A járvány miatt 20-30 százalékkal is csökkenhetett az ápolók bére
Sok egészségügyi dolgozónak okozott jövedelemcsökkenést a járvány elleni védekezés, a veszélyhelyzet idején ugyanis átmenetileg megszűntek a megélhetést biztosító kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségeik - írja a Népszava.
A lap szerint ugyanis az egészségügyi szakdolgozók felének-kétharmadának, az orvosok közül pedig szinte mindenkinek van másod-, harmadállása. Az orvosok a főállásuk mellett magánellátóknál vagy saját vállalkozásukban dolgoznak. Az ápolók pedig egy másik kórházban, szociális otthonban, vagy a háziápolásban folytatják a műszakjukat.
A orvosok, nővérek, szakdolgozók a normális heti 40 óra helyett 60-at, ügyeletekkel együtt pedig még ennél is többet dolgoznak azért, hogy megéljenek.
"Így vannak olyanok, akiknek a havi jövedelmük akár harmadát-felét is adhatja a túlmunka"
- fogalmaz a Népszava.
A veszélyhelyzet kihirdetésekor viszont megtiltották a külföldön, vagy itthon végzett plusz munkát az egészségügyben. Egyes intézményvezetők azért, hogy ha a ellátórendszer mégis túlterhelődne, akkor legyen megfelelő számú ember, mások pedig azért, hogy ezzel is csökkentsék az osztályokra behurcolt koronavírus-fertőzések esélyét.
Eközben ugyanakkor a betegek jelentős részét hazaküldték a kórházakból, a nem létfontosságú beavatkozásokat többnyire elhalasztották és csökkent a szakrendelők forgalma is. Így sokaknak kötelezően ki kellett venni a szabadságuk.
Babonits Tamásné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) általános alelnöke a Népszavának azt mondta, "a fővárosi szakdolgozók egynegyedét, a vidékiek jelentős részét kényszerszabadságolták, különösen ott, ahol csak 16-20 koronavírusos beteg került be a adott kórházba. Az ilyen helyeken a dolgozók havonta legalább két hétig úgynevezett állásidőn voltak".
Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke szerint "a kényszerszabadságolások miatt sok egészségügyi dolgozónak csökkent a jövedelme is. Becslése szerint a szakdolgozók most kénytelenek minimum 20-30 százalékkal kevesebből megélni".
Sok egészségügyi dolgozó ezekben a hónapokban alig visz haza nettó 120-140 ezer forintot.
Soós Adrianna ugyanakkor azt is hallotta, hogy a koronavírusos betegeket ápoló intézményekben a dolgozók plusz juttatást kaptak. Ennek összege viszont kórházanként eltérő volt.
A Népszava az üggyel kapcsolatban több kórházat is megkeresett, de vagy nem kaptak válszt, vagy az operatív törzshöz irányították őket. Végül az Állami Egészségügyi Ellátóközponttól kaptak egy választ.
Ebben azt írták, hogy "a kórházak saját költségvetésük terhére adhatnak juttatást, attól függően, hogy milyen szerepet vállaltak a koronavírus elleni védekezésben. Így például volt, ahol szakorvosok és szakdolgozók kaptak fejenként 20-40 ezer forint határozott összegű bérkiegészítést, máshol azok, akik az izolációs vagy karantén osztályokon zajló munkában vettek részt, a teljesített órákat emelt szorzóval (180 százalékkal) számolták el márciusban és áprilisban".
Ugyanakkor azt is hozzátették, hogy az egészségügyi szakdolgozók a járvánnyal összefüggésben bruttó 500 ezer forintos extra juttatást kapnak majd.
