Többeket megdöbbentett és felháborított az utóbbi napokban a Nemzeti Sport Magazin olimpiai különszáma, annak is leginkább a borítója, ami így nézett ki:
Nem kell ahhoz radikális feministának lenni, hogy feltűnjön:
bár az olimpián női sportolóink között is vannak éremesélyesek, ők valahogy nem fértek fel a magazin címlapjára.
Miután többen elítélték a Nemzeti Sport gyakorlatát, a lap elismerte hibáját, és javított is az olimpiai kiadáson. Mint írják:
„Miután nyomdába adtuk a párizsi olimpia menetrendjét, magyar esélyeit, sportági programját részletesen bemutató Nemzeti Sport Magazint és elindítottuk annak reklámkampányát, többen felhívták a figyelmünket arra, nagyon nem szerencsés, hogy kizárólag férfi sportolóink fotója, neve került ki a címlapra. Miután a magyar csapat tagjai és az esélyesnek számító versenyzőink között is meghatározó a hölgyek száma és aránya, sem szakmai, sem egyéb indok, mentség nincs arra, hogy ilyen bántóan egyoldalú címoldalt készítettek a kollégáink, amit különösen sajnálunk annak tükrében, hogy mi magunk is rengeteget dolgozunk és publikálunk a nők szerepének, képviseletének, megbecsülésének növelése érdekében a sportban és a sportmédiában. [...]”
„A hibát elismerve, minden magyarázkodás helyett úgy döntöttünk, hogy újranyomjuk a magazin olimpiai számát egy sokkal méltóbb és a valóságot jobban tükröző címlappal, amelyre már le is cseréltük az összes digitális megjelenést, hirdetést, míg a magazin maga a napokban kerül a standokra, a régi példányok visszaszedése mellett.”
„Egyúttal elnézést kérünk azoktól a hölgyektől, akiket – jogosan – rossz érzésekkel töltött el vagy felháborított az elhibázott címoldal”
– írja a Nemzeti Sport, amelynek új címlapja így néz ki:
Többeket megdöbbentett és felháborított az utóbbi napokban a Nemzeti Sport Magazin olimpiai különszáma, annak is leginkább a borítója, ami így nézett ki:
Nem kell ahhoz radikális feministának lenni, hogy feltűnjön:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Amnesty: A kormány mostani megoldása nincs rendben, Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz
A jogvédő szervezet szerint a köztársasági elnök soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében, de neki is joga van a tisztességes eljáráshoz.
Hétfőn megjelent a kormány 17. Alaptörvény módosításra vonatkozó javaslata, amelyből – többek között – az is kiderül, hogyan akarnak megszabadulni Sulyok Tamás köztársasági elnöktől. Sulyok megbízatása az 17. Alaptörvény módosítás hatályba lépését követő napon egyszerűen megszűnik. A kormány szerint erre azért van szükség, mert vele szemben “súlyos bizalomvesztés” van a társadalom részéről és a választók felhatalmazták őket az alkotmányos intézmények működésének helyreállítására.
- Ezekkel nem tudunk vitatkozni. Sulyok Tamás soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében,
és nem tett semmi azért, hogy mindenki úgy érezhesse: egyenlő, szabad és megbecsült tagja a közösségünknek - kezdte közleményét a kialakult helyzettel kapcsolatban az Amnesty International.
A jogvédő szervezet ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, a kormány mostani megoldása nincs rendben, az Alaptörvény-módosítás ugyanis figyelmen kívül hagyja, hogy Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz, és az elmozdítása csak megfelelő törvényi garanciák mellett lehetséges.
Erre a mostani szabályok alapján az ún. “megfosztási eljárás” szolgálna, aminek a megindítására – véleményünk szerint – Sulyok Tamás adott is okot.
A kormány öt napot adott arra, hogy bárki elmondhassa a véleményét, amit az Alaptörvény-módosítás további részeire vonatkozó álláspontjával együtt az Amnesty International is el fog küldeni, zárul a közlemény.
Hétfőn megjelent a kormány 17. Alaptörvény módosításra vonatkozó javaslata, amelyből – többek között – az is kiderül, hogyan akarnak megszabadulni Sulyok Tamás köztársasági elnöktől. Sulyok megbízatása az 17. Alaptörvény módosítás hatályba lépését követő napon egyszerűen megszűnik. A kormány szerint erre azért van szükség, mert vele szemben “súlyos bizalomvesztés” van a társadalom részéről és a választók felhatalmazták őket az alkotmányos intézmények működésének helyreállítására.
- Ezekkel nem tudunk vitatkozni. Sulyok Tamás soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében,
és nem tett semmi azért, hogy mindenki úgy érezhesse: egyenlő, szabad és megbecsült tagja a közösségünknek - kezdte közleményét a kialakult helyzettel kapcsolatban az Amnesty International.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás Gergely: Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak
A Fidesz frakcióvezetője a Tisza Párt 12 éves mandátumkorlátozási javaslatát bírálta. Szerinte a visszamenőleges alkalmazás a választói akaratot korlátozná.
„Antidemokratikus” és „demokráciakorlát” – így minősítette Gulyás Gergely a 12 éves képviselői mandátumplafon visszamenőleges alkalmazását, miközben azt állítja: a benyújtott törvény nem is menne vissza az időben. A vita hétfőn élesedett ki, és akár tucatnyi, régóta hivatalban lévő politikus jövőjét is eldöntheti.
Magyar Péter bejelentése után, amely 12 évben korlátozná a parlamenti képviselők mandátumát, Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy
a törvényjavaslat „a Tisza Párt szokásával szemben” nem visszamenőleges hatályú, hanem csak a jövőre vonatkozik
Gulyás ugyanakkor elismerte, hogy a miniszterelnök beszédéből az ellenkezője következett, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy a Tisza Párt hamarosan módosító indítványt nyújt be a szöveg pontosítására. Amennyiben a jogszabály a már parlamentben eltöltött éveket is beleszámítaná a 12 évbe, a rendelkezést Gulyás „nagyon rossznak” tartaná.
A frakcióvezető szerint a választói akaratot korlátozná egy ilyen lépés.
„Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak.
Amikor a kétharmados többség úgy gondolja, hogy okosabb a népnél, és ezért nem akarja, hogy a nép esetleg harmadszor is megválassza ugyanazt a képviselőt, az egy demokráciakorlát.”
A korlátozás számos tapasztalt politikust érintene. A Fidesz–KDNP padsoraiból többek között Lázár János, Szijjártó Péter vagy Kocsis Máté sem folytathatná pályafutását 2030 után. A Mi Hazánk Mozgalom politikusai közül Apáti István, Dúró Dóra és Novák Előd is elérné a 12 éves limitet.
Gulyást személyesen is érintené a szabályozás, mivel 2010 óta országgyűlési képviselő. A felvetésre ironikusan úgy reagált, hogy ha a rendelkezés visszamenőleges hatállyal rá is vonatkozna, akkor ő már öt éve nem képviselő, és izgulna, hogy az elmúlt ötéves képviselői fizetését ne kelljen visszafizetnie.
Bár a korlátozással nem ért egyet, Gulyás szerint nem ez lesz az ország legnagyobb problémája.
A vita következő állomása a törvényjavaslathoz esetlegesen benyújtandó módosító indítványok megvitatása lehet a parlamentben.
„Antidemokratikus” és „demokráciakorlát” – így minősítette Gulyás Gergely a 12 éves képviselői mandátumplafon visszamenőleges alkalmazását, miközben azt állítja: a benyújtott törvény nem is menne vissza az időben. A vita hétfőn élesedett ki, és akár tucatnyi, régóta hivatalban lévő politikus jövőjét is eldöntheti.
Magyar Péter bejelentése után, amely 12 évben korlátozná a parlamenti képviselők mandátumát, Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: A parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadásával a közmédia vezetése is távozni fog
A miniszterelnök a 444-nek azt mondta: a hétfői frakcióülések a kormány és a frakció közötti egyeztetés legfontosabb fórumai lesznek. A kormányfő szerint az Alaptörvényt a jövőben újra alkotmánynak fogják hívni.
A miniszterelnök kifejezett kérése, hogy a Tisza frakcióülésein a miniszterek is vegyenek részt, azok is, akik nem országgyűlési képviselők, hogy ezzel is gyorsítsák az információáramlást. A kormány egy kihelyezett ülést is szervez, ahol jelen lesznek a Tisza frakcióvezetői is, hogy kérdezhessenek és részt vehessenek a vitában – többek között erről beszélt a 444-nek adott interjújábanMagyar Péter.
A kormányfő szerint a hétfői frakcióülések a kormány és a frakció közötti egyeztetés legfontosabb fórumai lesznek.
Magyar Péter hétfőn a parlamentben jelentette be, hogy egy átfogó politikai és jogi akciót indítanak Tisztítótűz művelet néven, amellyel „tégláról téglára, bűnözőről bűnözőre” haladva szabadítanák meg az államot a korrupciótól.
A kormányfő szerint ezzel az akcióval fogják megszabadítani az országot „a gazdasági és a politikai maffiától”.
Ennek egyik legfontosabb eleme a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítása lesz, amelynek vezetői rendőri védelmet kapnának. A kormány emellett kezdeményezi az Alaptörvény 17. módosítását is, amelynek része Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése, tizenkét éves korlát bevezetése az országgyűlési képviselői mandátumra, valamint 70 éves felső korhatár az alkotmánybíráknak.
A kormányfő szerint az Alaptörvényt a jövőben újra alkotmánynak fogják hívni.
A „Facebook-kormányzás” vádjára Magyar azt mondta, az, hogy közvetlenül és első kézből tájékoztatják az embereket, nem jelenti azt, hogy „mást nem csinálnak”.
