JÖVŐ
A Rovatból

A világhírű Nature folyóiratcsalád is a magyar fejlesztésű rákterápiás szoftverről ír

A kutatásvezető Dr. Peták István szerint a következő tíz évben újabb legalább kétszáz gyógyszer fejlesztésére van lehetőség, így a betegek 70-80%-ának hatásos kezelést lehetne biztosítani.


Egyedülálló magyar orvosi szoftver eredményeit publikálta a Nature tudományos folyóiratcsalád Precíziós Onkológia kiadványa.

Amint arról már korábban beszámoltunk, az új típusú orvosi eszközt a világon elsőként fejlesztette ki az Oncompass Medicine. Dr. Peták István és csapata egy olyan módszert dolgoztak ki mesterséges intelligencia segitségével, amely a beteg daganatában található egyedi génhibák alapján segít kiválasztani a személyre szabott legmegfelelőbb gyógyszert.

Jelenleg a daganatos megbetegedésnél az orvos abból indul ki, hogy az adott daganat típusnál a rendelkezésre álló gyógyszerek hány százalékban járhatnak sikerrel a statisztikák alapján.

A daganat azonban a betegség kifejlődése a testben, de nem az okozója, mert a rákos megbetegedések hátterében többnyire génhibák húzódnak meg.

"Minden betegben 3-4-5 génhiba kombinációja vezet a daganatos megbetegedéshez. Annak a vizsgálata, hogy egy adott génhibánál melyik a legjobb terápiás döntés, sokszor nagyon nehéz. Mivel sokféle ritka mutáció van, a legtöbb betegnek van ritka, szinte teljesen egyedi mutációja, ezért van szükség személyre szabott terépiára, amire keressük a módszereket.”

A DDA (digital drug-assignment) a lehetséges kezelési lehetőségeket rangsorolja. Gyógyszereket keres, amelyek olyan gyógyszercélpontra képesek hatni a sejtekben, amelyek több olyan génnel állnak kapcsolatban, amelyek a daganatot okozzák.

“A gépet mi tanítottuk, mert ha a kezdetekkor magától tanul, az lassabb lett volna. Több ezer tudományos közleményben elérhető összefüggés információját tápláltuk bele, majd leprogramoztuk az egészet egy szoftverbe, amit regisztráltunk az Unióban, mint orvosi eszközt."

A Nature-ben közölt – klinikai adatokon végzett – vizsgálat kimutatta, hogy azok a gyógyszerek, amelyeket a szoftver nagy valószínűséggel hatásosnak jelölt, a valóságban is nagyobb eséllyel bizonyultak hatásosnak. Ez azt igazolta, hogy a módszer jól működik, mivel javítja az eddig használt, manuális gyógyszerkiválasztáson alapuló döntéseket.

A tudományos közlemények figyelemfelkeltő hatását mérő Altmetric jelentése szerint az Oncompass kutatóinak tanulmánya pár nappal a Nature-ben közölt megjelenés után jelenleg a top 6% között van, a több mint 18 millió valaha mért tudományos közlemény hatásával összehasonlítva.

"Több mint öt évvel ezelőtt vágtunk neki a személyre szabott kezelést megtervező módszernek. Már nagyon régóta várta a világ, hogy mesterséges intelligenciát sikerüljön felhasználni orvosi terápiás döntések javításában. Már be kellett következnie az orvostudomány történetében, hogy belépjünk a digitális korba."

A szoftver az azonos mutáció mintázatokra ugyanazt a gyógyszert fogja javasolni. A DDA teljesen új típusú orvosi eszköznek számít a világon a daganatos megbetegedésben szenvedők kezelésére, ugyanis a páciens daganatában található egyedi génhibakombinációk alapján segít kiválasztani a legmegfelelőbb célzott gyógyszert.

“Az orvosoknak azért volt eddig nehéz dolguk, mert 600 gén 6 millió mutációja fordulhat elő, amely minden betegben egyedi molekuláris hátterű rákos megbetegedést okozhat. A kezelés kiválasztásában pedig egyre kevésbé az a kérdés, hogy milyen daganata van a betegnek, mint az, hogy melyik génhiba okozta.”

Statisztikák alapján nagyon nehéz megmondani, hogy az adott páciensnek melyik lenne a legmegfelelőbb a törzskönyvezett gyógyszerekből illetve a terápiás lehetőségek közül. A személyre szabott kezelésekhez szükséges molekuláris diagnosztikai vizsgálatok ma már széles körben elérhetők.

A részletes molekuláris profilvizsgálatokat – ahol beazonosítják, hogy kinél pontosan mely gének meghibásodása okozta a daganatot –, már évek óta alkalmazza az onkológia. Ez alapján lehet egyes esetekben megjósolni, hogy egy adott betegnél hatásos lesz-e az adott terápia, vagy nem. Egyesével kutatni a mutációk lehetőségét azonban szinte lehetetlen, ezért volt szükség a világszinten is egyedülálló gépre.

“Az is felvetődhet, hogy a gép olyan gyógyszert javasol, ami nem a hibás génekre hat, hanem egy olyan génre, amelyik kapcsolatban áll egyszerre több hibás génnel, így egyetlen célpont gátlásával egyszerre több hibás gén kóros hatását tudjuk kikapcsolni."

Jelenleg több mint száz célzott gyógyszer van forgalomban rákos megbetegedések ellen, de a jövőben ez a szám csak nőni fog.

"Ez már nem science fiction, hanem a mindennnapi gyakorlat. A végső cél az, hogy a gépbe betáplált információk alapján a gép a százféle hatóanyagból összetegyen nekünk egy gyógyszert vagy kezelést, amire személyre szabottan nekünk szükségünk van. Ez persze még a jövő, hiszen a gyógyszerek alakalmazását a törzskönyvük szabályozza, illetve a kezelési protokolokat nemzetközi ajánlások mentén alakítják ki az orvosok. Azonban már most sok olyan helyzet van, amikor több törzskönyvezett terápiás lehetőség közűl választhat az orvos. Ilyenkor a döntésben már most is hasznos lehet az új módszer. A cél, hogy mindent megtegyünk azért, hogy minél előbb a megfelelő gyógyszert kapja a beteg, illetve, hogy a rengeteg mellékhatástól illetve szenvedéstől kíméljük meg a pácienst. Ez a biztosítók fölösleges költségeit is csökkentené, hiszen a célzott kezelések átlagos havi költsége betegenként 2-3 millió forintra rúg.”

A kutatásvezető Dr. Peták István szerint a következő tíz évben újabb legalább kétszáz gyógyszer fejlesztésére van lehetőség. Ez azt jelentené, hogy – akkor már háromszáz elérhető gyógyszerrel – a betegek 70-80%-ának hatásos kezelést lehetne biztosítani. A mesterséges intelligencia használatával azonban sosem lehet majd teljesen helyettesíteni az orvost.

"Az orvosok munkája nem fog csökkenni. A beteg komplex kezelését az orvos fogja végezni, de sokkal pontosabb diagnosztikai leletet fog kapni a páciens állapotáról, a daganat gyógyszerérzékenységéről valamint a terápiás válaszról, mint eddig. A visszajelzések pozitívak, ez általunk kifejlesztett módszer egy új eszköz az orvos számára, de a gép sosem fogja lecserélni az embert."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
„A visszaszámlálás megkezdődött” - Hamarosan minket is elér az El Niño-jelenség hatása
A Csendes-óceán melegedése az eddigi rekordok dupláját is elérheti, ami a globális időjárást is felborítja. Magyarországon csapadékosabb időszakot hozhat, majd egy tartósabb száraz periódust - mondja Molnár László meteorológus.


Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) június 11-én hivatalosan is bejelentette az El Niño éghajlati jelenség kezdetét. Molnár László meteorológus szerint azonban ezúttal nem a megszokott esemény vár ránk: a melegedés mértéke az eddigi rekordnak is közel a duplája lehet, amire évszázadok, sőt talán évezredek óta nem volt példa - mondta el a 24.hu-nak.

„A visszaszámlálás megkezdődött: nagyjából 2–3 hónap, és ránk zúdulnak a következmények szélsőséges időjárási események formájában” – jelentette ki Molnár László.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy míg a legerősebb, 2015–2016-os El Niño 2,6 °C-os melegedést hozott a Csendes-óceán kulcsfontosságú területén, az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ modellje most decemberre legalább 3 °C-os eltérést valószínűsít, sőt, akár a 4,1 °C-ot is elérheti. Az átlagos előrejelzés 3,6–3,7 °C-os melegedést mutat, ami egy fokkal haladja meg az eddigi csúcsot.

A szakértő szerint: „Ez már jóval meghaladja a szuper-El Niñót, egy új szintről beszélhetünk. Ez nem szuper-El Niño, hanem inkább hiper-El Niño”.

A követkemények között lehet például, hogy Afrikában komoly hidegbetörések jöhetnek. Európában viszont az átlagosnál melegebb télre lehet számítani, meglepetésszerű hidegbetörésekkel. De előfordulhatnak árvizek, gyors felmelegedések és hirtelen lehűlések is.

Magyarországon az eddigi tapasztalatok szerint az El Niño miatt átlagosan 20–30 százalékkal több csapadék hullott. A szakember a lapnak elmondta, hogy legkésőbb októbertől február–márciusig az átlagosnál jóval több csapadék várható a Kárpát-medencében.

A meteorológus szerint az lesz az alapállapot, hogy két-három éves La Niña-időszakokat nagyon erős, akár szuper-El Niñók fognak megszakítani.

A mostani csapadékosabb időszakot várhatóan egy újabb száraz periódus követi majd.

A következő La Niña-esemény pedig akár két-három évig is eltarthat, így 2027 júliusától rendkívül száraz időszak lehet majd Közép- és Nyugat-Európában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Több strand inkább ki sem nyitott: Megdöbbentő képeken a kiszáradó Velencei-tó
A Velencei-tó vízszintje olyan alacsony, hogy több strand inkább ki sem nyitott. Szakértők figyelmeztetnek: vízállás még ennél is alacsonyabb lehet őszre.


Annyira alacsony a Velencei-tó vízszintje, hogy bizonyos részein át lehet sétálni a túlpartra - amit semmiképpen sem javaslunk, ez még a profik számára is egy rendkívül veszélyes manőver.

Múlt szombaton 52 centiméterre apadt a Velencei-tó vízszintje Agárdnál, ami új történelmi mélypontot jelent, és a nyári intenzív párolgási időszak még csak most kezdődik.

Egy kedvezőtlen, de reális forgatókönyv szerint – havi 6-8 centiméteres vízveszteséggel számolva – ősz elejére akár 30 centiméter körüli vízállás is kialakulhat. Ez a tó több kisebb medencére szakadását, újabb halpusztulást és

a katasztrófaturizmus megjelenését vetíti előre.

Habár a tó nagyjából száz évente kiszárad, a klímaváltozás begyorsítja a tó változékonyságát a szakértők szerint.

A visszahúzódó vízpart miatt néhány strand idén ki sem nyitott. Lesújtó felvételeket közölt a több városból is az MTI.

Képeken a rekordalacsony vízszint:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Azonnal riasztást adott ki az ENSZ: Küszöbön áll az El Niño-jelenség, extrém időjárást hoz magával
Novemberig 90 százalékot is meghaladja az El Niño-jelenség kialakulásának valószínűsége a Meteorológiai Világszervezet szerint. A legtöbb előrejelzési modell legalább mérsékelt, de akár erős eseményt is valószínűsít, ami olajat önt az emberi tevékenység miatt amúgy is felmelegedő világ tüzére.


„Küszöbön áll az El Niño” – figyelmeztetett kedden az ENSZ, miután a Meteorológiai Világszervezet (WMO) közölte:

80 százalék az esélye annak, hogy a globális időjárást felforgató jelenség már idén nyáron visszatér, de annak már 90 százalékos a valószínűsége, hogy novemberig kialakul.

– írta a ScienceAlert.

António Guterres, az ENSZ főtitkára egy videóüzenetben a helyzetet sürgős klímavészjelzésnek nevezte, mondván: „Az El Niño jelenség olajat önt az amúgy is felmelegedő világ tüzére.”

Guterres szerint az egyetlen hatékony válasz a válsággal arányos klímavédelem, ami magában foglalja „a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség megszüntetését, a megújulókra való átállás felgyorsítását, a legsebezhetőbbek védelmét és a mindenki számára elérhető korai előrejelző rendszerek kiépítését”.

Az ENSZ aggodalmait alátámasztják a Csendes-óceán középső és keleti, egyenlítői részén már zajló folyamatok: a tengerfelszín hőmérséklete megközelítette a küszöbértékeket, a felszín alatti vizek pedig több mint 6 Celsius-fokkal voltak melegebbek az átlagnál - mindez az El Niño-jelenség kialakulására utal.

Mi az az El Niño?

Az El Niño egy természetes éghajlati jelenség, amely 2–7 évente jelentkezik, és a Csendes-óceán egyenlítői vidékének felszíni felmelegedésével jár. Ez világszerte megváltoztatja a szél-, nyomás- és csapadékviszonyokat, és ellentétével, a hűtő hatású La Niñával váltakozik.

A legutóbbi, 2023–2024-es El Niño a feljegyzések öt legerősebbike közé tartozott, és hozzájárult ahhoz, hogy 2024 a valaha mért legmelegebb év legyen

A Meteorológiai Világszervezet szerint arra nincs bizonyíték, hogy a klímaváltozás növelné az El Niño-események gyakoriságát vagy intenzitását. Az ügynökség ugyanakkor úgy véli, a globális felmelegedés felerősíti a jelenséggel járó hatásokat, mivel a melegebb óceán és légkör több hőt és csapadékot biztosít a szélsőséges időjárási eseményekhez.

Mi várható, ha visszatér az El Niño?

Az Euronews arra figyelmeztet, hogy a valószínűleg bekövetkező jelenség hatására Európában is extrém hőhullámokra kell számítani idén nyáron. Egyes területeken fokozott aszály- és az árvízveszély lehet.

A WMO szerint június és augusztus között a Föld szinte minden részén a normálnál melegebb hőmérsékletek várhatók. Ez egyes régiókban felgyorsíthatja az aszályok kialakulását.

A regionális előrejelzések szerint a Afrika Szarvának északi részén az átlagosnál kevesebb esőre, Dél-Ázsiában gyengébb monszunra, Közép-Amerikában pedig szárazabb és melegebb nyárra kell készülni. A jelenség a trópusi viharok eloszlását is átrendezi: a Csendes-óceánon táplálhatja a hurrikánokat, miközben az Atlanti-óceánon gátolhatja azok kialakulását.

Celeste Saulo, a Meteorológiai Világszervezet vezetője szerint a világnak fel kell készülnie egy olyan El Niñóra, amely „súlyosbíthatja az aszályt és a heves esőzéseket, és növeli a hőhullámok kockázatát a szárazföldön és az óceánon egyaránt”.

Meddig fog tartani?

Nagyjából egy évig. Erőssége általában november és február között éri el csúcspontját, és a globális hőmérsékletre gyakorolt hatása gyakran a kialakulását követő második évben a legerősebb.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Mérő László: Nem félek attól, hogy a mesterséges intelligencia miatt kivesznek az emberi kapcsolatok
A tudós szerint a magánélet, az oktatás és a munka sincs akkora bajban, mint sokan hiszik. Az új technológiák gyakran keltenek félelmet, igaz, a háborús felhasználás tényleg korlátozásért kiált.


A mesterséges intelligencia az oktatástól a munkán át a magánéletig áthatja a mindennapjainkat, és bár sokan féltjük tőle az állásunkat (Rab Árpád szerint inkább csak a pénzünket), semmi rendkívüli nincs abban, hogy egy nagy technológiai innováció átformálja a gazdasági viszonyokat vagy a családi életet. Miközben sokan a technológia veszélyeit hangsúlyozzák, mások inkább azt vizsgálják, hogyan lehet hatékonyan együtt élni az új eszközökkel. Mérő László szerint az AI nem feltétlenül jelent nagyobb törést, mint a korábbi technológiai változások, és

ugyanolyan természetesen beépül majd az életünkbe, mint anno az autó, a repülőgép vagy a Google.

A matematikus, pszichológus, egyetemi tanár az AIToday.hu-nak kifejtette: semmi kivetnivalót nem lát abban, hogy a diákjai akár szakdolgozatíráshoz használják az AI-t, de nem mindegy hogyan teszik. A csalókat „bulldogtermészetéből” adódóan maga is üldözné, amihez néhány „csacskasága” ellenére jó alapot ad az EU-s szabályozás. Az AI és az intim szféra összefüggései kapcsán Mérő László kifejti: nem gondolja, hogy a mesterséges intelligencia kiszorítja az emberi kapcsolatokat, és erre történelmi párhuzamokat hoz, rámutatva, hogy korábban is sokszor túlbecsülték az új találmányok társadalmi hatásait. A szabályozás és az innováció viszonyáról szintén határozott véleményt fogalmaz meg, különösen a geopolitikai valóságba berobbant gyilkos robotokra vonatkozóan.

— Egyre többen vetik fel az AI-ból eredő alapjövedelem kérdését. Hogyan lehetne kiszámítani egy igazságos, AI által termelt osztalék mértékét az állampolgárok számára? Önnek mi az álláspontja ezzel kapcsolatban?

— Nekem nincsen álláspontom erről. Ha valahol életbe lép, akkor meghallgatom a hozzáértőket, és talán utána azt mondom, hogy ez tetszik jobban, vagy az. De saját véleményem erről nincs, nem gondolkodtam rajta.

— Elképzelhetőnek tart egy olyan társadalmi modellt, amiben az emberek ráhagyatkoznak ezekre a cégekre? Vannak ennek veszélyei?

— Annyiban van, hogy valamit csinálnia kell az emberek többségének. Nagyon kevés olyan ember van, akinek az életét nem szervezi valami, ami többé-kevésbé kényszer.

— Mennyiben más a mesterséges intelligencia megjelenése a korábbi ipari forradalmakhoz képest? Hogyan változtatja meg a világunkat?

— Nem gondolom, hogy olyan nagyon másképpen. Az első ipari forradalom is nagyon megváltoztatta a világot, például egészen másképp kellett az embereknek dolgozniuk és a munkához hozzáállniuk. A későbbi ipari forradalmakról viták vannak, de

megváltoztatta a világot az elektromosság, főleg a váltóáram felfedezése, megváltoztatta az autó, a repülőgép, szóval minden. Méghozzá nagyon gyorsan.

Ma már például egy egyetemista számára természetes, hogy nem tud beiratkozni az egyetemre e-mail cím nélkül. Tíz éve ez még nem volt annyira természetes, húsz éve pedig egyáltalán nem. A többségünknek nem volt. Ennyire gyors a változás. A mesterséges intelligencia szerintem ennyire nagy változást nem fog hozni.

— Tehát ez egy gyorsan beépülő dolog, ami természetessé válik, bár sokan még zavartan nézik. Úgy fog beépülni, mint például a számológép?

— Ugyanúgy be fog épülni, mint ahogy a Google is beépült. Tulajdonképpen a feladatok nagy részére, amire a mesterséges intelligenciát használjuk, a Google-t is lehetne használni, csak sokkal kevésbé hatékonyan. Itt egyébként pontosan a hatékonyság a lényeg. Egyrészt fontos, hogy mennyire gördülékeny a használata, másrészt az is, hogy mennyi szellemi és fizikai energiát emészt fel.

— Ahogy ez az innováció alakul, nagyon sokan féltik tőle a munkájukat. Ez jogos félelem, vagy egyszerűen csak nem ismerik eléggé a körülményeket?

— Bizonyos szakmákban teljesen jogos. Mondok is kettőt: egyet, ami teljesen ki fog veszni, és egyet, ami nagyrészt. A sofőr szakma teljesen meg fog szűnni, ezt nem kell sokat magyarázni. De például a világ legősibb mesterségét is alaposan meg fogja tizedelni.

— Meséljen erről!

— Mert a legerotikusabb szervünk az agyunk, ezt tudjuk. Ha egy tökéletes testű, tökéletes illatú és kifejezetten intelligens partnert találunk – mindegy, hogy férfit vagy nőt –, az sokat számít. Főleg olyankor, amikor az embernek épp nincs kedve semmihez. Persze, aki 16 éves korában szerelmes lesz, és ez kitart 70 éven át, annak ez nem aktuális. De az emberek többsége nem ilyen. Vannak hullámhegyek és hullámvölgyek. Van, hogy minden lepereg az emberről, és van, hogy azt mondja: mindegy, csak történjen már valami.

Amikor épp így van, akkor persze, hogy jobb egy mesterséges, intelligens és tökéletes testű partner, aki még higiénikusabb is.

Ráadásul hűséges, legalábbis addig, amíg már nem kell. Abban a pillanatban, hogy találok egy élőt, és egy szerelem kezd kibontakozni, hagyom a gépet a francba, ő meg olyan intelligens, hogy ezen nem sértődik meg, továbbra is nagyon kedves lesz velem.

— Inkább a visszafelé ható problémáról hallani, hogy emberek konkrét párkapcsolatot alakítanak ki a mesterséges intelligenciával. Kutatások szerint ez komoly csalódottságot okozhat az új generációkban.

— Miért is?

— Mert a személyes kontaktus kiveszik az életükből. Ez már ma is probléma, hogy valaki az estéit erotikus tartalmú beszélgetésekkel tölti egy AI-jal.

— De miért baj ez?

— Akkor ezek szerint nem jelenthet problémát, hogy kivesznek a személyes kontaktusok és az igény a párkapcsolatokra?

— Dehogy vesznek ki! Milliószor előfordult már a történelemben, hogy egy új találmány miatt ilyesmitől féltek. Amikor feltalálták a könyvnyomtatást, óriási cikkek jelentek meg arról, hogy az emberek ezentúl nem fognak egymással beszélni, mert mindenki egy csendes sarokban olvas majd, és kiürülnek a közterek. Ismerős a duma?

— Igen.

A teljes egészében és ingyenesen az AIToday-en olvasható interjú folytatásában Mérő László kifejti, hogy

– a mesterséges intelligencia valóban veszélyezteti-e az emberi kötődéseket,

– mit jelent napjainkban az „innovációs lopás”, és hogyan változik meg azok helyzete, akiknek eddig versenyelőnyük volt,

– hogyan alakíthatja át az AI az oktatást, és milyen szerepe lehet a csalásokban vagy azok felismerésében,

– szerinte mely halálosan komoly esetben ért egyet azzal, hogy a szabályozás visszafogja az innovációt,

– miért tölti el büszkeséggel, hogy az Európai Unió belevágott a technológia jogi kereteinek kialakításába.

FOLYTATÁS ITT.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk