Wizz Air figyelmeztet: elkerülhetetlenek a késések, cáfolták, hogy különbséget tennének az utasok között

A magyar kormány eredetileg ötfősre tervezett delegációjából végül csak négyen utaztak szerdán Ukrajnába, miután egyikük a lehetséges jogi következményektől tartva visszalépett – írta a 24.hu.

A tényfeltáró küldöttséget egy március negyedikei kormányhatározat hívta életre Czepek Gábor energetikai miniszterhelyettes vezetésével, a terv szerint két, nemzetközi kapcsolatokban jártas állami vezetővel és a Mol két szakemberével a soraiban. Czepek Gábor azonban az ukrán határról már csak a csökkentett létszámról számolt be.

– jelentette be.

Az ukrán fél álláspontja szerint a magyar küldöttség csak akkor jelentkezett be, amikor már úton volt, és egy olyan miniszterrel akartak tárgyalni, aki éppen Párizsban tartózkodott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A Kijevnek küldött levelükben ráadásul csak az ukrán fővárost jelölték meg úti célként, a Barátság vezetéket és az orosz bombázásban megrongálódott Brodi állomást nem is említették, ezért tekintenek rájuk turistacsoportként.

A Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszát január 27-én orosz támadás érte a Lviv megyei Brodi térségében, a szállítás azóta áll Magyarország és Szlovákia felé. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban arról beszélt, hogy egy újabb orosz támadás kockázata miatt nem látja értelmét a brodi főállomás azonnali helyreállításának, noha a vezeték műszakilag akár másfél hónapon belül újraindítható lenne. A delegáció útját megelőzően a magyar-ukrán viszonyt tovább terhelte az a márciusi incidens is, amikor a Terrorelhárítási Központ Budapesten feltartóztatott egy ukrán pénzszállítót, amit az ukrán külügy „állami banditizmusnak” minősített. A kialakult ellátási helyzet miatt a magyar kormány 250 ezer tonna kőolajat szabadított fel a stratégiai készletekből a Mol számára, Szlovákia pedig válaszul ideiglenesen leállította az Ukrajnának nyújtott vészhelyzeti áramsegélyt.

Egy súlyosan megrongálódott, legénység nélküli orosz tanker sodródik irányíthatatlanul a Földközi-tengeren, fedélzetén több ezer tonna cseppfolyósított gázzal. A máltai hajózási hatóságok csütörtökön közölték, hogy az Arctic Metagaz nevű, 277 méter hosszú hajó veszélyforrást jelent a térségben közlekedő más hajók számára – számolt be róla a Portfolio az MTI alapján.

A hatóságok azonnali óvintézkedéseket rendeltek el: felszólították a térségben közlekedő hajókat, hogy ne közelítsék meg a tankert 5 tengeri mérföldnél, azaz nagyjából kilenc kilométernél közelebb. „Vészterven dolgozunk” – közölte Robert Abela máltai miniszterelnök a lehetséges forgatókönyvekre készülve.

A Visegrád24 videója szerint a támadás után a tankerhajó óriási lánggal égett.

BREAKING:

A Russian ship, Arctic Metagaz, carrying gas was sunk off the coast of Libya by an unknown attacker.

All 30 crew members were rescued.

The tanker was under US and UK sanctions as part of Russia’s so-called “shadow fleet.” pic.twitter.com/zLh5c312LC

— Visegrád 24 (@visegrad24) March 4, 2026

A nemzetközi szankciók alatt álló, az orosz „árnyékflotta” részeként számon tartott hajó elleni akciót Vlagyimir Putyin orosz elnök „terrorcselekménynek” nevezte. Az orosz közlekedési minisztérium a támadást nemzetközi terrorizmusnak és tengeri kalózkodásnak minősítette.

Az incidenst követően a líbiai parti őrség először azt jelentette, hogy a tanker elsüllyedt. Később azonban olyan felvételek is napvilágot láttak, amelyek tanúsága szerint a súlyosan megrongálódott, oldalirányban megdőlt hajó a felszínen maradt.

Kritikus állapotban került kórházba a Magyarországon feltartóztatott ukrán pénzszállítók egyik kísérője, miután a helyi hatóságok kihallgatták, legalábbis ezt állítja Andrij Pisnij, Ukrajna jegybankelnöke – írja a HVG a Bloomberg alapján.

A magyar hatóságok március 5-én, pénzmosás gyanújára hivatkozva állítottak meg két, Ausztriából Ukrajnába tartó ukrán pénzszállítót. Ugyanakkor az adóhatóság is elismerte, hogy az elfogott járművekkel tervezetten szállítottak 40 millió dollárt, 35 millió eurót és kilenc kilogramm aranyat. A szállítmányt kísérő hét ukrán férfit elfogták, majd az eljárás eredményét meg sem várva kiutasították őket Magyarországról. A NAV szerdán jelentette be, hogy visszaadja a két lefoglalt pénzszállítót, de a pénzt és az aranyat nem. Azt egyelőre nem indokolták meg, hogy pontosan miért merült fel a pénzmosás gyanúja.

Az ukrán külügyminisztérium korábban arról számolt be, hogy az egyik, egészségügyi problémákkal küzdő ukrán férfi csak akkor kapott ellátást, amikor összeesett, előtte pedig olyan injekciót kapott, amely veszélyesen megemelte a vércukrát

– mondta Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank elnöke, aki abszurdnak és illegálisnak nevezte a történteket.

Két Magyar Péter nevű egyéni jelöltre is lehet majd szavazni a választáson, az egyikre Budán, a másikra a Vas vármegyei 2-es számú egyéni választókerületben. Utóbbi függetlenként indul, igaz, nem igazán kampányol, ám hithű fideszesnek tűnik – írta a 444.hu.

Ezt támasztja alá a Vas megyei Magyar Péter nyilvános Facebook-oldala is, ahol a borítóképen Hende Csabával és Menczer Tamással látható, profilképén pedig Nagy-Magyarországot ábrázoló pólót visel.

Amikor a 444 újságírója telefonon elérte a Vas megyei jelöltet, a következő párbeszéd zajlott le:

– Jó napot kívánok, Magyar Pétert keresem.

– Milyen ügyben keresi?

– Önnel beszélek?

– Baszd ki, milyen ügyben keresi Magyar Pétert?

– 444 újságírója vagyok….

– Köszönöm szépen, viszonthallásra.

A Vas megyei 2-es körzetben a Fidesz jelöltje Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára, a TISZA Párté pedig Strompová Viktória. Rajtuk kívül indul a DK, a Mi Hazánk és a Gődény-féle NÉP Pártján jelöltje is. A körzet hagyományosan fideszes dominanciájú, de a 2024-es választásokon a TISZA Párt a vártnál jobban szerepelt a térségben. A TISZA jelöltjét, Strompová Viktóriát korábban Lázár János miniszter „szlovák asszonyként” emlegette. A függetlenként induló, bucsui illetőségű Magyar Péter a helyi sajtóban korábban önkéntes tűzoltóként jelent meg.