100 éve nyílt meg a Pala a Margitszigeten
Hétről hétre Budapest
2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.
A fotótárban pedig mintegy százhetvenezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.
„1921. évi július hó végén rettentő meleg volt…”* és: „… így hűsöltünk a Margitszigeten.” — olvasható kézírásos jegyzetként egy papírlapra felragasztott családi fényképösszeállítás alatt, amit nemrég digitalizáltunk katalogizálásra és közreadásra.
Most folyik képes számolócédula-gyűjteményünk feldolgozása is. E boltokban használt reklámpapírocskák között az 1922. évi Palatinus strandi „fürdőkiállítás” hirdetményére bukkantunk. Közzétételük jó alkalom arra, hogy megemlékezzünk a „Pala” megnyitásának centenáriumáról.
A „Budapest fürdőváros” eszme igen régi, de ehhez sokáig inkább a gyógyfürdőket kapcsolták, a szabad levegő, a napfény és a hűsítő víz élvezetének a kultusza inkább csak a 20. század első évtizedeiben tört magának utat. Egyfelől, mint a városi polgári társasélet és az idegenforgalom új színtere, másrészt mint a munkásság, illetve a szegényebb néprétegek egészségügyi hátrányait is csökkentő szabadidős tevékenység.
Először mégis inkább az elegánsabb, belterületi strand kiépítésére születtek elképzelések, elsősorban a Margitszigetet bérbe vevő nemzetközi konzorcium tervezőasztalán. Panamaügyek és a háború miatt ezekből nem lett semmi. Viszont a rövidéletű Tanácsköztársaság vezetése ugyanitt és a Római parton 1919. július végére sietősen kiépített egy-egy szó szerint „fapados”, de a tömegigényt kiszolgálni képes strandot. A Margitsziget budai partjának közepső öblében iszapkotrással, feltöltéssel, homokos part kialakításával létrehoztak egy a vízen úgy-ahogy elkerített Duna-fürdőt, beljebb egyszerű medencét és kabinokat állítottak fel.
A politikai fordulat után strandot a Magyar Országos Véderőegylet (MOVE) működtette. A kezdetleges körülmények és főképp a gyakori vízbefulladások miatt azonban égető szükséggé vált egy új fürdő felépítése. Az erre kiírt pályázatot a Szent Margitszigeti Gyógyfürdő Rt. nyerte meg.
A fürdő hamar közkedvelt lett, a társasélet és a szerelmi találkák divatos helye — a pesti szlengben elterjedt a "strandevú" kifejezés. Árai (már a Szigetre is belépőjegyet kellett váltani) és szigorúbb viselkedési (pl. öltözködési) szabályai világossá tették, hogy a hely a polgári középrétegek kikapcsolódását szolgálta. A szegényebbek nyaranta csak a városszéleken, Káposztásmegyer, Újpest, Lágymányos, Budafok fövenyes partszakaszain találtak némi enyhülést, a korabeli sajtóban számtalanszor kriminálisnak leírt körülmények között.
*A Pesti Napló július 27-én 43 Celsius fokos maximumról tudósított.
A nemzetközi konzorcium strandberuházásának látványterve. Ennek alapján a Pesti Napló cikkírója joggal láthatta úgy, hogy a strand inkább az exkluzív közönségnek készül, semmint követné a szélesebb tömegek látogatta külföldi példákat, a berlini Grünewaldot és a bécsi Gänsehäufelt. Érdekes Újság 1913. 23. szám. 8. oldal
Fürdőzők a margitszigeti MOVE-strand Duna-parti részén, 1921. július.
Kerny István postai hivatalnok, jeles magyar fotóművész (1879-1963) és felesége a margitszigeti MOVE-strandon, 1921. július.
Fürdőzők a margitszigeti MOVE-strand Duna-parti részén, 1921. július. A jobb szélen Kerny István postai hivatalnok, jeles magyar fotóművész (1879-1963), mellette felesége.
Emlékkép a margitszigeti MOVE-strand Duna-parti részén, 1921. július. Háttérben Újlak látképe.
A Színházi Élet "tudósítása" a fürdőkiállításról, 1921. 27. szám 37. oldal.
A Színházi Élet "tudósítása" a fürdőkiállításról, kiemelve a legszenzációsabbat, a Gerő-féle fürdőfűzőt. 1921. 27. szám 38. oldal.
A népszerű színházi bulvárlap riportere színészek nyomába indult. Az új felkapott társasági helyről tudósítani.
"(…) — Jaj, de finom. — sikongat most valaki. A sikongó hölgy Viola Margit, a Scala szubrettje. A homokhegyről csúszik le éppen Viola, annak örül úgy. Lentről egész csomó habitüé [törzsvendég] nézi.
— Milyen jól domborít, — sóhajtja az egyik habitüé."
Színházi Élet. 1921. 33. szám 17. oldal.
Az 1922-es nyári fürdőruhakiállítás reklámanyagai: balra egy számolócédula (bolti összegfelírásra használt képes reklámpapír, amit szívesen gyűjtöttek a gyerekek), jobbra a villamosokon kirakott plakátváltozat.
A botrányba fulladt eseményről ITT OLVASHATTOK bővebben.
Akkortájt élénk diskurzus folyt a lapokban az igényesebb kivitelű és szemérmesebb, valóban ruhaszerű fürdőruha és az egyszerűbb fürdőtrikó mindkét nembeli hívei között. Tolnai Világlapja, 1923. 9. szám (július 2.) 19. oldal
Kedélyes dagonyázás a Palatinuson, 1920-as évek.
Szentpál Olga mozdulatművészeti iskolájának növendékei a margitszigeti Palatinus strandon, 1929.
Emlékkép a strandról, 1930 körül.
A Palatinus egy képeslapon valamikor 1930 körül.
Hivatásos fényképészet, Halmi Béla margitszigeti fiókja által készített emlékkép, 1931. július.
A Palatinus az 1937-es bővítése és átépítése után. Háttérben az id. Janáky István tervei alapján készül modern főépület. Hölzl Pál diafelvétele, [1938]
A modernizált Palatinus hullámfürdője, 1940 körül.
