5 zöld találmány, ami akár meg is mentheti az emberiséget
A környezetünk megóvását és a zöld életmódot szolgáló termékek, eljárások fejlesztése egyre inkább középpontba kerül, a nagyvállalatok többsége is a zöld megoldások felé fordul. Az innovációs törekvések fő mozgatórugója a fenntarthatóság, így sorra születnek az ezt elősegítő forradalmi újdonságok a gazdaság szinte minden területén. A környezetbarát találmányok egy részét majdnem mindenki ismeri, vannak azonban olyanok, amelyekről alig hallhatunk. Íme 5 érdekes – többek között magyar – ötlet a zöld innovációk csokrából.
1. Elektromos autó – Napjaink legismertebb zöld innovációja
Kevesen tudják, hogy ez a technológia nem teljesen újkeletű. A legelső elektromos motort Jedlik Ányos, neves tudósunk készítette el 1828-ban, az első igazi elektromos négykerekű autót pedig Andreas Flocken, mutatta be 1888-ban.
1897-re már a New York-i a taxisok is elektromos kocsikkal közlekedtek,
a robbanómotoros Ford T-Modell megjelenésével azonban egy időre leáldozott a zöld autók ideje. Bár a 80-as, 90-es években voltak próbálkozások, az elektromos autók csak 2008-ban tértek vissza, mikor sorozatgyártásba került a Tesla Roadster.
Azóta pedig számos más autógyártó is előrukkolt elektromos modellekkel – többek között a Nissan, a BMW és a Volkswagen –, így feltételezhetjük, hogy ez az autók jövője. Az elektromos autók legnagyobb előnye, hogy sokkal környezetkímélőbbek hagyományos társaiknál, Budapesten és több hazai nagyvárosban a legtöbb helyen
ingyen lehet velük parkolni, fenntartásuk költsége pedig alacsony.
2. PLATIO – Lépésből áramot
A PLATIO nevet viselő energiatermelő térburkoló elem egy magyar mérnökcsoport – Cseh József, Ilyés Miklós és Sziszák Imre – találmánya. A zöldenergia-ipart megreformáló burkolat három különböző forrásból tud elektromos áramot előállítani: a napsütésből, a talajhő és a levegő hőmérsékletének különbségéből, valamint a lépéseinkből.
A 30*15 cm-es, újrahasznosított műanyagból készült PLATIO – amely elnyerte a Design Terminál Smart City Lab Budapest pályázatát is – strapabíró, alacsony fenntartású, könnyen lerakható és nem igényel speciális fugaanyagot.
Egy új együttműködésnek köszönhetően a Prologis Park Budapest-Harborban már PLATIO térkövet építettek be a járdába, ami az elektromos autó töltőállomásnak szolgáltatja az energiát.
3. Hullámkarton – A csomagolóipar hőse
A 100%-ban újrahasznosított papírból készülő hullámkarton ma már a leggyakrabban alkalmazott csomagolóanyag, amelynek elsődleges oka a fenntarthatóság. A csomagolóipar „zöldülésével” a csomagolás egyik legfontosabb követelménye az újrahasználhatóság és az anyagában történő újrahasznosíthatóság annak érdekében, hogy a környezetet hulladékkal ne terhelje.
"A már felhasznált hullámkarton visszagyűjtése és újrahasznosítása fontos feladat: a hullámpapír feldolgozása során keletkező papírhulladék alapanyagként visszajut közvetlenül a papírgyárakba”
– magyarázza a Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezetője.
„Amellett, hogy a hullámkarton nem terheli a környezetet, és ár-érték arányban a leggazdaságosabb csomagolóanyag, bármilyen csomagolóeszköz elkészíthető belőle, megkönnyíti az áruk biztonságos szállítását és tárolhatóságát, valamint könnyen nyomatható és ügyfélre szabható, így kiválóan funkcionál reklámeszközként is” – teszi hozzá a szakember.
A hullámkarton tehát aranykorát éli, a fenntarthatósági követelmények növekedésével pedig egyre nagyobb szeletet tudhat majd magáénak a csomagolóanyagok piacán.
4. Porzó drónok – A természet elektromos segédei
Kevesen vannak tisztában a porzás fontosságával és a méhek ökológiai szerepével, pedig nélkülözhetetlenek a bioszféra kialakításában: a termések többsége megporzás segítségével marad fenn.
Ez azt jelenti, hogy az általunk fogyasztott ételek és italok jelentős része nem létezne az olyan porzó rovarok tevékenykedése nélkül, mint a méhek vagy a pillangók, és hiányuk akár az emberiség kipusztulásához is vezethetne.
A legújabb kutatások szerint ezek a rovarok a jövőben veszélyeztetett fajjá válhatnak, így Japánban olyan apró drónok fejlesztésén dolgoznak, amelyek a méhekhez hasonlóan elvégzik a beporzást. Természetesen a porzó drónok még kísérleti állapotban vannak, és hosszú út áll előttük, mielőtt képesek lesznek a méhek munkájának tökéletes elvégzésére.
5. Építőanyag nádból – Az építőipar zöld üdvöskéje
Orosz Zoltán környezetbarát építőanyaga jelentősen hozzájárulhat az építőipar „zöldítéséhez”. A feltaláló több mint száz országban védette le a nádból készül anyagot, amely beton alapzatra építve egyszerűsíti és költséghatékonnyá teszi az építkezést.
Amellett, hogy olcsó, az építőanyag fenntartható, rendkívül jó a hő- és a hangszigetelő képessége és nem utolsó sorban földrengésbiztos.
Az ötlet alapját a nádból készült szigetelési struktúra adta, amely tovább fejlesztve falazóelemként is funkcionálhat. Az építőanyag előállítása teljesen környezetbarát, hiszen a termék karbonlenyomata negatív, előállítása pedig élőmunkát igényel, tehát a gyártás indítása új munkahelyeket teremthet majd hazánkban is.