A közmédiával kapcsolatban úgy fogalmazott, voltak arra utaló jelek, hogy a jelenlegi vezetés önként távozik, de ez végül nem történt meg.
Szerinte a parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadásával a közmédia vezetése is távozni fog.
A kormányfő beszélt a háttérben dolgozó kulcsemberekről is. Ruff Bálint miniszterről azt mondta, bár kevesebbet szerepel, „sok érdemi munkát végez” a frakció, a kormány és a minisztériumok közötti egyeztetésekben. A napi működésről elmondta, hogy Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó is rendszeresen ott ül a kormányüléseken.
A miniszterelnök kifejezett kérése, hogy a Tisza frakcióülésein a miniszterek is vegyenek részt, azok is, akik nem országgyűlési képviselők, hogy ezzel is gyorsítsák az információáramlást. A kormány egy kihelyezett ülést is szervez, ahol jelen lesznek a Tisza frakcióvezetői is, hogy kérdezhessenek és részt vehessenek a vitában – többek között erről beszélt a 444-nek adott interjújábanMagyar Péter.
A kormányfő szerint a hétfői frakcióülések a kormány és a frakció közötti egyeztetés legfontosabb fórumai lesznek.
Magyar Péter hétfőn a parlamentben jelentette be, hogy egy átfogó politikai és jogi akciót indítanak Tisztítótűz művelet néven, amellyel „tégláról téglára, bűnözőről bűnözőre” haladva szabadítanák meg az államot a korrupciótól.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Teljes átvilágítás jön a mentőknél, 1027 járművet vizsgálnak át egyesével
Az Országos Mentőszolgálatnál teljes körű átvilágítás kezdődött, amelynek során a teljes gépjárműflotta állapotát is felmérik. A jogi és gazdasági szerződéseket is érintő folyamat a megbízott főigazgató szerint 5–10 hétig tarthat.
Teljes gőzzel indul az Országos Mentőszolgálat átvilágítása: a héten már eredménye lehet annak a pályázatnak, amelyen kiválasztják a szervezet jogi-gazdasági szerződéseit átfésülő, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező külsős céget. A megbízott főigazgató, Constantinovits Miklós hétfőn az MTI-nek elmondta, a teljes folyamat 5–10 hetet vehet igénybe – írta a MedicalOnline.
A vizsgálat a teljes gépjárműparkot is érinti: 1027 mentőjárműnél nézik meg, hány éves, mennyit futott, milyen funkciót tölt be, és hol állították szolgálatba.
Ezzel párhuzamosan az épületállomány felmérése is megkezdődött, amihez több minisztériummal dolgoznak együtt, és miniszteri egyeztetésekre is szükség lesz.
A folyamat a munkaszervezetet is érinti. Elkezdődött a párbeszéd a bajtársi közösség és a szakszervezetek között, módosítják a panaszkezelési és integritásvédelmi szabályzatot, a munkatársakat pedig már tájékoztatták, milyen csatornákon tehetnek bejelentéseket. Az új vezetés a humánerőforrás- és a kommunikációs stratégián is változtatni tervez.
Ennek részeként, a transzparencia jegyében hamarosan megkezdik a mentőszolgálat tevékenységére vonatkozó, különböző mutatók mentén mért, már validált adatok közlését.
A főigazgató szerint a nyilvánosságra hozott adatok értelmezésében is segíteni fognak.
„Ezzel egyidejűleg el kell kezdeni a társadalom tájékoztatását arról, hogy egy-egy indikátor mit jelent” – mondta Constantinovits Miklós.
Hozzátette, az őszinteség és az átláthatóság semmi esetre sem koptathatja egy szervezet nimbuszát. A megbízott főigazgató megértést vár a társadalomtól, de minőségi szolgáltatást szeretne nyújtani.
Június 3-án Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter felmentette Csató Gábort a főigazgatói posztról, és az átmeneti irányítás első számú feladatként jelölte ki az Országos Mentőszolgálat teljes átvilágítását. Ezt követte a kommunikációs váltás: június 9-én új szóvivőt neveztek ki a hosszú ideje hivatalban lévő Győrfi Pál helyére.
Teljes gőzzel indul az Országos Mentőszolgálat átvilágítása: a héten már eredménye lehet annak a pályázatnak, amelyen kiválasztják a szervezet jogi-gazdasági szerződéseit átfésülő, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező külsős céget. A megbízott főigazgató, Constantinovits Miklós hétfőn az MTI-nek elmondta, a teljes folyamat 5–10 hetet vehet igénybe – írta a MedicalOnline.
A vizsgálat a teljes gépjárműparkot is érinti: 1027 mentőjárműnél nézik meg, hány éves, mennyit futott, milyen funkciót tölt be, és hol állították szolgálatba.
Ezzel párhuzamosan az épületállomány felmérése is megkezdődött, amihez több minisztériummal dolgoznak együtt, és miniszteri egyeztetésekre is szükség lesz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
