5 brutális bűnügy a két világháború között
Januárban lesz 100 éve, hogy nyomtlanul eltűnt az egyik legvéresebb gyilkos, a cinkotai rém. 90 éve pedig egy házaspár rémtette korbácsolta fel a kedélyeket. Ezeket a brutális gyilkosságokat nem foghatjuk a televízióra, a krimisorozatokra és az akciófilmekre, hiszen a két világháború között történtek.
A nők réme: a cinkotai sorozatgyilkos
Az első világháború idején szörnyű bűntényre derült fény. A történet az huszadik század elején kezdődött, egy cinkotai kertes házban. Itt élt a feleségével Kiss Béla, a szelídnek ismert bádogos. Háza hátsó traktusa műhelyként szolgált, a munkájához szükséges alapanyagot is a portán tartotta. A cinkotai templom keresztje az ő keze munkája. 1912-ben aztán kiderült, hogy a bádogos neje szeretőt tart. A nő és a hódító eltűnt, a magyarázat az volt, hogy megszöktek.
Kiss Béla ezután nőkkel ismerkedett, többükkel együtt látták a környékbeliek. Mivel a bádogos akkori mértékkel helyes fiatalembernek számított, ráadásul egyedülálló lett, a cinkotai polgárok ezen nem háborodtak fel. A háború kitörésekor a férfi önként jelentkezett katonának, a házat pedig a házvezetőnőre bízta.
A váratlan fordulat 1916-ban következett be. A háború kezdte felemészteni Magyarország erőforrásait, a katonák házról házra járva rekvirálták az üzemanyagot. Mivel Kiss Béla házánál leforrasztott fémhordók voltak, ezeket a katonák feltörték. Üzemanyag helyett 24 holttestet találtak, többek között a bádogos feleségének és szeretőjének földi maradványait. A "gaz csábító" hullája volt az egyetlen férfi holttest.
Egy másik forrás csak hét holttestet említ. "A Népszava 1916. május 10-én megjelent, a "rendőrellenőr jelentésére" hivatkozó cikke szerint a pesti Kresinszky Márton, a Kiss által bérelt ház tulajdonosa fel akarta újítani az épületet, ezért kiment Cinkotára, ahol Kiss szomszédja, Kresinszky régi ismerőse, Takács Béla gyógyszerész elmondta neki, hogy Kiss még 1914-ben hadba vonult. A tatarozáshoz használható anyagot keresve a két férfi a Kiss műhelye melletti kamrába ment, ahol Takács szerint nagyobb mennyiségű nád volt. A kamrában hét darab egymásra rakott egy méter hosszú, ötven centiméter széles bádoghordót találtak. A legfelső hordó ólommal lezárt tetejét felfeszítve női holttestet találtak. Egy másik hordón lyukat ütöttek, amelyből hullaszag áradt és egy szőke hajcsomó hullott ki. Kresinszky és Takács értesítette a hatóságokat. Huszka Gyula főjegyző rendőrökkel együtt mind a hét hordóban egy-egy női holttestet talált." Forrás: Wikipédia.
Azok a bizonyos hordók... - Forrás: Costadelsol Magazin
A rendőrök a házban egy fényképalbumot találtak, több tucat hölgy fotójával – köztük ott volt azoknak a nőknek a képe is, akik a bádoghordókban végezték... Kiss Béla közben nyomtalanul eltűnt – egyes források szerint betegség vitte el 1915-ben, mások szerint a fronton esett el. A legvalószínűbb az lehet, hogy a bádogos azért jelentkezett a frontra, mert tisztában volt vele, hogy a háború forgatagában kereket oldhat, és nagyobb valószínűséggel úszhatja meg a gyilkosságokat, mintha éli tovább az addigi életét a cinkotai házban.
Hogy miért követte el a gyilkosságokat? Talán pénzért. Talán a felesége hűtlensége volt a kiváltó ok. Hoffman néven apróhirdetés útján keresett áldozatokat, közös vállalkozáshoz. Kiss Béla a legbrutálisabb házasságszédelgő volt.
A véres gyilkosság, amely Krúdyt is megihlette
Brutális módon bánt el egy házaspár 1925-ben Kodelka Ferenc gazdag hentesmesterrel. A történet még az előző évre nyúlik vissza. Léderer Gusztáv csendőr főhadnagy és felesége, Schwartz Mici teljesen behálózta Kodelka urat. A nő a korabeli pletykák szerint a hentes szeretője lett; a férfi mindenesetre többször is Lédereréknél aludt. A hentest kamu pénzváltási lehetőséggel kecsegtették. 70 millió koronát csaltak ki tőle.
1925. január 7-én Léderer Gusztáv lúgkövet szerzett, amely eltünteti vér nyomát. Kodelka Ferenc aznap este náluk tartózkodott, és ott is maradt éjszakára – azzal hitegették, hogy másnap együtt mennek dollárt váltani a kölcsönkapott pénzből. Léderer Gusztáv álmában agyonlőtte a hentest, majd feldarabolta és megnyúzta, hogy ha a testrészekre rátalálnak, ne lehessen azonnal rájönni, hogy azok ez ember maradványai. Bőröndökbe pakolta Kodelka Ferenc földi maradványait, és a Dunába hajította.
Léderer Gusztáv, Kodelka Ferenc, Léderer Gusztávné Schwartz Mici Forrás: HuszadikSzázad
A víz azonban kivetette a bőröndöket, a holttestet egy tetoválás maradványairól azonosították, a táskákról pedig kiderült, hogy a Léderer házaspár tulajdonai. Amikor a gyilkosokat elfogták, a rendőrség némi nyomozás után korábbi, felderítetlen bűnügyeket is összefüggésbe hozott Lédererékkel; erről a korabeli sajtó is beszámolt.
"A bécsi és pozsonyi rendőrség is megindította a nyomozást Ledererék multja után. Erős a gyanu, hogy Ledererék Pozsonyban meggyilkoltak egy bécsi öreg kereskedőt, ki Ledererné kedvese volt s résztvett a lakodalomban is. A lakodalom után azonban eltünt s azóta teljesen nyomaveszett. Valószínű, hogy ezt az öreg embert is meggyilkolták.
Az is kiderült, hogy Lederernének törvénytelen gyermeke is volt, mit férje előtt elhallgatott. Ennek a gyermeknek is nyomaveszett. Lehet, hogy őt is megölték.
A rendőrség abban az irányban is nyomoz, hogy az utóbbi évek összes kiderítetlen gyilkosságai Ledererék lelkét terheli. Igen sok gyanunk szól amellett, hogy a lágymányosi hóban négy év előtt talált feldarabolt holttestet szintén ők rejtették el. Gyanú merült fel, hogy Reismann zongoragyárost és egy eltünt kereskedelmi utazót szintén ők gyilkoltak meg. Ki tudja, milyen rettenetességek nyomják még Ledererék lelkét.”
Léderer Gusztávot halálra ítélték, feleségét életfogytig tató szabadságvesztésre. Az asszony a második világháború után szabadult, egy városi legenda szerint virágot árult.
VIDEÓ: Syrius - Lédererné
Tömeggyilkosság az Alföldön
1929 nyarán a csendőrség egymás után vett őrizetbe a Tiszazug területén élő embereket, nagyrészt asszonyokat, arzénnal elkövetett mérgezés miatt. Egymást érték az exhumálások (mivel az arzén sokáig kimutatható a szervezetből), és elkezdődtek a perek. Ekkorra már a sajtóból is értesült az ügyről a közvélemény. 162 holttest exhumálása után azonban a hatóságok igyekeztek minél hamarabb lezárni az ügyet, a tiszazugi parasztasszonyok férjgyilkosként vonultak be a köztudatba.
Az áldozatok száma azonban az évek, évtizedek alatt szerény becslések szerint is több száz lehetett, elérhette akár az ezer főt is. Ráadásul korántsem csak férjek estek áldozatul. Újszülöttekkel, néhány hetes csecsemőkkel is végeztek (többgyermekes családokban), valamint fogyatékossággal élő gyermekekkel, beteg, magatehetetlen, folyamatos ápolást és gondozást igénylő családtagokkal, az első világháborúban megsebesült, munkaképtelen férfi hozzátartozókkal (jellemzően férjekkel) és az öreg családtagokkal.
Exhumálás az egyik temetőben - Forrás: HuszadikSzázad
Miért öltek ezek az asszonyok – gyakran a férjük, a többi családtag és a tágabb közösség tudtával? Volt, ahol úgy érezték, képtelenek több éhes szájat etetni, több gyermeket felnevelni, évekig gondoskodni a beteg, öreg családtagokról, vagy éppen a fogyatékossággal élő gyermekről. Akadt olyan eset is, amikor a feleség az évek óta folyó lelki és testi terrorból remélt kiutat a gyilkossággal, és volt, ahol az öröklés, a föld jelentette az indítékot. Nem volt társadalombiztosítás, általános egészségügyi ellátás, szociális védőháló. A családok magukra maradtak a problémáikkal: az elszegényedéssel, a betegségekkel, az éhezéssel, a földbirtok elaprózódásával, a megművelhető föld nélkül tengődők rémével, a munkanélküliséggel, a betegséggel, a munkaképtelen hozzátartozók ápolásával.
Az is kiderült, a korabeli perekből, hogy országosan elterjedt gyakorlat volt a parasztság körében ez a "problémakezelési módszer". A legmegdöbbentőbb az volt, hogy a gyilkosságokhoz az elkövetők tágabb környezete néma tanúként asszisztált.
Séta a szolnoki fogház udvarán - Forrás: Kósa Károly
Matuska Szilveszter gyilkos volt-e?
1931. szeptember 13-án 0 óra 15 perckor egy Bécs felé menő nemzetközi gyorsvonat alatt felrobbant a biatorbágyi viadukt. A mozdony, a poggyászkocsi, négy személy- és egy hálókocsi kisiklott és lezuhant, a vonat többi kocsija a viadukton maradt. 22 ember lelte halálát. Matuska Szilveszter magára vállalta a gyilkosságot, október 7-én letartóztatták.
Mi történt? A vasúti menetrend szerint a bécsi gyors előtt 15 perccel egy tehervonatnak kellett volna áthaladnia. A merénylet éjszakáján azonban a tehervonat késett, s előre engedték a gyorsvonatot. A perirat szerint Matuska Szilveszter 1,5-2 kilogramm ekrazittal felszerelt pokolgépet helyezett el a biatorbágyi vasúti hídon, és nem tudhatta, hogy nem a tehervonat érkezik először a hídra. A robbantás után a helyszíneléskor egy levelet találtak az egyik felsővezeték tartó oszlop betonalapzatán: „Munkások! Nincs jogotok, hát majd mi kierőszakoljuk a kapitalistákkal szemben. Minden hónapban hallani fogtok rólunk, mert a mi társaink mindenhol otthon vannak. Nincs munkaalkalom, hát majd mi csinálunk. Mindent a kapitalisták fizetnek meg. Ne féljetek a benzin nem fogy el. (A fordító )” Az 1960-as években újravizsgálták az ügyet, és bebizonyosodott, hogy ez nem Matuska kézírása.
A korabeli jobboldal hívei biztosak voltak abban, hogy kommunista összeesküvés történt. A korabeli baloldali mozgalmak a kormány és a fasizálódó jobboldal kommunista ellenes provokációját látták a merényletben. Egyesek máig úgy hiszik, hogy Matuska Szilveszter magányos, őrült gyilkos volt. Mások meg mernének rá esküdni, hogy a férfi mögött valamilyen szervezet állt.
Egy bizonyos: az akkori magyar kormány a biatorbágyi merényletet ürügyként használta fel arra, hogy vélt vagy valós politikai ellenfeleit felszámolja, és a baloldali mozgalom tagjait likvidálja. Statáriumot rendeltek el, megkezdődtek a letartóztatások, Sallai Imrét és Fürst Sándort koncepciós perben halálra ítélték és kivégezték. Igen különös motívuma a 22 ember halálát okozó robbantásnak, hogy az „elkövető” csupán fegyházbüntetést. Az sem oszlatja el a homályt, hogy 1944-ben, éppen a Vörös Hadsereg bevonulásakor a Vácott raboskodó Matuska Szilveszter eltűnt. Azóta sem került elő.
VIDEÓ: Részlet a Viadukt című 1983-as magyar-német-maerikai filmből:
Pipás Pista, a legkülönösebb bérgyilkos
1933. január 13-án mondták ki Rieger Pálné Fődi Viktória halálos ítéletét. Miért volt érdekes és botrányos az ügye? Mert Pipás Pista néven, férfinak öltözve gyilkolt, férfiként tartóztatták le, és csak a börtönben vált nyilvánvalóvá, hogy valójában nő.
A rendőrség 1932 nyarán kezdett el nyomozni egy egészen más ügyben, így jutottak el Dobák Antalnéhoz, aki a jelek szerint egy évtizeddel azelőtt megölette a férjét. A holttestet exhumálták, a gyilkosság bebizonyosodott, minthogy az is, egy bizonyos Pipás Pista hajtotta végre tettestársaival. Dobákné vallomásában egy korábbi bűntény is szerepelt: Börcsök István öngyilkosságnak beállított felakasztása a felesége kérésére, Börcsök fiának tudtával.
1933 áprilisában az ítélőtábla Rieger Pélné ítéletét helybenhagyta, ezek után a Kúriához folyamodhatott kegyelemért. Érdekes módon egy önkéntes börtönlátogató járt közben Rieger Pálnéért. Thaly Ida rendszeresen járt be a fogvatartottakhoz bibliaórára. Riegernét eleinte kerülte, ám az asszony maga kérte, hogy Ida beszélgessen vele. A tanárnő leírása alapján úgy tűnik, a gyilkos a börtönben megbánta bűneit. Thaly Ida a Kúria elnökéhez címzett levelében idézte "Pipás Pista" szavait:
"Most látom, hogy én őrült voltam, az eszem kellett, hogy elmenjen, hogy ilyeneket véghez vittem! Miért nem tetszett akkor mellettem állni és a karomat megfogni. Hívtak itt, a börtönben templomba, de hát mehetek én a templomba, Isten elé?" Miután többször is beszélt a gyilkos asszony Idával, a következőket mondta még: "Tetszik látni, ilyenkor nem félek még attól sem, ha halálra ítélnek, de amikor magam vagyok, akkor úgy szeretnék még élni, s jobbá lenni."
Rieger Antalné kegyelmet kapott, végül a börtönben halt meg 1940-ben. Történetét Pozsgai Zsolt drámaként dolgozta fel,, a Pipás Pista bemutatója 2013-ban volt a Szegedi Nemzeti Színházban.
VIDEÓ: A Pipás Pista című darab születése
