hirdetés

Hiába szépek a szökőkútszerű karsztforrások, ezek az erdőpusztulás jelei

Haiman Éva, fotók: Baráz Csaba/lithosphera.hu - szmo.hu
2020. október 26.


hirdetés

A feltöltődést követő gyors kiürülés mögött egy másik probléma húzódik meg: mivel szinte az összes karsztforrás „befoglalt”, a nagy vízhozamúakra vízművek épültek, az intenzív vízkivétel miatt a kőzet hajszálrepedéseiből az úgynevezett kapilláris-víz is eltűnik. A mészkőből felépülő Bükk-fennsík “karsztvíztartálya” villámgyorsan kiürül, aminek beláthatatlan következményei lesznek – jegyzi meg a szakember. Hozzátéve, hogy a nem karsztos felszínre hulló nagy mennyiségű csapadék pedig az erdőtakaró hiánya miatt villámárvizeket okoz. Nem véletlen, hogy korábban a hegységekben sem fordultak elő ilyen gyakorisággal és intenzitással villámárvizek, mint manapság, és ezek kiváltó okai sem kizárólag a hatalmas felhőszakadások.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa végül emlékeztet:

Szeremley Szabolcs erdőmérnök és barlangkutató már egy évtizede megkongatta a vészharangot: a Bükk-fennsíkon és a Bükk mészkőterületein tapasztalható nagy kiterjedésű végvágások következtében megnövekedett a felszín vízátbocsájtó képessége.

A karszt mélyébe jutó nagyobb tömegű víz ugyan a források vízhozamának növekedését okozza: „a hiba csak ott van, hogy a nagyobb vízhozam kevésbé kiegyensúlyozott, és az alapkőzeteken, valamint a víznyelőkön át a mélybe húzódik a talaj… az üregekben sebesen áramló víz felkavarja az iszapot, és időnként fogyaszthatatlanná teszi az innen nyert ivóvizet.”

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés

Elpusztítja-e a Földet a túlnépesedés?

Napjainkban Nyugat-Európában a várható életkor 80 év, de még Fekete-Afrikában is 60 év feletti. 2100-ra 11 milliárdan leszünk.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2020. november 21.


hirdetés

Magyarországon, ahol a kormány évek óta azért küzd, hogy minél több gyerek szülessen, és ahol a népesség ennek ellenére csökken, furcsának tűnhet a túlnépesedés problémájáról beszélni.

Pedig a bolygó egésze szempontjából ez továbbra is komoly gond, ami kihatással van a globális felmelegedés elleni küzdelem sikerességére vagy sikertelenségére is.

Nálunk talán azok a drasztikus "megoldások" jutnak először az eszünkbe a túlnépesedésről, amelyeket Kínában próbáltak meg, ahol 1979-2013 között „egy gyermek” program során nők millióit sterilizáltak, és rengeteg lánymagzatot nem engedtek megszületni. De hasonló lépéseket tettek Indiában is, ahol 1975-77 között több mint 6 millió olyan férfit fosztottak meg nemzőképességétől, akinek több mint 3 gyermeke volt.

Volt idő, amikor nyugaton is nagyon komolyan vették a túlnépesedés jelentette veszélyt. 1972-ben a vezető politikusokat, közgazdászokat, tudósokat, diplomatákat egyesítő Római Klub megbízásából született meg A fejlődés határai (The Limits of Growth) című tanulmány, amely számítógépes modellezés nyomán azt jósolta, hogy a 20.század végére összeomlik a világrend, ha a népesség-növekedésnek és az erőforrások fogyasztásának trendje nem változik.

A katasztrófa azonban nem következett be.

hirdetés

Ennek fő oka a mezőgazdasági „zöld forradalom” volt, amely főleg Ázsiában, Indiában és Kínában teremtett százmillióknak a korábbinál nagyobb élelmiszer-biztonságot.

Ezzel egyidőben világszerte csökkeni kezdtek a születési ráták. Az iskolázottsági szint általános emelkedése azt eredményezte, hogy sok nő élni akart ebből adódó lehetőségeivel, ezért a korábbinál későbben vállaltak gyermeket, és kevesebbet. Közben egyre szélesebb körben engedélyezték az abortuszt és a fogamzásgátlást is.

Az 1960-as évek végi, évi 2%-os globális népességnövekedési ráta visszaesett alig több mint 1%-ra. Ma Európa nagy részén és Dél-Amerikában a termékenységi mutató 2,1 gyermek, ami az „újratermelési rátának” felel meg. Japánban, Dél-Koreában, Oroszországban és több kelet- és dél-európai országban a mutató ez alatt van és a lakosság csökken.

Így van ez Magyarországon is, ahol a termékenységi mutató a 2019-es adatok szerint 1,49 volt.

De még azokban a régiókban is csökken a termékenység, ahol a lakosságszám növekszik, mint például Dél-Ázsiában, Afrikában és a Közel-Keleten.

Azonban a termékenységi mutató csökkenése önmagában még nem oldja meg a túlnépesedés problémáját, akik ugyanis megszületnek, egyre nagyobb eséllyel maradnak életben és egyre tovább élnek.

1860-ban a gyermekhalandóság világszinten magasabb volt 40%-nál, ma 4% körüli, egyes fejlett országokban már 1% alatti.

Napjainkban Nyugat-Európában a várható életkor 80 év, de még Fekete-Afrikában is 60 év feletti, szemben a 100 évvel ezelőtti 44 évvel.

A modernizációnak, a javuló egészségügyi ellátásnak és általános higiéniai körülményeknek, valamint az orvostudomány fejlődésének köszönhetően az 1920-as évek 1,8 milliárdos lélekszáma az 1970-es évek közepére megkétszereződött, megközelítve a 4 milliárdot, és alig fél évszázaddal később már egy újabb duplázódás felé száguld.

2020-ban legalább 80 millió újszülött várható, kétszer annyi, mint amennyi halott – a koronavírus-járvány ellenére.

Az ENSZ előrejelzése szerint 2100-ig a globális népességnövekedés felét 9 ország adja majd, ebből nyolc fejlődő - India, Nigéria, Pakisztán, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Etiópia, Tanzánia, Indonézia és Egyiptom – plusz a nagyarányú migrációnak és viszonylag fiatal lakosságának köszönhetően az Egyesült Államok.

2050-ben 9,7 milliárdan, 2100-ban pedig 10,9 milliárdan leszünk a Földön.

Bár nem mindenki ért egyet az ENSZ becslésével. A New Scientist idézi Wolfgang Lutz osztrák demográfust, aki szerint az ENSZ-modellek nem veszik figyelembe, hogy a fejlődő országokban gyorsabb a demográfiai átmenet, mint a mai fejlett országokban, és ahogy ez korábban bekövetkezett egyes ázsiai országokban, úgy fog történni Afrikában is: ahogy egyre több nő jut el magasabb iskolákba, annál kevesebb gyermek fog születni.

Lutz egy 2018-as publikációjában 2070 körülre jósolta, hogy bolygónk eléri a csúcsot, 9,5 milliárd embert.

Ha így is lesz, az tény, hogy a Föld erőforrásaihoz képest már most is nagyon sokan vagyunk, ami példátlan környezeti terhelést okoz, és hozzájárul más fajok eltűnéséhez, vagyis a biodiverzitás csökkenéséhez.

Persze ha a klímaváltozás felől közelítjük meg a túlnépesedés problémáját, akkor azt is meg kell néznünk, hogy honnan jönnek a káros kibocsátások.

A Világbank utoljára 2014-ben tett közzé összehasonlító adatokat a globális CO2-kibocsátásokról, amely 5 tonnás egy főre jutó átlagot állapított meg. Ez Kínában 7,5, az Egyesült Államokban 16,5, Ausztráliában 15,4 tonnára jött ki. Az OECD-országok átlaga 9,6 volt.

Ezzel szemben ugyanez az arány a legnagyobb népességű fejlődő országok közül Indiában 1,7, Nigériában 0,5, Pakisztánban 0,9, Etiópiában 0,1 tonnára jött ki. Ezekből az adatokból kiszámítható, hogy

160 etiópiainak kisebb a hatása a klímaváltozásra, mint egyetlen amerikainak.

Azóta persze egyes fejlett országokban csökkentek a kibocsátások, több fejlődőben viszont nőttek, miközben kialakult egy fogyasztásra éhes középosztály. Emiatt vélhetően kisebb lesz az életre szóló kibocsátás közti különbség egy ma született magyar és egy ma született indiai között, mint korábban volt.

Ami biztos, hogy a klímaválság megoldásával nem várhatjuk meg, hogy valóban csökkenjen a Föld lakossága. Most kell korlátozni a kibocsátásokat, hogy elkerüljük a katasztrofális globális felmelegedést.

Ehhez pedig a leghatékonyabb út nem a kínaihoz hasonló erőszakos születésszabályozás, hanem a fogyasztás-centrikus gazdasági modellek felülvizsgálata, és a személyes felelősség vállalása.

Mindenkinek a saját életét kell átgondolnia: mit teszünk mi magunk, hogy csökkentsük a káros kibocsátásunkat?

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
elon_musk-1.jpg

A Mars első városai üvegkupolák alatt lesznek Elon Musk szerint

Nem is a Marsra szállás már a valódi kérdés, hanem egy önellátó bázis kialakítása.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. november 20.


hirdetés

Azt már eddig is tudtuk, hogy Elon Musk 2050-ig egymillió emberes kolóniát szeretne létrehozni a Marson, most azt is elárulta, hol élnének az első marslakók, írja a Futurism.

"Üvegkupolák alatt kezdődne az élet. Végül jönne a terraformálás, hogy a földihez hasonló legyen."

- írta a SpaceX alapítója egy csütörtöki kérdésre a Twitteren, amiben azt kérdezték tőle, hogyan fog kinézni kezdetben az élet a szomszédos bolygón.

Tudósok és sci-fi írók szerint is a terraformálás lehet a megoldás arra, hogy a Mars felszínén is lélegezni tudjanak az emberek. A földszerűvé tétel azonban egyelőre csak egy távoli álomnak tűnik, és Musk szerint is messze túlmutat az első marsi bázisokon.

hirdetés

"A terraformálás túl lassú lesz, hogy releváns legyen még a mi életünkben"

- folytatta egy másik tweetben Elon Musk, aki azt már korántsem zárja ki, hogy még szemtanúi lehetünk az első emberi bázis létrehozásának a Marson.

A vörös bolygó lakhatóvá tétele valóban hatalmas vállalkozásnak tűnik. Egy tavalyi elemzés szerint naponta 3500 nukleáris töltet felrobbantása szükséges a Mars légköri nyomásának lélegző szintre emeléséhez és a bolygó jégtakaróinak megolvasztásához annak érdekében, hogy széndioxid szabaduljon fel. A terv hátulütője ugyanakkor az, hogy a művelet során kialakuló sugárzás teljesen lakhatatlanná tenné a felszínt.

Ezek azonban láthatóan egyáltalán nem rettentik el grandiózus tervének megvalósításától Elon Muskot, aki állítása szerint a bolygóközi utazásokra fejlesztett Starship űrhajókkal alkalmanként 100 tonna rakományt vagy 100 utast lenne képes eljuttatni a Marsra.

Musk szerint egyébként már nem is az az alapvető kérdés, hogy eljutunk-e a Marsra, hanem inkább az önellátó bázis kialakítása foglalkoztatja.

A milliárdos egy szeptemberi konferencián ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szomszéd bolygóra költözés nagyon veszélyes vállalkozás, jó eséllyel kezdetben az asztronauták halálával végződik majd.

Hozzátette: muszáj lesz gyorsítani a fejlesztések ütemét, mert ha marad ez a tempó, biztosan nem éri meg, mire ember indulhat a Marsra.

A nagy útra tervezett Starship prototípusa idén már képes volt 150 méter magasra emelkedni a földtől. A következő hetekben 14 kilométer magasra próbálják majd feljuttatni a fejlesztés alatt álló rakétát. Musk tervei szerint az első Starship - egyelőre még űrhajósok nélkül - 2024-ben indulna a Mars felé.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
orgedes-visszafordithato.jpg

Részben visszafordítható az öregedés egy új kutatás szerint

A hiperbár oxigénterápia az egészséges idősödő felnőtteknél megállíthatja a vérsejtek öregedését, és megfordíthatja az öregedés folyamatát.
MTI, A címkép illusztráció: Pixabay - szmo.hu
2020. november 24.


hirdetés

A hiperbár oxigénterápia (HBOT) egészséges idősödő felnőtteknél megállíthatja a vérsejtek öregedését, és megfordíthatja az öregedés folyamatát a Tel-Aviv-i Egyetem (TAU) és az izraeli Samír kórház közös kutatása szerint.

A kutatók 35 egészséges, 64 éves, vagy annál idősebb személynek 60 hiperbár oxigénkezelést adtak 90 napos időtartam alatt. A kutatásban résztvevőktől vérmintákat vettek a terápia előtt, alatt és után, valamint egy kis idővel a kezeléssorozat befejezése után.

A tudósok a vérben lévő különböző immunsejteket vizsgálták, és összehasonlították az eredményeket. Azt figyelték meg, hogy hiperbár, vagyis túlnyomásos kamrában eltöltött idő miként hat az öregedéssel és annak betegségeivel kapcsolatos két fő folyamatra: a telomerek hosszára (minden kromoszóma mindkét végén elhelyezkedő védőrégiók) és az öreg és rosszul működő sejtek felhalmozódására a szervezetben.

Az Aging című tudományos szakfolyóiratban megjelent tanulmányuk szerint a vérben megtalálható immunsejtekre figyeltek, és megállapították, hogy a telomerek akár 38 százalékkal is hosszabbá váltak a kezeléstől, miközben akár 37 százalékkal csökkent az öregedő sejtek jelenléte.

Az eredmények azt mutatták, hogy a kezelések két fő szempontból valójában megfordították az öregedés folyamatát: a telomerek 20-38 százalékkal hosszabbak lettek, noha elméletileg rövidülniük kellett volna az idő előrehaladtával, és sejttípustól függően jelentősen, 11-37 százalékkal csökkent az öregedő sejtek százalékos aránya a teljes sejtpopulációban.

hirdetés

A kutatást Sáj Efrati professzor, a TAU orvosi és neurológiai karának professzora, egyben a Samír kórház hiperbár orvosi központjának alapító-igazgatója, valamint Amir Hadanny, a központ kutatási igazgató-orvosa vezette.

Efrati hangsúlyozta, hogy míg korábban elsősorban fejsérülteknél, agyvérzésen átesett betegeknél figyelték a hiperbar oxigénkamra hatását, ezúttal egészséges idős emberek voltak az alanyok, s náluk kutatták, hogy az ilyen kezelések képesek-e lelassítani, leállítani vagy akár megfordítani a normális öregedési folyamatot a sejtek szintjén.

Jelenleg elsősorban a telomer rövidülését tekintik az öregedés biológiai alapjának, ezt próbálják hosszabbítani gyógyszerekkel, életmód-változtatással és intenzív testmozgással. A Tel-Aviv-i kutatók bebizonyították, hogy hasonló hatást lehet elérni HBOT terápiával is, az öregedés visszafordítható legalábbis az alapvető sejtmolekuláris szinten.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
nogucsi_szoicsi.jpg

A Dragon jobb, mint az űrsiklók és a Szojuzok egy olyan űrhajós szerint, aki mindegyikkel utazott

Nogucsi Szóicsi Elon Musk űrvállalatának egyik csúcstermékével érkezett pár napja a Nemzetközi Űrállomásra.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. november 25.


hirdetés

Nogucsi Szóicsi egy hete a harmadik olyan űrhajós lett, aki a NASA űrsiklójával, az orosz Szojuzzal és a SpaceX Crew Dragonjával is űrutazást tett, írja a Futurism. A japán asztronauta három társával érkezett néhány napja a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére Elon Musk űrvállalatának egyik csúcstermékével.

Az 55 éves űrhajós röviddel az érkezés után egy űrbéli sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a két amerikai és az orosz űrhajók közül melyik a jobb.

"Röviden: a Dragon a legjobb"

- jelentette ki Nogucsi. Az űrhajós szerint leginkább úgy lehet megfogalmazni a három űrhajó közti különbséget, hogy "a Dragon nagyon az űrbe akart menni".

hirdetés

A japán asztronauta szerint a Dragon (magyarul: sárkány) fedélzetén ülni valóban olyan érzés volt, mintha egy sárkányt lovagolt volna meg.

Nemcsak rutinos űrhajósok érkeztek a Dragon fedélzetén az űrállomásra. Először repült az űrbe Victor Glover, aki ezzel együtt először élhette át a 4G élményt, vagyis a földi tömegvonzás négyszeresével ható erőt.

"Rengeteg képet láttam korábban a Földről. De nehéz leírni, milyen volt, amikor az ablakon először kinéztem a bolygóra. Erre nincsenek szavak. Egy csodálatos, igazi egyszer az életben érzés volt"

- mondta a 44 éves újonc.

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!