"Sósperec és téli fagyi" – 5 otthon is elkészíthető retró finomság
Némelyiket már nem is lehet kapni, némelyiknek pedig az íze már nem ugyanaz. Ezért, ha valamikor a kedvencetek volt a téli fagyi, a túrókrém vagy a perecen a só, készítsétek el otthon.
A 70-es, 80-as években nem roskadoztak az üzletek annyi édességtől, mint most. Ráadásul a legfinomabb külföldi csodákról is csak hallani lehetett, és csak a kiváltságosok juthattak hozzá.
Ebben az egykori kedvenceket találjátok, ráadásul otthon is elkészíthetitek. Aki pedig nem élt még, amikor ezek voltak az igazi csemegék, ismerje meg szülei vagy nagyszülei kedvenceit!
1. Téli fagyi
Egykor nem kényeztették el az embereket sem a cukrászdák, sem a jégkrémgyártók télen fagyival. Ezért aztán megszületett a téli fagyi, amiből a gyerekek is bármennyit ehettek torokfájás nélkül.
Igaz, hogy csak csokis létezett belőle, viszont igazi tölcsérben volt. Ráadásként csokimáz volt a tetején. A receptet itt találjátok.
2. Vaníliás krémtúró
A krémtúró ma is kapható, de talán az íze már nem ugyanaz. Régen csak vaníliás és mazsolás változata létezett.
Az elkészítése otthon is csak pillanatok műve. Íme a recept.
3. Négercsók
A négercsókot műanyag, tojástartó szerű dobozban lehetett kapni. A legegzotikusabb íz talán a kókuszos volt...
Nem csak Magyarországon volt ismert, csak a fogyasztás módja volt más országonként. Amíg, mi itthon egybe bekaptuk az egészet, a német iskolásoknak az egyik legfinomabb tízórai: félbevágott zsemlében egy négercsók. Recept >>>
4. Babapiskóta
Mára szinte csak desszertek kiegészítője, ami egykor maga volt a mennyország és a kánaán egyben. Önmagában is tökéletes édességnek számított.
Már a csecsemők is jóízűen ették, talán ezért is babapiskóta a neve. Lereszelték és reszelt almával összekeverték a babáknak. Ma talán pokolra jutna az az anyuka, aki egy kisbabának ilyet ad. Ettől függetlenül, próbálkozzatok vele bátran! Kattitnsatok a receptért!
5. Sósperec
Ki ne evett volna az Állatkertben, a Vidám parkban vagy a cirkuszban sósperecet. De még az Operaház elegáns büféjében is árulták.
Igazából itt nem is a perec volt a lényeg, hanem rajta a só. Ami olyan volt, mint a gumi: nyúlós és kicsit ragadós. Viszont mindenki azokért a falatokért harcolt és azokat a pereceket kereste, amikról nagy darabokban lógott le a sós máz. A RECEPTBEN megmutatjuk azt is, hogyan kerül ez a spéci sós cucc a perecre.
Természetesen, mint minden lista vagy gyűjtemény, ez is szubjektív. Ha kimaradt a kedvenced, írd meg nekünk kommentben!
A 70-es, 80-as években nem roskadoztak az üzletek annyi édességtől, mint most. Ráadásul a legfinomabb külföldi csodákról is csak hallani lehetett, és csak a kiváltságosok juthattak hozzá.
Ebben az egykori kedvenceket találjátok, ráadásul otthon is elkészíthetitek. Aki pedig nem élt még, amikor ezek voltak az igazi csemegék, ismerje meg szülei vagy nagyszülei kedvenceit!
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ma már elképzelhetetlen, de egykor finom fogásnak számított a hód húsa, sőt, régen a szegények kedvelt böjti étele volt. Ma viszont szigorúan tilos megenni. A középkori böjti szabályok a melegvérű állatok húsát tiltották, a hal viszont engedélyezett volt. A hódot vízi életmódja miatt több helyen „halnak” tekintették, ezért a böjti időszakban is az asztalra kerülhetett.
Különösen a farka számított keresett fogásnak, amelyet levesben és sültekben is elkészítettek.
A hódot Európa-szerte vadászták és csapdázták — nem csak a prémjeért, hanem a húsáért is. A prém mellett a hús és a hód speciális váladéka, a castoreum iránt is volt kereslet, sőt gyakran használták gyógyításra és parfümök készítésére is. A hód húsát — különösen a zsíros farkát — húsforrásként is értékelték, mivel magas tápértéke volt, és időszakosan jól jött, ha más hús kevés volt.
A böjti „engedékenység” azonban tragikus következményekkel járt. A szőrmeért és részben a húsért folytatott vadászat miatt a faj a 19. század közepére eltűnt a Kárpát-medencéből. A történet azonban itt nem ért véget, a modern természetvédelemnek köszönhetően új fejezet kezdődött. Szervezett visszatelepítési programoknak és természetes bevándorlásnak köszönhetően az eurázsiai hód visszatért a hazai vizekbe.
Visszatérésével azonban a jogi környezet is megváltozott.
Az eurázsiai hód ma Magyarországon védett faj, egyedenkénti természetvédelmi értéke 50 000 forint.
Az elejtése, zavarása, károsítása és elpusztítása tiltott. A faj egyedeinek és „felismerhető részeinek” jogellenes megszerzése – beleértve a hús fogyasztását – jogkövetkezményekkel jár.
2022 óta azonban létezik egy szigorúan szabályozott kivétel. Szigorú hatósági feltételek mellett engedélyezhető az állomány gyérítése, például közérdeket sértő vízkárok megelőzése vagy egyes gazdasági tevékenységek védelme érdekében.
Ez azonban nem jelenti a „szabad vadászatot”, és azt sem, hogy a hódhús „piacra kerülhet” mint általános élelmiszer.
A hódfarok-leves és a többi hasonló étel ma már kulturális érdekesség, nem pedig gasztronómiai ajánlat.
Ma már elképzelhetetlen, de egykor finom fogásnak számított a hód húsa, sőt, régen a szegények kedvelt böjti étele volt. Ma viszont szigorúan tilos megenni. A középkori böjti szabályok a melegvérű állatok húsát tiltották, a hal viszont engedélyezett volt. A hódot vízi életmódja miatt több helyen „halnak” tekintették, ezért a böjti időszakban is az asztalra kerülhetett.
Különösen a farka számított keresett fogásnak, amelyet levesben és sültekben is elkészítettek.
A hódot Európa-szerte vadászták és csapdázták — nem csak a prémjeért, hanem a húsáért is. A prém mellett a hús és a hód speciális váladéka, a castoreum iránt is volt kereslet, sőt gyakran használták gyógyításra és parfümök készítésére is. A hód húsát — különösen a zsíros farkát — húsforrásként is értékelték, mivel magas tápértéke volt, és időszakosan jól jött, ha más hús kevés volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Február 2-tól hivatalosan is megérkezett a McDonald’s és a Jóbarátok együttműködés Magyarországra.
A Friends menü február 2-án először app-exkluzív kuponnal vált elérhetővé, február 3-tól pedig már minden étteremben megvásárolható.
A csomag tartalma a következő:
– Big Mac vagy McCrispy vagy 9 darabos Chicken McNuggets
– 1 nagy sült krumpli
– 0,5 literes szénsavas üdítő vagy Lipton Ice Tea
– 1 adag Monica’s Marinara szósz (olasz stílusú paradicsomszósz oregánóval és bazsalikommal)
– 1 Friends figura, véletlenszerűen csomagolva
Ha valaki a 9 darabos McNuggets mellett dönt, két szósz jár: ebből az egyik kötelezően a Marinara, a másik szabadon választható.
Árat a McDonald’s nem közölt, valószínűleg azért, mert az éttermek között pár száz forintos eltérés lehet. A Facebook-kommentek alapján nagyjából
4690 forint körül mozog egy menü.
A McDonald’s Facebook-oldalán megjelentek a csalódott rajongól is: sokan szóvá tették, hogy nem jelentették be az ikonikus Friends bögréket, amelyek más országokban már rég a kampány részei.
A kommentelőket a McDonald’s azzal nyugtatta, hogy: hamarosan jó hírük lesz a bögrékre váróknak, és már nem is kell sokat várni.
A kampány része még a sorozat legendás kanapéjának életnagyságú másolata is, amivel a rajongók fotózkodhatnak. Budapesten, a Nyugati téri McDonald’s-ban végig elérhető, vidéken pedig vándorol:
Debrecen: február 3–16.
Kecskemét: február 17. – március 2.
Győr: március 3–17.
A Friends menü és a figurák a készlet erejéig, de legkésőbb március 31-ig kaphatók a hazai McDonald’s éttermekben.
Február 2-tól hivatalosan is megérkezett a McDonald’s és a Jóbarátok együttműködés Magyarországra.
A Friends menü február 2-án először app-exkluzív kuponnal vált elérhetővé, február 3-tól pedig már minden étteremben megvásárolható.
A csomag tartalma a következő:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A tojásba forgatott, olajban kisütött szikkadt kenyér, amit a legtöbben a hónap utolsó, pénztárcakímélő napjaihoz kötünk, váratlanul felkerült a gasztronómiai térképre.
A nemzetközi ételeket rangsoroló TasteAtlas legfrissebb, magyar toplistáján a bundás kenyér ugyanis a harmadik helyre tört be, olyan nehézsúlyú versenyzőket utasítva maga mögé, mint a lángost vagy a Rákóczi túróst.
Csak a csabai kolbász és a szegedi szalámi tudta megelőzni, ami annyira abszurd, mintha a egy sport szelet verné meg a fine dining csokikat egy cukrászversenyen.
A listát összeállító oldal, amely közel tízezer szavazatból szűrte ki a több mint hatezer érvényeset, 4,4-es pontszámot adott a magyarok kedvencének. A leírásuk szerint a bundás kenyér a francia pirítós magyar verziója sós, amit reggelire vagy könnyű vacsorára eszünk, gyakran tejföllel vagy majonézzel, hagymával, mellé citromos teával igazi nosztalgia étel.
Addig a bundás kenyér a világ más részein egészen mást jelent.
Franciaországban a pain perdu („elveszett kenyér”) egy vaníliás-tejes, vajban sült, porcukros-gyümölcsös desszert, Spanyolországban torrijas néven böjti édesség, Hongkongban pedig két szelet közé mogyoróvajat töltenek, és az egészet sziruppal locsolják meg. A britek eggy bread-je áll legközelebb a miénkhez, ők is gyakran eszik sósan, sajttal vagy baconnel.
A technika egyébként ősibb, mint gondolnánk: már az ókori római szakácskönyvekben is szerepelt.
A lényeg pedig épp a spórolásban, a szikkadt kenyér megmentésében rejlik, így az ókori recept is egy tejbe áztatott mézes verzió.
Nemcsak takarékosságból, hanem technológiai okokból is: a kissé száraz szelet kenyér jobban magába szívja a tojást anélkül, hogy szétázna, így lesz a végeredmény kívül ropogós, belül pedig szaftos.
A TasteAtlas listái rendszeresen váltanak ki heves vitákat, de az alapító szerint épp ez a lényeg. „A TasteAtlas a hétköznapi étel és földközeli emberek platformja. Nincs fine dining, nincs modern csavar, nincs cicoma” – mondta egy interjúban Matija Babić alapító.
A tojásba forgatott, olajban kisütött szikkadt kenyér, amit a legtöbben a hónap utolsó, pénztárcakímélő napjaihoz kötünk, váratlanul felkerült a gasztronómiai térképre.
A nemzetközi ételeket rangsoroló TasteAtlas legfrissebb, magyar toplistáján a bundás kenyér ugyanis a harmadik helyre tört be, olyan nehézsúlyú versenyzőket utasítva maga mögé, mint a lángost vagy a Rákóczi túróst.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Márciusban először Magyarországon: Taste of Transylvania fesztivál a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
A fesztiválon tapasztalt főzőasszonyok és a legjobb hazai, erdélyi és romániai séfek mutatják be a tudásukat, a kulináris élmények mellett ugyanakkor termelői piac, valamint kulturális események – nagykoncertek, filmvetítések és könyvbemutatók – is gazdagítják a programot.
Első alkalommal rendezik meg Magyarországon az Erdélyben már komoly hagyományokkal rendelkező Taste of Transylvania fesztivált.
Az eseménynek 2026. március 27–29. között a Szabadtéri Néprajzi Múzeum „Erdély” tájegysége ad otthont Szentendrén.
A Taste of Transylvania fesztivált 2022 óta minden évben nagy sikerrel rendezik meg a borospataki skanzen festői lankái között. A háromnapos gasztrokulturális fesztivál az idei év legnagyobb hazai Erdély tematikájú rendezvényének ígérkezik.
A rendezvényen tucatnyi hazai és erdélyi séf és étterem képviselteti majd magát: a résztvevők között ott találjuk többek között Rácz Jenőt (Rumour, M’EAT, Ypsilon), Kaszás Kornélt (Babel), Szabit, a péket, a legjobb romániai séfként számon tartott Alex Petriceant (NOUA étterem), a Kölcsönkért című könyv szerzőjét, Gáll Tímeát; a borospataki skanzen csapatát, valamint a székelyudvarhelyi és csíkszeredai Páva éttermek, és a budapesti Vineta Bar egyik megálmodóját, a Taste of Transylvania valamint a fesztivál alapítóját és főszervezőjét, Trucza Adorjánt is.
A március végi háromnapos rendezvény egyik legizgalmasabb programeleme kétségkívül az Örömfőzde lesz, amelynek keretein belül tapasztalt erdélyi háziasszonyok és Michelin-csillagos séfek csoportjai főznek párhuzamosan.
Bemutatva, milyen széles variációs lehetőségek állnak rendelkezésükre akkor is, ha az ételek elkészítéséhez ugyanazokat az alapanyagokat használják fel. Az Örömfőzde lehetőséget ad a tradicionális erdélyi konyha és a modern gasztronómia megközelítési módjainak találkozására. Az elkészült fogásokat pedig a fesztivál látogatói is megkóstolhatják.
A gasztrokulturális fesztivál a hagyományos magyar ízek mellett az erdélyi román, zsidó, szász és örmény konyha legjavába is bepillantást enged, a programot ugyanakkor termelői vásár és gasztropiac is kiegészíti – így a háromnapos rendezvényen a húsvéti ünnep hozzávalóit is beszerezhetik a fesztiválozók.
„Első alkalommal lépünk ki Erdélyből, és bízunk benne, hogy a Taste of Transylvania a magyarországi közönség szívét is meghódítja majd. Az idei évben nagyszabású terveink vannak: a szentendrei esemény után a rendezvényt más nagyvárosokba, Kolozsvárra, Marosvásárhelyre és Bukarestbe is elvisszük. Közben természetesen már készülünk az elmaradhatatlan őszi borospataki fesztiválra is” – mondta Trucza Adorján a rendezvényt bejelentő sajtóeseményen, amelyet a Fény utcai piacon, a Vineta Barnál tartottak.
„A Skanzen Erdély tájegységét a 2022-es nyitás óta több százezer ember látogatta már meg. Bár a borospataki helyszínt nehéz felülmúlni, úgy gondolom, a Pilis hegyvonulatai ugyancsak pompás hátterét adnak majd a fesztiválhoz – a Szabadtéri Néprajzi Múzeumnál alkalmasabb helyszínt tehát keresve sem találhatnánk. A programok sokszínűsége ugyancsak garancia arra, hogy ez a rendezvény a közösségek és a kultúrák igazi, élő találkozása legyen” - tette hozzá a Dr. Cseri Miklós, a fesztivál magyarországi házigazdája, a múzeum főigazgatója.
A sajtótájékoztatón jelen volt Ilonka Rozália, ismertebb nevén Róza mama, máréfalvi háziasszony, a Taste of Transylvania fesztiválok állandó, visszatérő résztvevője is. Jellegzetes, édes tejfölös lepényei Erdélyben már legendásak – a szentendrei rendezvényen végre a magyarországi közönség is megkóstolhatja majd ezeket.
A Taste of Transylvania fesztiválon a kulináris élvezetek mellett a kultúráé lesz a főszerep. A szervezők mindhárom napra nagykoncertekkel készülnek: míg pénteken a 4S Street, szombaton a Bagossy Brothers Company műsorával várják a közönséget, addig vasárnap az Alma együttes szórakoztatja majd a legkisebbeket. A fesztivál programjait filmvetítések (többek közt a Magyar menyegző, valamint az erdélyi futball-legenda életét feldolgozó Bölöni című filmeké), valamint könyvbemutatók (pl. Csepelyi Adrienn könyvének bemutatója) is gazdagítják majd.
A fesztiválra a jegyek a Tixa felületén vásárolhatók meg.
Első alkalommal rendezik meg Magyarországon az Erdélyben már komoly hagyományokkal rendelkező Taste of Transylvania fesztivált.
Az eseménynek 2026. március 27–29. között a Szabadtéri Néprajzi Múzeum „Erdély” tájegysége ad otthont Szentendrén.
A Taste of Transylvania fesztivált 2022 óta minden évben nagy sikerrel rendezik meg a borospataki skanzen festői lankái között. A háromnapos gasztrokulturális fesztivál az idei év legnagyobb hazai Erdély tematikájú rendezvényének ígérkezik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
