KULT
A Rovatból

10 év – a 10 legjobb est: Történelmi kávéházban indult, idén jubilál Juhász Anna irodalmi szalonja

Legendás találkozások színhelye volt a szalon. November 18-án a Karinthy Színházban lesz a gálaest, olyan vendégekkel, mint Bereményi Géza, Grecsó Krisztián, Nyáry Krisztián, Szalóki Ági és Tóth Krisztina.


10 év, 115 est, több száz fellépő, több mint húszezer vendég, felejthetetlen estek. És könyvek, könyvek, könyvek. Az Irodalmi Szalon első estéjét 2010. november 17-én tartottuk a legendás Hadik Kávéházban, ami századfordulós nyitása után, a '20-as években lett az írók, alkotók kedvenc törzshelye. Déry Tibor, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Németh Andor, Devecseriné Guthy Erzsébet, Böhm Aranka - örökség, talán porosnak tűnik ma már, de tudtam, hogy a jelent és a jövőt akkor tudom megérteni, ha ismerem a múltat, ezért tartottam fontosnak, hogy egy történelmi kávéházban induljon a Szalon.

Az volt a kezdeti célom, hogy a mindannyiunk által ismert, nyugatos szerzők öröksége mentén a mai világot mutassuk be – a mai kulturális életet, írókat, költőket, művészeket – és széles közönséget ültessek le előadások és beszélgetések okán.

Bonta Gáspár építész a kezdetektől elkísért ezen az úton, mint a Szalon arculatának tervezője és támasza – amiért hálás vagyok. A 10 év estjeiből most következzen 10 kedvenc.

1. Karinthy Márton nyitása

Ki mással nyílt volna meg az Irodalmi Szalon, mint Karinthy Frigyes unokájával, a "színházcsinálóval", Karinthy Mártonnal. Amikor 2010-ben a Hadik újranyitásakor megkerestük, hogy azonnal irodalmi műhellyel indulnánk, rögvest mellénk állt és az első este tele lett anekdotával, történettel, zenével – hisz Gyarmati István zongorázott, míg Fesztbaum Béla kuplékat énekelt. "Csak így tovább egy új irodalmi aranykorig!" - írta Marci az emlékkönyvünkbe. Furcsa keretezése az életnek, hogy 2019. októberében, amikor a Hadiktól mint helyszíntől búcsúznunk kellett, utolsó vágyunk még az volt, hogy hetvenedik születésnapján köszönthessük Karinthyt. Ez már nem valósult meg, Marci meghalt, mi pedig búcsúztunk a kávéháztól. A történet, amit Marci indított nekünk, akkor, ott lezárult.

2. Térey János a Szalonban

Térey János több alkalommal volt vendégünk 2010 óta, bemutatta nálunk a Moll kötetét és az Átkelés Budapesten-t, mesélt Verlaine fordításairól és ült a közönség soraiban is, amikor felesége, Harmath Artemisz könyvéről volt szó.

Felejthetetlen Harcsa Veronikával közös estje 2013-ban, amikor arról mesélt, mit jelent számára a zene, és a Moll kötetében "bekövetkezett tragédiák számbavételét kísérlem meg, nem csupán magyar sorsokról beszélek, hanem európai vagy egyetemes érvényű történetekről is."

3. Nyáry Krisztián és a második születésnap

2012. novemberében ünnepeltük második születésnapunkat, amikor először hívtunk meg egy különleges előadást a sorozatba. Nyáry Krisztián kiváló írókhoz kapcsolódó, szerelmi történeteivel akkor robbant be a köztudatba, posztjait sok ezren nézték és osztották meg, és megjelent könyve, az Így szerettek ők. Az előadást feleségével, Bártfai Andreával (Zsömével) és testvérével állították össze, beszélgettünk is és bennem elindult egy tisztelet övezte barátság – ami azóta is tart.

4. Grecsó Krisztián és Szabó Balázs találkozása

Legendás, hogy az Irodalmi Szalonban micsoda nagy találkozások történtek egy évtized alatt, mint például 2012 tavaszán, az Ecce homo esten Krisztiáné és Balázsé.

A programra általam tisztelt alkotókat hívtam meg különböző művészeti ágakból, s egy kedves barátom jelezte, Szabó Balázs irodalmi, verses feldolgozásokat is játszik, nagyon tetszene sokaknak, legyen ő a zenész vendég.

Feljött az este kedvéért Budapestre, Pilinszky Jánost zenélt és énekelt, és úgy lenyűgözött bennünket, hogy Krisztián pár hét múlva szólt, olyan hatással volt rá az este, hogy Balázst jelöli Aegon-társdíjra, amivel nemcsak megjutalmazták a zenészt, hanem egy azóta is tartó munka-és baráti kapcsolat indult köztük. Ilyen találkozásoknak jó a részesének lenni.

5. Flamenco zene, tánc és Szabó T. Anna

Szabó T. Anna többször volt vendégünk a Szalonban, az egyik legkülönlegesebb élmény 2014. nyarán a Flamenco nuovo est lett. Spanyolos dallammal és tánccal, kultúrák párbeszédével, egy gitárvirtuóz különleges játékával – varázslatos fellépők előadásával zártuk akkor a szezont a nyári szünet előtt, Anna mellett velünk volt Tóth Evelin énekesnő, Keck Mária ének-és táncművész és Leandro Bianchi gitárvirtuóz. „Az a jó a boldogságban,  / hogy figyelni enged:  / észrevenni a világban  / ritmusát, a rendet.” Ez a pár sor jut eszembe máig az este kapcsán, hisz Annát nézni, látni, figyelni kellett – mellettem, a terem egy sarkában ült, a zene, tánc alatt az ő lába, keze is jár, csukott szemmel adta át magát a flamenco ritmusának, az est hangulatának.

6. Csészényi verssorok Závada Péterrel és Hitka Vikivel

2015. őszén arra gondoltuk, megmutatjuk, miképp hat egymásra két ember, két alkotó, két művészeti ág. Vendégünk volt Závada Péter költő, aki frissen megjelent Mész című kötetét hozta az estre – ami egyszerre a gyász, az elengedés és az új hang kötete - és Hitka Viktória képzőművész, akit sokan festett tányérjairól ismerhetnek. Vikinek az est előtt elküldtük a verseskötetet, és kértük, válasszon bármit, ami megérinti őt, és ha lehet, legyen belőle tányér. Kiderült, miközben Viki a könyvet olvasta, számtalan párhuzamot talált a költővel. Nemcsak egyéni sorsuk, de a veszteségre, az élet-történésekre adott reakciójuk is azonos, saját, korábbi munkáin szinte megegyező mondatokat talált a Mész kötetbeliekkel. Az est egyik legmeghatóbb pillanata volt, amikor Hitka Viki átadta Závada Péternek a megfestett tárgyakat, a tányér és az asztalra letett teáscsészék mutatták – egy jövőbeli diskurzus most kezdődhetett el.

7. Búcsú Papától

A Szalon tíz éve alatt életem nagyon fontos szakaszát éltem meg, ekkor lettem felnőtt.

2016. januárjában édesapámtól Juhász Ferenctől búcsúztunk esttel és virrasztással – velünk volt többek között Melocco Miklós, Fehér László, Hámori Gabriella, Trill Zsolt és Száraz Miklós György is. Papa szinte minden esten ott volt a Szalonban a kezdetektől – vendégként vagy fellépőként -, szívén viselte a kávéházi beszélgetések sorsát és jelenléte sokat emelt a diskurzuson – sokszor témát és hátteret adva pluszban a beszélgetésekhez.

Az est első szavai összefoglalóak voltak - „A költő nem tesz mást: csak tűzliliomot ültet a lét szívébe. Elmondja a világot és meg akarja változtatni a világot. A jóság küldötte ő. Az élet énekese és társa a halálnak. Énekel, amíg száját be nem tömi a föld. És mindenkinél jobban vágyódik a szabadságra és a szeretetre.” (Juhász Ferenc: Mit tehet a költő, előszó)

8. Petri György jelenléte

„Mikor nem írok verset: nem vagyok. / Illetve úgy, mint hulla körme és haja, / valami nő tovább, de nincsen valaki, / nincs centrum, én, nincs »szervező közép«"

2018. tavaszán, a Valami ismeretlen esten Petri György költészetét tettük fókuszba. A Szalonban kezdetektől fontos, hogy az irodalomi múlttal – akár közelmúlttal – foglalkozzunk, így volt estje Szabó Magdának, Márainak, Borbély Szilárdnak, József Attilának és Petri Györgynek is.

Simon Márton költő mellett Forgách András is vendég volt, aki felidézte első találkozását kamaszként a költővel, Petri söralátéteit is magával hozta és Petriről, a szemlélődő költőről mesélt, Keresztury Tibor egy izgalmas részletet olvasott Petri élete utolsó interjújából, amit ő készített vele.

Ahogy megszólaltak a versek Kaszás Gergő és Galkó Balázs tolmácsolásában, felejthetetlen élmény.

9. Járai Márk és Bereményi Géza találkozása

2019. októberében tartottuk utolsó estünket a Hadikban, utána mennünk kellett, de ez a búcsú gyönyörű volt. Járai Márk keresett meg bennünket, hogy készülő Cseh Tamás-estjét az Irodalmi Szalonban szeretné bemutatni, mi pedig boldogan fogadtuk az ötletet. Az estre meglepetés vendégként meghívtuk Bereményi Gézát, aki korábban járt már nálunk, de úgy éreztük, mindkettejüknek szép pillanat lehet Cseh Tamás lakásától pár méterre azokat a dalokat szövegeket hallani, amit Gézával korábban közösen jegyeztek. Ez ismét egy nagy találkozás lett – Géza és Márk az este után összebarátkoztak, azóta estjük és dalaik vannak. Nekünk a fájdalmas búcsút könnyítette ez az értékes program és tudtuk, mindazt, amiért én anno a Hadikot választottam, az irodalmi múltat, a hitet a művészet erejében és a közösséget – az új helyszínre is visszük magunkkal, mert az bennünk van már.

10. Kilencedik születésnap Simonnal, Benivel és Dáviddal

Kilencedik születésnapunkat már a szintén a Bartók Béla úton lévő kávézóban, a Mitziben ünnepeltük nagyon kedves barátainkkal: Szabó Simonnal, Marsalkó Dáviddal és Bánki Benivel. A kezdetektől fontos számunkra, hogy minden korosztályt, így a fiatalokat is megszólítsuk az irodalom értékeivel, ez az este egy csodás ünnep volt tele versekkel, Pilvakerrel, közös történetekkel, ahol megértettük, a vers szeretete és az irodalom mindannyiunk életében jelen van, csak fel kell fedezni, le kell nyúlni érte a szívünk mélyére.

Az Irodalmi Szalon a karantén alatt is működött és további programokkal gazdagodott, lett olvasóklub és netes élő bejelentkezések, de talán a legjellemzőbb az volt, hogy egyre bővülő táborral igyekeztünk megmutatni, hogy mit jelent nekünk olvasni és milyen sokat ad egy-egy könyv az életünkhöz. A tízéves gálánkat november 18-án tartjuk a kerület azon helyszínén, ami ma leginkább kötődik a Karinthy-örökséghez és szellemiséghez – ez a Bartók Béla úti, volt Haladás mozi helyén működő Karinthy Színház.

A gálaesten tervezetten fellép Prieger Zsolt és Törőcsik Franciska, akik Térey Jánost idézik meg, velünk lesz Bereményi Géza és Járai Márk, Vecsei H. Miklós, Grecsó Krisztián, Tóth Krisztina, Nyáry Krisztián, Pajor Tamás, Szalóki Ági és Háy János is. A család nevében köszönt minket Karinthy Vera.

Köszönjük ezt a tíz évet mindenkinek, aki velünk volt, aki támogatott minket, aki figyelt ránk és elmondta a véleményét és mindenkinek, aki velünk olvasott és megmutatta, #azirodalomvilágnézet!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk