KULT
A Rovatból

10 retro esti mese, amit imádtunk

Emlékeztek még Mekk Elek trükkjeire? A jellemes Frakkra? Pompom történeteire? Mi is imádtuk őket!


A magyar televíziózás kezdetekor az Esti mese meghatározó szerepet játszott a műsorok között, már a hatvanas években mesével várták a gyerekeket. 1964-ben külön kis kerettörténet is készült az esti produkciókhoz, a tévémacis főcím.

A hetvenes-nyolcvanas évekre általánossá vált, hogy minden háztartásban volt legalább egy televíziókészülék, így ekkorra gyermekek tízezrei követték esténként a nekik szóló műsorokat. Az esti mese rendszerint egy maximum tízperces műsor volt, teljesen a gyerekekre szabva: egyszerű, kedves történetek, egy kis jóérzésre nevelés, egy kis vidámság, egy kis szeretet, vagy, mint a Magyar népmesék esetében, hagyományőrzés. Gyermekként imádtuk ezeket a sztorikat, és felnőttként sem kell miattuk szégyenkeznünk. Összegyűjtöttünk tízet a legnépszerűbb mesékből.

1. Kukori és Kotkoda

Bálint Ágnes történetéhez egy elégedetlen kolléganőjének panasza adta az alapötletet. A hölgy nehezményezte, hogy a férje nem hajlandó házimunkát végezni. Kukori és Kotkoda kapcsolatának is ez az alapja: a lusta Kukori állandóan szabotálja az otthoni munkát, jobbára Kopasznyakú cimborájával lóg, akivel persze rendszerint pórul járnak. Van, amikor a szöcske tréfálja meg őket. Állítólag a sorozat rendezője és tervezője Mata János azért választotta baromfiakat, mert úgy vélte, ha a szereplőknek csak két lába van, kevesebbet kell rajzolni. A rajzfilmsorozat a hetvenes évek első éveiben készült, és többször ismételték a Magyar Televízióban.

2. Mazsola és Tádé

Az egyik legtündéribb és már-már kultikussá vált bábfilm-sorozat Mazsola, illetve Mazsola és Tádé mindennapjairól szól. 1969-ben még fekete-fehérben indult Mazsola, a gazdátlan, hontalan kismalac és az őt befogadó és pátyolgató Manócska története. Egyszerű kis epizódok voltak ezek, Manófalvi Manó próbálja rendre szoktatni a néha urdvariatlan, rakoncátlan vagy duzzogó malacot. Később csatlakozik hozzájuk az induripinduri tengerimalac, Tádé, akire persze Mazsola féltékeny. Innentől a történet szó szerint kiszínesedett, mivel a forgatás során fekete-fehérről színesre váltottak. Tádé hangja a sorozat készítése közben többször is változott, ám a négy színésznő közül mindenkinek Váradi Hédi neve ugrik be. Az utolsó részek 1973-ban készültek.

3. Frakk, a macskák réme

Az alaptörténet arra a hagyományos elképzelésre vagy tapasztalatra épít, hogy kutya és macska nem lehetnek barátok, állandó konfliktusforrást jelent a cicák és a kutyusok eltérő alaptermészete. Bálint Ágnes meséjében Irma néni és Károly bácsi két macskát tart, Lukréciát és Szerénkét. Lukrécia a fondorlatos felbujtó, Szerénke pedig a naiva, aki részt vesz a Lukrécia által szövögetett ármánykodásban. Károly bácsi beszerez egy vizslát, Frakkot, hogy legyen, aki móresre tanítja a két macskát... Az animációs sorozat úgynevezett papírkivágás technikával készült. A figurákat Várnai György, az 1991-ben elhunyt grafikus tervezte. A Frakk 1971 és 1984 között készült.

o-mely-sok-hal

4. Mekk Elek

Tipikus hazai szakit ismerhettünk meg Mekk mester személyében: azt gondolja, mindenhez ért, bármit meg tud csinálni, aztán szinte semmivel nem boldogul. Mindössze egy évadra tervezett sorozat volt, 13 epizód készült el 1974-ben. A szöveget Romhányi József, a Mézga család és a Kérem a következőt! szerzője írta, ha másból nem is, a bravúros nyelvi poénokról bárki ráismerhet a stílusára. Még arra is ügyelt, hogy mikor Mekk mester megszólal, gyakran használjon olyan szavakat, amelyekben az "e" magánhangzó szerepel. Mekk Elek évtizedek óta a kontárok szinonimája, több generáció is szörnyülködött ügyetlenségén.

5. Pompom meséi

E sorok írója gyermekként ajándékba kapta az első Pompom könyvét, és ebben a régi kiadásban a főszereplő barátját, a kislányt még Bogyónak hívták. A rajzfilmben Picur lett a neve. De Pompom és az alaptörténet maradt. "Pom Pom ült egy ágon. Hogy ki is Pom Pom? Hogy nem ismeritek? Ó, igazán senki sem ismeri, mert hol ilyen, hol olyan! Bámulatosan tudja változtatni az alakját! Ha akarja, olyan, mint a szőrpamacs vagy paróka vagy egyujjas, kifordított bundakesztyű vagy szobafestő pemzli, vagy papucs orrán pamutbojt. Most leginkább egy szőrsapkához hasonlít, ahogy ül az ágon. Föl-le, föl-le jár, mivel egy kis szellő hintáztatja az ágat." Pompom minden reggel elkíséri iskolába Picurt, és közben vagy a történeteivel szórakoztatja, vagy együtt keverednek valamilyen kalandba. Csukás István meséiből és Sajdik Ferenc rajzaiból 1980-tól lett sorozat, és a Radírpók vagy Gombóc Artúr történetei egy csapásra meghódították a gyerekek és felnőttek szívét.

6. A kockásfülű nyúl

Előbb volt a figura, mint a mese. A fáma úgy tartja, hogy Richly Zsolt egyik kolléganője lakásán látott egy játéknyulat, amelynek jobb híján kockás szövettel pótolták ki a fülét. Megtetszett neki a nyuszi, vázlatokat készített róla, így született az alapötlet. A rajzfilmsorozat történetét aztán Marék Veronika, a Boribon mesék szerzője írta. 1974 és 1976 között a Pannónia Filmstúdióban készítették el A kockás fülű nyúl két évadát 13-13 epizóddal. A nyuszi azért érdekes, mert képes repülni; a füleit használja propellernek. Szerepe az, hogy megoldja a többi hős, a gyerekek problémáit. A sorozat többi szereplője Kriszta, Menyus, Kistöfi és egy rossz gyerek. A szövegek, párbeszédek nélkül zajló történetek hatalmas sikert arattak, az egyik legnépszerűbb hazai mese lett.

7. Sebaj Tóbiás

A nyolcvanas évek elején készült gyurmafilm is szép példa arra, hogyan lehet hagyományos párbeszédek és narráció nélkül olyan történetet alkotni, amelyet egy percig sem fognak unni a gyerekek. Sőt, felnőtt fejjel is roppant szórakoztató minden egyes rész. Sebaj Tóbiás városi kópé, aki kalandjai során úgy mászik ki a slamasztikából, hogy átalakul. A történet, a megjelenítés, a főcímzene és a motyogó szinkron is remek, arról nem is szólva, hogy egy-egy kiszólást is elcsípünk, ha figyelünk, az egyik epizódban mintha mérgében egy édesanyát említene Tóbiás. A sztorit Csukás Istvánnak köszönhetjük, a rendezés Cakó Ferenc munkája Tóbiás hangját pedig Haumann Péter, illetve Szombathy Gyula kölcsönzi. A zenéjét a Bergendy zenekar szerezte.

8. Magyar népmesék

Talán ma már hihetetlennek tűnik, de részben anyagi okai voltak a sorozat elindításának. A Pannónia Stúdió kecskeméti műterme a hetvenes években indult, és kezdetben nem volt pénzük arra, hogy írót, forgatókönyvet fizessenek. Mivel akkoriban igen erős volt a néprajzos mozgalom, reneszánszát élte a táncház, a népmese, a népdal gyűjtése, kézenfekvő megoldás volt a népi kultúra gyöngyszemeit feldolgozni. A sorozat Mikulás Ferenc stúdióvezető ötlete volt, a rajzfilmek tervezője és rendezője Jankovics Marcell lett. 1977-ben készültek az első részek, és nyugodtan kijelenthetjük, hogy azóta is bombasikerük van. 2009-ig 89 rész készült el. Az első epizódokhoz még több színész adta a hangját narrátorként, a harmadik évadtól viszont Szabó Gyula volt - haláláig - az egyetlen mesélő.

9. Vízipók csodapók

Ritka és páratlan rajzfilmsorozat, mivel a főszereplők rovarok, a mellékszereplők puhatestűek, illetve kétéltűek és a történet javarészt a víz alatt játszódik. Könnyebb népszerűvé válni katicabogárral, kismalaccal, macival, nyuszival, itt viszont olyan állat a főhős, amelyet egyébként a gyerekek észre sem vennének, vagy nem tartanának rokonszenvesnek. Vízipók otthona a Kristálypalota, legjobb barátja a Keresztespók. Sok más meséhez hasonlóan itt is fontos eleme a történetnek a szolidaritás, a segítségnyújtás, a barátság, a kedvesség, például amikor Vízipók a nagy hőségben megnézni, mi van Keresztes barátjával. Bálint Ágnes ötletéből Kertész György írt mesét, a pókocsáról és haverjairól 3 szakaszban készült rajzfilm: 1976-ban, 1980-ban és 1984-ben.

10. A legkisebb ugrifüles

Ha jobban belegondolunk, szellemes és cuki illemtan leckéket láthatunk bábfigurákkal elbeszélve. Csukás István történeteiben Ugrifüles, Brekkencs és Tüskéshátú rendre valamilyen társasági szituációban találja magát, amelyben helyt kell állnia. Az első 1975-ben, a második 1976-ban készült. A dramaturg bálint Ágnes, illetve az a Dargay Attila volt, akinek a Szaffit, a Vukot és a Lúdas Matyit köszönhetjük.

Ha tetszett az összeállítás, oszd meg barátaiddal!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Isztriai tengerparti hangulat a Városmajorban – különleges színházi est vár Budapesten
Igazi horvátországi tengerparti hangulat lesz a Városmajori Szabadtéri Színpadon a Zentai Magyar Kamaraszínház kiváló színészei jóvoltából!


Nem kell tehát a tomboló hőségben órákat várakozni az autópályán, hogy átéljük az Isztria hangulatát, a városmajori nézők ugyanis lírai-groteszk tengerparti társasutazáson vehetnek részt, hiszen augusztus 25-én Budapestre érkezik a Szedjetek szét!

Közel van a Vajdaság, valahogy sokaknak mégis távol: az, ami az ütemes tempóban megújuló zentai színházzal történik, feltétlenül figyelemre érdemes. A Dévai Zoltán és Mezei Kinga vezette teátrum gyorsan felkerült újra a délvidéki magyar színházak összetéveszthetetlen esztétikája iránt rajongók belső térképére. Kicsi, de erős – talán így lehetne leírni legrövidebben azt, ahogyan és ami itt történik.

Merész vállalásokból nincs hiány, és erről megbizonyosodhat az, aki ellátogat a nagy vajdasági költő, Domonkos István műveiből készült, 2024-ben bemutatott előadásra.

Aminek van előtörténete, többféle is. Egyrészt a hosszú színházi memóriával rendelkezők emlékezhetnek Mezei Kinga korai, nagy visszhangot kiváltott Via Italia-rendezésére, melyet „Domi” szövegei nyomán álmodott színpadra. Néhány éve a Zenta melletti szomszédvárban, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban született meg az első Szedjetek szét, szintén Mezei rendezésében. Az egykori szereplők közül Hajdú Tamás, Mészáros Gábor és Pálfi Ervin az újragondolt változatban is részt vesz, de a színpadon látjuk még többek között a rendezőt magát, vagy a Budapestről Zentára szerződött Vilmányi Benettet is.

Domonkos István költészete alapélmény számtalan vajdasági alkotónak. A Szedjetek szét kiindulópontja A kitömött madár című regény, majd a rá néhány évre, 1971-ben publikált Kormányeltörésben című vers. Ez utóbbi jelentőségéről Keresztury Tibor irodalomtörténész így fogalmaz: „az idegenség, a magány, kitaszítottság, a nyelvvesztés, a hazához fűződő viszony, az elveszített otthon, a sehová sem tartozás... keserű himnusza ez, melynek végetérhetetlen avantgárd sodrását, áradását visszatérő motívumok strukturálják... Élő, működő, aktuális, frissnek ható matéria: éppúgy meggyőződhet erről Domonkos régi híve, ismerője, mint az, aki ezt a verset, ezt a költőt most fedezi magának fel.”

És a felfedezéshez, illetve újraismerkedéshez tökéletes matéria a zentai színház előadása. Az isztriai tengerparton vagyunk a hetvenes években, a zenészek az üdülők szórakoztatására kitartóan húzzák a talpalávalót. Közben pedig a véletlen által egymás mellé sodort, karakteres és emlékezetes figurák élővé és átélhetővé varázsolják a horvát (rém)álmot. Négy monológot hallunk, és mindnek központi témája a menni vagy maradni kérdése – Domonkos szomorú varázslata, hogy a kérdés aktualitása mit sem kopott az elmúlt négy és fél évtizedben ezen a vidéken...

Ahelyett, hogy az apró történéseknél leragadnánk, érdemes egy nagy levegőt venni, és úgy elmerülni ebben a különös világban. Aki nem szakértője a vajdasági kultúrának és gondolkodásnak, annak sem kell aggódnia, hiszen az előadás jófajta humorral mutat görbe tükröt a mindig abszurd világnak. Eljön az a pillanat is, amikor a nevetés megszakad, és minden elsötétül egy pillanatra, de a keserű valóság is szerethetővé nemesül a fináléban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Vecsei H. Miklós az SZFE-s tanáráról: Büszke voltam rá, hogy az én farkamat fogja
A színész az Ördögkatlanon beszélt a színházi közeg visszaéléseiről vagy családja megosztottságáról. Az interjúban arról is beszélt, miért utasított vissza egy állami díjat.


Vecsei H. Miklós az Ördögkatlan fesztiválon beszélgetett Veiszer Alindával, az interjú Veiszer Patreon-oldalán jelent meg, amelyet a Telex szemlézett. A színész-rendező többek között a Nemzeti Színházhoz való szerződéséről, a családja megosztottságáról, az SZFE-s éveiről és egy visszautasított állami díjról is beszélt.

Elmondta, hogy mesterei és szakmabeli barátai közül senki nem beszélte le arról, hogy elfogadja Vidnyánszky Attila ajánlatát. A döntés előtt kikérte Jordán Tamás, Molnár Piroska, ifj. Vidnyánszky Attila és gyimesi nagymamája véleményét is. Hozzátette, hogy közülük csak

nagymamája nevezhető Orbán Viktor „véres szájú hívének”. Vecsei hangsúlyozta: ő a Nemzeti Színházban hisz, nem valamelyik igazgatójában.

A beszélgetésben arról is szó esett, hogy mennyire megosztottnak látja Magyarországot. Vecsei úgy fogalmazott: imádja az országot, de sírnia kell, milyen állapotban van. Példaként említette, hogy

a családja egyik része a Pride-on van, a másik fele pedig a nagymamájánál nézi a csíksomlyói búcsút.

Az interjúban felidézte az SZFE-n töltött éveit is. Azt mondta, hogy öt évig volt ott hallgató, és teljesen természetesnek számított, hogy egy hatvanas férfi tanár fogdosta őt, miközben instruálta. Szavai szerint:

„Sőt, még büszke is voltam rá, hogy az én farkamat fogja, és nem a másokét, mert akkor engem akar instruálni.”

Vecsei arról is beszélt, hogy az SZFE modellváltásával nem értett egyet. Éppen ebben az időszakban kapta volna meg a kormánytól a Fiatalok a Polgári Magyarországért Díjat. Írt egy levelet az akkor még államtitkár Novák Katalinnak, amelyben jelezte: a kitüntetést csak akkor veszi át, ha beszélhet vele az ügyről. „Nem válaszolt nekem Novák Katalin. És nem is fogadott. És akkor én sem fogadtam el ezt a díjat” – mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Ez a férfi tényleg egy félisten élőben is – megvadult nőstényhordák ellenére is elsöprő volt Jason Momoa koncertje
A hisztérikus követelőzések ellenére sem vetkőzött, viszont felszabadultan zenélt Jason Momoa a bandájával a budapesti Akváriumban. A meglepetés-fellépő a 16 éves fia volt, aki szintén nagyon átélte a teltházas bulit.


Amióta megláttam a Trónok Harcában Khal Drogóként belovagolni Jason Momoát (akiről valljuk be, nők millióinak szintúgy a lovaglás jut eszébe), híresen elfogult lettem. Úgyhogy amikor kiderült, hogy Budapesten koncertezik a nyelvbotlásnak vagy dadaizmusnak is beillő, Öof Tatatá nevű bandájával, fél órán belül öten küldték el nekem a hírt.

2019-ben már voltam olyan koncerten, amelyen ő is ott volt, ugyanis pont a Dűne első részének budapesti forgatása alatt turnézott utoljára a Slayer. De Momoa akkor sajnos nem a küzdőtéren pogózott, mint nemrég Ozzy búcsúbuliján a Pantera riffjeire, hanem a színpad mellől élvezte a show-t.

Jól tettem, hogy fénysebességgel lecsaptam egy jegyre, mert egy nap alatt 80%-ban el is fogytak a jegyek, és utána hamar teltházas lett a buli. Nyilván rengetegen úgy voltak vele – kétségkívül én is –, hogy kit érdekel, Jason milyen zenét játszik, ha az Old McDonalds had a farm dallamára olvassa fel a telefonkönyvet, akkor is izgalmas lesz látni, hogy milyen a kisugárzása ennek a tesztoszteron-hegynek.

Amikor rákerestem a 2024-ben alakult Öof Tatatá-ra, annyit tudtam meg elöljáróban, hogy Mike Hayes énekes-gitáros és Kenny Dale dobos a két zenésztársa, és többek közt Metallica, Black Sabbath, Led Zeppelin és Jimi Hendrix feldolgozásokat adnak elő.

Erre mondjuk nekem, mint rock-metal fanatikusnak extrán fel is csillant a szemem, a műfajt nem kedvelő gruppie-k meg majd elvonatkoztatnak a zenétől, úgysem azért lesznek ott.

A késő esti klubkoncertet illetően arra számítottam, hogy csipketangákat csúzlizó csajok lepik majd el az Akvárium területét, és lesz pár Temu-köpenyes Aquaman, aki így próbál majd a helyszínen csajozni. Sokat nem tévedtem. Két órával a 22.30-ra kiírt koncert előtt már beengedték a sorokban kígyózó keménymagot: valóban volt köztük egy nagydarab kamu-Momoa, számtalan rocker, néhány Momoa-pólós rajongó, szuperhős-fan srácok, és persze zömében állig felnyomott dekoltázsú, kikent-kifent, elszánt lányok, illetve idősebb nők egyaránt. Volt, aki a párjával érkezett, de a többség csapatostul, hiú reményekkel telve portyázott.

Az Akvárium nagytermébe lejutva végtelenítetve vetíteni kezdték – az első sorokat rögtön elfoglaló rajongótábornak – a színész vodkareklámját. Amely elsőre szexinek hatott, ezredszerre már vallatásnak. Az pedig még inkább, hogy ennyi ideig kellett felfokozott hangerővel ovuláló hölgyek locsi-fecsijét hallgatnom, akik már attól önkívületben sikítottak, ha egy road bement letenni egy setilstet a földre.

Amikor végre elkezdődött a koncert, egyébként a kiírt időben, én instant hormonsokkot kaptam a belépő Jason Momoától, mert ez a férfi tényleg egy félisten élőben is. Huncut mosolygások, magabiztos közvetlenség, laza haj- és fenékrázás, gyakori közönséghez dumálás és karizmatikusság (nos, a karizma sem utolsó).

Aki pedig a – nemrég a forgatás miatt történt – szakrális szakálltalanítás miatt izgult, annak jelentem, hogy azóta kellemes borostája nőtt, amely remekül áll neki.

Maga a koncert számomra kifejezetten hangulatos és élvezetes volt, mintha egy blueskocsmában lettem volna, ahol a régi haverok előadják a kedvenc rock-metál slágereiket. Kenny jól dobolt, Mike pedig ugyan nem a legjobb énekes, viszont igazán kiváló gitáros, valamint egy tüneményes és szerethető figura. A trió néha kibővült Nakoa-Wolffal, Momoa 16 éves fiával, aki szintén az apjával együtt forgat nálunk. A srác nem csupán a szülei vonásait örökölte (bár lágyabb kivitelben, puttó angyalkás fürtökkel), hanem az apja zenei tehetségét is, mert már most jól gitározott, és látványosan élvezte a reflektorfényt, szinte fürdőzött a sikerben.

Az apja-fia páros még vokálozott is egyet közös mikrofonba a Rebel Yell alatt. A közönség láthatóan nem tudta értékelni a jammelős blues-részeket és a keményebb metálszekciót sem, csak a populárisabb slágerekre indult be az éneklés, mint amilyen a Red Hot-féle Can’t stop meg a Zombie vagy a Purple Rain.

A buli közben azonban egyre inkább szégyelltem, hogy nő vagyok, annyi lealjasodást láttam és hallottam. Ennyi malacvisítás konkrétan a vágóhídon nincs. Hol hörögve skandálták a családjuktól elszabadult asszonyok, hogy „Shirt off! Shirt off!”, hol magyarul vinnyogták, hogy „Rajtad van a póló, mi van veled?!" vagy "Aquaman gyere ide!". Volt momoás felnőttszínező is valaki kezében (na jó, az nekem is megvan), és egy molinón az első sorban a "Can I have a dickpic?" állt.

A koncert közepén majdnem agyontaposott-rúgott két ittas hölgyemény, hogy egy méterrel közelebb lássák az idoljukat. A (velem is) durván verekedő, megvadult egyedet végül a szekus szedte ki a sorból. Mintha egy nagyszabású lánybúcsún lettem volna – nem csoda, hogy Momoa végül nem vette le a trikóját, becsültem is érte, hiszen nem chippendale műsorral érkezett.

Az éjjel fénypontjaként még a dobverőt is elkaptam a végén, pedig én nem is nyúltam utána, mint száz másik kéz, csak hallottam, hogy a földön koppan, és pont be tudtam slisszolni a lábak közé, hogy felvegyem.

És az a harci helyzet, hogy Momoa és az egész bandája rendkívül szimpatikus és megnyerő volt a műsor alatt. Pedig én tényleg szerettem volna fogást találni ezen a pasin. De nem sikerült - sajnos semmilyen értelemben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Tóth Gabi: kimegyek mindjárt, azt kint valakit agyonverek – A Megasztár előzetese szerint bőven lesz feszültség a tehetségkutatóban
Herceg Erika könnyeit törli, Curtis kiakad és káromkodik, Marics Peti pedig kiabálni kezd.


Hamarosan érkezik a Megasztár idei évada. A csatorna egy előzetest is megosztott, melyből kiderül, hogy bőven lesznek megint feszültségek, sértődések, könnyek.

A műsorban új mesterek is érkeznek. A zsűri tagjai: Tóth Gabi, Herceg Erika, Curtis és Marics Peti. Ördög Nóra pedig új társat kap a műsorvezetéshez, Till Attila helyett Szépréthy Roland lesz a partnere.

VIDEÓ: A Megasztár beharangozója


Link másolása
KÖVESS MINKET: