110 éves Budapest egyik különleges gyöngyszeme, Wekerletelep
Ha csak egyszer is alaposabban szemügyre vetted Budapest térképét, bizonyára te is kiszúrtad Kispesten a szinte szabályos négyzet formájú Wekerletelepet a szintén szabályos négyzet alakú, nagy térrel a közepén. Budapest egyik egyedülálló negyede, ez kisváros a nagyvárosban gondos tervezés eredményeként született 110 évvel ezelőtt. Aki pedig megálmodta, és szorgalmazta a létrejöttét, Wekerle Sándor miniszterelnök, 170 évvel ezelőtt, 1848. november 14-én született.
Wekerletelep is kiváló, egyedi koncepció mentén, profi tervezők és építészek munkája révén, egységes műalkotásként jött létre, mint később a kísérleti Bauhaus telep a pasaréti Napraforgó utcában.
Wekerle Sándor még pénzügyminiszterként kezdeményezte, hogy külön negyed épüljön munkások számára. A kiegyezés, majd Budapest létrejötte után, és az ipar, a vendéglátás, a szolgáltatások, a sajtó stb. fejlődésének eredményeként ugyanis a lakók száma folyamatosan nőtt, ennek is köszönhető a számos építkezés és a város jelenlegi arculatát meghatározó számtalan átalakítás a 19. század végén: a Nagykörút vagy az Andrássy út létrejötte, a Városliget rendezése, a Nagyboldogasszony-templom átépítése és a Halászbástya kialakítása, illetve a lakónegyedek, például Tisztviselőtelep tudatos létrehozása.
A Wekerléről készült légifotó a Civertan Stúdió munkája - forrás: Wikipédia
Fleischl Róbert építész javasolta azt, hogy a munkástelep kertvárosi jellegű legyen, mivel a leendő lakói között sokan kistelepüésről érkeztek, illetve kertes házban vagy éppen parasztházban nőttek fel, ehhez a környezethez szoktak hozzá. A kormány pályázatot írt ki a negyed tervezésére, és a nyertes építészek a kertvárosi koncepciónak a jegyében háromféle épülettípust terveztek: családi házakat (ikerházakat, vagy sorházakat), bérházakat (úgynevezett csoportosított lakóházakat) és egyedülállók számára úgynevezett garzonházakat.
Az építészek vezetője Kós Károly volt, aki egyébként a munkáiban zseniálisan ötvözte a szecesszióval és modern építészeti elemekkel a magyar népművészet motívumait és az erdélyi népi építészet elemeit. 1913-tól pedig Tornallyay Zoltán vezette az építkezést Wekerlén (amíg el nem vitték katonának az első világháború kitörése után.)
Wekerletelep így egyszerre idézi fel bennünk a mézeskalács-házakat, az erdélyi épületeket, a mesebeli házikókat és Budapest szecessziós és art deco épületeit.
Bár a negyedet szerették volna 1915 körül befejezni, a közben kitört első világháború ezt megakadályozta. Az ide tervezett villamosvonal sem épült ki. Betett a projektnek a két háború közt a gazdasági válság is. "A telep történelmében két tömeges kilakoltatás is volt. Az egyik1921-ben, amikor felmondtak azoknak, akik nem álltak állami cégnélalkalmazásban (aki magángyár munkása volt vagy akit a munkáltatója elbocsátottvagy aki hosszabb ideig katona volt). A második az 1930-as években a gazdaságiválság idején, amikor a bérhátralékok miatt mondtak fel a lakóknak, ekkor sokmunkásnak nem tudott munkát adni az állam" - írja Szabóné Kamarás Csilla építőmérnök a Wekerléről szóló tanulmányában.
"Wekerle már nem a régi. Már nem olyan szép, mint volt" - állítja egy ismerősöm, aki itt született. "Régen sokkal jobb volt, rendezettebbek voltak a házak. Nem raktak ki rájuk légkondikat, nem vágtak rajtuk szabálytalanul ablakokat, nem nyomták agyon a bejáratot ronda, hullámpalával borított tetővel. Sok idegen költözött be, és ők nem törődtek az előírással, meg az épülete eredeti állapotával" - kesergett.
A telepet olyan emberek tervezték, akik ismerték a világot. S a világ rendjét vitték bele elképzeléseikbe. A telep, a házak, az ablakok arányai ezt a szemléletmódot tükrözik. Tiszta gondolat van az utcák, a fák, a kertek tervei mögött. Talán még a madárfüttyöt is tudatosan tervezték! Minden lakás része egy háznak. A ház az utca része, az utca a telep része. Mi magunk is a telep részei vagyunk!
Akik megálmodták, tudatosan szerény eszközöket használtak. És kitaláltak még valamit! Ön is láthatja: a házak hasonlóak de különbözőek is. Itt mindenki úgy őrizheti meg egyéniségét, különbözhet a többitől, hogy azért az egység része marad. Hát ez az, ami a biztonságot adja. Bächer Iván így fogalmazta ezt meg:
„Ez egy jó hely. Már a kezdete is jó volt. Kitalálták, megtervezték, előkészítették, megszervezték és megcsinálták. Jól.”
Látom én is, hogy még szebb lehetne például falfirkák nélkül, vagy rég tönkrement feliratokat leszednék. Gyönyörűbb volna, ha minden házat felújítanána, kifestenének, az épületeken az oda nem illő elemeket korhűre cserélnék. De Wekerle még így is ámulatba ejtő és megnyugtató. Még így is Budapest egyik gyöngyszeme.