HÍREK
A Rovatból

14 budapesti polgármester tiltakozik írásban a kormány járványügyi akcióterve ellen

Arra reagáltak, hogy a gépjárműadóból befolyó bevételeket elvennék az önkormányzatoktól.


A főváros ellenzéki polgármesterei szerint elfogadhatatlan az, hogy a kormány elvonja az önkormányzatok gépjárműadóból befolyó bevételét a szombaton ismertetett járványügyi akcióterv részeként. A 14 kerületi vezető által jegyzett közlemény szerint ez a lépés veszélyezteti, helyenként ellehetetleníti az önkormányzatok járvány elleni védekezését és szociális válságkezelését.

A polgármesterek arra reagáltak, hogy Gulyás Gergely bejelentette: mindenkitől hozzájárulást várnak a járványügyi védekezésre, az önkormányzatoktól a gépjárműadót kérik az alapba.

Az ellenzéki polgármesterek "A fővárosi közgyűlési többséget adó polgármesterek közös nyilatkozata" címen tettek közzé egy közleményt, amely többek közt V. Naszály Márta I. Kerületi polgármester Facebook-oldalán is megjelent.

"A koronavírus-járvány elleni védekezés, és a nyomában érkező gazdasági-szociális válság kezelése hatalmas feladatot ró a kormányokra is, és az önkormányzatokra is" - írják.

"Az önkormányzatok országszerte, pártállástól függetlenül erőn felül veszik ki részüket a védekezésből és a napról napra drámaibb szociális válság helyi kezeléséből.

Mivel a válság által leginkább sújtott iparágak a nagyvárosokban összpontosulnak, és itt élnek a legtöbben azok közül, akiknek megélhetése most veszélybe került, a budapesti kerületi önkormányzatokra a szociális válság enyhítésében minden eddiginél nagyobb szerep hárul.

A kerületi önkormányzatok az elmúlt hetekben saját forrásból, egymással együttműködve szereztek be a járvány elleni védekezéshez szükséges eszközöket,

kidolgoztak szociális támogatási programokat, megsokszorozták erőfeszítéseiket az idősgondozás és a gyermekétkeztetés terén éppúgy, mint az egészségügyi alap- és járóbeteg ellátásban, vagy a hajléktalan-ellátásban. A kerületek az egyre növekvő feladatokat egyre csökkenő bevételekből kénytelenek ellátni, miközben naponta szembesülünk a válság okozta megrázó élethelyzetekkel.

A kerületi önkormányzatok az egészségügyi és szociális válság kezeléséhez a kormánytól nem hogy érdemi támogatást, de még csak kielégítő információt sem kapnak.

Sem a kormányhivatalok, sem az operatív törzs nem szolgáltat a válságkezelést megkönnyítő információkat, kérdéseinkre, felvetéseinkre késve, vagy egyáltalán nem érkezik válasz.

A háziorvosok, az ápolók, vagy éppen a szociális ellátásban dolgozó munkatársaink járvány elleni védelmét szolgáló eszközök kormányzati forrásból alig érkeznek, e téren is magunkra, illetve a fővárosi városvezetésre számíthatunk. A vírustesztelés mennyisége egész egyszerűen elégtelen, ebben is a főváros saját erőfeszítései jelentenek előrelépést.

Az önkormányzatok szociális válságkezelését tovább nehezíti, hogy a kormány első gazdasági intézkedései nem csökkentették, de helyenként növelték a munkavállalók kiszolgáltatottságát.

Más európai kormányoktól eltérő módon a magyar kormány nem biztosítja a kieső bérek fedezetét a munkavállalók számára, nem változtatott Európa legszűkmarkúbb munkanélküli támogatási rendszerén és a családi pótlék összegén sem. Az önkormányzatok gazdasági válságkezelő lehetőségei nagyon szűkösek, de naponta szembesülnek az egzisztenciájuk elvesztése miatt segítséget kérő emberek drámájával.

Támogatjuk, hogy a kormány válságkezelése nagyságrendjében is reagáljon végre a gazdasági és szociális válság súlyosságára. Csalódást kelt azonban, hogy ma a kormány egy igazságtalan megszorító csomaggal kezdte a válságkezelés második ütemét.

Igazságtalan, mert ugyan helyes, ha a prosperáló multik és bankok részt vállalnak a válság terheiből, de a felsorolásból feltűnően kimaradtak azok a gazdasági szereplők, akik az elmúlt években szinte kizárólag állami és uniós forrásból tettek szert hatalmas vagyonokra. Kimaradt a kormány által Budapesten megvalósítani kívánt, zömében sportcélú látványberuházások átgondolása is.

És nem lehet máshogy, csakis megszorításnak nevezni, hogy a kormány újabb bevételeket akar elvenni az önkormányzatoktól.

A kormány lépése veszélyezteti, helyenként ellehetetlenít az önkormányzatok járvány elleni védekezését és szociális válságkezelését. A forráselvonás megnehezíti az egészségügyi ellátásban, az idősgondozásban, a gyermekétkeztetés biztosításában végzett munkát. A kormány lépésének kárvallottjai éppen azok a rászorulók lesznek, akiknek most különösen nagy szükségük lenne a segítségre lakóhelyükön.

Felszólítjuk a kormányt, hogy a válságkezelés során az önkormányzatokat tekintse partnernek, a helyi válságkezelést ne megszorítással sújtsa, hanem támogatással segítse. Vagy - hogy a miniszterelnököt idézzük – ha már segíteni nem tud, legalább ne nehezítse a munkánkat.

Amit kérünk, nem más, mint amit a kormány is, és az önkormányzatok is hetek óta az állampolgároktól kérnek: együttműködést.

Felszólítjuk ezért a kormányt, hogy a gazdasági és szociális válságkezelés lépéseiről haladéktalanul kezdjen egyeztetést az önkormányzati szövetségekkel" - olvasható a közleményben, amit V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere, Örsi Gergely, a II. kerület polgármestere, dr. Kiss László, a III. kerület polgármestere, Déri Tibor, a IV. kerület polgármestere, Soproni Tamás, a VI. kerület polgármestere, Niedermüller Péter, a VII. kerület polgármestere, Pikó András, a VIII. kerület polgármestere, Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgármestere, dr. László Imre, a XI. kerület polgármestere, dr. Tóth József, a XIII. kerület polgármester, Horváth Csaba, a XIV. kerület polgármestere, Cserdiné Németh Angéla, a XV. kerület polgármestere, Szaniszló Sándor, a XVIII. kerület polgármestere és Gajda Péter, a XIX. kerület polgármestere írt alá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Legmagasabb szintű riadót rendelt el a NATO, felszálltak Kecskemétről a Gripenek egy izraeli utasszállító miatt
Azért riasztott a NATO, mert a Tel-Aviv–Prága járat nem vette fel a kapcsolatot a légiirányítással. A magyar vadászgépek az osztrák határig kísérték az utasszállítót, amely folytatta útját.


Magyar Péter számolt be arról, hogy egy izraeli utasszállító miatt riasztották a magyar Gripeneket.

„Egy izraeli Airbus A321-es utasszállító miatt nemrég a legmagasabb szintű riadót rendelt el a Magyar Honvédségnek a NATO Egyesített Légi Hadműveleti Központja” – írta.

A poszt szerint a JAS–39 Gripen készültségi géppár azért emelkedett a magasba, mert a Tel-Aviv–Prága között közlekedő járat nem vette fel a kapcsolatot a civil légiirányítással.

„A Gripenek a felszállás után röviddel vizuális kapcsolatot létesítettek az utasszállító gép pilótáival, akik ezt követően felvették a rádiókapcsolatot a magyar földi irányítással” – tette hozzá.

A vadászgépek – az ilyenkor szokásos előírásoknak megfelelően – a légtérhatárig kísérték az utasszállítót, amely a repülési tervének megfelelő útvonalon 20:10-kor Ausztria irányába kilépett a magyar légtérből.

A riasztást követően a vadászgépek rendben visszatértek a kecskeméti repülőbázisra.

A bejegyzés azzal zárul, hogy az eset során a Magyar Honvédség légirendészeti készenléti szolgálata és a NATO-integrált légvédelmi rendszere hatékonyan működött.

Hétfőn az iráni–izraeli feszültség miatt a Wizz Air és az Austrian Airlines is ideiglenesen felfüggesztette több Tel-Aviv-járatát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A Tisza-kormány megszüntetné a jelzáloghitelek kamatstopját: 200 ezernél is több hitel törlesztője nőhet meg
Egy kormányzati tervezet szerint 2026. szeptember 30-ával kivezetik a jelzáloghitelek kamatstopját. A rászoruló adósoknak a kivezetésig lenne lehetőségük a bankjukkal újratárgyalni a feltételeket.


Csaknem öt év után, 2026. szeptember 30-ával megszűnhet a jelzáloghitelek kamatstopja egy társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet szerint - írja a Portfolio. A döntés több mint kétszázezer lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitel-szerződés törlesztőrészletét érintheti, a rászoruló adósoknak a kivezetésig lenne lehetőségük a bankjukkal újratárgyalni a feltételeket.

A kormány indoklása szerint a 2022 elején bevezetett, majd a 2026-os választás után határozatlan időre meghosszabbított referencia-kamatstop nem fenntartható – írja már a 444.hu.

A Pénzügyminisztérium később pontosított a hírt eredetileg közlő Portfolionak, hogy a szeptember 30-ai dátum nem a végleges kivezetést jelenti, hanem eddig a napig kell kidolgozni a megoldást a ténylegesen rászoruló adósok számára. A cikk részletezi továbbá, hogy

A Magyar Nemzeti Bank szerint a sérülékeny adósok száma 19 ezer fő, nekik a szeptember 30-ai határidőig kell megegyezniük a pénzintézetekkel.
pp

Az MNB 2025 végi adatai szerint 848 milliárd forintnyi hitelállomány volt a kamatstop hatálya alatt, ami az összes jelzáloghitel-tartozás 11 százalékát teszi ki.

A lépésre a bankok régóta várnak, az intézkedés ugyanis 2025 végéig már 440 milliárd forintjába került a szektornak, a végső számla pedig megközelítheti az 500 milliárd forintot.

A pénzintézetek a referencia-kamatstop miatt többször is az Alkotmánybírósághoz fordultak, legutóbb májusban, de döntés eddig nem született az ügyben.

Az előző kormányzat korábban többször meghosszabbította a kamatstop intézményét, a családok védelmével indokolva a lépést. A bankszektor eközben folyamatosan a piaci torzulásokra és a jelentős veszteségekre hívta fel a figyelmet, a Magyar Nemzeti Bank pedig többször jelezte, hogy az intézkedés célzottabb formája lenne indokolt.

Miután a Pénzügyminisztérium jelezte a Portfolionak, hogy egyelőre tervezetről van szó, cikkünket mi is módosítottuk.

Kármán András pénzügyminiszter arról tájékoztatott minket, hogy: „Az előző kormányzat által 2022. január 1-től eredetileg fél évre bevezetett, de 2026. április 17-től határozatlan időre meghosszabbított a jelzáloghitelek referencia-kamatstopja a jelenlegi feltételek mellett érvényben marad szeptember 30-ig, amennyiben az országgyűlés elfogadja a kormány törvényjavaslatát.

A kormány a következő hónapokban fontos társadalmi és a szakmai egyeztetéseket fog kezdeményezni, hogy a valódi rászorulók számára kidolgozzuk a tényleges segítséget.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Újabb vezetőcsere: Leváltották a Magyar Pétert is védő Készenléti Rendőrség parancsnokát
Markó Attila István rendőr dandártábornok vette át a Készenléti Rendőrség irányítását a belügyminiszter döntése nyomán. Az új parancsnok a BRFK-tól érkezik.


Csütörtökön a belügyminiszter felmentette Tarcsa Csabát, és pénteki hatállyal Markó Attila Istvánt nevezte ki a Készenléti Rendőrség parancsnokának - közölte a Belügyminisztérium az MTI-vel.

Markó Attila István rendőr dandártábornok eddig a Budapesti Rendőr-főkapitányságon töltött be rendészeti rendőrfőkapitány-helyettesi pozíciót.

Az új belügyminiszter sorcserét hajt végre a rendőri vezetésben, korábban felmentette Terdik Tamást, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjét, helyére Baricska Norbert Tamás rendőr ezredes került, de az Országos Rendőr-főkapitányság élén is változás történt, szerdán iktatták be Mecser Tamás új országos főkapitányt, akiről már egy hete azt pletykálták, hogy ő veheti át az ORFK irányítását.

A Készenléti Rendőrség az országos rendőrfőkapitány közvetlen irányítása alatt álló, országos hatáskörű szerv. Feladatai közé tartozik a tömegrendezvények biztosítása, a határőrizeti feladatok támogatása, védett létesítmények őrzése, és alá tartozik a Nemzeti Nyomozó Iroda is, amely a legkomolyabb bűnügyekben nyomoz.

Május 4-én az új miniszterelnök, Magyar Péter bejelentette, hogy személyi védelmét a Terrorelhárítási Központ helyett a jövőben a Készenléti Rendőrség látja el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Az Aranykonvoj-nyomozás fordulatai miatt lemondott a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője
Benyújtotta lemondását Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője. A HVG szerint a háttérben az ukrán aranykonvoj-ügy nyomozásának rendjéről folytatott éles szakmai vita áll a Legfőbb Ügyészséggel.


Benyújtotta lemondását Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, miután éles szakmai vita alakult ki közte és a Legfőbb Ügyészség között az ukrán aranykonvoj ügyében jogtalan fogvatartás gyanúja miatt folytatott nyomozásáról – értesült a HVG.

A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint a lemondáshoz vezető vita a nyomozás ütemezéséről és a lehetséges felelősök kihallgatásának sorrendjéről robbant ki, miután a vizsgálat már eljutott egy olyan pontra, ahol magas beosztású személyekkel szemben is felmerülhet gyanú.

„A Legfőbb Ügyészség szakfőosztályának szakmai álláspontja szerint egyes magas beosztású érintettek kapcsán már most megfogalmazódott bűncselekmény megalapozott gyanúja, míg a nyomozó ügyészség az eljárási cselekmények más sorrendjét preferálta” – áll a hivatalos közleményben.

A Legfőbb Ügyészség közleményében azt is jelezte, hogy a legfőbb ügyész írásos utasításba adta a nyomozóknak az ügy minden szálának kivizsgálását, függetlenül attól, hogy kit és mely szervezeteket érint. Azt is írták, hogy „a kérdéses nyomozásban a közeljövőben érdemi eredményekre lehet számítani”.

A vita miatt a Legfőbb Ügyész elvette az ügy vizsgálatát Fürcht Páléktól, aki ezután nyújtotta be lemondását. Ez fél év múlva lép hatályba. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint Fürcht Pálnak felajánlottak egy ügyészi pozíciót a nyomozás felügyeleti területen.

A HVG információi szerint az Ügyészségen belüli feszültséget több tényező okozta, például hogy a rajtaütésre a legmagasabb kormányzati szintekről érkezhetett engedély, és ezzel sokkal kényesebbé vált, mint bármi, amiben a KNYF nyomoz. Ráadásul érintett lehet az Alkotmányvédelmi Hivatal is.

„A titkosszolgálatok elvileg nem befolyásolhatják az igazságszolgáltatást titkosszolgálati eszközökkel, márpedig ebben az ügyben – hasonlóan a néhány hónappal korábbi Gundalf- és Buddha-ügyhöz – az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) aktívan szerepet játszott” - jegyzi meg a lap.

Megemlítik saját információik alapján, hogy az ügyben tanúként kihallgatott egyik NAV-os vezető atipikus eljárásról beszélt, kiemelve, hogy a rajtaütés előtti napon kaptak csak az akcióra utasítást. A vallomás szerint hiába javasolták az ukrán konzul értesítését, az Alkotmányvédelmi Hivatal jelenlévő munkatársa ezt nem tartotta szerencsésnek. A NAV munkatársai megdöbbentőnek találták az ukrán pénzszállítókkal szembeni bánásmódot is, hogy bilincset és csuklyát húztak rájuk.

„Megdöbbentett ez az egész látvány, a saját eljárásainkban a gyanúsítottakkal sem szoktunk így bánni” – idézte a hvg a pénzügyőr vallomását.

Amikor elengedték volna az ukránokat, de egy telefonon bejelentkező államtitkár ezt a vallomás szerint megakadályozta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk