News here
hirdetés

HÍREK

1000 fát is kivághatnak a Hajógyári-szigeten, ahol gátépítést tervez a kormány

A sziget fejlesztését régóta tervezték már, a most közreadott dokumentáció szerint viszont ez most már nemzetgazdasági és várospolitikai érdek is. A Párbeszéd és a III. kerületi DK-s polgármester is tiltakozik.

Link másolása

hirdetés

Drasztikus beavatkozásra készül a kormány a Hajógyári-szigeten: olyan védműrendszert akarnak építeni, amely az egész területet megóvná az áradásoktól - írja a Népszava.

A lap a Pest Megyei Kormányhivatal oldalán találta meg a környezeti hatásvizsgálathoz készített dokumentációt, amiből kiderül, hogy

a védműrendszer megépítése a szigeten található 15,3 hektár ligeterdő csaknem ötödét érintené, legrosszabb esetben tehát 950-1000 darab 30 centiméternél nagyobb átmérőjű fát kell kivágni hozzá.

Ráadásul az Óbudai-sziget teljes megvédése akár 9 centiméteres vízszintemelkedést okozhat a Duna óbudai mellékágában a meder vízszállító képességének változása miatt, ami árvíz esetén a Megyeri híd pillérénél úgynevezett állékonysági problémákhoz vezethet - írja a lap.

A terület teljes egészében hullámtér, amelyet időről-időre elönt a Duna. A sziget fejlesztését régóta tervezték már, a most közreadott dokumentáció szerint viszont ez most már nemzetgazdasági és várospolitikai érdek is.

hirdetés

A kormány még három éve határozott arról, hogy megépítik a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémiát az Óbudai sziget déli részének Pest felőli szarván, és még akkor döntött a sziget árvízvédelmi kiépítéséről is. A beruházás előkészítésére 628 millió forintott biztosított.

"Az árvízvédelmi létesítményre öt lehetséges megvalósítási változat készült. Ezek közül az első négy kombinálásából létrejött ötödiket, egy differenciált árvízvédelmi megoldást kínálót találtak a legmegfelelőbbnek a szakmai döntéshozók. Durva egyszerűsítéssel a sziget északi részén földgát épülne mobilelem fogadására alkalmas résfallal. A déli területen, az Árpád hídhoz közelebbi részen a Hadrianus palota, a meglévő épületek és a tervezett kajak-kenu központ körül parapetfalas védművet, mobilgátat húznának fel. Az északi és a déli terület közé szintén kerülne egy földgát. A sportakadémia és környezetének területét pedig teljes egészében feltöltenék földdel a mértékadó árvízszintig" - írja a Népszava.

A klímakockázati hatástanulmány a szivárgásgátló résfalak építése és a területet rekreációs célokra használó lakosság ellenőrzését is a beruházás kockázatai közé sorolja.

A Népszava az érintett örnkormányzatokat és a vízügyi főigazgatóságot is kereste a tervekkel kapcsolatban, de egyelőre nem kaptak választ.



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Vége az ukrajnai „népszavazásoknak”: csaknem teljes támogatottság az Oroszországhoz való csatlakozás mellett
Vezető nyugati hatalmak közölték, hogy csakúgy, mint 2014-ben a Krím esetében, a népszavazást illegitimnek, az eredményét pedig érvénytelennek tekintik.
MTI, fotó: MTI/EPA - szmo.hu
2022. szeptember 27.


Link másolása

hirdetés

Az Oroszországhoz való csatlakozás csaknem teljes támogatottságát mutatták azok az előzetes részeredmények, amelyeket a Moszkva-barát hatóságok kedd este adtak ki az orosz ellenőrzés alá került négy ukrajnai régióban megtartott "népszavazásról".

A régiók azon lakosainak, akik jelenleg Oroszországban élnek, mintegy 97-98 százaléka voksolt a csatlakozás mellett, közölték az orosz hírügynökségek a szavazatok 100 százalékának összesítése alapján.

A szakadár Donyecki Népköztársaság "állampolgárainak" a 98,69, a Luhanszki Népköztársaságének a 97,93, Herszon megyéének a 96,75 százaléka, Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került része lakónak pedig a 97,81 százaléka szavazott a leendő orosz annektálásra az oroszországi szavazókörzetekben.

Az ukrajnai régiókban az előzetes végeredményt a TASZSZ hírügynökség szerint várhatóan szerda reggelre összesítik, a hivatalos eredményeket pedig öt napon belül fogják nyilvánosságra hozni. A szavazatszámlálás a Donyecki Népköztársaságban közép-európai idő szerint 19 órai, a többi három régióban 15 órai urnazárás után kezdődött el.

Kedd este a Donyecki Népköztársaságban a szavazatok 31,74 százalékos feldolgozottsága mellett 93,95, a Luhanszki Népköztársaságban pedig 82,8 százalékos feldolgozottság mellett 98,53 százalék volt az Oroszországhoz csatlakozás támogatottsága. Zaporizzsja megyében ez az arány 90 százalékos feldolgozottság mellett 92,74, Herszon megyében pedig 76 százaléknyi számlálást követően 86 százalékos volt.

Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke bejelentette, hogy

hirdetés
a kamara jövő keddre tűzi napirendre az ukrajnai régiók csatlakozásának kérdését.

A donyecki régió hatóságai közölték, hogy a referendumon 28 ország több mint 130 megfigyelője vett részt. Az ENSZ értésre adta, hogy nem tervezi hitelesítő misszió küldését a Donyec-medencébe.

Vezető nyugati hatalmak közölték, hogy csakúgy, mint 2014-ben a Krím esetében, a népszavazást illegitimnek, az eredményét pedig érvénytelennek tekintik.

A négy ukrajnai régióban négynapi mozgóurnás szavazás után, amelynek szükségességét a szervezők a biztonsági helyzettel indokolták, kedden a szavazóhelyiségekben adhatták le voksaikat a jogosultak.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Dán miniszterelnök: szabotázs történt, szándékosan rongálták meg az Északi Áramlat gázvezetéket
A dán és svéd szeizmológusok azt közölték, hogy robbanásokat észleltek az Északi Áramlat vezetékeknél.

Link másolása

hirdetés

Mint arról mi is írtunk, a német szövetségi kormány szakértői szerint "célzott támadás" okozhatott szivárgást az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken. Úgy válik, hogy a Balti-tenger medrében futó két – használaton kívüli – vezetékrendszeren hétfőn, röviddel egymás után tapasztalt hirtelen nyomáscsökkenés nem lehetett véletlen.

Nyomáscsökkenést elsőként az Északi Áramlat-2 vezetékrendszeren észleltek, hétfő hajnalban. Napközben a dán hatóságok megállapították, hogy Bornholm térségében szivárog a gáz. Hétfő este az Északi Áramlat-1 vezetékrendszeren is hirtelen süllyedni kezdett a nyomás.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök a sajtónak azt mondta, hogy

szándékos rongálás eredménye az Északi Áramlat gázvezetékben tapasztalható szivárgás

- írja a Portfolio az AFP alapján. A hírügynökség közlése szerint a dán politikus arról is beszélt, hogy még „legalább egy hétig” szivárogni fog a vezetékből a földgáz.

hirdetés

Több nyugati vezető is szándékosságra gyanakszik, de az uniós szóvivő megerősítette: „a bizottság nem találgathat, hogy szabotázs történt-e vagy sem, mivel nem áll rendelkezésünkre olyan információ, amelyből megállapíthatnánk, mi okozta a szivárgást”.

A Kremlt is reagált a hírre, közlésük szerint rendkívüli módon aggasztja az Északi Áramlat csővezetékeken észlelt károsodás és nyomáscsökkenés, ezért a példátlan helyzet sürgős kivizsgálását sürgeti.

A The Guardian cikke szerint a svéd közszolgálati tévé arról számolt be, hogy svéd és dán szeizmológusok több robbanást is észleltek a Balti-tenger mélyén. Ezt az Északi Áramlat gázvezetékek körül tapasztalták. A Svéd Földrengéskutató Hálózat egyik szeizmológusa azt nyilatkozta, hogy „minden kétséget kizárólag” erős víz alatti robbanásokat észleltek. A műszerek ezt vasárnap éjjel 2, majd hétfő este 7 óra körül mutatták.

A robbanások helye azonos a két gázszivárgás helyével, így valószínű, hogy a két dolognak köze van egymáshoz. A robbanás környékén a vízen is jól látható folt keletkezett.

VIDEÓ: A gázszivárgás helye

A dán hatóságok a szivárgás területén hajózási tilalmat rendeltek el. Azon kívüli részeken már nem jelent veszélyt. Az ország energiabiztonságát nem érinti az eset - írták.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Penészes falak és vizes mennyezet – annyira beázott a gödöllői Török Ignác Gimnázium, hogy haza kellett küldeni a gyerekeket
A tanárok méltatlannak érzik a helyzetet és azt mondják, hogy így nem lehet minőségi munkát végezni.

Link másolása

hirdetés

Penészes falak és vizes mennyezet - annyira beázott a gödöllői Török Ignác Gimnázium épülete, hogy hétfőn az igazgató kénytelen volt hazaküldeni a gyerekeket - írja az RTL.hu. Az épületet felújítják, ezért az épület tetejét csak egy fólia takarja, ami nem védett az esőtől. Hétfőn a beázás miatt elmaradtak az órák.

Azóta kitakarítottak és a tankerület oktatásra alkalmasnak találta az épületet. A termek nagy része használható, de a kazán nem működik. Hideg van, fűtés nincs - árulta el az igazgató. Több osztály ezért a művelődési házban tanul.

Kedden megtartották az órákat, de nem minden szülő engedte iskolába a gyerekét. És olyan is volt, aki takarót csomagolt a tankönyvek mellé.

Volt olyan szülő, aki azért nem engedte az épületbe a gyerekét, mert veszélyesnek találta a lógó vezetékeket és az azbeszt tartalmú pala is még ott van - mondta el.

A tanárok méltatlannak érzik a helyzetet. Egyikük szerint büdös van a beázás miatt. A diákok közül volt aki a stábnak elmondta, hogy a felújítás zaja zavarta őket.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Mfor: Veszélyben az idei nyugdíjprémium, jövőre már szinte biztos, hogy nem is lesz
A portál szerint a nyugdíjemelés metódusa nem kedvez az időseknek, mert a jelenlegi 8,9 százalékkal emelt nyugdíjból kell fedezniük a több mint 15 százalékos inflációt.

Link másolása

hirdetés

Az eddigi adatok alapján jelentősen rontottak a jegybanki szakemberek a várakozásaikon. Ez pedig a nyugdíjasok számára sem jó hír - írja az Mfor.

A nyugdíjakat ugyanis a törvény szerint a várt infláció mértékével emeli a kormány. Ha ez elmaradna a tényleges inflációtól, akkor novemberben korrekciót hajt végre a kormány. Ez biztos szükséges lesz, a kérdés, hogy az augusztusi állapotnak megfelelően 10,7 százalékig korrigálnak-e, vagy figyelembe veszik az őszi hónapokra vonatkozó előrejelzéseket is, ami már a 20 százalékot is meghaladhatja.

A portál Varga Mihály előadása alapján úgy véli, hogy a kormány 14 százalékos éves inflációval számolhat. Vagyis 5,1 százalékos kiegészítés lenne indokolt.

A jövő évre vonatkozó számítások szerint pedig a kormánynak akár 10 százaléknál is nagyobb mértékben kellene emelnie a nyugdíjakat.

hirdetés

Az infláció mellett a gazdasági növekedés mértéke is fontos tényező a nyugdíjak emelése szempontjából. Ha a növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, akkor nyugdíjprémiumot fizet a kormány. Idén júniusban a jegyban 4,5-5,5 százalékos gazdasági növekedést jósolt, de ezt már módosította, és 3-4 százalék közé teszik. Jövőre pedig már csak 0,5-1,5 százalék közötti bővülést lát reálisnak a jegybank.

Ha ez beigazolódik, akkor jövőre kizárt, hogy nyugdíjprémiumot kaphassanak az idősek. De már az idei is kérdéses lehet, mert nem látszik reálisnak, hogy a törvényben rögzített 3,5 százaléknál jobban nőjjőn a gazdaság

- írja a portál.

Az Mfor véleménye szerint ez különösen rossz hír lehet a nyugdíjasoknak. A nyugdíjemelés metódusa egyáltalán nem kedvez számukra, mert jelenleg 8,9 százalékkal emelt nyugdíjakból kell fedezniük a több mint 15 százalékos inflációt. A jelenlegi gazdasági helyzet és a válság miatt igen nagy szükség lenne a nyugdíjprémium nyújtotta pluszjuttatásra.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: