HÍREK
A Rovatból

Erdélyi értelmiségiek szerint a NER nem egységet hozott, hanem függőséget: 11 pontban írnák át a viszonyt Budapesttel

A kolozsvári csoport a pénzcsapok átláthatóságát és a választási rendszer azonnali reformját sürgetik. Foglalkoznak a sajtóval, a romák helyzetével és a szolidaritással is.


Jelképes dátumra, a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazás évfordulójára időzítette bemutatkozását az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom. A kolozsvári eseményen

tizenegy pontba szedték, hogyan írnák át alapjaiban a Budapest és az erdélyi magyarság viszonyát. Az értelmiségiek szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszere nem a nemzeti egységet kovácsolta össze, hanem csupán egy szűk politikai elit hatalmát betonozta be, miközben az erdélyi közösség kiszolgáltatottá vált az anyaországnak

– tudósított a Telex.

Az önszerveződő, erdélyi értelmiségiekből álló kör tavaly óta dolgozik, a nyilvánosság elé azonban csak idén tavasszal léptek. A mostani javaslatcsomagot Kiss Tamás szociológus, Toró Tibor politológus, Vig Emese és Sipos Zoltán újságírók, valamint Székely István Gergő politológus ismertette.

Úgy látják, a jelenlegi hierarchikus viszony helyett partnerségre, átlátható pénzosztásra és intézményesített önrendelkezésre van szükség. A pontok nemcsak a források elosztását és a szavazati jogot érintik, hanem kitérnek az oktatásra, a sajtó helyzetére, a kisebbségi jogvédelemre, a magyar anyanyelvű romák bevonására és a magyar–román párbeszédre is.

A támogatáspolitika reformját Sipos Zoltán, az Átlátszó Erdély főszerkesztője vázolta fel. Szerinte a mostani rendszer átláthatatlan, politikai érdekek mozgatják, és senki nem ellenőrzi érdemben, mi történik a pénzzel. A mozgalom egy központosított, versenyalapú pályázati rendszert szeretne, ahol világos pontrendszer alapján, független szakértők döntenek a forrásokról, a magyar állam pedig nem irányítóként, hanem csupán háttérszereplőként van jelen.

Toró Tibor szerint ehhez elengedhetetlen a demokratikus önrendelkezés intézményesítése: egy szerződéses viszony kialakítása a román és a magyar állammal, amelyet egy különböző szektorokat összefogó ernyőszervezet segítene.

A választójog kérdése az egyik legkényesebb pont. Az erdélyi magyaroknak ez a nemzethez tartozás elismerését jelenti, a magyarországi választók egy része viszont igazságtalannak tartja a mostani gyakorlatot. Székely István Gergő szerint olyan megoldás kell, amely békét teremt: a nyugati diaszpóra és a határon túli magyarok szavazási eljárását egységesíteni kellene. Komoly aggálynak tartják, hogy a regisztrációban és a szavazatok begyűjtésében jelenleg harmadik szereplők, például az RMDSZ-hez köthető szervezetek is részt vesznek, ami jogi kérdéseket vet fel a választás tisztaságát illetően.

A nyilvánosság helyzetéről Vig Emese beszélt, aki szerint kiszámítható, nyilvános támogatási rendszerre van szükség. Ebben nem politikusok, hanem független testületek döntenének, a nyertes pályázatokat pedig mentorprogramok segítenék.

„Az erdélyi magyar sajtó az elmúlt évtizedben gyakorlatilag összeomlott: a piaci bevételek elapadtak, a vidéki közösségek tájékozódási lehetőségei minimálisra szűkültek, a nagy állami támogatások pedig nem a tartalomfejlesztést, hanem a politikai alapon szerveződő médiabirodalmak építését finanszírozták” – jelentette ki az újságíró.

A magyar kormány nemzetpolitikája ezzel szemben évek óta a Kárpát-medencei magyar közösségek megerősítését és az intézményrendszer fenntartását hangoztatja olyan programokon keresztül, mint a Határtalanul vagy a különböző oktatási támogatások. Az RMDSZ és partnerei, például az Eurotrans Alapítvány közszolgáltatásnak tekintik a honosítás segítését és a választási regisztrációt; 2022-ben több mint 201 ezer levélszavazatot juttattak el a konzulátusokra. Az oktatásban a Rákóczi Szövetség iskolaválasztási programjai a magyar nyelvű oktatás megmaradását célozzák, míg a Mathias Corvinus Collegium erdélyi terjeszkedését a kormányzat tehetséggondozásként és kapacitásbővítésként határozza meg, amely immár kilenc központban érhető el.

Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom szerint viszont ezek a struktúrák sokszor kiszorítják a helyi kezdeményezéseket, és torzítják a valóságot. Kiss Tamás rámutatott: a magyar kormány túlhangsúlyozott szerepvállalása miatt gyengül a román államba vetett bizalom, és mélyül a szakadék a többségi társadalommal. A szociológus szerint horizontális hídépítésre van szükség a civil és szakmai szférában, mert a jelenlegi csatornák egyoldalúak.

„Nem arról van szó, hogy nincsen hídunk. Van. Egy monopolhelyzetű híd: úgy hívják, hogy RMDSZ” – mondta Kiss Tamás, majd hozzátette: „Egy hegemón narratívával szemben próbálunk megszólalni, kisebbségen belül is kisebbségi pozícióból – nem azért, mert kevesen vagyunk, hanem mert a tér, amelyben beszélni lehet, ennyire leszűkült. De ha nem mondjuk ki, akkor senki nem fogja kimondani helyettünk.”

A bemutatott javaslatcsomag nem végleges, a szervezők január 31-ig várják az észrevételeket. A tervek szerint erdélyi körútra indulnak, és a dokumentumot eljuttatják civil szervezeteknek, szakmai műhelyeknek, valamint a magyarországi kormánypárti és ellenzéki politikai erőknek is. A cél egy „erdélyi demokratikus minimum” létrehozása, amely új alapokra helyezné a közös jövőtervezést.

„Nem érünk rá tétlenkedni a jövőnkkel kapcsolatos konkrét javaslatok megfogalmazását illetően” – szögezte le a mozgalom.

A 11 pont:

• Egyenlőséget és partneri viszonyt a magyarországi és az erdélyi magyar közösségek között!

• Alapszerződést, amely szabályozza a Magyarországgal való partnerséget!

• Az erdélyi magyarok megmaradását biztosító támogatások fenntartását!

• A fejlesztésekről és a támogatások felhasználásáról egy szakmai testület határozzon! Döntsenek az erdélyi magyarok a saját közösségükről!

• Ellenségkép gyártás helyett hatékony kisebbségi jogvédelmet!

• Egyenlő hozzáférést a szavazati jog gyakorlásához minden magyarnak!

• Sokszínű és független erdélyi magyar sajtót!

• A felemelkedést szolgáló kisebbségi oktatást!

• A magyar ajkú romák teljes integrációját az erdélyi magyar közösségbe!

• Ne a magánvagyonok gyarapodjanak: tudással és piacokkal segítsük a kis- és középvállalkozásokat!

• A magyar közösségen belül szolidaritást, a román többséggel egyenlő párbeszédet!

Nyitóképen: Kiss Tamás és Toró Tibor egy korábbi eseményen


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A fia kapta a párizsi álomállást a nagykövetségen gyakornokként: bocsánatot kellett kérnie a norvég külügyminiszternek
Espen Barth Eide norvég külügyminiszter nem jelezte a minisztériumnak, hogy fia a párizsi nagykövetségre pályázik. A botrány kirobbanása után a fia lemondott, a miniszterelnök pedig hibának nevezte a mulasztást.


Bírálatok kereszttüzébe került Espen Barth Eide norvég külügyminiszter, miután kiderült, hogy fia gyakornoki állást kapott Norvégia párizsi nagykövetségén. A miniszter elmulasztotta bejelenteni a minisztériumnak fia pályázatát, noha ez kötelessége lett volna.

„Hibát követtem el, amit mélyen sajnálok. Nyilvánvalóan elfogult vagyok a fiammal szemben, így az egész külügyi szolgálat is elfogult. Ezért a nagykövet is elfogult volt, amikor a fiamat választotta gyakornoknak”

mondta a külügyminiszter szerdán a norvég NRK közszolgálati műsorszolgáltatónak. Eide elismerte, hogy hibásan mérte fel a helyzetet, és nem nézte át elég alaposan a vonatkozó szabályokat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy fia megfelelt a pályázati feltételeknek, a pozícióról azonban időközben saját elhatározásából lemondott.

Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök az ügy kapcsán úgy fogalmazott, Eidének tudnia kellett volna, hogyan kell eljárni egy ilyen esetben.

A hiba ellenére azonban továbbra is bizalmáról biztosította külügyminiszterét. Az ellenzék szerint ugyanakkor az eset tovább rombolja a politika iránti bizalmat, és egy tapasztalt politikustól elvárható lenne a szabályok pontos ismerete.

Norvégiában miniszteri összeférhetetlenség esetén egy helyettesítő minisztert kell kijelölni az adott ügyre, ami Eide bevallása szerint most elmaradt.

A párizsi nagykövetség gyakornoki helyei rendkívül keresettek, a februárban induló félévre meghirdetett posztra harmincan pályáztak. A kiválasztásról a külképviselet dönt előre rögzített szempontok alapján. Az ügyben Vegar Sundsbø Brynildsen párizsi nagykövet is elismerte, hogy neki is fel kellett volna ismernie a saját összeférhetetlenségét, és sajnálatát fejezte ki a hiba miatt. A teljes átláthatóság érdekében Eide azt is közölte, hogy egy másik fia 2024-ben szintén pályázott egy gyakornoki helyre, de azt nem nyerte el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter találkozót kezdeményez a Samsung vezetőivel: Tudni akarom, milyen mennyiségben kerültek súlyosan rákkeltő nehézfémek a munkatérbe és a gyáron kívüli területre
A Tisza Párt elnöke EP-képviselőként akarja látni a gyárat. Súlyos egészségkárosodás és környezetszennyezés vádja is felmerült a gödi üzemmel szemben.


Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és európai parlamenti képviselője Facebook-posztban jelentette be, hogy sürgős találkozót kezdeményez a gödi Samsung SDI akkumulátorgyár vezetőivel, és haladéktalan választ vár tőlük, valamint az Orbán-kormánytól egy sor kérdésre. A politikus arra vár választ, igazak-e a sajtóban megjelent egészségügyi határérték-túllépések, és hány embert érinthetett súlyos egészségkárosodás.

A poszt szerint

Magyar tudni akarja, „hányszor és milyen mennyiségben kerültek súlyosan rákkeltő nehézfémek a munkatérbe és a gyáron kívüli területre? Hányszor és milyen mennyiségben került az üzemterületéről a csatornarendszerbe és a felszíni vizekbe NMP magzatkárosító anyag?”.

Érdeklődik arról is, hogy az üzem dél-koreai vezetője milyen rendszerességgel találkozott Szijjártó Péter külgazdasági miniszterrel, és tájékoztatták-e a kormányt a szabálytalanságokról.

Magyar Péter több súlyos balesettel és szabálytalansággal kapcsolatban is kérdéseket tesz fel. Azt írja:

„Igaz-e, hogy az üzemben 2021-ben történt munkai baleset után az érintett gyártósor szoftverét a hatóságok tutta nélkül módosították? Igaz-e, hogy a hatósági szemle és a holttest elszállítása után azonnal újra akarták indítani a gépsort, de az ott dolgozók nem voltak hajlandóak felvenni a munkát?”.

A Tisza Párt elnöke arra is rákérdez, igazak-e azok a hírek, hogy az üzem 2021-es bővítésekor „már a szükséges hatósági engedélyek hiányában is folyt a termelés egy sürgős BMW megrendelés miatt, és hogy amikor a hatóságok elenőrizték az üzemet, akkor azelőtt kiürítették az érintett gyártócsarnokot, mintha ott még nem folyna termelés?”.

A politikus szerint tisztázni kell azt is, hogy „Igaz-e, hogy a Samsung SDI vezetésének management vacsoráit a matolcsi körhöz köthető Félix luxuséteremben kellett megtartani?

Igaz-e, hogy a Samsung SDI több mint 5 milliárd forint közpénzt kapott kutatásfejlesztésre a magyar kormánytól, de ilyen tevékenység ténylegesen nem folyik az üzemben [...]. Igaz-e, hogy az üzemet a Rogán Antalhoz köthető Valton Security védi? Igaz-e, hogy az üzemet a Pintér Sándorhoz köthető cégek takarítják? Igaz-e, hogy az üzemben dolgozó több ezer ázsiai vendégmunkás behozatalát kizárólag Nerhez köthető cégek végzik?”.

Magyar rákérdez a magyar munkavállalók arányára, valamint arra, hogy igaz-e, hogy 2017-ben felrobbant a katódszárító.

A poszt végén Magyar Péter állítása szerint azt is tudni szeretné, fizettek-e a cég vezetői kenőpénzt a magyar kormány tagjainak, illetve a magyar államtól kapott „több százmilliárd forintos támogatásból mennyit és kinek kellett visszaosztani az Orbán kormányhoz közel álló szereplőknek”. Posztját azzal zárja, hogy a cégvezetőktől azt kéri, tegyék lehetővé számára, hogy az üzemet megtekinthesse, és a továbbiakban is tájékoztathassa a magyar közvéleményt, mert szerinte „a magyar embereknek joguk van tudni az igazságot”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Budai Gyula súlyos bűncselekményekkel vádolja a Tisza Párt alelnökét
A fideszes képviselő szerint minden nap újabb leleplezés jön a Tisza Párt második emberéről. A vádak szerint milliós tartozásokat hagyott hátra.


Dr. Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben a Tisza Párt alelnökét, Radnai Márkot vádolja bűncselekményekkel.

A politikus szerint Radnai esetében felmerül a költségvetési csalás, közokirat-hamisítás, fiktív számlák kiállítása, cégek eltüntetése és hajléktalan strómanok alkalmazása.

A képviselő azt írja, „minden nap egy újabb részlet arról, hogy Radnai Márk hogyan tüntette el a cégeit, amelyekben milliós tartozások voltak, strómanokon keresztül, valamint fiktív számlák egy szlovák cégtől, amely mögött szintén Radnai állt”. Budai Gyula állítása szerint az ügyben „súlyos bűncselekményekben érintett ügyvéd és még sok más” is szerepel.

A bejegyzését azzal a kijelentéssel zárja, hogy „holnap indulunk”.

A kormányközeli Magyar Nemzet február 5-én írt arról, hogy nyomozás indult Radnai Márk egy korábbi cégének, a Story Chef Kft.-nek az ügyeiben, ahol nagyjából 300 millió forint sorsát vizsgálhatják. A 24.hu február 10-én számolt be arról, hogy a radnaimark.hu domainen egy „coming soon” felirattal ellátott oldal jelent meg. A 444-nek nyilatkozva Radnai azt állította, lejárató akcióra számít, amit szerinte Magyar Péter 2024. február 11-i partizános interjújának évfordulójára időzítenek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Tanúként hallgatták ki a győri polgármestert az eltűnt 1,7 milliárd ügyében
Pintér Bence a rendőrségen járt, ahol állítása szerint mindent elmondott az ügyről. Magával vitte a bizonyítékait is, hogy alátámassza, miért hiányzik a pénz a város kasszájából.


Pintér Bence győri polgármester a Facebookon számolt be arról, hogy tanúkihallgatáson járt a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányságon a győri lakáskasszából szerinte eltűnt 1,7 milliárd forint ügyében.

Állítása szerint elmondta az igazságot, és magával vitte a rendelkezésére álló pénzügyi dokumentumokat, valamint megmutatta a nyomozóknak a Győr-Szol Zrt. elnök-vezérigazgatója, Sárkány Péter nyilatkozatait és videóit.

Pintér Bence posztjában azt írta: „Elnök-vezérigazgató úr ugyanis újabban – ahelyett, hogy a közgyűlésen az általa február 5-re írásban ígért pénzügyi adatokat elküldené – videósorozatot gyárt a cég közösségi oldalain. Az egyik részben be is jelentette, hogy: (adatküldés helyett) könyvvizsgálói jelentést és könyvszakértői vizsgálatot csináltatnak.”

A polgármester szerint azonban ez a vizsgálat nem alkalmas az ügy érdemi tisztázására.

„A könyvvizsgálat csak azt vizsgálja, hogy egy cégben szabályszerűen könyvelnek-e, valós képet adnak-e a cég vagyoni, pénzügyi helyzetéről a számviteli törvény szerint. Nem azt vizsgálja, hogy a lakáskasszát elköltötték, és ha igen, akkor mire.

Tehát a könyvvizsgáló nem vizsgálja a lakáskassza ügyének érdemét: hogy miért hiányzott 2025. szeptember 30-án 1,7 milliárd forint a Győr-Szol bankszámlájáról, és azt 2026. február 4-re hitelből töltötték-e vissza” – írta a polgármester, aki hozzátette, továbbra is várják Sárkány Pétertől a február 5-ére ígért dokumentumokat, köztük a cég 2025. szeptember 30-i pénzeszközeiről szóló banki bizonylatot, a 2026. február 3-án igénybe vett hitel pontos összegét, valamint bizonyos főkönyvi számlák adatait. Pintér Bence bejegyzését azzal zárta, hogy

„február 20-án pedig tüntetni fogunk, mert ez az ügy nem maradhat következmények nélkül. Nem tűnhet el nyomtalanul 1,7 milliárd forint a város vagyonából.”

Az ügy február 3-án robbant ki, amikor Pintér Bence nyilvánosan állította, hogy 2025 januárja és szeptembere között legalább 1,7 milliárd forint tűnt el a Győr-Szol Zrt. által kezelt önkormányzati „lakáskasszából”, és egyúttal kezdeményezte a győri közgyűlés feloszlatását, ami végül nem történt meg. A február 4-i rendkívüli közgyűlésen Sárkány Péter, a Győr-Szol vezérigazgatója egy dobozból előhúzott banki igazolással demonstrálta, hogy a pénz rendelkezésre áll, de arra a kérdésre nem adott egyértelmű választ, hogy az összeg hitelből került-e vissza a számlára. A közgyűlés a Fidesz-frakció szavazataival fegyelmi eljárást indított a polgármester ellen.

A polgármester feljelentése nyomán a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság büntetőeljárást indított. A Győr-Szol Zrt. eközben a helyi önkormányzati médiában azt kommunikálta, hogy nincs pénzhiány, a félreértést szerintük az okozza, hogy a tényleges bankszámla-egyenleget összemosták a „lakáskassza” számviteli nyilvántartásával. Fekete Dávid, a Fidesz-frakció vezetője politikai lejárató kampánynak tartja a vádakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk