News here
hirdetés

HÍREK

1,33 millió forintot kell pluszban fizetnie egy budapesti nőnek, aki élt a hitelmoratóriummal

A bank azt közölte, hogy teljes mértékben a jogszabályi előírásoknak megfelelően jártak el, a kamatfizetési és egyéb kötelezettségeket is ennek megfelelően állapították meg.

Link másolása

hirdetés

Mint arról mi is beszámoltunk, tavaly év végén a kormány a covid-járvány miatt a családok és a vállalkozások hitelvisszafizetési moratóriumát változatlan formában, fél évvel, 2021. július elsejéig meghosszabbította.

Aki élt a lehetőséggel, nemsokára szembesülni fog azzal, hogy ez milyen pluszt jelent majd számára.

Egy 30 éves, budapesti nőnek hatalmas plusz összeget számolt ki a bank. Beszámolója szerint száznegyven százalékos kamatot kell fizetnie - írja a Blikk.

Szekeres Dorka

nem egész egy éve kérte a hiteltörlesztés felfüggesztését, de most 1 millió forintra 140 százalékos kamatot kellene fizetnie.

A lap megjegyzi, hogy mindez törvényes, és nem csak a nekik nyilatkozó Dorka, hanem több más ügyfél is szembesülhet azzal, hogy a tartozása megnőtt a járvány alatt.

hirdetés

"Egy 50 négyzetméteres, nyolcadik kerület panellakásra vettem fel a 18 milliós hitelt két éve. A havi törlesztőm 95 ezer forint, a járvány azonban az én életemet is felforgatta, ezért kértem a moratóriumot.

Meg sem fordult a fejemben, hogy ilyen sokba kerül majd"

– mondta a nő a lapnak, akinek most 1,33 millió forintja bánja ezt a döntését.

A covid-járvány elején döntött úgy a kormány, hogy lehetővé teszik a hitelfizetések késleltetését. A bankok a moratórium idejére is kamatot számolnak fel, így jöhetett ki Dorkának is ez az összeg 10 hónap után. De mivel a havi törlesztő részlet nem emelkedhet, így a törlesztési idő lett több 14 hónappal, ami 1,33 millió forint az ő esetében.

A lap kérdésére a bank azt közölte, hogy "teljes mértékben a jogszabályi előírásoknak megfelelően jártak el, a kamatfizetési és egyéb kötelezettségeket is ennek megfelelően állapították meg". A részleteket azonban a banktitokra hivatkozva nem árulták el.

A Bankmonitor pénzügyi elemzője szerint a nő esetében az lehetett a gond, hogy a hitelét nemrég vette fel, és ilyenkor még a törlesztés nagyobb részét a kamat teszi ki. Akinek már csak néhány év van hátra a hitelből, valószínűleg kisebb plusz teherre számíthat.

"Nagyon sokan szembesülnek majd hasonló helyzettel, ugyanis a lakáshitelesek fele kérte a moratóriumot. De ez még mindig jobb, mintha a bank felmondja a fizetni nem tudók szerződését és egy összegben követeli vissza a kölcsönt"

– mondta a szakértő.

2020-ban a mintegy 3,8 millió lakossági hitelszerződésből csaknem 2,5 millió ügyfél választotta a fizetés átmeneti felfüggesztését - jegyezte meg a lap.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Vége az ukrajnai „népszavazásoknak”: csaknem teljes támogatottság az Oroszországhoz való csatlakozás mellett
Vezető nyugati hatalmak közölték, hogy csakúgy, mint 2014-ben a Krím esetében, a népszavazást illegitimnek, az eredményét pedig érvénytelennek tekintik.
MTI, fotó: MTI/EPA - szmo.hu
2022. szeptember 27.


Link másolása

hirdetés

Az Oroszországhoz való csatlakozás csaknem teljes támogatottságát mutatták azok az előzetes részeredmények, amelyeket a Moszkva-barát hatóságok kedd este adtak ki az orosz ellenőrzés alá került négy ukrajnai régióban megtartott "népszavazásról".

A régiók azon lakosainak, akik jelenleg Oroszországban élnek, mintegy 97-98 százaléka voksolt a csatlakozás mellett, közölték az orosz hírügynökségek a szavazatok 100 százalékának összesítése alapján.

A szakadár Donyecki Népköztársaság "állampolgárainak" a 98,69, a Luhanszki Népköztársaságének a 97,93, Herszon megyéének a 96,75 százaléka, Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került része lakónak pedig a 97,81 százaléka szavazott a leendő orosz annektálásra az oroszországi szavazókörzetekben.

Az ukrajnai régiókban az előzetes végeredményt a TASZSZ hírügynökség szerint várhatóan szerda reggelre összesítik, a hivatalos eredményeket pedig öt napon belül fogják nyilvánosságra hozni. A szavazatszámlálás a Donyecki Népköztársaságban közép-európai idő szerint 19 órai, a többi három régióban 15 órai urnazárás után kezdődött el.

Kedd este a Donyecki Népköztársaságban a szavazatok 31,74 százalékos feldolgozottsága mellett 93,95, a Luhanszki Népköztársaságban pedig 82,8 százalékos feldolgozottság mellett 98,53 százalék volt az Oroszországhoz csatlakozás támogatottsága. Zaporizzsja megyében ez az arány 90 százalékos feldolgozottság mellett 92,74, Herszon megyében pedig 76 százaléknyi számlálást követően 86 százalékos volt.

Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke bejelentette, hogy

hirdetés
a kamara jövő keddre tűzi napirendre az ukrajnai régiók csatlakozásának kérdését.

A donyecki régió hatóságai közölték, hogy a referendumon 28 ország több mint 130 megfigyelője vett részt. Az ENSZ értésre adta, hogy nem tervezi hitelesítő misszió küldését a Donyec-medencébe.

Vezető nyugati hatalmak közölték, hogy csakúgy, mint 2014-ben a Krím esetében, a népszavazást illegitimnek, az eredményét pedig érvénytelennek tekintik.

A négy ukrajnai régióban négynapi mozgóurnás szavazás után, amelynek szükségességét a szervezők a biztonsági helyzettel indokolták, kedden a szavazóhelyiségekben adhatták le voksaikat a jogosultak.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Dán miniszterelnök: szabotázs történt, szándékosan rongálták meg az Északi Áramlat gázvezetéket
A dán és svéd szeizmológusok azt közölték, hogy robbanásokat észleltek az Északi Áramlat vezetékeknél.

Link másolása

hirdetés

Mint arról mi is írtunk, a német szövetségi kormány szakértői szerint "célzott támadás" okozhatott szivárgást az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken. Úgy válik, hogy a Balti-tenger medrében futó két – használaton kívüli – vezetékrendszeren hétfőn, röviddel egymás után tapasztalt hirtelen nyomáscsökkenés nem lehetett véletlen.

Nyomáscsökkenést elsőként az Északi Áramlat-2 vezetékrendszeren észleltek, hétfő hajnalban. Napközben a dán hatóságok megállapították, hogy Bornholm térségében szivárog a gáz. Hétfő este az Északi Áramlat-1 vezetékrendszeren is hirtelen süllyedni kezdett a nyomás.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök a sajtónak azt mondta, hogy

szándékos rongálás eredménye az Északi Áramlat gázvezetékben tapasztalható szivárgás

- írja a Portfolio az AFP alapján. A hírügynökség közlése szerint a dán politikus arról is beszélt, hogy még „legalább egy hétig” szivárogni fog a vezetékből a földgáz.

hirdetés

Több nyugati vezető is szándékosságra gyanakszik, de az uniós szóvivő megerősítette: „a bizottság nem találgathat, hogy szabotázs történt-e vagy sem, mivel nem áll rendelkezésünkre olyan információ, amelyből megállapíthatnánk, mi okozta a szivárgást”.

A Kremlt is reagált a hírre, közlésük szerint rendkívüli módon aggasztja az Északi Áramlat csővezetékeken észlelt károsodás és nyomáscsökkenés, ezért a példátlan helyzet sürgős kivizsgálását sürgeti.

A The Guardian cikke szerint a svéd közszolgálati tévé arról számolt be, hogy svéd és dán szeizmológusok több robbanást is észleltek a Balti-tenger mélyén. Ezt az Északi Áramlat gázvezetékek körül tapasztalták. A Svéd Földrengéskutató Hálózat egyik szeizmológusa azt nyilatkozta, hogy „minden kétséget kizárólag” erős víz alatti robbanásokat észleltek. A műszerek ezt vasárnap éjjel 2, majd hétfő este 7 óra körül mutatták.

A robbanások helye azonos a két gázszivárgás helyével, így valószínű, hogy a két dolognak köze van egymáshoz. A robbanás környékén a vízen is jól látható folt keletkezett.

VIDEÓ: A gázszivárgás helye

A dán hatóságok a szivárgás területén hajózási tilalmat rendeltek el. Azon kívüli részeken már nem jelent veszélyt. Az ország energiabiztonságát nem érinti az eset - írták.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Von der Leyen: A lehető legsúlyosabb válaszlépések következnek az Északi Áramlat gázvezetékének szabotázsa miatt
Az EU vezető politikusa szerint valaki felrobbantotta azt a gázvezetéket, és felelni fog érte.

Link másolása

hirdetés

Az Európai Bizottság elnöke egyértelműen szabotázsakciónak nevezte Twitter-posztjában az Északi Áramlat földgázvezetékének a megrongálódását, amely szivárgást okozott a Balti-tengerben.

Ursula von der Leyen egyeztetett a témában Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel. Az EB elnöke szerint elsődleges, hogy kivizsgálják a történteket, hogy teljes képet kapjanak az eseményekről és azok okairól.

Von der Leyen szerint "aktív európai energiainfrastruktúra bármilyen szándékos megzavarása elfogadhatatlan, és a lehető legsúlyosabb válaszlépéseket fogja eredményezni."


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Penészes falak és vizes mennyezet – annyira beázott a gödöllői Török Ignác Gimnázium, hogy haza kellett küldeni a gyerekeket
A tanárok méltatlannak érzik a helyzetet és azt mondják, hogy így nem lehet minőségi munkát végezni.

Link másolása

hirdetés

Penészes falak és vizes mennyezet - annyira beázott a gödöllői Török Ignác Gimnázium épülete, hogy hétfőn az igazgató kénytelen volt hazaküldeni a gyerekeket - írja az RTL.hu. Az épületet felújítják, ezért az épület tetejét csak egy fólia takarja, ami nem védett az esőtől. Hétfőn a beázás miatt elmaradtak az órák.

Azóta kitakarítottak és a tankerület oktatásra alkalmasnak találta az épületet. A termek nagy része használható, de a kazán nem működik. Hideg van, fűtés nincs - árulta el az igazgató. Több osztály ezért a művelődési házban tanul.

Kedden megtartották az órákat, de nem minden szülő engedte iskolába a gyerekét. És olyan is volt, aki takarót csomagolt a tankönyvek mellé.

Volt olyan szülő, aki azért nem engedte az épületbe a gyerekét, mert veszélyesnek találta a lógó vezetékeket és az azbeszt tartalmú pala is még ott van - mondta el.

A tanárok méltatlannak érzik a helyzetet. Egyikük szerint büdös van a beázás miatt. A diákok közül volt aki a stábnak elmondta, hogy a felújítás zaja zavarta őket.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: