KULT
A Rovatból

10 év – a 10 legjobb est: Történelmi kávéházban indult, idén jubilál Juhász Anna irodalmi szalonja

Legendás találkozások színhelye volt a szalon. November 18-án a Karinthy Színházban lesz a gálaest, olyan vendégekkel, mint Bereményi Géza, Grecsó Krisztián, Nyáry Krisztián, Szalóki Ági és Tóth Krisztina.

Link másolása

10 év, 115 est, több száz fellépő, több mint húszezer vendég, felejthetetlen estek. És könyvek, könyvek, könyvek. Az Irodalmi Szalon első estéjét 2010. november 17-én tartottuk a legendás Hadik Kávéházban, ami századfordulós nyitása után, a '20-as években lett az írók, alkotók kedvenc törzshelye. Déry Tibor, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Németh Andor, Devecseriné Guthy Erzsébet, Böhm Aranka - örökség, talán porosnak tűnik ma már, de tudtam, hogy a jelent és a jövőt akkor tudom megérteni, ha ismerem a múltat, ezért tartottam fontosnak, hogy egy történelmi kávéházban induljon a Szalon.

Az volt a kezdeti célom, hogy a mindannyiunk által ismert, nyugatos szerzők öröksége mentén a mai világot mutassuk be – a mai kulturális életet, írókat, költőket, művészeket – és széles közönséget ültessek le előadások és beszélgetések okán.

Bonta Gáspár építész a kezdetektől elkísért ezen az úton, mint a Szalon arculatának tervezője és támasza – amiért hálás vagyok. A 10 év estjeiből most következzen 10 kedvenc.

1. Karinthy Márton nyitása

Ki mással nyílt volna meg az Irodalmi Szalon, mint Karinthy Frigyes unokájával, a "színházcsinálóval", Karinthy Mártonnal. Amikor 2010-ben a Hadik újranyitásakor megkerestük, hogy azonnal irodalmi műhellyel indulnánk, rögvest mellénk állt és az első este tele lett anekdotával, történettel, zenével – hisz Gyarmati István zongorázott, míg Fesztbaum Béla kuplékat énekelt. "Csak így tovább egy új irodalmi aranykorig!" - írta Marci az emlékkönyvünkbe. Furcsa keretezése az életnek, hogy 2019. októberében, amikor a Hadiktól mint helyszíntől búcsúznunk kellett, utolsó vágyunk még az volt, hogy hetvenedik születésnapján köszönthessük Karinthyt. Ez már nem valósult meg, Marci meghalt, mi pedig búcsúztunk a kávéháztól. A történet, amit Marci indított nekünk, akkor, ott lezárult.

2. Térey János a Szalonban

Térey János több alkalommal volt vendégünk 2010 óta, bemutatta nálunk a Moll kötetét és az Átkelés Budapesten-t, mesélt Verlaine fordításairól és ült a közönség soraiban is, amikor felesége, Harmath Artemisz könyvéről volt szó.

Felejthetetlen Harcsa Veronikával közös estje 2013-ban, amikor arról mesélt, mit jelent számára a zene, és a Moll kötetében "bekövetkezett tragédiák számbavételét kísérlem meg, nem csupán magyar sorsokról beszélek, hanem európai vagy egyetemes érvényű történetekről is."

3. Nyáry Krisztián és a második születésnap

2012. novemberében ünnepeltük második születésnapunkat, amikor először hívtunk meg egy különleges előadást a sorozatba. Nyáry Krisztián kiváló írókhoz kapcsolódó, szerelmi történeteivel akkor robbant be a köztudatba, posztjait sok ezren nézték és osztották meg, és megjelent könyve, az Így szerettek ők. Az előadást feleségével, Bártfai Andreával (Zsömével) és testvérével állították össze, beszélgettünk is és bennem elindult egy tisztelet övezte barátság – ami azóta is tart.

4. Grecsó Krisztián és Szabó Balázs találkozása

Legendás, hogy az Irodalmi Szalonban micsoda nagy találkozások történtek egy évtized alatt, mint például 2012 tavaszán, az Ecce homo esten Krisztiáné és Balázsé.

A programra általam tisztelt alkotókat hívtam meg különböző művészeti ágakból, s egy kedves barátom jelezte, Szabó Balázs irodalmi, verses feldolgozásokat is játszik, nagyon tetszene sokaknak, legyen ő a zenész vendég.

Feljött az este kedvéért Budapestre, Pilinszky Jánost zenélt és énekelt, és úgy lenyűgözött bennünket, hogy Krisztián pár hét múlva szólt, olyan hatással volt rá az este, hogy Balázst jelöli Aegon-társdíjra, amivel nemcsak megjutalmazták a zenészt, hanem egy azóta is tartó munka-és baráti kapcsolat indult köztük. Ilyen találkozásoknak jó a részesének lenni.

5. Flamenco zene, tánc és Szabó T. Anna

Szabó T. Anna többször volt vendégünk a Szalonban, az egyik legkülönlegesebb élmény 2014. nyarán a Flamenco nuovo est lett. Spanyolos dallammal és tánccal, kultúrák párbeszédével, egy gitárvirtuóz különleges játékával – varázslatos fellépők előadásával zártuk akkor a szezont a nyári szünet előtt, Anna mellett velünk volt Tóth Evelin énekesnő, Keck Mária ének-és táncművész és Leandro Bianchi gitárvirtuóz. „Az a jó a boldogságban,  / hogy figyelni enged:  / észrevenni a világban  / ritmusát, a rendet.” Ez a pár sor jut eszembe máig az este kapcsán, hisz Annát nézni, látni, figyelni kellett – mellettem, a terem egy sarkában ült, a zene, tánc alatt az ő lába, keze is jár, csukott szemmel adta át magát a flamenco ritmusának, az est hangulatának.

6. Csészényi verssorok Závada Péterrel és Hitka Vikivel

2015. őszén arra gondoltuk, megmutatjuk, miképp hat egymásra két ember, két alkotó, két művészeti ág. Vendégünk volt Závada Péter költő, aki frissen megjelent Mész című kötetét hozta az estre – ami egyszerre a gyász, az elengedés és az új hang kötete - és Hitka Viktória képzőművész, akit sokan festett tányérjairól ismerhetnek. Vikinek az est előtt elküldtük a verseskötetet, és kértük, válasszon bármit, ami megérinti őt, és ha lehet, legyen belőle tányér. Kiderült, miközben Viki a könyvet olvasta, számtalan párhuzamot talált a költővel. Nemcsak egyéni sorsuk, de a veszteségre, az élet-történésekre adott reakciójuk is azonos, saját, korábbi munkáin szinte megegyező mondatokat talált a Mész kötetbeliekkel. Az est egyik legmeghatóbb pillanata volt, amikor Hitka Viki átadta Závada Péternek a megfestett tárgyakat, a tányér és az asztalra letett teáscsészék mutatták – egy jövőbeli diskurzus most kezdődhetett el.

7. Búcsú Papától

A Szalon tíz éve alatt életem nagyon fontos szakaszát éltem meg, ekkor lettem felnőtt.

2016. januárjában édesapámtól Juhász Ferenctől búcsúztunk esttel és virrasztással – velünk volt többek között Melocco Miklós, Fehér László, Hámori Gabriella, Trill Zsolt és Száraz Miklós György is. Papa szinte minden esten ott volt a Szalonban a kezdetektől – vendégként vagy fellépőként -, szívén viselte a kávéházi beszélgetések sorsát és jelenléte sokat emelt a diskurzuson – sokszor témát és hátteret adva pluszban a beszélgetésekhez.

Az est első szavai összefoglalóak voltak - „A költő nem tesz mást: csak tűzliliomot ültet a lét szívébe. Elmondja a világot és meg akarja változtatni a világot. A jóság küldötte ő. Az élet énekese és társa a halálnak. Énekel, amíg száját be nem tömi a föld. És mindenkinél jobban vágyódik a szabadságra és a szeretetre.” (Juhász Ferenc: Mit tehet a költő, előszó)

8. Petri György jelenléte

„Mikor nem írok verset: nem vagyok. / Illetve úgy, mint hulla körme és haja, / valami nő tovább, de nincsen valaki, / nincs centrum, én, nincs »szervező közép«"

2018. tavaszán, a Valami ismeretlen esten Petri György költészetét tettük fókuszba. A Szalonban kezdetektől fontos, hogy az irodalomi múlttal – akár közelmúlttal – foglalkozzunk, így volt estje Szabó Magdának, Márainak, Borbély Szilárdnak, József Attilának és Petri Györgynek is.

Simon Márton költő mellett Forgách András is vendég volt, aki felidézte első találkozását kamaszként a költővel, Petri söralátéteit is magával hozta és Petriről, a szemlélődő költőről mesélt, Keresztury Tibor egy izgalmas részletet olvasott Petri élete utolsó interjújából, amit ő készített vele.

Ahogy megszólaltak a versek Kaszás Gergő és Galkó Balázs tolmácsolásában, felejthetetlen élmény.

9. Járai Márk és Bereményi Géza találkozása

2019. októberében tartottuk utolsó estünket a Hadikban, utána mennünk kellett, de ez a búcsú gyönyörű volt. Járai Márk keresett meg bennünket, hogy készülő Cseh Tamás-estjét az Irodalmi Szalonban szeretné bemutatni, mi pedig boldogan fogadtuk az ötletet. Az estre meglepetés vendégként meghívtuk Bereményi Gézát, aki korábban járt már nálunk, de úgy éreztük, mindkettejüknek szép pillanat lehet Cseh Tamás lakásától pár méterre azokat a dalokat szövegeket hallani, amit Gézával korábban közösen jegyeztek. Ez ismét egy nagy találkozás lett – Géza és Márk az este után összebarátkoztak, azóta estjük és dalaik vannak. Nekünk a fájdalmas búcsút könnyítette ez az értékes program és tudtuk, mindazt, amiért én anno a Hadikot választottam, az irodalmi múltat, a hitet a művészet erejében és a közösséget – az új helyszínre is visszük magunkkal, mert az bennünk van már.

10. Kilencedik születésnap Simonnal, Benivel és Dáviddal

Kilencedik születésnapunkat már a szintén a Bartók Béla úton lévő kávézóban, a Mitziben ünnepeltük nagyon kedves barátainkkal: Szabó Simonnal, Marsalkó Dáviddal és Bánki Benivel. A kezdetektől fontos számunkra, hogy minden korosztályt, így a fiatalokat is megszólítsuk az irodalom értékeivel, ez az este egy csodás ünnep volt tele versekkel, Pilvakerrel, közös történetekkel, ahol megértettük, a vers szeretete és az irodalom mindannyiunk életében jelen van, csak fel kell fedezni, le kell nyúlni érte a szívünk mélyére.

Az Irodalmi Szalon a karantén alatt is működött és további programokkal gazdagodott, lett olvasóklub és netes élő bejelentkezések, de talán a legjellemzőbb az volt, hogy egyre bővülő táborral igyekeztünk megmutatni, hogy mit jelent nekünk olvasni és milyen sokat ad egy-egy könyv az életünkhöz. A tízéves gálánkat november 18-án tartjuk a kerület azon helyszínén, ami ma leginkább kötődik a Karinthy-örökséghez és szellemiséghez – ez a Bartók Béla úti, volt Haladás mozi helyén működő Karinthy Színház.

A gálaesten tervezetten fellép Prieger Zsolt és Törőcsik Franciska, akik Térey Jánost idézik meg, velünk lesz Bereményi Géza és Járai Márk, Vecsei H. Miklós, Grecsó Krisztián, Tóth Krisztina, Nyáry Krisztián, Pajor Tamás, Szalóki Ági és Háy János is. A család nevében köszönt minket Karinthy Vera.

Köszönjük ezt a tíz évet mindenkinek, aki velünk volt, aki támogatott minket, aki figyelt ránk és elmondta a véleményét és mindenkinek, aki velünk olvasott és megmutatta, #azirodalomvilágnézet!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét Luca Guadagnino a Challengersben
Április 25-től játsszák a hazai mozik a Challengerst. Zendaya eddigi pályafutásának talán legfontosabb filmjét készítette el, és mindent meg is mutatott a cél érdekében.

Link másolása

FIGYELEM: A CIKK APRÓ SPOILEREKET TARTALMAZ!

Napok óta azon töprengek, miért is tetszett ennyire a Challengers. Hiszen ha az ember nagy vonalakban elmondja a sztorit, talán fel sem kelti a figyelmet. Szerelmi háromszög, a tenisz, mint az emberi kapcsolatok, játszmák metaforája, bla-bla-bla. De ahogy sokszor hangsúlyozzuk, a művészet fő kérdése a nem a „mit”, hanem a „hogyan”.

Luca Guadagnino rendező az egyszerű hozzávalókat mesterien elegyíti, a romantikus drámából már-már lélektani thrillert csinál. Az első pillanatban megalapozza az egész filmen átívelő feszültséget. Két férfi teniszezik. Izmosak, leharcoltak, feszültek. Már-már mitikus alakok. Csatájukat a nézőtérről figyeli egy szépséges nő.

A három szempárt látjuk egymás mellé vágva, és rögtön tudjuk, miről van szó, mi is lehet a valódi tétje ennek az összecsapásnak.

Ezután a film ügyesen ugrálva az idősíkokon azt mutatja be, hogy jutottak el a szereplők eddig a pontig.

Tashi (Zendaya) ígéretes teniszcsillagnak indult, ám egy sérülés miatt le kellett mondani az álmairól. Manapság férje, Art Donaldson (Mike Faist) teniszcsillag edzője és menedzsere, akivel van egy közös lányuk is. Art rossz passzban van, sorra veszti a meccseit, szíve legmélyén már szívesen visszavonulna, de fél, hogy elveszti felesége megbecsülését, ha feladja. Ám mindannyiuk életét felrázza, amikor egy kisebb rangú versenyen Art szembe találja magát Patrickkal (Josh O’Connor), aki egykor a legjobb barátja volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtek Tashival.

Mindenképpen ki kell emelni még Trent Reznor és Atticus Ross zenéjét. Mert bármennyire jó is a rendező és a szereplőgárda, voltak olyan helyek a filmben, ahol egyedül a lüktető soundtrack biztosította a feszültséget, anélkül túl hosszú és lapos lett volna egy-egy snitt.

Bámulatos a fényképezés, minden beállítás talál, olykor egyenesen a száguldó labda szemszögéből látjuk a meccseket. Bár a filmben végig erős az erotikus túlfűtöttség, Luca Guadagnino remek ízléssel bánik a kérdéssel. Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét, sosem látszik több, mint ami indokolt, és ami szükséges ahhoz, hogy plusz töltetet adjon egy-egy jelenetnek. Egyébként is túl sok a történés, amit követni kell ahhoz, hogy a szemünket legeltessük. Kimondottan szokatlan módon ebben a filmben sokkal többet vetkőznek a pasik.

Nem is emlékszem, láttam-e valaha olyan mainstream amerikai (vagy bármilyen) filmet, ahol a férfi öltözőt mutatják a maga természetes valóságában.

Itt ez is megtörtént. Sőt, Guadagnino attól sem fél, hogy kicsit behozza a képbe a látens homoszexualitás kérdését. Mindezt kellő lazasággal és humorral teszi.

Félreértés ne essen, a Challengers nem a szexről, és még csak nem is a teniszről szól. Ahogy maga Tashi ki is mondja valahol a film elején: a tenisz nem sport, hanem emberi kapcsolat. Akkor lesz jó egy meccs, ha a pályán lévő két ember szinte eggyé válik, tökéletesen érti egymást.

A Challengers három zseniális színész és egy nem kevésbé nagyszerű rendező összmunkájától lett az, ami, de ez mégiscsak Zendaya filmje, ő a csúcstámadó, a többiek az alaptábort biztosítják neki. A még mindig nagyon fiatal színésznő nem is választhatott volna jobb filmet, hogy megmutassa tehetségét azok számára, akik eddig legfeljebb a Pókember-filmekben és a Dűnében találkoztak vele.

A szép színésznők sokszor úgy próbálnak kitörni a skatulyából, hogy csúnya, vagy legalábbis a nőiességüket háttérbe szorító női karakterek bőrébe bújnak. Zendaya más utat választott: maximálisan kihasználja előnyös külsejét, erotikus kisugárzását, sőt, maga a szerep is arról szól részben, hogy egy vonzereje tudatában lévő fiatal nő miként manipulálja az életében lévő férfiakat. De közben láthatjuk fiatal lányként, anyukaként, femme fatale-ként, üzletasszonyként és tehetetlenül szerelmes nőként is. A színészi sokoldalúság olyan skáláját vonultatja fel, amire kevés szerep nyújt lehetőséget.

Kisujjában van a színész és a nő egész eszköztára, és így könnyedén az ujja köré csavar mindenkit.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET: