A cigenudli hazája
A kőszegfalvi farsang fő étke egy különleges fánk, a cigenudli. Ha szeretitek a hagyományokat és a különlegességeket, akkor érdemes kipróbálni. Az íze mindenért kárpótol, diétázni pedig ráérünk nagyböjtben.
Gerlachfalvy Réka írása a Gasztro Réka blogon
Az Alpok lábánál, Kőszeg vonzáskörzetében több kistelepülés is van, amelyek komoly kulturális és gasztronómiai értéket hordoznak. Ezek közül az egyik legkiemelkedőbb a pár száz lelket számláló sváb falu: Kőszegfalva, ahol régen aprólékos szabályozottság határozta meg a mindennapokat, de a hagyományok egy része még ma is él.
A zárt közösséget kívülről nézve nem is gondolná az ember lánya, hogy milyen színes élet folyik a faluban. A legvidámabb esemény a háromnapos farsang, amely minden helyi szokást felvonultat. A német-magyar kultúra ápolásától kezdve, a jelmezes felvonuláson keresztül a családi kapcsolatokig.
Pán Péter fotója, forrás: Wikipedia
A farsang fő étke a speciális fánk, a cigenudli, ami mára a falu jelképévé vált, és amelynek készítése egykor húshagyó keddre, vagyis az ottani szokás szerinti lánykérés napjára esett.
A hagyomány szerint farsang vasárnapján tartották a legényavatást. A nagykorúvá vált ifjakat a kocsmában avatták fel. Ezután hordhattak kalapot és hivatalosan is mulatozhattak. (Kocsmába járhattak, alkoholt ihattak és cigarettázhattak, addig nem.) Sőt a farsang napjaiban nem is aludtak, csak mosakodni, és ruhát cserélni mentek haza pár órára. A legények kiváltsága volt az első tánc is. Az a leány, akivel nyitótáncot táncoltak, komoly udvarlásra számíthatott.
A párkapcsolatok legalizálása az ünnep harmadnapján, a lányos háznál történt. Ilyenkor a ifjú férfiak - egy üveg bor és egy doboz szivar társaságában - ebéd után elmentek a lányos házhoz, hogy az ajándékokkal az apósjelöltnek kedveskedjenek. Ha a ház ura szívesen fogadta a gesztust, akkor is várt még egy próbatétel az ifjakra, mégpedig a leány válasza. A lányok szebbnél szebb rozmaringokat tartottak otthon, és az igen jelképeként ezt tűzték udvarlójuk kalapjába. A rozmaringos kalap a bál dísze volt.
Az utolsó esti bált azonban megelőzte a lánykérő vacsora. Amennyiben az ifjú férfit, aki délután látogatást tett a lányos háznál, vacsorára visszahívták, akkor az esküvőt jelentett. Ilyenkor dőlt el mennyi esküvő lesz abban az évben. A vacsorának is szigorú rendje volt, és a részletekről a férfiak döntöttek.
Két esetben hiúsult meg a frigy, ha a férfiak nem tudtak megegyezni, vagy ha anyagi különbség állt fenn, ilyenkor általában nem is hívták az udvarlót vacsorázni. A gazdag leányok pedig búfelejtőként elköltöztek a faluból.
Az étkezési szokásoknak is legalább ilyen szigorú rendje volt. Ilyenkor tartalmas ételeket ettek, bort ittak, az étkezéseket pedig a cigenudli koronázta meg.
A csörögefánkhoz hasonló csemegét kizárólag húshagyó kedden, és torkos csütörtökön fogyasztották. Hasonló édességet máshol nem készítettek. Valószínűsítik, hogy az étel Württembergből ered, ahonnan a kőszegfalvi svábok betelepültek. A cigenudli mára olyannyira meghatározó lett, hogy ma már nemcsak Kőszegfalván, hanem a régiót népszerűsítő ünnepségeken is előkerül. Receptje mégsem közismert a nagy nyilvánosság előtt.
Hogy ne legyen olyan egyszerű a történet, a cigenudlinak két változata van: a sima és a túrós, ráadásul az összetevők mennyisége házanként eltérő.
Az étel jelentőségét az is mutatja, hogy elkészítése hosszadalmas, háromszori kelesztést igényel.
(Forrás: Gulner László: Kőszegfalva történelmi kialakulása és népszokásai, Kőszegi Németek: 10-ter Schwabenball in der Günser Jurisics Burg Kőszeg és Vidéke c. lap XXILL.ÉVFOLYAM, 2. szám.)
Cigenudli:*
Hozzávalók 4 személyre:
0,5 kg liszt, 3 dkg cukor, 2dkg élesztő, 5 dkg margarin, 3 db tojássárgája, 2 db tojás fehérje, 1 dl tejszín, 1 teáskanál rumaroma, vagy negyed dl rum, 5 dkg mazsola, 2 csipet só, 0,5 l tej, 1 citrom reszelt héja, 1 evőkanál házi vaníliás cukor vagy 1 zacskó vaníliás cukor, a sütéshez: 1 l étolaj, a hintéshez: porcukor, fahéj
Elkészítése:
A cukros, langyos tejben felfuttatjuk az élesztőt. Ezt a liszthez adjuk, és egy kis ideig hagyjuk még tovább kelni. A margarint mikróban vagy gőz fölött felolvasztjuk, és a tésztaalaphoz adjuk. Ezt követi a tojássárgája, a tejszín, a rum és a mazsola, valamint a só. (Mivel én nem szeretem a rumot, aromát használtam. Ebben az esetben a mazsolát megmossuk, egy kistálkában felengedjük vízzel, hozzáadunk egy kiskanál aromát, és egy-két percre betesszük a mikróba. Leszűrjük, és így adjuk a tésztához. A hagyományos rumos eljárásnál érdemes a fánk készítése előtt a mazsolát rumba áztatni.)
Ezeket jól összedolgozzuk. Végül hozzáadjuk a felvert tojások habját. Még egyszer összedolgozzuk, amíg a kezünktől el nem válik a tészta. Ezt követően egy-másfél órát meleg helyen kelni hagyjuk, amíg háromszorosára nem kel a tészta. Meglisztezett gyúródeszkára, vagy szilikonlapra egy evőkanállal kiszaggatunk tésztaadagokat, megsodorjuk, patkó formájúra meghajlítjuk. Az így kapott cigenudlikat egy belisztezett tálcára* tesszük, letakarjuk, és még egyszer kelesztjük. Mély serpenyőbe olajat öntünk. (Én a wokot választottam.) A sütést magas hőfokú étolajban végezzük folyamatosan. Hasonlóan sütjük ki, mint a fánkot.
A cigenudlit mindkét oldalára átfordítjuk a forró olajban. Akkor lesz szép és mutatós, amikor sütés közben a cigenudli közepén kb. 1 cm-es világos szalag (ránfli) keletkezik körbe-körbe. Papírtörlővel bélelt tálcára szedjük. (Utána érdemes egy másik tálcára átenni.) A kihűlt cigenudlikat fahéjjal ízesített porcukorral megszórjuk, vagy cukorban meghempergetjük.
*: Három tradicionális receptből indultam ki. Az arányokat megfeleztem, és minimális változtatásokat követtem el. Az eredeti receptek vaníliás porcukorban hempergetik a fánkokat, nekem a fahéjas jobban ízlik. A harmadik kelesztésnél az ágyon fehér terítők között 1 órán keresztül újra kelesztették. Ez ma már konyharuhák közé téve zajlik, én enyhén lisztezett tálcára tettem és letakartam.
