HÍREK
A Rovatból

10 millió Fa: Szabad-e, kell-e ma Magyarországon fát ültetni, erdőt telepíteni?

A 10 millió Fa a legtöbb hazai faültető közösséggel együtt is a termőhelynek megfelelő fafaj ültetését, a megfelelő utógondozást (locsolást) emelte ki, és hosszú távon az erdei ökoszisztémák restaurációja (visszavadítása) is az egyik legfontosabb cél.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2020. augusztus 06.



Nemrégiben egy magyar kutatócsoport munkájára hivatkozva jelent meg cikk a mára már sajnálatosan beszántott hírportálon, az Indexen arról, hogy a meggondolatlan erdőtelepítés és faültetés adott esetben akár ki is száríthatja és csontszárazzá változtathatja a korábban termékeny talajt. Az írás hatására sok embert sikerült elbizonytalanítani abban a kérdésben, hogy az Alföldön, vagy akár Magyarország egész területén érdemes-e egyáltalán fákat ültetni. Az egyik legnagyobb faültető szervezethez, a 10 millió Fához rengeteg ijedt kérdés érkezett a cikk hatására. A szervezet egy közleményben foglalta össze a megfelelő válaszokat.

Világszerte égő erdőségek, olvadó jégsapka, haldokló jegesmedvék, szomjazó embertömegek. A 2019-es sajtó ilyen ijesztő és óriási szorongást kiváltó képekkel volt tele. A klímaváltozás riasztó képei a sorra megdőlő melegrekord számokkal is alátámasztva, mind kétségtelenül azt bizonyították, hogy a föld élővilágának rohamos pusztulása sajnos nem egy rossz álom, hanem immár valóság, ami, ha nem vigyázunk, földi örökségünk elvesztéséhez vezet. A figyelemfelkető híreknél jóval kevesebbet, sőt, egy ideig szinte semmit sem hallottunk arról, hogy mit tehetünk mi, laikusként vagy szakemberként, annak érdekében hogy enyhítsük a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait, számunkra beláthatatlan következményeit.

Az elmúlt évek talán legfontosabb felismerése, hogy a klímaváltozás és bolygónk élővilágának rohamos pusztulása ellen az egyik leghasznosabb dolog, amit ma tehetünk, az a faültetés.

A faültetés és az erdősítés nemzetközi kutatásokban is gyakran felmerült, mint a megoldás egyik záloga, hiszen a szárazföldi ökoszisztémák közül az erdők tárolják a legtöbb szenet, árnyékot adnak, levegőt tisztítanak, hűtik a környezetüket, egyfajta természetes légkondicionálóként működnek. Egy gyakran idézett tanulmány, amit a Zürichi Egyetem kutatói adtak közre, pontosan ki is számolta, mekkora területre van szükség a Földön ahhoz, hogy a légkör szén-dioxid szintje jelentősen csökkenjen. (kb. az USA és Kína területe együtt)

Nem csoda, hogy világszerte rengeteg faültető közösség szökkent szárba, sok híresség állt a faültetők mellé. Kormányok, politikusok, vállalatok indítottak tömeges faültetéseket. Az egyik legnagyobb globális kezdeményezés például a One Trillion Trees Initiative. A hasonló nemzetközi és egyéni kezdeményezések mellett az Egyesült Nemzetek a következő évtizedet az élőhelyek helyreállításának és a bolygó újrazöldítésének szenteli. Magyarországon is több faültető közösség működik folyamatosan, köztük az egyik legnagyobb hatású a 10 millió Fa közösség.

A sok egymás mellett működő faültető szervezet, illetve erdősítő kezdeményezés mára szép eredményeket ért el.

A kezdeti sikerek mellett azonban sok negatív kritika és szakmai probléma is előkerült. Ezek közül az egyik legjobban elhíresült külföldi eset, amikor Törökország egy nap alatt több millió fát ültetett el, de az utógondozás hiánya miatt, a tudósítások szerint, legnagyobb részük elpusztult.

Az ilyen szakmai hibák azonban legtöbbször elkerülhetők, a kritikus megjegyzésekre pedig van előremutató válasz.

Igaz, hogy a faültetéssel önmagában nem tudjuk megállítani a klímaváltozást?

„Ez pontosan így van. Ahhoz, hogy a klímaváltozás hatásait legalább mérsékelni tudjuk, a fosszilis tüzelőanyagok használatának nagyon radikális csökkentésére is van szükség, és az alternatív, környezetbarát energiahordozók, a megújuló energiaforrások használatára való átállást kell előnyben részesíteni. Ebben magánemberként is léphetünk, de emellett minden faültetéssel hozzájárulunk a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez, és az élővilág változatosságának fenntartásához”

– mondta el dr. Aszalós Réka, a 10 millió FA alapítvány erdőökológusa.

Hallhattunk, olvashattunk arról is, hogy nem érdemes fát ültetni, ha nem tudjuk pontosan, hogy az adott helyre milyen fafajt, vagy fafajokat érdemes ültetni, ha nem tudjuk az utógondozásukat biztosítani, illetve akkor sem, ha a helyi lakossággal nem volt előre egyeztetve az ültetés (pl. egy nagyobb erdősítésnél).

Gyakran előkerül az az álláspont is, hogy a jó állapotú gyepek erdősítése komoly természetvédelmi károkat okozhat.



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos szerint egy ottfelejtett emelő felirata elárulja, hogy az Orbán-birtokon nem dolgozhat akármilyen cég
A Mészáros Lőrinchez köthető vállalkozás bevétele az elmúlt öt évben meghaladta a 246 milliárd forintot, amiből több mint 14 milliárd forint nyereségük származott.
F. O. - szmo.hu
2025. augusztus 29.



„Árulkodó részletre lett figyelmes egy jó szemű olvasóm a múltkori, hatvanpusztai képeken” – kezdte Facebook-bejegyzését Hadházy Ákos, majd meg is mutatta, mit vettek észre az egyik fotón.

„Egy ottfelejtett emelő felirata elárulja, hogy az Orbán-birtokon nem dolgozhat akármilyen cég: a Fejér B.Á.L. Zrt. a Mészáros család vállalkozása

(a rövidítés feloldása a három gyermek neve: Beatrix, Ágnes és Lőrinc). Lehet, hogy ezzel közelebb is kerülünk annak a rejtélynek a megfejtéséhez, hogy miből épült fel a luxusbirtok” – fogalmazott a politikus, majd hozzátette: a Fejér B.Á.L., egyéb Mészáros-érdekeltségekhez hasonlóan, bőven ki van tömve állami megrendelésekkel, az elmúlt öt évben a bevételük meghaladta a 246 milliárd forintot, amiből több mint 14 milliárd forint nyereségük származott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Videó Lázár János batidai kastélyról: „Nagyobb lopás van, mint a kommunizmusban” – Márki-Zay Péter szerint az épület a korrupció szimbóluma
A polgármester szerint: „Remélhetőleg komoly letöltendő büntetések is lesznek hamarosan. Ha [jövő] április 12. előtt nem, akkor bizonyára utána”.
F. O. - szmo.hu
2025. augusztus 29.



Márki-Zay Péter szerint a helyiek rendkívüli módon utálják Lázár Jánost, és szerinte ez kölcsönös. A hódmezővásárhelyi polgármester úgy látja, a környékbeliek is tisztában vannak azzal, milyen logika mentén cselekszik a Fidesz–KDNP politikusa, írja a Kontroll.

Lázár megfenyegette a várost, hogy ha nem "a tolvajokra szavaznak", akkor egy fillér nem jön Vásárhelyre - mesélte Márky-Zaj. A politikus azt mondta, abban bízik, hogy a 2026-os választáson már "nem lesz keresni valója a városban Lázár Jánosnak, sőt, a szabad emberek sorában sem".

Felidézte, hogy

2017-ben Lázár János még tagadta, hogy köze lenne a batidai építkezéshez, noha a területet már akkor is az általa birtokolt földek vették körül. Néhány évvel később azonban már a nevére került az ingatlan, amelynek 43 százalékát birtokolja,

ez a vagyonnyilatkozatában is szerepel. A kastélyban több családi eseményt és partit is rendezett.

A polgármester úgy fogalmazott:

„Itt valójában strómanok a papíron lévő tulajdonosok is, nyilvánvalóan Lázár János az ura és birtokosa.”

Hozzátette, hogy a kastély fényűző berendezéséről is sokat tudnak a helyiek, hiszen többen dolgoztak az épületen. „Termek, kandalló és borospince, argentin pala és szibériai vörösfenyő” – sorolta, majd így folytatta:

„nagyobb lopás és gazemberség van, mint a kommunizmus idején”

– mondta a batidai kastély előtt készített interjúban a polgármester.

Márki-Zay arról is beszélt, hogy az építkezés idején Lázár János két önkormányzati utat kerített le. Bár bérleti díjban megállapodtak, a polgármester szerint a miniszter hibázott, amikor saját költségén leaszfaltozta az utat, de számlát nem mutatott be. Úgy vélte, így egy 50 millió forintos úttal gazdagodott, ezért feljelentést tettek.

„Remélhetőleg komoly letöltendő büntetések is lesznek hamarosan. Ha [jövő] április 12. előtt nem, akkor bizonyára utána”

– fogalmazott.

Márki-Zay azt is kiemelte, hogy Lázár minisztersége idején az állam felújította a kastélyhoz közeli autópálya-felhajtókat, ám csak a kastélyhoz vezető szakaszokat, nem pedig a környező településekhez kapcsolódó részeket. „Több, mint valószínű, hogy abból is loptak” – mondta.

VIDEÓ: Interjú Márki-Zay Péterrel a batidai Lázár-kastélynál


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lázár János: „Lehet, hogy nem hajókázni kéne a tengeren, hanem Belgrádban költeni pénzt”
A politikus úgy vélte: „A nyarat megnyertük, a választást pedig meg fogjuk nyerni”. Szerinte: „aki ellenünk szavaz az nem Orbán Viktor ellen szavaz, hanem saját maga ellen szavaz”.


Lázár János pénteken a Tranziton a Lázárinfó Extrában beszélt arról, hogy mit gondol a jelenlegi belpolitikai, gazdasági helyzetről.

Arról mesélt, hogyan született meg az általa emlegetett „energetikus megközelítés”. Elmondása szerint Orbán Viktorral egyeztetett erről, aki akkor csak annyit mondott neki: „csináljak valamit”. Hozzátette, hogy polgármesterként hozzászokott az emberekkel való közvetlen kapcsolathoz, és úgy véli, a magas politikában is hiba lenne ezt elhagyni. Az országjárás szerinte sok tanulsággal járt, mert nem gondolta, hogy „ennyire meg vannak vadulva az emberek az ellenzék miatt”.

Dukász Magor, a Digitális Szuverenitás Központ vezetője a beszélgetésben a Lázárinfót a Fidesz egyik „energetizált megközelítésének” nevezte. Lázár erre úgy reagált, hogy „mi, akik az utcán születtünk, nem adhatjuk át az utcát”. Hozzátette, hogy „energiát kell vinni a választási rendszerbe”, ezért indította el országjáró fórumait. Azt is hangsúlyozta, hogy a kormánypárt szerinte bátor, mert bárkinek bármilyen kérdésére válaszol.

A beszélgetésen a közönség is kérdezhette a minisztert. Egyikük arra volt kíváncsi, luxusnak tartja-e, ha valakinek kastélya, magánútja vagy ménesbirtoka van. Lázár erre úgy válaszolt:

„szerencsére nincsen ménesbirtokom, a jóisten megkímélt”, kastélya sincs, mert mindkettő túl nagy költséggel járna. Ugyanakkor elmondta, hogy saját cége és alapítványa van, ami „a köz javát szolgálta, és bárki hozzáférhet”, mert „bármikor, bárkinek, bármilyen számot képes felmutatni” ezekről. Hozzátette, hogy pénzét inkább földbe fekteti, amit komoly kockázatvállalásnak tart.

A Hatvanpusztával kapcsolatos vitákra reagálva kijelentette:

„Nem kastélyokról kell beszélni, hanem arról, hogy 2026 után mennyi lesz a gáz, a villany, az adó. (…) A jövő nem azon múlik, hogy van vagy nincs Hatvanpuszta”.

Szerinte a politikai sárdobálás része, hogy egymás anyagi helyzetét vizsgálják, de ez elterelő hadművelet. Példaként említette, hogy 2010 előtt a magyar férfiak 53 kiló húst ettek, ma viszont 68 kilót. Úgy fogalmazott, a sikerrel sokan visszaélnek, ő ezeket a NER kullancsainak nevezte, és hozzátette: „a főnök rendet fog tenni, ez a helyzet”.

A Budapest–Belgrád vasútvonalról szólva elmondta, reményei szerint jövő januárra már lehet rajta utazni. Úgy fogalmazott:

„lehet, hogy nem hajókázni kéne a tengeren, hanem Belgrádban költeni pénzt”.

Beszélt arról is, hogy az újvidéki tragédia után elrendelte a vasútvonal független műszaki átvilágítását. Hangsúlyozta, hogy a határon nem engednének be senkit, még akkor sem, ha fizetne érte. Szerinte Budapestnek komoly várossá kell válnia, amihez gazdag emberek is kellenek – akár oroszok, akár kínaiak.

Lázár szerint a gazdagoknak nagyobb mértékben kellene hozzájárulniuk a közös kiadásokhoz, de úgy látja, ennek nincs nagy hagyománya Magyarországon. Hozzátette, szerinte Magyar Péterék mindenkit meg akarnának adóztatni, nemcsak a tehetőseket.

Szóba került a közlekedés is. A miniszter elmondta, bántja, ha a mozdony- és buszvezetőket hibáztatják a késések miatt. „A minisztert lehet gyalázni, de az ott dolgozókat felesleges” – fogalmazott. Azt ígérte, jövőre új KRESZ lép életbe, és a vasútra is több pénzt fordítanak.

Úgy látja, eddig nem volt szükség nagyobb vasútfejlesztésekre, de most már van rá igény.

A háború kérdéséről is beszélt. Szerinte senki nem gondolta volna, hogy a szomszédban háború lesz. Úgy véli, csak az önvédő, honvédő háború fogadható el. Habár Ukrajna ilyen háborút folytat, azt nehezményezte, hogy az EU teljes mellszélességgel kiáll Ukrajna mellett, mert „hódítani akar”. Az orosz gázról elmondta, hogy gazdasági érdek, 2026-tól pedig szerinte az lesz a kérdés, hogy „kommunizmus jön, vagy mindenki meglesz és kilesz a négy kereke”.

Arra a felvetésre, hogy lenne-e miniszterelnök, úgy reagált: ez a pozíció már foglalt a Fideszben. A jövő évi választásokról pedig úgy nyilatkozott: „aki ellenünk szavaz az nem Orbán Viktor ellen szavaz, hanem saját maga ellen szavaz”. Végül így zárta gondolatait:

„A nyarat megnyertük, a választást pedig meg fogjuk nyerni”

- írja a Telex.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Videót készített Orbán Viktor hatvanpusztai birtokáról egy republikánus amerikai portál – Hadházy Ákos felvételei adták az alapot
A lap szerint korrupcióellenes kritikusok úgy vélik, a birtok az adófizetők pénzéből épült. A New York Postot korábban Donald Trump a kedvenc lapjaként említette.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. augusztus 30.



„A magyar miniszterelnök és családja fényűzően él, derül ki abból a videóból, ami a felcsúti hatalmas birtokon készült” – ezzel a felütéssel indította anyagát a New York Post Hatvanpusztáról. Az apropót Hadházy Ákos Facebook-videója adta, amely már 1,2 milliós megtekintésnél jár, és a birtokon belül forgatták.

„Miközben a közép-európai ország vezetőit korrupcióval vádolják, Orbán Viktor lekicsinylően azt állította a hatvanpusztai luxusbirtokról, hogy az csak egy szerény gazdaság, ami a 84 éves apja tulajdonol” – hangzik el a videóban.

A New York Post kiemelte, hogy Hadházy felvételén két úszómedence is látható.

A narrátor szerint Orbán korábban úgy fogalmazott, hogy ezekben a medencékben bárányokat fognak mosni. „Ha ez igaz, ezek nagyon szerencsés bárányok”

– hangzik el a videóban, hozzátéve, hogy állatok nem szerepelnek a felvételen.

A lap arra is kitért, hogy korrupcióellenes kritikusok szerint Orbán az adófizetők pénzéből építtette fel a luxusingatlant, amit nyaralóként használ. A videóban megszólal Orbán Győző is, aki arról beszélt, azért vásárolta meg Hatvanpusztát, hogy újraépítsen egy történelmi gazdaságot.

A felvételben bemutatják a korábbi tulajdonos Habsburg-család történetét is. A New York Post szerint a jelenlegi magyar politikai erők célja a Habsburgok egykori birodalmának újraépítése.

A New York Post videója

(via 444, Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET: