HÍREK
A Rovatból

1200 körüli tanár felmondásáról és kényszermegoldásokról beszél a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke

A kormány által létrehozott szervezet első embere jóval magasabb számot mondott, mint Gulyás Gergely, de még a szakszervezetek várakozásainál is több távozó pedagógusra számít.

Link másolása

1000-1500 közötti tanár felmondásával számol a státusztörvény bevezetése miatt Horváth Péter – erről az Inforádióban beszélt a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.

Horváth úgy fogalmazott: „Nagyjából úgy tűnik, hogy 1000-1500 közötti számú, nagyjából 1200 pedagógus élt a lehetőséggel, hogy felmentsék”. Pontos adat csak csütörtökön lesz az oktatásügyi államtitkárságtól a Klebelsberg Központ (KK) segítségével, ahová érkezniük kell a felmentésről szóló nyilatkozatoknak.

Országszerte történhettek felmondások, de Horváth Péter szerint Budapesten válthatnak a legtöbben, mert „itt több a lehetőség”. A pedagóguskar elnöke a kormány tagjaival ellentétben a tanárhiányt is elismeri, szerinte

„nem túlságosan nagy az esélye, hogy mindenki azonnal és gond nélkül pótolható”.

Szerinte lehetnek majd csoportösszevonások, szűkülnek a délutáni lehetőségek az iskolában, illetve nőhet a túlóraszám, ami nagy megterhelés lesz, az állományban gyakoribb elfáradást és több megbetegedést is okozhat. Hozzátette:

„Nagyon jó lenne az, ha lenne mégiscsak tartalék a központi költségvetésben, ami lehetővé tenne januártól egy nagyobb béremelést, a 10 százalék a diplomás átlagbérhez való felzárkózást nem tudja megindítani.”

Múlt héten a kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter 700 lehetséges távozó tanárról beszélt, de még velük kapcsolatban is úgy fogalmazott, lehet, hogy néhányan más iskolába távoznak. Szerinte ez kevesebb, mint az év elején megszokott szám, ami a státusztörvény sikerességét bizonyítja.

A pedagógusok múlt péntekig, szeptember 29-éig mondhattak fel kedvező feltételekkel a sokat vitatott törvény miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Meghalt Máté István, a Mentés Másként alapítvány alapítója, lezuhant egy horvátországi kilátóból
A tragédiáról egy horvát lap is beszámolt, cikkük szerint a helyi rendőrök szombaton éjszaka kapták a riasztást, és keresőkutyákkal indultak a felkutatására. A holttestét egy 150 méteres mélységben találták meg.

Link másolása

Meghalt Máté István, a Mentés Másként alapítvány alapítója. A hírt az alapítvány a közösségi oldalán közölte. Mint írják:

"Alapítványunk egyik megálmodója, szeretett Stu barátunk, Istvan Mate a hétvégén hazatért Istenéhez, akit olyan nagyon szeretett, akit olyan kitartóan hirdetett és szolgált!

Emberi szemmel nézve felfoghatatlan a veszteség ami minket ért, és betölthetetlennek érezzük az űrt amit itt a Földön hagyott maga után a szerettei körében, és a szolgálatában amit a hajléktalan emberek javára olyan nagy hűséggel és odaadással végzett.

A tragédiáról a Slobodna Dalmacija is beszámolt. A cikk szerint szombaton este 23 óra körül riasztották a rendőrséget, hogy eltűnt egy külföldi állampolgár Jasenice felé. A férfit keresőkutyákkal is keresték, és végül a Pariževačka glavica nevű kilátó tövében, mintegy 150 méteres mélységben találták meg a holttestet.

Az eddigi vizsgálatok szerint nem történt bűncselekmény, a vizsgálat még tart.

Máté István zenekara, az Amnesztia is a közösségi oldalán búcsúzott: "az együttes frontembere, a csupaszív énekes, zenész, apa, barát, 2023. december 2-án szombaton egy tragikus túrabaleset következtében örökre itt hagyott minket.

Hatalmas űrt hagy maga után, felfoghatatlan számunkra is. Rengeteg emlék kavarog bennünk: próbák, utazások, koncertek, baráti beszélgetések, klip forgatások".

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Trükközhetett a KSH az inflációs számítási módszeren, így lett 10 százalék alatt októberben – állítják közgazdászok
Az energiaárak módosított számításával jött ki a 9,9 százalék, míg a régi módszer alapján ennél magasabb lett volna az infláció.

Link másolása

Egy számítási módszertan megváltoztatása miatt lehet 10 százalék alatt a magyarországi infláció – állítják a szakértők. Több közgazdász szerint az októberi 9,9 százalék a KSH korábbi számítása szerint inkább 11 százalék lett volna – írja a Népszava.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az energiaárak változásának számítását változtatta meg.

Mellár Tamás, a KSH korábbi elnöke, jelenleg a Párbeszéd országgyűlési képviselője is erre a véleményre jutott, ahogy Katona Tamás statisztikus is, aki szintén a KSH elnöke volt régebben.

Mellár Tamás emlékeztet rá, hogy a KSH szerint októberben 16,1 százalékkal csökkent az energia ára, ugyanakkor a lakosság nem fizetett érte kevesebbet.

A gáz esetében kétféle ár van: az egyik a „lakossági piaci áras”, a másik a rezsitámogatott. A piaci ára 30 százalékkal lett kevesebb, míg a támogatott nem változott. Ha ezt a kettőt a tényleges felhasználással súlyozzák, akkor a gáz ára összességében 3,75 százalékkal csökkent. A szakember szerint, ha a KSH a két különféle árú gázt vette volna figyelembe, akkor nem lett volna 10 százalék alatt az infláció, hanem a 11-12 százalék körüli érték jött volna ki.

Katona Tamás is hasonlóan vélekedett. Szerinte októberben a hivatalos adatnál 1,1 százalékkal volt magasabb az infláció.

Róna Péter közgazdász is ezen a véleményen volt. Ő is a KSH régebbi módszere szerint számolt, így jött ki a 11 százalékos infláció. Ugyanakkor úgy vélte, hogy azzal nincs baj, ha változtatnak a módszereken, de ilyen esetben vannak bevett gyakorlatok. Ilyen például, hogy év közben nem változtatnak azokon, mert így nem lehet reálisan összehasonlítani az adatokat - írja a lap.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Vitézy Dávid megint durván beszólt Lázár Jánosnak: „Jó lenne, ha olyanok döntenének és beszélnének a legfontosabb stratégiai kérdésekről, akik ezt értik”
A BKK volt vezetője, volt közlekedési államtitkár ízekre szedte a Lázár Dubajinfo címmel megtartott sajtótájékoztatón elhangzottakat.

Link másolása

Hat, hosszasan kifejtett pontban vitatja és cáfolja Vitézy Dávid azokat a kijelentéseket, melyeket Lázár János tett hétfőn, amikor a Rákosrendező vasútállomás és környékének terveit mutatta be.

Mint ismeretes, a kormány arab befektetőkkel képzeli el a térség revitalizációját, egyenesen „mini-Dubajnak” elnevezve a projektet. Kiakadt a tervekre Karácsony Gergely főpolgármester is, más kérdés, hogy egy fél mondattal Vitézy őt is helyretette a posztjában.

A közlekedési szakember mindenekelőtt azt vitatja, hogy egy ilyen fejlesztést elégséges-e befektetőkre, bízni, ahogy írja:

„Ennek kereteit nem arab befektetők, hanem a Főváros, a kerületek és a kormányzat (mint jelenlegi tulajdonos) dolga kialakítani. A budapestieknek is szóló, nekik is vonzó, vegyes funkciójú, zöld, élő, minőségi közterületekkel és funkciókkal teli negyedre van szükség, nem turistalátványosságra. Tele van jó példával Európa, elég csak Bécsig menni…”

Hiányolja továbbá a tervek részeként a közlekedésfejlesztési koncepciót. Riasztó ellenpéldaként hozza fel a MOL-torony és a köré épült városnegyed példáját, amikor ugyancsak közösségi közlekedési beágyazottság nélkül sikerült felépíteni egy egész városnegyedet.

Azt meg egyenesen nem érti, miért mondta a hódmezővásárhelyi Lázár, hogy a Ferihegyre tartó vonatok megállnak itt is, hiszen:

„A Liszt Ferenc repülőtér Budapest központja felől vasúton nem ugyanarra van, mint Rákosrendező.

Mivel a Nyugatiból induló és a repülőtér mellett elhaladó ceglédi vonal nem érinti Rákosrendezőt, itt valami nem stimmel. Mivel nem valószínű, hogy Vácra helyezik a repteret vagy az, hogy a repülőtéri vasút fog egy értelmetlen és hosszú északi kitérőt tenni, mielőtt a Nyugatiból elindulna a reptér fele keletre, az egész jobb esetben is elég blöff szagú.”

Azt is sérelmezi Lázár nyilatkozatában, hogy a Nyugatit a Délivel összekötő vasúti alagút tervét a kormány véglegesen törölte, mert helyette a fővárost elkerülő V0 vasúti körgyűrűre terelnék a vonatokat. Ez viszont Vitézy szerint azért érthetetlen, mert

„nyilván egy Szegedről Győrbe, Debrecenből a Balatonra, vagy Erdélyből Bécsbe tartó vonatnak csak akkor van értelme és elég utasa, ha érinti Budapestet, egy ekkora fővárost elkerülni nincs és a jövőben sem lesz értelme a vasúti személyforgalomban.”

A teljes bejegyzést itt tudja elolvasni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Itt a friss PISA-teszt: semmi okunk az örömre, a leszakadás folytatódik
Mélyen az OECD átlag alá szakadt a magyar diákok teljesítménye és a trend idén sem fordult meg. Kivétel a természettudományos ismeretek, ott 2015 óta lassú ütemű felzárkózás figyelhető meg, de az a teljesítmény sem éri el az fejlett országok átlagszintjét.

Link másolása

Ma délelőtt tizenegy órakor kiadták a legfrissebb PISA mérések összesített eredményeit. Az OECD által évente elvégzett mérésekben Magyarország 2000 óta vesz rész, azóta sajnos egyszer sem sikerült áttörni az országok átlagát jelző vonalat.

Azonban a jelentés így fogalmaz:

„A magyarországi diákok az OECD-átlaghoz közeli eredményt értek el matematikából, olvasásból és természettudományokból”.

Mielőtt a minket érintő eredményeket ismertetnénk, tisztázni kell a fenti mondat pontos jelentését. A felmérésen legjobban Szingapúr teljesített, legrosszabbul pedig a Fülöp-szigetek.

A két végpont közötti kilengés nagyon nagy, így ezekhez képes Magyarország valóban egy szűk spektrumon belül mozog, az átlag környékén.

Azonban, ha csak a saját teljesítményünkre fókuszálunk, akkor kiderül, hogy büszkeségre nagyon nincs okunk, elég arra gondolni, hogy a posztszovjet Észtország már régóta és ütemesen a kiemelkedően jól teljesítő országok közé tartozik.

Az olvasás és matematika tárgyaknál 2010-ig is már folyamatos leszakadás látható a grafikonokon, amely a 2010-es évtől látványosan beszakad. A természettudományos teljesítményekben 2008-ig még átlag felett teljesítettek a diákok, azonban azóta az is mélyen bezuhant, igaz, itt 2015-től egy lassú javulás érzékelhető.

A táblázat itt böngészhető.

A felmérésben ezen kívül megállapítják azt is, hogy

2022-ben Magyarországon a tanulók 41%-a járt olyan iskolába, amelynek igazgatója arról számolt be, hogy az iskola oktatási kapacitását akadályozza a tanárhiány.

2018-ban ez az arány 34% volt. A jelentés hozzáteszi azt is, hogy a legtöbb országban azok a diákok, akik olyan iskolákba járnak, amelyek igazgatója tanárhiányról számolt be, alacsonyabb pontszámot értek el matematikából, mint azoknak az iskoláknak a diákjai, amelyek igazgatója nem jelentett tanárhiányt.

Link másolása
KÖVESS MINKET: