Ez a hosszú élet titka a 117 éves korában meghalt nő szerint
Az 1907-ben született spanyol-amerikai nő pár napja halt meg a világ legidősebb embereként. Maria Bronyas Morera egy olyan dolgot is említett, amire senki nem gondolt volna.
Szeretnél 117 évig élni? Akkor érdemes megfogadni Maria Branyas Morera tanácsait, aki a világ legidősebb embere volt.
A spanyol szupermatuzsálem augusztus 19-én hunyt el, de még életében rengeteg bölcsességet osztott meg velünk arról, hogy hogyan érdemes élni hosszú és egészséges életet.
Branyas különösen fontosnak tartotta a család és a barátok közelségét.
„Az erős, gazdag és gondoskodó családi kötelékek olyanok, mint egy matrac, ami tompítja a magányt”
– írta, és hangsúlyozta, hogy a társas kapcsolatok nagy szerepet játszottak abban, hogy ilyen sokáig élt.
„Kapcsolat a családdal és a barátokkal, kapcsolat a természettel – mind alapvető”
– tette hozzá.
Az étrendjével kapcsolatban Branyas nem követett semmilyen különleges diétát, de minden nap evett egy adag natúr joghurtot.
„Sokan kérdezik, milyen étrendet követek, hogy ilyen sokáig éljek. Mindig keveset ettem, de mindent, és sosem követtem semmilyen diétát. Sosem voltam beteg, és nem feküdtem műtőasztalon”
– írta az X-en.
Hozzátette, hogy
a joghurt „élethosszig tartó étel, végtelen számú pozitív tulajdonsággal a test számára.”
Sőt, Branyas még egy oulgár tanulmányra is hivatkozott, amely szerint a rendszeres joghurtfogyasztás meghosszabbítja az életet.
De nem csak a joghurt volt a hosszú életének titka.
Branyas szerint az is nagyon fontos , hogy „kerüld a toxikus embereket.”
Szerinte ez az egyik legfontosabb alapelv volt az életben.
Emellett hangsúlyozta az „érzelmi stabilitás, az aggodalmak és megbánások nélküli élet és a sok pozitivitás” jelentőségét.
Összességében Branyas szerint a hosszú élet nem nagy titok:
„Nincs benne semmi bonyolult. Egyél joghurtot, szeresd a családodat, és távolítsd el az életedből a toxikus embereket.”
Szeretnél 117 évig élni? Akkor érdemes megfogadni Maria Branyas Morera tanácsait, aki a világ legidősebb embere volt.
A spanyol szupermatuzsálem augusztus 19-én hunyt el, de még életében rengeteg bölcsességet osztott meg velünk arról, hogy hogyan érdemes élni hosszú és egészséges életet.
Branyas különösen fontosnak tartotta a család és a barátok közelségét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Végleg leszámolhatnánk a méhnyakrákkal? Ezért küzd a ráktúlélő Tóth Icó
A Diagnózis egészésgpodcast új epizódjában Icó történetén keresztül ismerhetjük meg, hogy van megoldás az olyan súlyos bettegségre is, mint a méhnyakrák, a szakértő, dr. Tóth Richárd pedig mindent elmond a megelőzési lehetőségekről.
Voltál-e az elmúlt egy évben méhnyakrák-szűrésen? Ha férfi vagy, utánajártál-e valaha is, hogy hordozol-e HPV-vírust? Ha esetleg nemmel válaszolnál, akkor azért érdemes továbbolvasnod, sőt, megnézni a Diagnózis podcast legújabb epizódját, mert megtudhatod, hogy
miért érezheted magad nagyobb biztonságban, ha évről évre kizárhatod, hogy dolgod lenne a HPV-vel, vagy esetleg az annak következményeként kialakuló daganatfajtákkal.
Ha pedig azok közé tartozol, akik egészségtudatosak és rendszeresen eljárnak szűrővizsgálatokra, akkor is érdemes maradnod: megtudhatod, hogy mi jelenti a lebiztosabb védekezést a méhnyakrák ellen, ha valakinél mégis felüti fejét a betegség, hogyan küzdhető le, és mi minden segít ma már a tájékozódásban.
A podcast aktuális adásában megismerhetjük Tóth Icó történetét, akinél 15 évvel ezelőtt diagnosztizáltak méhnyakrákot. Második gyermekével volt várandós, amikor már tapasztalt furcsa tüneteket, de akkor még az orvosok megnyugtatták, hogy nincs oka aggodalomra. Miután megszületett kislánya, egy védőnő hívta fel arra a figyelmét, hogy a jelek, amiket észlel, akár méhnyakrák jelenlétére is utalhatnak, jobb, ha utánajár a dolognak.
Sajnos igaza lett a védőnőnek, Icónál valóban találtak rákos elváltozásokat. A diagnózis sokként érte:
„Nagyon sokáig nem fogtam fel igazán. Kialakult bennem egy halálfélelem, ami sokáig foglyul tartott. Az volt egyfolytában a fejemben, hogy mi lesz a két gyerekemmel nélkülem, hogyan fognak anya nélkül felnőni”
– meséli Icó.
Dr. Tóth Richárd, a Semmelweis Egyetem Nőgyógyászati klinikájának nőgyógyász orvosa és daganatsebésze, a beszélgetés másik résztvevője megerősítette, hogy a daganatos diagnózis a legtöbbször tényleg igazi sokként éri a betegeket, és jó, ha az elhangzottak 10%-ára emlékeznek közvetlenül az orvossal folytatott beszélgetés után.
„Ebben benne van a szorongás, a félelem, de az is, hogy mi orvosok elárasztjuk a pácienseket egy sor információval. Ez mindenképp bénító hatású. Nagy segítség, hogy ma már vannak olyan kiadványok, mint amilyeneket a Mályvavirág Alapítvány készít, és segítenek az érintettek tájékoztatásában” – emeli ki a szakértő.
„Nagyon fontos, hogy adjunk reményt a gyógyulásra. Nem olyan rossz már a helyzet egy daganatos diagnózis esetén, mint régebben volt. Van tennivaló, van küzdelem, de van kiút is”
– hangsúlyozza dr. Tóth Richárd.
Icó komplex kezelést kapott, műtétre, sugárterápiára és kemoterápiára is szüksége volt – de meggyógyult. Remélte, hogy az ő történetéből mások is erőt merítenek, ezért magánkiadásban megjelentette azokat az írásait, amelyeket a gyógyulási folyamata alatt alkotott. A könyvbemutatókon találkozott sok sorstárssal, ez pedig megerősítette benne, hogy van tennivaló az érintettekkel való kommunikációban, a felvilágosításban. Létrehozta a Mályvavirág Alapítványt, amelynek vezetőjeként sokat tesz a méhnyakrákban érintettékért, de azért is, hogy minél többen megtudhassák: a méhnyakrák gyógyítható, de el is kerülhető.
Dr. Tóth Richárd is ezt tartja a legfontosabbnak, hogy
nem nagyon ismerünk már olyan daganatos betegséget, amelyről pontosan tudhatjuk, hogyan akadályozhatjuk meg a kialakulását – a méhnyakrák pedig ilyen.
Mivel jellemzően a HPV vírus két fajtája, a 16-os és a 18-as a legnagyobb maliginitású típusok, ezek hordozzák a legnagyobb kockázatot, amit már azzal csökkenthetünk, ha utánajárunk, hogy vajon a mi szervezetünkben megtalálható-e ez a vírus. De van egy még biztosabb lépés: létezik már oltás a HPV vírus ellen. Ausztráliában az oltás segítségével érték el, hogy ma már alig van méhnyakrákos megbetegedés az országban.
Tudtad, hogy a szűrővizsgálataidat akár OTP Egészségkártyáddal is fizetheted?
Már csak ezért is megéri egészségpénztári tagnak lenni - de a tagság számos más előnnyel is jár. A hamarosan esedékes adóbevallásodnál kérheted, hogy az adó-visszatérésedet az egészségpénztári számlára utalják, így egy plusz fix összeget biztonságban tudhatsz, amit az egészséggel kapcsolatos kiadásokra költhetsz. Számládat ráadásul munkáltatói hozzájárulással vagy egyéni befizetéssel is gyarapíthatod – így tudatosan és rugalmasan gondoskodhatsz saját és családod egészségéről.
A számládon összegyűlt pénzt pedig elköltheted például:
És hogy miért nem csak a nők számára kulcskérdés a HPV vírus szűrése, megelőzése?
Mert a férfiak is lehetnek érintettek. Egyrészt hordozhatják a vírust, és szexuális érintkezéskor továbbadhatják partnerüknek. Másrészt a HPV nemcsak a méhnyakrák kialakulásával okolható: a férfiaknál okozhat daganatot az ivarszerveknél, vagy a fej-nyaki régiót érintő daganatos megbetegedéseket.
Nézd vagy hallgasd meg a teljes beszélgetést, hogy megtudd:
- Mi az orvos tanácsa, kinek, mikor, milyen szűrés ajánlott?
- Hogyan gondolkodik Icó a HPV oltásról és vajon ajánlotta-e a lányainak?
- Milyen korosztályt érint a méhnyakrák?
- Mit kell tudnunk a HPV vírusról?
- Mit csinálna Icó másként, ha visszamehetne az időben?
A podcastepizódot a gondoskodás szakértője, az OTP Egészségpénztár támogatta.
Voltál-e az elmúlt egy évben méhnyakrák-szűrésen? Ha férfi vagy, utánajártál-e valaha is, hogy hordozol-e HPV-vírust? Ha esetleg nemmel válaszolnál, akkor azért érdemes továbbolvasnod, sőt, megnézni a Diagnózis podcast legújabb epizódját, mert megtudhatod, hogy
miért érezheted magad nagyobb biztonságban, ha évről évre kizárhatod, hogy dolgod lenne a HPV-vel, vagy esetleg az annak következményeként kialakuló daganatfajtákkal.
Ha pedig azok közé tartozol, akik egészségtudatosak és rendszeresen eljárnak szűrővizsgálatokra, akkor is érdemes maradnod: megtudhatod, hogy mi jelenti a lebiztosabb védekezést a méhnyakrák ellen, ha valakinél mégis felüti fejét a betegség, hogyan küzdhető le, és mi minden segít ma már a tájékozódásban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hiába győztük le a vírust, a maradványai tovább rombolnak a szervezetünkben – derült ki egy friss kutatásból. A tudósok szerint a koronavírus halott, „zombi” fehérjedarabkái felelősek lehetnek a hosszú COVID kínzó tüneteiért, mivel célzottan vadásznak és pusztítják a legfontosabb immunsejtjeinket. Egy kaliforniai egyetem kutatócsoportja január végén tette közzé az eredményeit, amelyek
új magyarázatot adhatnak arra, miért szenvednek milliók még mindig agyködtől, fáradtságtól és légzési nehézségektől
- írta a LADbible.
A kutatók rájöttek, hogy a vírus tüskefehérjéjének lebomlása után visszamaradó darabkák képesek megtámadni és elnyomni bizonyos immunsejteket. Gerard Wong, a Kaliforniai Egyetem biomérnöke szerint a folyamat nem véletlenszerű. „Ezek a töredékek a sejtek membránjának egy meghatározott görbületét célozzák. Azok a sejtek, amelyek tüskések, csillag alakúak, vagy sok csáppal rendelkeznek, elsődlegesen nyomás alá kerülnek” – magyarázta a szakember.
Ez a mechanizmus folyamatos gyulladást és az immunrendszer kimerülését okozhatja,
ami megmagyarázza, miért lehetnek az immunszupprimált emberek még egészségesen is fogékonyabbak a maradványok támadására.
A tanulmány az Omikron variáns egyik rejtélyére is fényt derített. Bár ez a változat rendkívül fertőző volt, általában enyhébb lefolyású betegséget okozott. Yue Zhang, a kínai Westlake Egyetem biomérnöke szerint az Omikron sok rejtélyes viselkedést mutatott.
„Senki sem tudta igazán megmagyarázni, miért szaporodott olyan gyorsan, mint az eredeti törzs, de általában miért nem okozott olyan súlyos fertőzéseket”
– mondta. A kutatás most választ adott erre. „Azt találtuk, hogy az Omikron tüske darabjai sokkal kevésbé voltak képesek elpusztítani ezeket a fontos immunsejteket – ami arra utal, hogy a páciens immunrendszere nem merül ki annyira.”
A felfedezés megerősíti a megelőzés fontosságát, mivel a kevesebb fertőzés egyben kevesebb hosszú COVID esetet is jelent. Ravi Jhaveri, a chicagói Lurie Gyermekkórház gyermekgyógyásza szerint ez az egyik legerősebb érv a védőoltások mellett.
„Az egyik legerősebb érv, amit a betegeknek, családoknak és orvosoknak adok az oltással kapcsolatban: a több vakcina kevesebb fertőzéshez vezet, ami pedig kevesebb hosszú COVID-ot eredményez”
– hangsúlyozta az orvos. A kutatók hozzáteszik, a mostani laboratóriumi eredmények egy lehetséges mechanizmust vázolnak fel, és további vizsgálatok szükségesek annak teljes megértéséhez, hogy a vírusmaradványok pontosan hogyan járulnak hozzá a hosszú COVID tüneteihez a betegekben.
Hiába győztük le a vírust, a maradványai tovább rombolnak a szervezetünkben – derült ki egy friss kutatásból. A tudósok szerint a koronavírus halott, „zombi” fehérjedarabkái felelősek lehetnek a hosszú COVID kínzó tüneteiért, mivel célzottan vadásznak és pusztítják a legfontosabb immunsejtjeinket. Egy kaliforniai egyetem kutatócsoportja január végén tette közzé az eredményeit, amelyek
új magyarázatot adhatnak arra, miért szenvednek milliók még mindig agyködtől, fáradtságtól és légzési nehézségektől
- írta a LADbible.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Évtizedekig a testtömegindex, vagyis a BMI volt a szent grál, a kikezdhetetlen mérőszám, ami megmondta a tutit az egészségünkről. Aztán jöttek a kellemetlen kérdések: miért lesz daganatos valaki, akinek papíron tökéletes a súlyba, és miért él vígan az, akit a BMI-táblázat rég a veszélyzónába száműzött?
A kutatók szerint a testtömegindex önmagában zsákutca, ha a daganatos betegségek egyéni kockázatát akarjuk megérteni. A válasz ugyanis nem a mérlegen, hanem a testünk formájában rejlik.
Egy brutális méretű, 340 ezer embert 15 éven át követő európai kutatás mutatott rá a British Journal of Cancer hasábjain, hogy a testalkatunk sokkal többet elárul a kockázatokról, mint a BMI-szám. A probléma az, hogy a BMI nem tesz különbséget izom és zsír között, és fogalma sincs arról, hova rakódik le a felesleg. A tanulmány arra jutott, hogy a specifikus testforma – vagyis a magasság, a súly és a zsíreloszlás matematikai kombinációja – sokkal pontosabb jelzőrendszer, mint a puszta testsúly. Ennek alapján négy, szinte archetípusos testalkatot különítettek el, és megdöbbentő mintázatokat találtak.
Az első csoportba tartoznak az „általánosan adipózus” emberek: magas testsúly, magas BMI, bő derék- és csípőkerület. Náluk az általános rákkockázat minden standard deviációnyi eltolódással 7%-kal nőtt.
Ez a típus különösen erős kapcsolatot mutatott a méhtestrákkal, a nyelőcső adenokarcinómájával, a máj-, vese-, epehólyag- és hasnyálmirigyrákkal, valamint a menopauza utáni emlőrákkal.
Aztán jönnek a „magas és karcsú” alkatúak, akiknél a magasság önmagában is rizikófaktor. Hiába a lapos has és az alacsony derék-csípő arány, az általános rákkockázat náluk is enyhén, 3%-kal emelkedett.
Ez a típus a pajzsmirigyrákkal, a pre- és posztmenopauzális emlőrákkal, valamint a malignus melanomával (a fekete bőrrákkal) mutatott összefüggést.
A harmadik fenotípus a „magas, hasra hízó” típus, ami a nagy testmagasságot központi elhízással, vagyis hasi zsírpárnákkal kombinálja, miközben a csípő viszonylag keskeny marad. Itt a kockázatnövekedés 4%-os volt.
Ez a testalkat 12 különböző daganattípussal állt kapcsolatban, köztük a vastagbél-, a hasnyálmirigy- és a prosztatarákkal, valamint szintén a melanomával.
A dohányzóknál ráadásul az ajak-, szájüreg-, garat- és gégerák kockázata is megugrott.
És végül a negyedik, ritkább kategória a „súlyos, de keskeny derekú” fenotípus, ami leginkább az atletikus, izmos testalkatú emberekre, például a súlyemelőkre jellemző. Magas testsúly és BMI párosul viszonylag keskeny derékkel és csípővel.
Ennél a csoportnál a kutatók nem találtak emelkedett általános rákkockázatot.
Egy kezdeti, gyenge jel utalt a pajzsmirigyrák esélyére, de a statisztikai elemzések ezt végül kizárták.
Mielőtt bárki rohanna a mérőszalagért, fontos leszögezni: ezek statisztikai valószínűségek, nem pedig kőbe vésett jóslatok. A kutatók hangsúlyozzák, hogy egy „kockázati fenotípus” még nem jelent halálos ítéletet, ahogy a „kedvező” alkat sem jelent védelmet. A rák egy rendkívül komplex betegség, amiben a genetika, a környezeti hatások és az életmód legalább akkora, ha nem nagyobb szerepet játszanak, mint a testünk arányai. A tanulmány üzenete inkább az, hogy a BMI-n túli mutatók, mint a haskörfogat, sokkal több hasznos információt hordoznak az egészségünkről.
Évtizedekig a testtömegindex, vagyis a BMI volt a szent grál, a kikezdhetetlen mérőszám, ami megmondta a tutit az egészségünkről. Aztán jöttek a kellemetlen kérdések: miért lesz daganatos valaki, akinek papíron tökéletes a súlyba, és miért él vígan az, akit a BMI-táblázat rég a veszélyzónába száműzött?
A kutatók szerint a testtömegindex önmagában zsákutca, ha a daganatos betegségek egyéni kockázatát akarjuk megérteni. A válasz ugyanis nem a mérlegen, hanem a testünk formájában rejlik.
Egy brutális méretű, 340 ezer embert 15 éven át követő európai kutatás mutatott rá a British Journal of Cancer hasábjain, hogy a testalkatunk sokkal többet elárul a kockázatokról, mint a BMI-szám. A probléma az, hogy a BMI nem tesz különbséget izom és zsír között, és fogalma sincs arról, hova rakódik le a felesleg. A tanulmány arra jutott, hogy a specifikus testforma – vagyis a magasság, a súly és a zsíreloszlás matematikai kombinációja – sokkal pontosabb jelzőrendszer, mint a puszta testsúly. Ennek alapján négy, szinte archetípusos testalkatot különítettek el, és megdöbbentő mintázatokat találtak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fordulat a hosszú élet kutatásában: a vegánoknak és a vegetáriánusoknak kisebb eséllyel adatik meg a 100. születésnap
Egy nagyszabású kutatás több mint 5200, 80 év feletti embert vizsgált. Az eredmények szerint a szigorú vegán étrend 29 százalékkal csökkentette a matuzsálemi kor elérésének esélyét.
Sokan a hosszú élet titkát a növényi étrendben keresik, egy friss kutatás azonban most épp az ellenkezőjére jutott a legidősebbek körében. Egy nagyszabú kínai vizsgálat szerint a 80 év feletti vegánoknak kisebb eséllyel adatott meg, hogy megéljék a 100 éves kort, mint a vegyes étrendet követő kortársaiknak – írja egy amerikai szaklap.
A vegetáriánus, vagy vegán étrendről általában ismert, hogy számos egészségügyi előnnyel jár, például csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Idős korban azonban a kép ennél árnyaltabb, mivel a szervezetnek kiemelten fontos a megfelelő fehérje- és tápanyagbevitel a fizikai leépülés és az alultápláltság elkerüléséhez.
A kutatók egy 1998-ban indult, nagyszabású kínai egészségfelmérés adatait elemezték.
A felmérésben több mint 5200, nyolcvan év feletti ember adatait vizsgálták, akiket aszerint csoportosítottak, hogy a követési időszak végére megérték-e a századik életévüket.
Ezt követően megvizsgálták, hogy az étkezési szokásaik – mindenevő, vegán, vagy a vegetáriánus étrend enyhébb formái – miként függtek össze a matuzsálemi kor elérésének esélyével.
Az adatokból kiderült, hogy a vegetáriánusoknak összességében 19 százalékkal kisebb esélyük volt a százéves kor elérésére, mint a mindenevőknek. A legszigorúbb, vegán étrendet követőknél ez a különbség még markánsabb, 29 százalékos volt. Ezzel szemben a halat, illetve a tejet és tojást is fogyasztó vegetáriánus alcsoportokban a kutatók nem találtak statisztikailag kimutatható eltérést.
A kutatók szerint az eredmények arra utalnak, hogy a legidősebb korosztály számára a kiegyensúlyozott, magas minőségű, növényi és állati eredetű élelmiszereket egyaránt tartalmazó étrend lehet a kulcsa a kivételes hosszú élettartamnak, különösen, ha valaki vékony testalkatú.
A felfedezés nem előzmény nélküli: ugyanennek a kínai adatbázisnak egy másik, friss elemzése a vegetáriánus étrendet a fizikai törékenység magasabb kockázatával hozta összefüggésbe. Egy harmadik, szintén a felmérésen alapuló tanulmány pedig azt találta, hogy a vegetáriánusoknál kisebb volt az esély az úgynevezett „egészséges öregedés” elérésére, bár a jobb minőségű étrend tompíthatta ezt a hatást.
Fontos hangsúlyozni, hogy a megfigyeléses vizsgálat összefüggéseket tárt fel, de ok-okozati kapcsolatot nem bizonyít. Az eredményeket torzíthatta, hogy az étrendre vonatkozó adatok önbevalláson alapultak, és más, nem vizsgált tényezők is befolyásolhatták a résztvevők élettartamát.
Sokan a hosszú élet titkát a növényi étrendben keresik, egy friss kutatás azonban most épp az ellenkezőjére jutott a legidősebbek körében. Egy nagyszabú kínai vizsgálat szerint a 80 év feletti vegánoknak kisebb eséllyel adatott meg, hogy megéljék a 100 éves kort, mint a vegyes étrendet követő kortársaiknak – írja egy amerikai szaklap.
A vegetáriánus, vagy vegán étrendről általában ismert, hogy számos egészségügyi előnnyel jár, például csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Idős korban azonban a kép ennél árnyaltabb, mivel a szervezetnek kiemelten fontos a megfelelő fehérje- és tápanyagbevitel a fizikai leépülés és az alultápláltság elkerüléséhez.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
