már ők is kizárták.

A kampány utolsó hetét egy biztonságpolitikai hír is tematizálta: a szerbiai Magyarkanizsa közelében robbanóanyagot találtak a Török Áramlat gázvezeték mellett. A videóban megszólalók ezt egyöntetűen kampányfogásnak tartják.

„Borzasztóan nevetségesnek és szánalmasnak tartom az egészet. Egy megrendezett shownak tartom az egészet”

– mondja egy nő, míg mások egyszerűen „kamunak” és „színjátéknak” nevezik az esetet.

Riporterünk arról is megkérdezte az embereket, mit várnak a választás utánra, ha a Fidesz elveszíti a többséget. A válaszok a békés átadás reményétől a nyílt konfrontáció kilátásba helyezéséig terjednek. Van, aki szerint egy ennyi ideje kormányzó párttól elvárható, hogy a vereséget is el tudja viselni, és „megembereli magát, és át fogja adni a hatalmat”. Mások viszont ettől tartanak a leginkább: „Attól is tartok, hogyha olyan eredmény jön, ami nem nekik kedvez, akkor az semmis lesz, nem fogadják el.” A legkeményebb álláspontot egy férfi fogalmazza meg, aki szerint

„ha a Fidesz csalni próbál, „akkor itt kő kövön nem fog maradni, az biztos. Akkor én is ott leszek Pesten.”

A feszült hangulat nem előzmények nélküli. A kampányhajrát beárnyékolta a Magyar Péter által kirobbantott debreceni szavazatvásárlási botrány, amelyben hangfelvételek alapján vádolta meg a Fidesz helyi politikusait. Ezzel párhuzamosan a médiában is éles vita zajlott a Tisza Párt rendezvényeinek méretéről, ami odáig fajult, hogy Török Gábor politológus nyilvánosan bírálta a kormánypárti sajtót a valótlan tudósítások miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Washington Post: Szijjártó Péter segítséget ajánlott Iránnak a Hezbollah csipogóinak felrobbantása után
Egy kiszivárgott leirat szerint a magyar külgazdasági és külügyminiszter a 2024-es libanoni csipogó-támadás után a magyar titkosszolgálatok segítségét ajánlotta fel Iránnak. A gesztus éles ellentétben áll a kormány Izrael-barát politikájával.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 08.



Miközben J. D. Vance amerikai alelnök Budapesten Orbán Viktor mellett kampányol, egy frissen nyilvánosságra került leirat szerint a magyar kormány a 2024-es Hezbollah elleni pager-támadás után felajánlotta Iránnak, hogy a titkosszolgálatok minden vizsgálati információt megosztanak velük. A gesztus éles ellentétben áll Magyarország hivatalos Izrael-barát politikájával.

A 2024. szeptember 30-i telefonhívásról – egy általa megszerzett és hitelesített magyar kormányzati leirat alapján – a The Washington Post írt. A dokumentum szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról biztosította iráni kollégáját, Abbasz Aragcsit, hogy a magyar szolgálatok már felvették a kapcsolatot az irániakkal.

„Minden lehetséges dokumentumot meg fogunk osztani az önök szolgálataival” – mondta a leirat szerint a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó azt is hangsúlyozta, hogy országa semmilyen módon nem vett részt a támadásban: „Ezeket a csipogókat nem Magyarországon gyártják, sosem jártak Magyarországon, és egyetlen magyar cégnek sincs fizikai köze hozzájuk. Tehát semmi közünk hozzájuk!”

A magyar kormány hivatalos álláspontja ezzel egybevág. Kovács Zoltán kormányszóvivő korábban az X-en azt írta, a megnevezett budapesti cég csupán „kereskedelmi közvetítő”, a kérdéses eszközök „soha nem jártak Magyarországon”, a nemzetbiztonsági szolgálatok pedig „minden releváns nemzetközi partner ügynökséggel és szervezettel” együttműködnek.

Az iráni külügyminiszternek tett felajánlás azért vet fel kérdéseket, mert az Orbán-kormány Európában az egyik leghatározottabb Izrael-párti politikát folytatja, rendszeresen az Egyesült Államokkal együtt szavaz az ENSZ Közgyűlésében, és 2025 áprilisában, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök budapesti látogatásán jelentette be kilépési szándékát a Nemzetközi Büntetőbíróságból.

Egy volt Fehér Ház-i tisztségviselő a lapnak úgy nyilatkozott: „El sem tudnám képzelni, hogy egy brit külügyminiszter ilyet tegyen.”

A telefonhívás előzménye a 2024. szeptember 17-i libanoni támadás, amely során több ezer, a Hezbollah által használt pager robbant fel, 12 ember halálát és akár 2800 sebesültet okozva. A sajtó Izraelt sejtette a művelet mögött, a tajvani márkájú eszközökről pedig azt állították, egy magyar cég gyárthatta őket licenc alapján.

Az ügyet a jelenlegi bel- és külpolitikai helyzet teszi különösen pikánssá. J. D. Vance amerikai alelnök kedden érkezett Budapestre, hogy a vasárnapi választás előtt támogassa Orbán Viktor kampányát, és ma beszédet mond a Mathias Corvinus Collegiumban. Vance a kormány narratíváját erősítve a brüsszeli beavatkozásról beszélt, miközben a magyar kormány blokkolja az Európai Unió által Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelt.

A magyar kormány keleti kapcsolatai nem először kerülnek a figyelem középpontjába. Nemrég több független lap, köztük a VSquare is nyilvánosságra hozott egy felvételt, amelyen Szijjártó Péter orosz kollégájával, Szergej Lavrovval egyeztetett orosz milliárdosok uniós szankciók alóli mentesítéséről.

A külügyminiszter nem tagadta a felvétel hitelességét, de azzal próbálta kisebbíteni a jelentőségét, hogy az újságírók „bebizonyították: ugyanazt mondom nyilvánosan, mint amit telefonon is.” A magyar–orosz viszony mélységét mutatja az a korábbi hangfelvétel is, amelyen Orbán Viktor Putyinnal egyeztet, valamint az a titkos 12 pontos terv, amelyet Szijjártó Moszkvában írt alá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán titkára üzent Wáberer Györgynek: Az árulás nem teljesítmény
Nagy János éles hangú üzenetben bírálta a nagyvállalkozót. A konfliktus azután robbant ki, hogy a volt kormánybiztos egy videóban Európa melletti szavazásra buzdított az orosz orientációval szemben.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 08.



Árulással vádolta meg Wáberer Györgyöt, az első szavazóknak pedig üzenetet küldött Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár – ezzel a kampány finisében a kormány és egykori kormánybiztosa közti konfliktus a nyilvánosság előtt éleződött ki.

Nagy János, a miniszterelnök egyik legközelebbi munkatársa a kormányzati közlemény szerint a fiataloknak azt üzente, hogy „a választás nem játék, és nem szabad eldobni a békés fejlődést egy aktuális őrületért”.

Wáberer Györgynek pedig azt írta: „az árulás nem teljesítmény”. Az államtitkár a Telex által is idézett üzenetében azt is Wáberer szemére vetette, hogy új szövetségesei sem fogják másnak tartani, mint a kormányoldal szereplőit.

„Akikkel Te most közösséget vállalsz, azok szemében Te éppen ugyanolyan NER-es tolvaj, bűnöző vagy, mint mi” – fogalmazott az államtitkár.

A kormányzati reakciót Wáberer György kedden közzétett videója váltotta ki, amelyben a Waberer’s alapítója és volt kormánybiztos sorsdöntőnek nevezte az április 12-i választást.

Az üzletember úgy fogalmazott, a voksolás arról dönt, hogy „Európához akarsz-e tartozni vagy az oroszokhoz”.

A kormányoldal a „magyar út” és a „brüsszeli út” közötti döntésként írja le a helyzetet, ahol előbbi a békét és a szuverenitást, utóbbi pedig a háborús kockázatot és a multinacionális cégek érdekeit jelenti. Ezzel szemben Wáberer az Európa melletti kiállást és az orosz orientációval való szembefordulást tartja a választás valódi tétjének.

Az „orosz orientáció” kérdése azért is érzékeny, mert a sajtóban nemrég hírek jelentek meg egy kiszivárgott 12 pontos tervről, amelyet a dokumentumok szerint Szijjártó Péter külügyminiszter titokban írt alá Moszkvában a gazdasági és kulturális kapcsolatok szorosabbra fűzéséről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Szijjártó: Ha nem hívom fel az iráni külügyminisztert, Magyarország terrorcélpont lehetett volna
A külgazdasági és külügyminiszter azt állítja, hogy lehallgatták, a felvételeket pedig most szivárogtatják ki. Szijjártó ezúttal a frissen nyilvánosságra hozott, Iránnal folytatott hívására reagált.


Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint „továbbra is zajlik, láthatják, a külföldi titkosszolgálati beavatkozás a magyar választási folyamatba.” Szerda esti Facebook-posztban arról beszélt, hogy lehallgatták, és a róla készült felvételeket most szivárogtatják ki, hogy befolyásolják a választásokat.

„Kiderült, hogy külföldi titkosszolgálatok folyamatosan hallgatták le a telefonhívásaimat, és most ezeket nyilvánosságra is hozzák. Nyilván azzal a céllal, hogy befolyásolják a magyar parlamenti választás eredményét” – állítja a miniszter.

Hozzátette, szerdán egy olyan telefonbeszélgetése került a hírekbe, amelyet nagyjából két éve az iráni külügyminiszterrel folytatott.

A posztban felidézi a 2024-es libanoni eseményeket, amikor a Hezbollah terrorszervezethez köthető személyeknél csipogók robbantak fel. Szerinte akkoriban olyan álhíreket terjesztettek, amelyek Magyarországot is bele akarták keverni az ügybe. „Ugye próbáltak minket azzal vádolni, hogy itt készültek a csipogók, vagy itt kereskedtek vele. És a Hezbollah a világ egyik leghírhedtebb terror szervezete, és nagyon közel voltunk ahhoz, hogy Magyarországot terrortámadások célpontjává tegyék” – fogalmazott.

A bejegyzés előzménye, hogy a Washington Post egy kiszivárgott leiratra hivatkozva arról írt, a 2024-es csipogó-támadás után a magyar külügyminiszter felajánlotta a magyar titkosszolgálatok segítségét Iránnak.

Szijjártó Péter a bejegyzésében azzal magyarázta az irániakkal való kapcsolatfelvételt, hogy gyorsan kellett tisztázni a helyzetet a terrortámadások elkerülése érdekében.

„Az iráni szolgálatokkal sikerült tisztázni a helyzetet, így Magyarország nem lett terror szervezetek és terrorista támadások központja” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ha ezt nem teszik meg, csak a „Jóisten tudja, hogy milyen terrortámadások történhettek volna Magyarországon.”

A miniszter a posztban politikai ellenfeleit is kritizálja. Szerinte nem mindenki érti az ilyen helyzetek jelentőségét, és példaként Magyar Pétert hozza fel, aki szerinte egy korábbi ügyben szintén veszélyes álhírek terjesztésében vett részt. „Emlékezzünk arra, amikor a Tisza Párt elnöke is beállt abba a hullámba, amikor megpróbálták azt a látszatot kell tenni, mintha a szír elnök Budapesten keresztül menekült volna. (...) az ilyen álhírek, amiket a Hezbollah terjesztette rólunk, vagy amiben Magyar Péter is későbben leállt, ezek mind-mind Magyarországot terrortámadások célpontjaivá tehetik. Nem szabad ezzel játszani” – mondta.

Bejegyzését Szijjártó Péter azzal zárja, hogy a kormány megvédi a magyar embereket. „Bármilyen veszély van, mi mindentől meg fogjuk védeni a magyar embereket, mint ahogy megtettük Ebben a hivatkozott esetben is megmentettük, megóvtuk Magyarországot attól, hogy a Hezbollah vagy más terörszervezetek célpontjává válja.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: