MÚLT

Hajdani, ma is működő patinás szállodák Budapesten

Gazdag irodalmi, gasztronómiai vagy képzőművészeti múlttal bírnak. Kész csoda, hogy még ma is üzemelnek.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2015. december 16.

Az egykori legendás, és még ma is üzemelő irodalmi kávéházakat bemutató cikkünket sokan olvastátok. Most néhány olyan budapesti szálloda történetét elevenítjük fel, amelyek a nagy túlélők közé tartoznak. Évszázadok óta vagy éppen 100 éve állnak, Budapest ostroma, illetve az 1956-os események után mindet újjáépítették, és mindegyikük szállodaként működik a mai napig.

1. Astoria Szálló - Danubius Hotel Astoria

Izgalmas környéken épült, mivel a mai közlekedési csomópont helyén állt egykor a város keleti bejárata, a Hatvani kapu. Egy XV. századi kaputoronyból és egy XVI. századi rondellából állt. A törökök kiűzése után már nem volt rá szükség, a rondellát a XVIII. században bontották el, a kaputornyot 1808-ban. A torony lebontása után felszabadult telekre több ház is épült; a sarkon a Bekella-ház állt, amelyben 1824-ben Müller József vendégfogadót nyitott. A Zrínyi 1870-ig működött, aztán a ház egy patikuscsaládhoz került, végül néhány vállalkozó megvette és lebontatta a szomszédos épülettel együtt.

1912 és 1914 között itt épült fel az Astoria Szálló. Tervezői ügyeltek arra, hogy igényes, finom, leginkább a francia empire-re emlékeztető épületet alkossanak. A Britannia Szállóhoz hasonlóan korszerű és kényelmes volt: központi porszívó és központi fűtés működött az épületben, Applewhite és Chippendale bútorokkal rendezték be az éttermet.

1928-ban az akkori tulajdonosok átalakíttatták, ekkor kapott helyet a Magyar utca felőli részen a kávéház. Híres vendégei között volt például Krúdy Gyula, aki azért szerette a szállodát, mert délig senki sem háborgatta. Az alábbi fotók 1919-ben, 1931-ben és 1969-ben készültek (forrás: Fortepan.hu)

A II. világháborúban Budapest ostroma alatt jelentős károkat szenvedett el az épület. Másodszorra 1956-ban érte jelentős kár a szállót, mivel a környék a leghevesebb harcok egyik színhelye volt. Az 1980-as években hatalmas átalakítási munkák zajlottak az Astoriában, 1988-ban nyitott újra. A rendszerváltás után a Danubius Hotels Group vette át, a 2000-es évek elején jelentős felújítást végeztek az épületen. Kultúrtörténeti szempontból azért is jelentős hely, mert az Astoria Szálló halljából jelentkezett évtizedeken át a Magyar Rádió egyik legnépszerűbb műsora, a Ki nyer ma?, Czigány György vezetésével.

Az Astoria ma:

2. Britannia Szálló - Béke Szálló - Radisson Blu Béke Hotel

Kalandos sorsú, legendás budapesti szállodáink egyike. Épülete (1896) eredetileg bérház volt, ám 1912-ben szállodává alakíttatta és Britannia Szálló néven 1913. május 10-én nyitotta meg Fábri Henrik kávékereskedő. 102 éve üzemel kisebb megszakításokkal szállodaként.

Eleve luxuskategóriájúnak szánták, kora legmodernebb megoldásait alkalmazták: központi gőz- és vízfűtés volt, a szobákba hideg és meleg folyóvizet vezettek be. Rendelkezett központi porszívóval (akár az Astoria), önálló mosodával, de a legnagyobb szenzáció a szobahívó fényjelzés volt. Az első világháború azonban gazdaságilag megtépázta a vállalkozót, kénytelen volt eladni az épületet. Az új tulajdonos az 1920-as évek közepén a debreceni Arany Bika üzletvezetőjét, Németh Aladárt bízta meg a Britannia Szálló vezetésével.

Így nézett ki egykor a Britannia

Egy 1937-es díszvacsora a Britannia szállóban

Németh Aladárnak köszönhető egy sor újítás, átalakítás, és az, hogy a magyar irodalom és képzőművészet egyik fellegvárává tette a Britanniát. Kosztolányi, Karinthy, Babits, Móricz, Tersánszky Józsi Jenő, Csinszka, a Kassák-házaspár, Nagy Endre, Gellért Oszkár, Kodolányi János, Rózsahegyi Kálmány és megannyi híresség megfordult a falai között, és itt működött 1931-ben a Nyugat Barátok Köre.

A Britannia Szálló különlegességei

Németh Aladár tematikus termeket, például sörözőt, borozót és a földszinten kávéházat nyitott - mai utódja a szintén a földszinten működő Zsolnay-Kávéház. A szomszédban lakó Móra Ferenc annyi időt töltött a Britanniában, hogy külön szobát kapott, a falat pedig a műveihez szánt illusztrációk borították. Az összes tematikus terem és szoba belső dekorációját (az üvegablakoktól a freskókig) Haranghy Jenőr készítette, akit Németh még Debrecenből ismert.

Az egyik híres helyiség a Shakespeare-terem volt, ahol tizennégy Shakespeare mű egy-egy fatáblára festett jelenetét láthatták a vendégek. A velencei kalmár egyik alakjához Haranghy Jenő felesége állt modellt. Ez a festmény ma a Radisson Blu Béke Hotel első emeleti konferenciatermét díszíti.

A harmincas években nyílt a több mint ötszáz főre tervezett Kupolaterem, Budapest egyik legszebb és legmodernebb mulatóhelye. Ez azért számított kitűnő lépésnek, mert a közeli Royal (a mai Corinthia) bálterme akkoriban már rég moziként működött, és a környéken szükség volt nagy táncteremre. A Kupolateremben márvány kandallók voltak, márványoszlopok, a mennyezetet óriási és gyönyörű üvegkupola fedte - természetesen ez is Haranghy munkája. A kupolát gombnyomásra szét lehetett nyitni. A terem padlójának középső része is üvegből készült, és ha valaki lenézett, Budapest első mélygarázsát láthatta.

Az egykori Kupolaterem, amelyet a háború után sajnos úgy alakítottak át, hogy instabillá vált, ezért le kellett bontani

Haranghy Jenő egyik Shakespeare-festménye

A megmarad üvegkupola a Radisson Blu Béke Hotel első emeletén - bal oldalon egy Haranghy-üvegtábla látható, a háttérben az ablakokat is Haranghy munkái díszítik

Ilyen volt a Nótás terem Haranghy Jenő illusztrációival

A második világháború alatt az épületben sebesült katonákat láttak el, a sörözőt ideiglenesen műtővé alakították át. Az államosításkor egyik napról a másikra az utcára tették Németh Aladárt és családját - az épületben volt az otthonuk. 1949-ben a nagykörúti ingatlan már Béke Szállóként üzemelt tovább, majd 2009-ben vette fel ma is használatos nevét.

Béke Szállóként az Orfeumáról volt híres. Számos színész, zenész, táncos kezdte itt a pályáját, mivel a műsoros esteken szívesen szerződtettek a már gyakorlott, idősebb előadók mellett például frissen végzett színészeket. Bitskey Tibor, Bodrogi Gyula, Klapka György és Szulák Andrea is fellépett pályakezdőként az Orfeumban, de olyan már befutott előadókat is láthatott a közönség, mint Honthy Hanna vagy a Benkó Dixieland Band tagjai.

A szálloda ma:

3. Fortuna fogadó - Szent György fogadó

A Fortuna u. 4. szám alatt álló épület helyén a középkorban három másik ház állt. Többször is gazdát cseréltek, míg 1784-ben Buda városának tulajdonába kerültek. Ebben az időben nyílt a fogadó, kávéház és vendéglő, amely a Fortuna nevet kapta. (Később ez lett az utca neve is.)

A fogadó a budai társasági élet egyik igazi központja lett, sokan kockázni, billiárdozni és kártyázni jártak ide. A szabadságharc idején itt szállt meg Hentzi (Heinrich Hentzi von Arthurm császári és királyi vezérőrnagy), aki folyamatosan lövette a polgári célpontokat, hogy megfélemlítse Pest lakóit, a szabadságharcosok pedig ágyúval lőttek a fogadóra. Hentzi végül a Görgey által vezetett ostrom alatt esett el.

A Fortuna utca és a fogadó épülete (jobbra) 1953-ban - még láthatók a házakon a háborús belövések nyomai

1963-ban ilyen volt a Fortuna utca

A 19. század második felében a fogadó hanyatlásnak indult, mivel jelentősen visszaesett a vendégforgalom. Egy időben még börtönként is funkcionált. A 2. világháborúban megsérült az épület, 1959-ben állították helyre. 1966-tól a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum használta az ingatlant 2004-ig. Az épület jelenlegi tulajdonosai műemléki jellegének megőrzésével állíttatták helyre, a szálloda berendezésekor pedig korhű vagy legalábbis történelmi hangulatú belsőre törekedtek.

A belső, zöld udvaron egy, a szabadságharc idejéről származó ágyú látható, és megőriztek egy régi gesztenyefát, illetve két, legalább kétszáz éves védett szőlőtőkét is.

A fogadó épülete 2014-ben

A bejárat

A Szent György udvara egy 1848-49-es ágyúval és a 200 éves szőlőtőkékkel

Ezt a 3 szállodát sajnos már nem láthatjuk Budapesten

Az Erzsébet Királyné Szálloda 1872-ben nyílt a mi Károlyi Mihály utcában. A pincében 1927-től működött a János Vitéz Söröző 12, a művet illusztráló faliképpel. Állítólag később annyira leromlott az állapota hogy nem érte meg felújítani, így a hetvenes években bezárták, 1983 és 85 között pedig új szálloda épült a helyére, a mai Hotel Erzsébet City Center.

A "Vendégfogadó a Nádorhoz" egy 1810-es építésű házban nyílt meg. Az épületet többszöri tulajdonosváltás után 1876-ban lebontották. A helyén épült ház sem volt szerencsésebb, az ostrom alatt tönkrement. A telekre emelték az 1980-as években a Taverna Szállót, amely 2007 óta Taverna Hotel Mercure Budapest City Center néven üzemel.

A Duna-partra épült egykori Stein-ház helyén emelt Ritz is szomorú sorsra jutott. 1910-1913 között épült meg a 120 lakosztályos, ötemeletes, Grand Hotel Ritz, amely a kor minden luxusával el volt látva, és még tetőterasszal, illetve télikerttel is büszkélkedett. Híres vendégei között volt Rabindranath Tagore, Sir Livingstone és a későbbi III. Edward angol uralkodó. Az ostrom alatt is nyitva tartott, alagsorában lehetett étkezni, amikor a felsőbb szinteken már kilőtték az ablakokat. Végül bombatalálatot kapott, és az akkori szemtanúk szerint napokig égett... A helyére épült a Forum Szálló, a mai Hotel Intercontinental.

A Grand Hotel Ritz, a későbbi Dunapalota és a pesti rakpart a Lánchíd felől nézve. Balra Eötvös József szobra, a távolban jobbra az Erzsébet híd látható. A felvétel 1916-ban készült. A kép forrása: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.083

Társaság a Ritzben 1920-ban - a képen balról a második Magyar Elek, vagyis az Ínyesmester, a huszadik század első felének legjelentősebb gasztronómiai újságírója

4. Gellért Gyógyfürdő és Szálló - Danubius Hotel Gellért

Hihetetlennek tűnik, de a szálloda felépítésének egyik oka egészen az Árpád-korig nyúlik vissza. Abban az időben ugyanis a Kelen-hegy (Gellért-hegy) tövében már fürdőkhöz használták az itt feltörő meleg vizet. A török megszállás alatt Acsik ilidzse néven működött fürdő a forrás fölött. Az oszmán uralom után kincstári tulajdon lett, majd I. Lipót emeltetett új fürdőépületet, amit a Ferenc József (Szabadság) híd építése miatt 1894-ben lebontottak.

A századfordulós fejlődés eredményeként a főváros úgy határozott, hogy a gyógyforrás vizét kihasználva világvároshoz illő fürdőt és gyógyszállót építtet. Európa egyik legkorszerűbb komplexumát tervezte meg Hegedűs Ármin, Sebestyén Artúr és Sterk Izidor. Egy időben 3500 vendég befogadására volt alkalmas a Gellért Szálló fürdője, külön kórházában pedig harminc személy gyógyulhatott. A Gellért Szálló ma is jelentős gasztronómiai hírnevét 1927-ben alapozta meg, amikor az éttermei vezetését Gundel Károlyra bízta, aki úgy gondolta: "A kiválóság nem örökletes. A minőség nem veled született. Csak akkor lehetsz a legjobb, ha a legjobbakkal veszed fel a versenyt."

A Gellért Szálló 1940-ben...

...és 1941-ben

1945-ben ilyen látványt nyújtott Budapest egyik legszebb szállodája

A Gellért 1957-ben

A virágzás egészen a második világháborúig tartott. A pusztító ostrom a Gellértet sem kímélte, az épületben és a berendezésben is komoly károk keletkeztek. A háború után részeleges felújítás folyt, a Dunára néző oldalt 1961-ben renoválták. 1980-ban újabb átalakítást követően 138 egyágyas, 83 kétágyas szoba és 14 lakosztály várta a vendégeket.

A Danubius Hotel Gellértben Habsburg Ottó, Turay Ida, Páger Antal, Richard Nixon, Yehudi Menuhin, Andrew-Lloyd Webber és Maximillian Shell is gyakori vendég volt. Nevüket ma már egy-egy lakosztály viseli. Zsigmond Vilmos 2015. június 16-án ünnepelte 85. születésnapját, ebből az alkalomból, a hagyományt folytatva róla is elneveztek egy lakosztályt.

A Gellért 2014-ben - Pozsonyi Roland fotója

Rendezvény a Gellértben - Huszár Boglárka fotója

Zsigmond Vilmos lakosztály

Margitszigeti Nagyszálló - RAMADA Grand Hotel - Danubius Grand Hotel Margitsziget

"A gazdag múlttal rendelkező Margitszigeti Nagyszálló, közismert és közkedvelt szálloda 1873-ban épült Ybl Miklós, az egyik leghíresebb magyar építész tervei alapján. A húszas években Wälder Gyula tervei szerint bővítették, a harmincas években a magastető helyére harmadik emelet készült. Az 1965-ös árvíz hatásának már nem tudott ellenállni: 1966 januárjában - a szerencsére kiürített épület - egy része beomlott. Gazdasági megfontolásból a teljes korszerűsítés és helyreállítás mellett döntöttek. 1985 és 1987 között teljes felújításra került. A "lepényépület" a történelmi épülethez illő homlokzatot kapott, az épület visszakapta a sátortetőt is. Földalatti folyosó köti össze a Thermal szállodával." Forrás: Egykor.hu

"Az épület bejárata kezdetben a park felől nyílott. Ismételt átépítésekkel bővítették, és a Duna-part feltöltése után bejáratát a Duna felőli oldalon alakították ki. 1926-ban a déli oldalon Walder Gyula által tervezett szanatóriumi épületrésszel bővült. A II. világháború végére teljesen lepusztult, csak a fő falak maradtak meg" olvashatjuk a Műalkotások a Margitszigeten című tanulmányban.

A Nagyszálló 1890 körül

A Nagyszálló az ezredfordulón

A belső tér a pusztító II. világháború előtt...

...és a Margitszigeti Nagyszálló az ostrom után

A szálloda az 1950-es években

A Danubius Grand Hotel Margitsziget ma így néz ki - Fotó: Danubiushotels.com

A belső tér - Fotó: Booking.com

6. Grand Hotel Royal - Corinthia Hotel Budapest

A millenniumi ünnepségekre, Magyarország fennállásának ezredik évfordulójára épült fel a gyönyörű szálloda. 232 szoba és 20 külön lakosztály várta a vendégeket, a személyzet pedig a padlástéren kialakított szobákban lakott. Minden szempontból felső kategóriás hotelnak szánták, az épületben postahivatal, bank, fodrász, jegyiroda, két étterem, egy Gerbeaud cukrászda, egy kávéház, egy bár és egy élelmiszerüzlet működött. A nyugati főcsarnokban pálmakert volt, szórakozni a bálteremben lehetett.

A szálloda kávézójában az 1910-es években filmvetítést tartottak, végül 100 évvel ezelőtt, 1915-ben a bálterembe költözött az Apolló Mozi, amely a II. világháború után Vörös Csillag néven működött tovább.

"Udvarán szökőkút csobog, apró bizalmas teraszok néznek ki az utcára, fehér szobrok emelkednek ki egy-egy üvegházi részletből, neszfogó szőnyegeken enyészik el a léptek zaja, nehéz selyem, damaszt, brokát mindenütt. Az első emeleten a nagyterem: gyönyörű hatalmas arányokban. A falakon freskók, fehér és arany a többi. Dísztermében egymást érik a hangversenyek, bálok, előadóestek" írta Heltai Jenő a Royalról.

"1956-ban a forradalmárok foglalták el és rendezték be itt főhadiszállásukat. Az épület mindkét alkalommal súlyos károkat szenvedett az orosz csapatok támadásaitól, helyreállítása több évet vett igénybe" - írta Láng Dávid egy korábbi cikkünkben.

Az 1956-os utcai harcok alatt a szálloda kiégett

Egy másik '56-os fotó

1992-ben bezárták a szállodát, és több mint tíz évet kellett várni arra, hogy ismét élet költözzön a falak közé. Az épületet a máltai központú Corinthia csoport vásárolta meg; vállalták, hogy a műemléki szempontokat is figyelembe véve újítják fel. A Corinthia Hotel Budapest 2003 áprilisában nyitott újra, 414 szobával. Két évvel később 26 apartmannal is kiegészült a Hársfa utcai szárnyban. Pozsonyi Roland fotóin láthatjátok, milyen most az szálloda.

Ha érdekes volt az összeállítás, ajánld másoknak is!

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

A rendőrség vizsgálja, miért zuhant le az operatőrt majdnem agyonütő kamera Debrecenben, a cég elismerte a hibát

A Debreceni Rendőrkapitányság vizsgálja a Nagyerdei Stadionban történt baleset körülményeit. Az üzemeltető alvállalkozó szerint a berendezés új és tanúsított volt, mégis meghibásodott.

KÉK HÍREK

Kiderült, miért körözik a ValóVilág egykori játékosát

A Pesti Központi Kerületi Bíróság elfogatóparancsot adott ki VV Rico ellen. Az ügy egy 2024 januári rendőri intézkedésig nyúlik vissza.

KULT

Káromkodom, tehát vagyok! – A Tourette-szindrómáról szóló, kivételesen vicces és megható Miket nem beszélek az év eddigi legjobb filmje

Te hallottál már a Tourette-ről? Akármi is a válasz erre a kérdésre, nézd meg ezt a filmet, más emberként állsz majd fel a székből.

Címlapról ajánljuk

MÚLT

1800 éves ábrázolás került elő Jézusról, amin teljesen máshogy nézett ki, mint eddig tudtuk

Egy oxigéntől elzárt föld alatti sírkamrának köszönhetően maradt fenn szinte tökéletes állapotban a 3. századi falfestmény. A felfedezés egy régészeti leletsorozat része, amely alapjaiban rengeti meg a vallás korai terjedéséről alkotott elképzeléseket.

Fehér Adél, Fotó: Iznik excavation - szmo.hu
2026. május 29.

Egy 3. századi, oxigéntől elzárt sírkamra falán találták meg a valaha volt egyik legjobb állapotban fennmaradt korai Jézus-ábrázolást, ami egy sor más, az elmúlt években előkerült lelettel együtt teljesen új megvilágításba helyezi a kereszténység korai történetét. Az izniki (ókori Nikaia) föld alatti családi sírban felfedezett, Jó Pásztorként ábrázolt Krisztus-freskó pigmentjei szinte tökéletesen megőrizték eredeti állapotukat – írta a The Independent.

A felfedezés egy nagyobb régészeti hullám része, amely az elmúlt két évben söpört végig Anatólián. Laodiceában egy ritka, 4. századi domus ecclesiae került elő: egy magánházból kialakított keresztény istentiszteleti hely. A mai İzmirben, az ókori Szmirna agoráján egy római kori bevásárlóközpont falán 2. századi, kódolt keresztény üzenetekre bukkantak: az egyik egy keresztrejtvényszerűen elrendezett „Logosz” — vagyis Ige — felirat, egy másik pedig a „800” számkód, amely a görög betűk számértéke alapján a „hit” és az „Úr” szavakra utal.

A képen egy szakáll nélküli, rövid hajú, előkelő római ruhát viselő fiatal férfi látható, akinek arcvonásai, ruhájának redői és a vállán cipelt kos is élesen kivehető.

Pergamonban a kutatók azonosították azt a 25 ezer fő befogadására is alkalmas amfiteátrumot, ahol a 2. században keresztényeket végezhettek ki, és itt találtak rá a Szent György-kultusz egyik legkorábbi tárgyi bizonyítékára, egy 5. századi zarándokkulacsra is.

Mindeközben Epheszoszban egy teljes, a 614-es évek körüli tűzvészben leégett, de a hamu alatt „Pompeji-szerűen” konzerválódott kora bizánci üzletnegyedet tártak fel, benne többek között egy zarándok-emléktárgyakat árusító bolttal.

A leletek sokasága segít megérteni, miért éppen Anatólia vált a korai kereszténység egyik központjává. A Római Birodalomban az élő császárok isteni tisztelete, a császárkultusz éppen Pergamonban vert gyökeret, ahol már időszámításunk előtt 29-ben templomot emeltek Augustus tiszteletére.

Nem véletlen, hogy a Jelenések könyve ezt a helyet „a Sátán trónjának” nevezi, a császárt pedig a „Fenevadnak”, akinek száma a 666.

A régészet legújabb eredményei, köztük a Sagalassosban talált hatalmas, 4,5 méteres császárszobrok is azt bizonyítják, hogy ez a kultusz rendkívül látványos és erőteljes volt, amellyel szemben a kereszténység egy markáns alternatívát kínált.

Az új felfedezések tudományos vitákat is lángra gyújtottak a kereszténység gyors terjedésének okairól. A legújabb elméletek szerint a – korábban hittnél valószínűleg kisebb léptékű – üldözések és a vértanúság kultusza paradox módon erősítette a közösségeket. Emellett a korai keresztények szociális hálója, a járványok idején nyújtott segítségük, valamint az újszülöttek kitételének és megölésének elutasítása is hozzájárulhatott a sikerükhöz: egyes elméletek szerint ez különösen a lánycsecsemők túlélési esélyeit javította, és hosszabb távon demográfiai előnyt adott a keresztény közösségeknek.

„Anatólia – a mai Törökország – sok tekintetben a korai kereszténység bölcsője volt.”

A korai kereszténység egyik vezető szaktekintélye, Candida Moss, a Birminghami Egyetem professzora szerint a leletek jelentősége vitathatatlan. A szakértő kifejtette, hogy a régió, amelyet Péter és Pál apostolok is bejártak, kulcsfontosságú a vallás korai történetében, és nem szabad elfelejteni, hogy

a birodalom központját is Konstantinápolyba, a mai Isztambulba helyezték át, amikor a kereszténység államvallássá vált.

A feltárások Törökország egész területén folytatódnak, és a kutatók szerint az izniki nekropolisz, a pergamoni amfiteátrum vagy az epheszoszi üzletnegyed további vizsgálata még számos titkot tárhat fel az emberiség történetének egyik legfontosabb korszakáról.

Via Independent

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Csak levelezés és csókolózás volt” – összeszűrte a levet egy rabbal a börtönőr, ő is rács mögé kerülhet

Michelle Molver, az angliai HMP Belmarsh börtön alkalmazottja egy gyilkosságért elítélt rabbal került kapcsolatba. A hivatali kötelességszegés a brit jogban súlyos bűncselekménynek számít, amelyért elvben akár életfogytiglani börtönbüntetés is kiszabható.

BUDAPEST

Hol nézd a 2026-os foci vb meccseit Budapesten? Mutatunk 7 helyet a közös szurkoláshoz

Június 11. és július 19. között ismét a futballé lesz a főszerep. Ha a világbajnokság legnagyobb meccseit nem otthon a kanapéról néznéd, mutatunk néhány budapesti helyet, ahol óriáskivetítők, hideg italok és közös szurkolás vár a következő hetekben.

KULT

Ez az idei foci-vb hivatalos dala: milliók nézik Shakira új klipjét, amiben Messi és Mbappé is szerepel

Már 60 millió megtekintés felett jár Shakira és Burna Boy közös vb-dalának hivatalos klipje. A projekt nemcsak zenei, hanem társadalmi szempontból is jelentős, hiszen 100 millió dollárt gyűjtenek egy jótékonysági alapnak.

MÚLT

Évtizedes hallgatás tört meg – Kovács Kati szerint őt és Cserháti Zsuzsát is zaklatták

Kovács Kati szerint a Kádár-korszak zeneiparát nem mindig szakemberek irányították, ami súlyos visszaélésekhez vezetett. Az énekesnő szerint az akkori hatalmasságok zaklatásai őt is elérték, de Cserháti Zsuzsa sorsát pecsételték meg igazán.

DP, kép: fortepan.hu/Gothár Péter - szmo.hu
2026. május 27.

Az énekesnő arról beszélt, hogy a Kádár-korszak zeneiparában sem volt ismeretlen a hatalommal való visszaélés - írta a Blikk. Kovács Kati szerint korábban, amikor a visszaélésekről beszélt, „az időközben szentté avatott emberek nagyon megsértődtek”, és tagadták az állításait.

„Akkoriban is voltak munkahelyi zaklatások, amelyeken én könnyedén túlléptem, mert ilyen a természetem. Cserháti Zsuzsa viszont – aki ugyanúgy megszenvedte azt az időszakot – sokáig élete fő tragédiájaként emlegette, hogy mennyi abúzus érte.”

A kemény fellépés és a gyors döntések már a pályája legelején is jellemezték. Első Ki mit tud?-os szereplése után, 17 évesen a zsűri azzal küldte haza, hogy nem is énekel, hanem kiabál.

„Amikor azt mondták, kiabálok, lejöttem a színpadról, és elhatároztam, hogy akkor én ezt itt be is fejezem. Lezártam magamban azt a korszakot” – mondta. A karrierjét végül édesanyja mentette meg, aki a következő tehetségkutatóra újra benevezte. „Ha ezt nem teszi, biztos, hogy nem a zenei pályán kötök ki, mert már volt egy ellenérzésem a zenével kapcsolatban” – tette hozzá.

Ez a határozottság mutatkozott meg akkor is, amikor egy komoly külföldi ajánlatot utasított vissza. Hamburgban a Led Zeppelin előtt lépett fel, és az Ein Tag im September című dala azonnal sláger lett.

„Szinte le sem jöttem a színpadról, amikor a kezembe nyomtak egy lakáskulcsot, majd közölték: ha akarok, még ma odaköltözhetek.”

A szerződés öt évre szólt volna, ami alatt nem jöhetett volna haza. Bár édesanyja támogatta volna a döntésben – „Gyorsan eltelt volna az az öt év” –, Kovács Kati végül a családja, a barátai és a magyar közönség mellett döntött.

A visszavonuláson ma sem gondolkodik. „Csak egyvalami állíthat meg, az egészségem romlása” – szögezte le az énekesnő, akit harminc éve mindenben támogat informatikus férje, akivel elmondása szerint nagyon hasonló az értékítéletük.

Kapcsolódó

Kovács Kati: a testvérem meghalt egyévesen, végül is hárman vagyunk most testvérek

Az énekesnő arról is beszélt, hogy fiatal korában kétszer is életveszélyes helyzetbe került. Több filmben is szerepelt, de nem minden jelenetet vállalt el.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Negyven év után felnyitotta apja sírját, sokkolta, amikor kiderült, hogy egy idegen maradványai voltak benne

A kaliforniai férfi exhumáltatta 1985-ben eltűnt apja sírját, hogy kiderüljön, pontosan hogyan halt meg. A 2022-es vizsgálat azonban kimutatta, hogy a sírban egy ismeretlen férfi nyugszik, ezért a hatóságok újranyitották az évtizedes ügyet. A férfi pedig már abban sem biztos, hogy apja meghalt-e egyáltalán.

KÉK HÍREK

Motoros rendőröknek hajtott egy menekülő autós a budai Várnegyedben

A sofőr egy buszsávos szabálytankodás után fogta menekülőre: az autósüldözés az Andrássy útról indult, végül a Csónak utcában ért véget. A két elgázolt motoros nem sérült meg, egy másik rendőr viszont könnyű sérüléseket szenvedett.

BUDAPEST

Visszatér a legendás kabrió Ikarus, több nosztalgiajárat is indul Budapesten júniusban

A BKK júniusban is folytatja a nosztalgiaszezont, melynek egyik fénypontja a különleges, nyitott tetejű Ikarus busz visszatérése. A hónapban a Múzeumok Éjszakáján és a fogaskerekű 152. évfordulóján is különleges járművek közlekednek majd.

MÚLT

Farkas Bertalan: Az űrrepülés egy kétesélyes küldetés – 46 éve a hősünk volt, ma egy üres épület viseli a nevét

Az első magyar űrhajós küldetése hatalmas kockázatot rejtett, de sikere egy egész ország hősévé tette. Ennek ellenére a tiszteletére épült gyulaházi űrközpont évek óta kihasználatlanul áll, beváltatlan ígéretként.

DP, kép: fortepan.hu/Szalay Béla - szmo.hu
2026. május 26.

Ma 46 éve, 1980. május 26-án, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor egy egész ország tartotta vissza a lélegzetét. A kazahsztáni Bajkonurból elstartolt a Szojuz–36 űrhajó, fedélzetén Farkas Bertalan vadászpilótával, aki ezzel a hetedik nemzet képviselőjeként lépett ki a csillagok közé. A küldetés azonban jóval több volt, mint egy nyolcnapos utazás a Szaljut–6 űrállomásra; egy olyan tudományos és kulturális mérföldkő lett, amelynek hatása évtizedekkel később, egy teljesen új korszak hajnalán is érezhető.

Az első magyar űrhajós maga is tudatában volt a vállalkozás veszélyeinek, ahogy egy későbbi interjúban felidézte.

„Az űrrepülés, amíg földet nem érsz, kétesélyes küldetés, amelyből nem biztos, hogy visszatérsz”

A hetvenes évek végén a szocialista országok közös Interkozmosz programja nyitotta meg az utat a nem szovjet űrhajósok előtt. A magyar repülést egy évvel elhalasztották a Szojuz–33 korábbi dokkolási hibája miatt, ami csak tovább növelte a várakozást. A küldetés gerincét tizenhárom, magyar tudósok és mérnökök által kidolgozott kísérlet adta.

Ezek közül is kiemelkedett a Pille nevű, hordozható sugárdózismérő, amely a maga korában forradalmi újításnak számított, hiszen azonnali visszajelzést adott az űrhajósokat érő kozmikus sugárzásról. A Pille későbbi generációi a Nemzetközi Űrállomáson is bizonyítottak, igazolva a magyar mérnöki tudás időtállóságát. Farkas Bertalan és parancsnoka, Valerij Kubaszov az űrállomáson töltött hét alatt anyagtudományi kísérleteket is végzett, valamint a Balaton műszerrel vizsgálták a szellemi munkavégző képesség változását a súlytalanságban.

Az utazás azonban nem csak a tudományról szólt. Amikor Farkas Bertalan az űrből olvasott esti mesét a magyar gyerekeknek, magával víve a tévémacit, egy egész nemzetet kapcsolt be a kalandba, emberközelivé téve a felfoghatatlan csúcstechnológiát.

„Láttam a Földet alattunk és büszke voltam, hogy az emberiség ezt tudta produkálni, a tudomány, a technika legyőzött mindent” – idézte fel a pillanatot, amely örökre megváltoztatta a perspektíváját.

Közel fél évszázad telt el, mire Magyarország újra embert küldhetett a világűrbe. A HUNOR Program keretében Kapu Tibor gépészmérnök kapta meg a lehetőséget, hogy Farkas Bertalan nyomdokaiba lépjen.

Kapu Tibor a Nemzetközi Űrállomáson töltött közel háromhetes küldetése során olyan kísérleteket végzett, amelyek részben az 1980-as misszió örökségére épültek. A fedélzetre vitte a Pille egy modern változatát, és a Semmelweis Egyetem bevonásával az emberi szervezet mikrogravitációra adott válaszait is vizsgálták.

Farkas Bertalan évtizedekig várt utódjára, és a HUNOR Program során aktív mentorként segítette a felkészülést. A két generációt képviselő űrhajós kapcsolata szimbolikussá vált.

Farkas személyes tanácsokkal látta el Kapu Tibort, ahogy egy interjúban fogalmazott: „Arról beszéltem Tibinek, hogy minden egyes másodpercet próbáljon rögzíteni magában”.

Farkas Bertalan örökségének ápolása kettős képet mutat. Míg a Budapesti Történeti Múzeumban kiállítás mutatta be a magyar űrkorszak relikviáit, addig szülőfalujában, Gyulaházán egy róla elnevezett látogatóközpont évek óta üresen áll, mert a megígért berendezések sosem érkeztek meg.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

A 36. emeletről ugrott a halálba egy család, miután a 9 éves beteg kisfiút hazaküldték a kórházból

Egy indiai származású család halt meg egy dél-londoni toronyháznál május végén. A barátok szerint az anya mentálisan összeomlott, miután súlyosan beteg fiuk állapota nem javult.

KULT

A Disney+ váratlanul ledobta az év egyik legszórakoztatóbb sorozatát: az Alice és Steve egy igazi dramedy-gyöngyszem

Ilyennek képzelem, ha a Fleabag, a Szexoktatás és az Office egy nagyon rossz ötlet után közös gyereket vállal. A végeredmény egyszerre szívszorító, abszurd és brutálisan vicces. Mindenki szeret valakit, akit éppen gyűlöli ugyan azt a személyt. És ettől válik az egész ennyire ellenállhatatlanná. Leülsz elé és ledarálod, más megoldás nincs…

KÉK HÍREK

Rabszolgaként tartottak fogva egy nőt Pátrohán: ütötték-verték, végül kidobták a holttestét

A pátrohai férfit 14 év fegyházra, feleségét 10 év börtönre ítélte a Nyíregyházi Törvényszék első fokon. Az ítélet nem jogerős, a pár fellebbezett a halált okozó testi sértés és emberkereskedelem miatt kiszabott büntetés ellen.

MÚLT

40 éve zúzta szét egyetlen meccs az egész ország álmát: a 0–6-os irapuatói katasztrófa még mindig fájó seb

Az 1986-os, Szovjetunió elleni 6–0-s vereség a magyar sporttörténelem egyik legnagyobb traumájává vált. Ez a mérkőzés volt a magyar labdarúgás máig utolsó világbajnoki szereplésének nyitánya és egyben szimbolikus vége.

DP, kép: MLSZ Youtube - szmo.hu
2026. június 02.

Negyven év hosszú idő, de vannak sebek, amiket még ennyi idő sem gyógyít be. Ma van az évfordulója annak a napnak, amikor a magyar futballálom kilencven perc alatt rémálommá vált Irapuatóban, és egy egész nemzetet taszított a döbbenetbe. Az 1986. június 2-i, Szovjetunió elleni 6–0-s vereség nem csupán egy elveszített világbajnoki mérkőzés volt: egy korszak vége, egy generáció futballba vetett hitének összeomlása és egy máig ható kollektív trauma születése. A nap, amelyből tanulság lett – és mementó.

Pedig a remény soha nem szárnyalt olyan magasan, mint a mexikói torna előtt. A Mezey György által irányított válogatott egy modern, letámadásokra és labdabirtoklásra épülő, Európa-szerte csodált futballt játszott. Megnyerték a selejtezőcsoportjukat Hollandia és Ausztria előtt, mindössze egyetlen vereséget szenvedve. A csúcsot az 1986. március 16-i, brazilok elleni barátságos mérkőzés jelentette, ahol a Népstadionban 3–0-ra diadalmaskodtak. Az az este nem csupán egy győzelem volt, hanem egy nemzeti eufória, az érzés, hogy ez a csapat bárkivel felveszi a versenyt – írta a Nemzeti Sport.

Egy korabeli szurkoló mondata tökéletesen leírta a hangulatot: „A brazilokat jöttem nézni, de csak magyarokat láttam”.

A világbajnokságon már egy olyan csapat várt ránk, amely a jövő fociját játszotta. Valerij Lobanovszkij szovjet válogatottja a friss KEK-győztes Dinamo Kijevre épült, és egyfajta tudományos futballt képviselt. A csapat egy adatokra, kőkemény fizikális felkészítésre és pozíciós játékra épülő, olajozottan működő gépezet volt.

A mérkőzés körülményeit a hőség és a magasság is súlyosbították, bár az tény, hogy a természeti adottságokból mindkét csapat egyformán kapott. A mérkőzést Irapuatóban, egy több mint 1700 méterrel a tengerszint felett fekvő városban rendezték, helyi idő szerint délben, perzselő hőségben. Ezek a körülmények önmagukban is próbára tették a játékosok szervezetét.

A magyar szurkolók még el sem helyezkedhettek kényelmesen, amikor a meccs gyakorlatilag eldőlt. A 2. percben Jakovenko, majd a 4.-ben Alejnyikov is betalált, sokkolva a csapatot és a televíziónézőket. Vitray Tamás, a mérkőzés kommentátora a nemzet döbbenetét öntötte szavakba.

„Igazi hidegzuhany, ilyen lidérces álmunk nem is lehetett volna” – hangzott el az élő adásban.

A félidőre Belanov tizenegyesével már 3–0 volt az állás. A második játékrészben a mentálisan és fizikailag is megtört magyar csapat már csak asszisztálni tudott a szovjetek gólfesztiváljához, amelynek végén a 6–0-s végeredmény állt az eredményjelzőn.

A játékosok negyven év távlatából is a felkészülést okolják. Détári Lajos, a csapat egyik legnagyobb sztárja kendőzetlen őszinteséggel beszélt a hibákról.

„A legnagyobb hiba az volt, hogy minden nap tizenkét órakor edzettünk… szerintem félrevezették Mezey Györgyöt.”

A játékosok szerint a csapat túledzette magát a mexikói körülmények között, és mire a mérkőzés elkezdődött, már teljesen kimerültek. Détári szavai drámai erővel világítanak rá a helyzetre: „A meleget nem lehet legyőzni… Nem tudtuk.” Mezey György a meccs után a mentális összeomlást emelte ki, elismerve, hogy „négy perc alatt két gólt kapni, ez egyenlő egy megrendítő ütéssel.” A tágabb képet Grosics Gyula, az Aranycsapat legendás kapusa fogalmazta meg keserűen, mondván, a magyar labdarúgásnak nincs meg a kellő szakmai és morális bázisa egy ilyen szintű tornához.

Bár a válogatott a következő mérkőzésén 2–0-ra legyőzte Kanadát, a franciáktól elszenvedett 3–0-s vereség megpecsételte a sorsát: Magyarország kiesett. Azóta a magyar labdarúgó-válogatott nem jutott ki világbajnokságra.

A vereség azonban kilépett a sporthírek világából, és kulturális emlékezetté vált. Irapuato a totális kudarc, a felkészületlenség és a szertefoszlott álmok szinonimája lett a közbeszédben. A játékosok számára pedig egy életre szóló teher maradt. Nagy Antal, a csapatkapitány szavai mindent elmondanak a trauma mélységéről.

„Ha valami jót csinálunk, megmarad az emlékünkben, ha pedig rosszat, az elkísér minket a sírig.”

Az irapuatói meccs összefoglalóját itt lehet megnézni: