HÍREK
A Rovatból

Nem lehet a múltat áttenni a jelenbe – beszélgetés Ormos Mária történésszel

Hiába minden globalizáció, szégyenletesen kevesen tudunk világunkról. Múltunkról pedig különösen.


Éppen ezért nevezhetjük hiánypótlónak Ormos Mária Gondolatok az ember történetéről című könyvét, amely utazásra hív bennünket térben és időben a Föld körül egy olyan korszakba, a középkor évszázadaiba, amelyben még az ismertnek vélt régiók és események körül is rengeteg a bizonytalanság.

Bár végzettségem szerint magam is történész vagyok, beszélgetésünk a Professzor-asszonnyal olyan volt, mint maga a könyv: igyekeztünk a sokakat foglalkoztató gondolatok mentén haladni.

Ez a rendkívül izgalmas könyv, amelynek leírásai sokszor szinte vizuálisak, számos fontos kérdést tesz fel, mindenekelőtt azt, hogy honnan jöttünk, hol vannak és hányfélék a gyökereink.

Ön rátapintott a könyv gondolati gyökerére. Nem állítom, hogy ez lebegett a szemem előtt, amikor nekikezdtem, de ahogy egyre inkább kezdtem végigmenni az egyes történelmi szakaszokon, rájöttem, hogy ez a lényeg valamennyiünk számára. Attól függően, hogy az emberek hol éltek, milyen körülmények között, hogy ezek a körülmények mit követeltek meg tőlük és mit tettek lehetővé, mentek előre, vagy nem mentek sehová. Például Ausztráliában, amely óriási terület, rengeteg az apró növény, az apró állat, amit könnyű elejteni, mit erőlködjön az ember? Ott erőlködik, ahol másképp nem tud meglenni.

Valószínűleg kezdettől fogva benne van az ember természetében, hogy mindig jobbat szeretne.

Már ezek a „vademberek” is ezért jöttek-mentek, keresték a természet gazdagabb részeit, a jobb folyókat, erdőket, de nem kellett messze menniük, hogy megtalálják. Bizonyos természeti körülmények kiváltanak nagyobb emberi erőfeszítést, több gondolkodást, ami nagyon lényeges, és ezeken a területeken mennek előre félelmetes gyorsasággal az emberi társadalmak. A könyvben vizsgált időszakban, tehát az európai időszámítás 800-as éveitől 1500-ig, két hatalom van az élen: az egyik Bizánc, amíg el nem tapossák, a másik Kína. Bevallom, számomra rejtély, hogy Kína miért állt meg a fejlődésben, méghozzá egy olyan időpontban, amikor még nem is járt arra európai.

-Gyakran ér bennünket az a vád, magyarokat és európaiakat, hogy túlságosan magunkból kiindulva szemléljük a világot.

Amikor Bethlen István 1921-ben bemutatkozó miniszterelnöki beszédét tartotta a parlamentben, azt mondta: „A magyarok elvesztették nemzetközi horizontjukat, amit vissza kell nyerni” és arról beszélt, hogy térjünk vissza Európába. Ezt a horizontot itt, Magyarországon, nem nyertük vissza, de mások is nagyon kevéssé. A mai napig előfordul, hogy nyugat-európaiak azt hiszik, hogy ezen a tájon „vadak” élnek. De mi sem ismerjük igazán még a szomszédainkat sem!

Ha megkérdeznénk az átlagembert, hogy Mátyás idején ki volt a cseh király, 100-ból 99 nem tudná, annak ellenére, hogy Mátyásnak és a cseh királynak voltak közös dolgaik.

Romániával kapcsolatban még tudományos körökben is azon folyik a vita, hogy volt-e dákó-román kontinuitás, vagy sem. Mintha ezen bármi is múlna! Úgy tudjuk, hogy egy időben nem voltak románok Erdélyben és a Partiumban, aztán egyszer csak lettek, de hogy pontosan mikor, azt nem. Az eredmény szempontjából teljesen mindegy. Amikor Bukarestben jártam, én is vettem magamnak a fáradtságot, hogy végigjárjam az összes múzeumot, hátha találok valamit arról, hogy ez az ország nem egynemű, nem román nemzeti állam, hanem élnek itt németek, magyarok és más népek is. De a dákó-román kontinuitásra sem találtam bizonyítékot, még egy írást vagy vászondarabot sem. Magával a román történelemmel, ami valóban érdekes lenne, nem foglalkozunk. A horvátokról valamivel több az ismeret, már csak a több évszázados közös királyság révén is, a szerbekkel is több az érintkezési pont, pozitív és negatív értelemben egyaránt. De Ausztriáról is legfeljebb a Habsburgok és Bécs jut eszünkbe. Ez a könyv kitágítja ezt a horizontot és áldoz az én mániámnak, hogy nem csak Európából áll a világ.

A könyvben többször is előkerül a történelem és a mítoszok összefüggései. Az emberi alaptermészet része a mítoszkeresés?

Úgy tűnik, igen, mert nemigen ismerünk olyan közösséget, amely ne óhajtotta volna önmagát megmagyarázni a múltban. Ki volt az ősapa, ősanya, honnan bukkant elő, a tenger mélyéről, vagy egyesen az egekből szállt le, vagy melyik csodás állat volt a nemzője. A turulmadár mítosza ebből a szempontból egyáltalán nem kivételes. Ez az igény minden egyes népcsoportnál megjelent Skandináviától Japánig, ahol az istenek a Napból küldik le a Nővéreket. De ott van már Róma megalapításának a mítosza az ikreket tápláló nőstényfarkassal. Egyébként az ikrek motívuma számos legendában feltűnik. És ezek a legendák egyre nőnek, mert a szájhagyomány mindig hozzátesz valamit, mígnem az írástudók is felfedezik őket…

-És akadnak olyanok is, akik beleágyazódnak a valós történelembe, mint például Tell Vilmos…

Valamikor az 1960-as években több svájci történész „üldözőbe vette” Tell Vilmost, meg akarták találni. Persze nem találták, mert mondai hős, akit valószínűleg több személyből gyúrtak össze, akik kiváló íjászok voltak és harcoltak a Habsburgok ellen. Ennek ellenére számos szobra van Svájcban.

Könyve kapcsán eszembe jutott, amikor bölcsészhallgató koromban Unger Mátyás, a középkori magyar történelem professzora arra intett bennünket, hogy csak akkor érthetjük meg a kort, ha beleéljük magunkat az akkori emberek helyzetébe és gondolkodásába.

-Unger Mátyás a történettudomány elsődleges követelményét fogalmazta meg ezzel. A történelemhez, hogy megértsük, fantázia is kell. Hogy el tudjuk képzelni azoknak az embereknek az életét, azokat az információkat, amelyek hozzájuk eljutnak, amire őket tanítják. A másik fontos tanulság: nem lehet a múltat áttenni a jelenbe. Megrajzolni meglehet, de újra élni nem. Azok a párizsi polgárok, akik a reneszánsz idején újra akarták szülni a római kort, és tógát öltöttek, megmaradtak párizsi polgároknak és nevetségessé váltak. Mint ahogyan az sem megy, hogy ősmagyaroknak képzeljük magunkat. Amikor Julianus barát megtalálja a magyarok őseit, behunyja a szemét, hátat fordít és elmenekül, mert nem azt találja, amire számít. Azt gondolta, hogy ezek az ősmagyarok is megtették ugyanazokat a lépéseket, mint akik a Kárpát-medencébe húzódtak be. Ők még mindig kancatejet ittak, vért fogyasztottak. Ezek után valószínűleg a király is letett arról, hogy idecsalogassa őket.

Ön is említést tesz arról az összeesküvés-elméletről, mely szerint „elcsaltak” 300 évet a középkor történelemből. Az ilyen és hasonló nézetek akár veszélyessé is válhatnak, ha szélsőséges politikai erők használják fel őket.

Kétségtelen, hogy az elmúlt évtizedekben senki nem keltett akkora feltűnést, mint Heribert Illig német középkor-kutató, aki pedig korábban több elismerésre méltó tanulmányt is írt. De annyi negatív kritikát kapott, hogy elsüllyedt a szakmai mocsárban, mert semmivel sem tudta bizonyítani elméletét. Ha valaki manapság erre hivatkozna, senki sem venné komolyan.

Tekinthetjük-e a történelmet a népvándorlások és az egymásra épült kultúrák láncolatának?

Ami a vándorlásokat illeti, ez csak egy ideig érvényes, mert a régi nagy népvándorlásokhoz nem lehet hozzáfűzni, de még hasonlítani sem azt, ami ma történik, amikor elszegényedett vagy üldözött emberek indulnak el. Volt olyan régen is, hogy az ellenség elől kellett menekülnie egy népcsoportnak, de sokkal inkább arról volt szó, hogy egy vidék már kimerült és jobbat akartak keresni, vagy pedig sokat szerezni. Ilyenek voltak a világuralomra törő nagy birodalmak. Ezek óriási és erőszakos mozgásokat indítottak be, de akár a mongol/tatárokra, az arabokra, törökökre vagy még korábban a hunokra gondolunk, seregeik tele voltak mindazoknak a népeknek a fiataljaival, akik úgy vélték, lehet ezen a hódításon valamit keresni. A ritka kivételhez tartoznak a magyarok, akik a besenyők elől menekülnek, a Kárpát-medencében pedig nem találkoznak olyan erős ellenséggel, amellyel meg kellene vívni azért, hogy le tudjanak telepedni. Amikor az erőszakos hódítók rátelepednek egy ott élő népcsoportra, tűzzel-vassal irtják, még mielőtt valamiféle összekeveredésre sor kerülne.

A mostani menekülések ezekhez nem foghatóak. Arról nem is beszélve, hogy azoknak a seregeknek volt látható fegyverük.

Nem vonom kétségbe, hogy egyeseknél lehet a szütyő alján egy géppisztoly, de nőknél, kisgyerekeknél ez aligha feltételezhető. És a létszámuk jóval kisebb, mint az egykori népvándorlásoké, ezért azokkal párhuzamba állítani nem lehet.

Nagyon érdekes felidézni azt, hogy az egyes civilizációk hogyan éltek túl egy-egy történelmi korszakváltást, hogyan adták tovább értékeit.

Európának az az igazi szerencséje, egy csomó mindent összekanalizált. Átvett római jogi tapasztalatokat, indiai tudást az arabokon és Bizáncon keresztül, merített a zsidó hagyományokból, és ettől a sokszínűségtől lett kivételes. És ez a sokszínűség az, amit most egyesek megpróbálnak „gyomlálni”: ez számít, az nem – mondják. Ez nem igaz. Gondoljunk a matracra, a diványra, amelyek perzsa eredetűek, az „arab számokra”, amelyek eredetileg indiaiak...

A 90-es évek végén, majd különösen 2001. szeptember 11 után felerősödtek azok a nézetek, melyek szerint eljutottunk a civilizációk végéhez.

Ha manapság körülnézek a világban, úgy, ahogyan ebben a könyvben tettem, csak egy másik időszakban, sok vigaszt nem találok. Sehol. Borzasztó, hogy a legsimábban megy előre, fejlődik, gyarapodik, terjeszkedik egy diktatúra. Kínának hívják. Mindenütt, világszerte, Európa-szerte zavar, felfordulás. De voltak már hasonló időszakok az emberek történetében, és kétesélyes a dolog. Egy biztos, hogy Francis Fukuyama tévedett, amikor azt gondolta, hogy vége a történelemnek. A történelemnek akkor lesz vége, ha vége lesz a Földnek, mert attól kezdve ember itt már nem élhet. Nem áll meg az általa elképzelt „demokratikus zöld mezőben”, de hogy hová fut ki a 21. század második felében, vagy a következő évszázadban, szerintem pillanatnyilag senki sem tudja megmondani. Lehet, hogy vannak ma is olyan emberek, akik a csillagokat kutatják és jövendőt mondanak, de ilyesmi hozzánk mostanában nem jut el. Amit azonban a múlt század végén erre a századra tippeltek, az eddig bejött.

Ami Kínát illeti, a történelemben számos világbirodalom volt már, és mindegyik összeomlott, és élettartamuk egyre csökkent – például a Szovjetuniónak már csak 70 év jutott…

Korábban is voltak rövid életűek, mint például Attila hun birodalma, szemben az oszmánnal, amely hosszú időre, óriási területen berendezkedett, egészen a 20. századig fennállt. Egész Európa kellett hozzá, hogy a kontinensnek csak egy kicsiny részét hagyják meg neki.

Mostanában sokat gondolkodom azon, hogy a magyar történelem mennyire tele van töréspontokkal, és nem vesszük észre, hogy mindegyiknek súlyos hatása volt.

Az első ilyen töréspont 1241, a mongol/tatár betörés, ami ugyan csak másfél évig tartott, de irtották a lakosságot, megerőszakolták a nőket, tehát az etnikai összetétel is megváltozott ez által, és egész területek váltak sivataggá. Ide kezdenek behúzódni emberek, mert lehet őket foglalni minden nehézség nélkül, sőt, betelepítések kezdődnek, hogy azok az urak, akiknek a jobbágysága kiveszett, tudjanak működni. Ennek hosszú távú hatása van az ország történetére, hogy a 150 éves török uralomról ne is beszéljünk. Az azt követő felszabadulás nem volt igazi felszabadulás, mert a Habsburg-ház nem úgy kezeli, mint egy országot, hanem felbontja öt régióra, amelyet saját emberei kormányoznak. A helyzet idővel javul, de nem annyira, hogy a magyarok, éppen azzal, hogy egy kis levegőhöz jutottak, elkezdik a reform-országgyűléseket, amiből lesz 1948-49 és egy újabb törés. És ezt a sort zárja Trianon, amikor megint a semmiből kell felépíteni egy országot, amelynek nem maradt meg a nyersanyaga, az iparának jelentős része, nem maradtak meg az erdők, a bányák, csak a nagy pusztaság, meg néhány nagyváros.

-Ön többször is kijelentette: nem igaz, hogy a történelem ismétli önmagát. Azzal együtt, hogy gyakran van „déjá vu” érzésünk. Volt egy régi mondás, mely szerint a történelem az élet tanítómestere. Ezek szerint túl sok az iskolakerülő?

A történelem nem tanít senkit semmire! A nagy mondások közül egy nagyon igaz, hogy ugyanabba a folyóba nem lehet kétszer belelépni. Egy mai diktátornak nem lesz homlokába hulló haja, kis bajsza, mint Hitlernek, mert ő más. „Ez diktatúra? Ugyan, kérem, hiszen rendszeresen tartunk választásokat” – mondta például nemrégiben Erdogan. Hogy mik a diktatúra fokozatai, azt nagyon alaposan kellene megvizsgálni, mert nagyon sok olyan hagyományosan hierarchikus társadalom működik, ahol nem kell diktatúrát bevezetni ahhoz, hogy mindenki tudja a dolgát – ez jellemzi a keleti társadalmak jelentős részét. Megtartják a demokratikus működésnek bizonyos, nagyon fontos formáit – választások, többpártrendszer – de az évezredek alatt sajátjuké tett viselkedési formákat nem kell diktatórikus intézkedésekkel alátámasztani.

És nem változik az emberi természet sem: az változik, hogy az ellenségemet nem bunkósbottal ütöm agyon, hanem az interneten nyírom ki „karaktergyilkossággal”.

A Gondolatok az ember történetéről után máris új könyvön dolgozik.

Magyar ügyek és bajok címén fogtam bele az újabb munkába, esetekről, helyzetekről van szó, amiket túl kell élni 1918 és 1938 között. Trianonról, a szanálási programról, vagy az olyan kellemetlen ügyekről, mint a frankhamisítási per és annak nemzetközi kihatása. 1938 után a németek már benyomulnak, hamarosan diktálni kezdenek, és onnantól kezdve Magyarország már nem szuverén ország.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Megszólalt az Erste Bank, miután Orbán Viktor a halál vámszedőinek nevezte a céget
Orbán Viktor évértékelő beszédében háborús szövetségnek nevezte a Shellt és az Erste Bankot és Brüsszelt. A bank közleményben utasította vissza a vádakat, és elhatárolódott a politikai kampányoktól.


A halál vámszedőinek és a háború kutyáinak nevezte Orbán Viktor miniszterelnök a Shellt és az Erste Bankot február 14-i évértékelő beszédében. A kormányfő szerint a két cég és „Brüsszel” háborús szövetséget alkot, és a vérontáson nyerészkednek. Az Erste Bankról azt állította, nem érdekli őket, hogy évente meghal és megrokkan 400 ezer ember, „csak pörögjön a kassza, jöjjön a lóvé”.

Az Erste Bank Hungary Zrt. közleményben reagált a Telexnek miniszterelnök szavaira, amelyben leszögezték:

„Az Erste Bank Hungary Zrt. alapelvei szerint ellenez minden háborút és erőszakot.”

Hozzátették, hogy a bank

„semmilyen formában nem vesz részt politikai kampányban, a bank a rá vonatkozó jogszabályokat maradéktalanul betartja.”

A miniszterelnök szavai különösen annak fényében érdekesek, hogy a kormány tavaly szeptemberben még hosszú távú földgázvásárlási szerződést kötött a Shell-lel. Akkor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megbízható partnerként hivatkozott a cégre.

A mostani éles bírálat politikai hátteréhez tartozik, hogy Orbán Viktor a beszédében a Tisza Párthoz kötötte a két vállalatot. A párt gazdaságfejlesztési és energetikai vezetője Kapitány István, a Shell korábbi globális alelnöke, míg költségvetési és adópolitikai szakértőjük Kármán András, aki korábban szintén vezető pozíciót töltött be az Ersténél. Magyar Péter egyébként úgy reagált, hogy "Aki a halál vámszedőit keresi, az figyeljen Gödre, a Samsungra és a többi akkugyárra."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Fekete-Győr András szerint Orbán Viktor mentálisan összeomlott, végleg alkalmatlanná vált az ország vezetésére
A Momentum volt elnöke szerint Orbán „végső kétségbeesésében olyan zavaros konteókba menekül, mint hogy a benzinkutak és a bankfiókok ellen kell szabadságharcot hirdetni az ország megmentése érdekében, ott valami végérvényesen eltörött”.


„Totális szellemi leépülés” – így reagált Fekete-Győr András a közösségi oldalán Orbán Viktor miniszterelnök február 14-i évértékelő beszédére, amelyben a kormányfő a Tisza Pártot a Shell és az Erste Bank szövetségesének nevezte.

Fekete-Győr szerint a miniszterelnök „nemcsak politikailag bukott meg, de mentális értelemben is végleg alkalmatlanná vált az ország vezetésére”.

A politikus szerint:

"Amit ma a Várkert Bazárból hallottunk, az nem egy felelős államférfi helyzetértékelése volt hazánk jelenéről, hanem egy, a realitásérzékét végleg elveszítő, orvosi felügyeletért és ápolásért kiáltó ember végső, zavaros ámokfutása. Utoljára talán Rákosi Mátyásnak voltak ilyen tébolyult kényszerképzetei a minden bokorban ott lapuló imperialista ügynökökről, mint amilyeneket ön ma a beszédében előadott".

Orbán Viktor a Várkert Bazárban tartott 27. évértékelőjén arról beszélt, hogy a Tisza Párt „a németek” és a „brüsszeli birodalom” projektje, amely mögé „a globális nagytőke” is beállt. A miniszterelnök a Shellt és az Erste Bankot „a háború kutyáinak” és „a halál vámszedőinek” nevezte, amely cégeket a Tisza Párttal hozott összefüggésbe. A beszéd egyértelműen a 2026-os választási kampány része volt, amelyben a kormány a szuverenitásvédelmi politika folytatását ígérte.

Fekete-Győr azzal folytatta: „Hallja még ön egyáltalán, hogy miket beszél? A Tisza, mint a németek, a Shell és az Erste Bank titkos összeesküvése Magyarország ellen? Ez most komoly?” – tette fel a kérdést a Momentum volt elnöke.

Majd hozzátette:

"Amikor egy 16 éve teljhatalommal kormányzó vezető kínjában már azt sem tudja, mit hazudjon, és végső kétségbeesésében olyan bődületes, zavaros konteókba menekül, mint hogy a benzinkutak és a bankfiókok ellen kell szabadságharcot hirdetni az ország megmentése érdekében, ott valami végérvényesen eltörött. Ez már propagandának is sok, miniszterelnök „úr”. Ez maga a végstádium" - vélekedett.

A politikus egy ponton értett egyet a miniszterelnökkel, és idézte is a fiatalokról mondott szavait: „A fiatalok többsége nem éri be lázadással, és azzal, hogy a bulikban mocskos Fideszt kiabáljon.” Fekete-Győr szerint a magyar fiatalok valóban többre vágynak, és „kizárólag azzal fogják beérni, ha végleg eltakarodnak a közéletből, kifelé menet pedig magukkal viszik ezt az egész morális fertőt a pedofil botrányaikkal, a korrupt közpénzszivattyúikkal, és a gyűlöletkeltő propagandájukkal egyetemben.”

Fekete-Győr a bejegyzését azzal zárta: „Magyarország nem lesz többé egyetlen ember paranoid lázálmának a foglya. A magyarok ennél sokkal többet érdemelnek. Közeleg a felszabadulás napja!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ne idd meg, ha ilyet vettél! Két népszerű ásványvizet hívott vissza a fogyasztóvédelem
Az AVE és az Aro Mizse másfél literes, szénsavmentes ásványvizének egy-egy tételét vonta ki a forgalomból a Nébih. A mikrobiológiai szennyezettség miatt a hatóság kéri, hogy a palackokat senki ne fogyassza el.


Két népszerű, másfél literes szénsavmentes ásványvizet is visszahívnak a boltokból, miután kiderült, hogy mikrobiológiai szempontból nem megfelelőek. A hatóság arra kéri a vásárlókat, hogy semmiképpen se fogyasszák el az érintett termékeket. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) pénteken közölte a hírt az MTI-vel.

Az intézkedés szerint az AVE Ásványvíz Gyártó és Forgalmazó Kft. a 2026. október 29-i minőségmegőrzési idejű, 250161057-es tételszámú, 1,5 literes AVE szénsavmentes ásványvizét vonta ki a forgalomból. A Magyarvíz Kft. eközben az Aro Mizse Természetes ásványvizet hívta vissza, amelynek forgalmazója a METRO Kereskedelmi Kft. Itt a 2027. április 22-i lejáratú, 1295250653A tételszámú, másfél literes szénsavmentes palackok érintettek.

A Nébih hangsúlyozza, hogy a visszahívás kizárólag a megadott azonosítókkal ellátott tételekre vonatkozik.

A hatóság azt javasolja a vásárlóknak, hogy ellenőrizzék az otthoni palackokat, és ha a fenti azonosítókkal ellátott terméket találnak, vigyék vissza a vásárlás helyére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter elmondta a német kancellárnak, milyen feltételeket vállalna az új kormány, hogy megkaphassuk az uniós pénzeket
A Tisza Párt alelnöke Münchenben tárgyalt Friedrich Merzzel, akivel azt is közölte, hogy mit gondol Ukrajnáról és a békéről.


Négyszemközt tárgyalt a német kancellárral Magyar Péter a bajor fővárosban. A Tisza Párt elnöke a megbeszélésen arról beszélt, hogy kormányra kerülésük esetén legfontosabb feladatuknak az uniós források hazahozatalát tartanák, miközben nem támogatnák Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, és elutasítanák a migrációs paktumot is.

A megbeszélésről Magyar Péter a saját közösségi oldalán számolt be.

Posztja szerint a tárgyalás középpontjában a Magyarországnak járó, de nagyrészt befagyasztott uniós források sorsa állt.

„Friedrich Merznek elmondtam, hogy a leendő TISZA-kormány legfontosabb feladata a magyar embereknek járó uniós források hazahozatala lesz”

– idézte fel a politikus. Hozzátette, ehhez

készek haladéktalanul elfogadni a szigorú korrupcióellenes intézkedéseket, valamint biztosítani a bíróságok függetlenségét, a sajtó és a felsőoktatás szabadságát.

A külpolitikai kérdések is napirendre kerültek. Magyar Péter egyértelművé tette a német kancellár számára a Tisza Párt álláspontját Ukrajnáról és a migrációról is.

„Elmondtam továbbá, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, és hogy a leendő TISZA-kormány szigorú politikát fog folytatni az illegális migráció kapcsán és nem fogadjuk el a migrációs paktumot.”

A megbeszélésen az orosz–ukrán háború is szóba került, ezzel kapcsolatban Magyar Péter úgy fogalmazott: „Hangsúlyoztam, hogy minden lehetséges eszközzel támogatni kell a mielőbbi orosz-ukrán békekötést.”

A február 13. és 15. között zajló Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián Európa vezető politikusai vitatják meg a kontinens biztonsági kihívásait. Magyar Péter vállalásai egy olyan időszakban hangzottak el, amikor a Magyarországnak szánt kohéziós és helyreállítási pénzek jelentős részét továbbra is jogállamisági és korrupcióellenes feltételekhez köti az Európai Unió, az Európai Parlament pedig bíróságon támadta meg a források egy részének korábbi felszabadítását. Az EU új migrációs és menekültügyi csomagjának végrehajtási terve júniusra készülhet el, ám a jelenlegi magyar kormány már jelezte, hogy nem hajtja végre a paktumot. A Tisza Párt korábban bemutatott programjában szintén a korrupcióellenes fellépés, az igazságszolgáltatás függetlensége és a zéró tolerancia az illegális migrációval szemben szerepel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk