Magyar idő szerint hétfő kora este lezárult az Ukrajna és Oroszország között elindult béketárgyalás első köre – közölte újságírókkal Mihail Podoljak ukrán elnöki tanácsadó.
Az elsődleges cél a tűzszünet és az oroszok által indított támadások beszüntetésének megvitatása volt - mondta.
Úgy vélte, hogy vannak olyan területek, ahol már felsejlenek a döntések. Mielőtt ezek ténylegesen megvalósulhatnának, mind a két fél visszatér az országába konzultációra.
Ezt követi majd egy újabb tárgyalás - tette hozzá.
Leonyid Szluckij, az orosz küldöttség tagja, az orosz alsóház külügyi bizottságának tagja arról beszélt, hogy a tárgyaláson a két küldöttség talált olyan pontokat, ahol haladás érhető el.
Beszámolója szerint az ukrán delegáció hajlandó volt az aktuális kérdések részletes megvitatására és az orosz fél meghallgatására - írja a 24.hu.
A lap hozzáteszi, hogy nem sokkal a sajtótájékoztató után több lap is arról számolt be, hogy hatalmas robbanás volt Kijevben.
⚡️Several loud blasts heard in Kyiv.
Sirens blare out, residents need to head to the nearest shelter.
Magyar idő szerint hétfő kora este lezárult az Ukrajna és Oroszország között elindult béketárgyalás első köre – közölte újságírókkal Mihail Podoljak ukrán elnöki tanácsadó.
Az elsődleges cél a tűzszünet és az oroszok által indított támadások beszüntetésének megvitatása volt - mondta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor szerint a Fideszen és a Tiszán kívül már az aláírásgyűjtés is komoly gondot okoz a többi pártnak
A legjobban álló kispárt 106-ból csak 19-nél tart. A politológus szerint a 71 jelölt állítása is nehéz küszöbnek tűnik a legtöbb párt számára. Pedig ehhez országosan mindössze 35 500 aláírást kellene összegyűjteniük.
Török Gábor politológus a Facebookon elemezte az ajánlásgyűjtés első napjainak tapasztalatait. Szerinte tanulságos látni, hogy miközben a Fidesz és a Tisza Párt összes jelöltje az első napon leadta a szükséges ajánlásokat, addig a többi párt egyelőre alig halad.
Állítása szerint a Mi Hazánk áll a legjobban: „106-ból 19 jelöltjük végzett a gyűjtéssel.”
A politológus szerint a Demokratikus Koalíció teljesítménye sem kiemelkedő.
„Nem tudom, kinek és mennyire meglepetés, de a DK még Budapesten sem jeleskedik, egyelőre az egész országot nézve csak 4 jelöltjük adta be az ajánlásokat”
– írta Török, hozzátéve, hogy a többi pártnak egyelőre „se híre, se hamva”.
Bár az elemző megjegyzi, hogy a jelölteknek még két hetük van, és sok minden történhet, egy következtetést már levont a jelenlegi helyzetből.
„Az talán már most látszik, most érzékelhető, hogy a Fideszen és a Tiszán túl a többi pártnak a 71 darab sikeres jelöltállítás is nehéz küszöbnek tűnik - pedig ez csak 35.500 aláírást igényel országosan”
– állapította meg a bejegyzésében.
Az országgyűlési választás hivatalos kampánya és az ajánlásgyűjtés február 21-én indult. Az egyéni jelölteknek körzetenként legalább 500 érvényes ajánlást kell összegyűjteniük, amit legkésőbb március 6-án 16 óráig kell bejelenteniük. Országos listát az a párt állíthat, amely legalább 14 vármegyében és a fővárosban, összesen minimum 71 egyéni választókerületben tud jelöltet állítani. Az országos listák bejelentésének határideje március 7.
A kampányrajt után a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt is azt közölte, hogy mind a 106 körzetben teljesítették a feltételt. A kormánypárti kommunikációban 196 ezer, a Tisza Párt esetében 110 ezer ajánlásról esett szó, míg Magyar Péterék 200 ezernél is több aláírásról beszéltek. A Nemzeti Választási Iroda ugyanakkor jelezte, hogy ezek az adatok a leadott ajánlóívek számából származó becslések, és nem azonosak az érvényes ajánlások számával, amiről nem is vezetnek összesített, hivatalos statisztikát. A gyűjtés gyorsasága politikai üzenetértékkel bír, egyfajta erődemonstráció, de önmagában nem jelent választási előnyt.
Török Gábor politológus a Facebookon elemezte az ajánlásgyűjtés első napjainak tapasztalatait. Szerinte tanulságos látni, hogy miközben a Fidesz és a Tisza Párt összes jelöltje az első napon leadta a szükséges ajánlásokat, addig a többi párt egyelőre alig halad.
Állítása szerint a Mi Hazánk áll a legjobban: „106-ból 19 jelöltjük végzett a gyűjtéssel.”
A politológus szerint a Demokratikus Koalíció teljesítménye sem kiemelkedő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Reagált a Raiffeisen Bank Nagy Márton ötös banklistájára
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter négy bankot nevezett meg a jövő biztos szereplőiként, egy helyet nyitva hagyva. Az egyik kimaradt pénzintézet már jelezte, teljes körű szolgáltatással, aktív szereplőként tervez itthon.
Már listája is van a kormányzatnak arról, mely bankok maradhatnak az országban, ám az egyik, név szerint nem említett pénzintézet egyértelműen jelezte: hosszú távra terveznek, és nem áll szándékukban kivonulni.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter felvetette, hogy hosszabb távon öt nagy bank is elegendő lehet a magyar piacon, sőt, meg is nevezett négyet, amelynek helye biztosított: az OTP Bank, az MBH Bank, a K&H Bank és az UniCredit Bank. Az ötödik pozíciót azonban betöltetlennek nevezte.
reagált a Raiffeisen Bank is, hangsúlyozva, hogy stabil nemzetközi háttérrel rendelkező, meghatározó piaci szereplőként tekintenek magukra, és a jövőben is teljes körű szolgáltatást kívánnak nyújtani.
A bank közleményében kiemelte, hogy a magyar leánybank a közép- és kelet-európai régió egyik vezető bankcsoportjának, a Raiffeisen Bank Internationalnak a meghatározó része.
„Építve az utóbbi évek erős növekedésére és kiemelkedő digitalizációs fejlődésére a Raiffeisen Bank célja, hogy hosszú távon is a piac aktív szereplőjeként működjön, teljes körű banki szolgáltatási portfólióval mind lakossági, mind vállalati és intézményi ügyfelek számára”
– írták.
A miniszter szerint a bankrendszer további konszolidációja azért indokolt, mert a szektor még mindig túl széttagolt és költséges, még akkor is, ha jövedelmezősége európai összevetésben kiemelkedő. A lap visszaidézi, hogy Nagy Márton egy februári konferencián arról is beszélt, hogy bár az elmúlt 15 évben a nemzetgazdaság legtöbb ágazatában nőtt a hazai irányítású vállalatok aránya, több területen, például a kiskereskedelemben, a távközlésben és az építőanyag-iparban továbbra is a külföldi szereplők vannak többségben. A bankszektorral kapcsolatban megismételte, hogy itt is van még teendő.
Nagy Márton a bejelentést néhány nappal azután tette, hogy Orbán Viktor egy beszédben „a halál vámszedőinek, a háború kutáyinak” nevezte az Erste Bankot és a Shellt.
Már listája is van a kormányzatnak arról, mely bankok maradhatnak az országban, ám az egyik, név szerint nem említett pénzintézet egyértelműen jelezte: hosszú távra terveznek, és nem áll szándékukban kivonulni.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter felvetette, hogy hosszabb távon öt nagy bank is elegendő lehet a magyar piacon, sőt, meg is nevezett négyet, amelynek helye biztosított: az OTP Bank, az MBH Bank, a K&H Bank és az UniCredit Bank. Az ötödik pozíciót azonban betöltetlennek nevezte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor: Megmentettük az országot az üzemanyaghiánytól
A kormányfő szerint Ukrajna „meg akarja buktatni” a magyar kormányt és egy „Kijevnek kedves helytartót” akar Budapestre helyezni. Kijelentette: amíg Zelenszkij elnök „nem tér észhez”, nem szavaznak meg semmilyen Ukrajnával kapcsolatos döntést Brüsszelben.
Orbán Viktor a Facebookon arról írt, hogy szerinte az ukránok szándékosan próbálnak beavatkozni a magyar belpolitikába. Állítása szerint
„az ukránok pontosan tudják, mit miért tesznek”, és azt akarják elérni, hogy a választások előtti hetekben Magyarországon üzemanyaghiány és 1000 forintos benzinár legyen. A miniszterelnök szerint ezt azért teszik, hogy „megbuktassák a kormányunkat, és kicseréljék egy Kijevnek kedves helytartóra”.
A kormányfő posztjában hangsúlyozta, hogy ez a terv nem fog sikerülni.
„A tartalékainkat feltöltöttük, az üzemanyaghiánytól megmentettük az országot. Az ukránok 90 milliárd eurós hadikölcsönét megállítottuk, és nem szavazunk meg semmilyen Ukrajnát támogató döntést Brüsszelben, ameddig Zelenszkij elnök nem tér észhez”
– írta.
Orbán Viktor azzal zárta bejegyzését, hogy Magyarország nem asszisztál az általa „ukrán olajblokádnak” nevezett helyzethez, hanem „megtörjük azt. Ebben biztosak lehetnek Brüsszelben és Kijevben is”.
Január 27. óta áll az orosz kőolaj szállítása a Barátság vezetéken keresztül Magyarország és Szlovákia felé. Az ukrán területen futó vezetéket orosz támadás érte, miközben Budapest és Pozsony Kijevet vádolja a tranzit politikai okokból történő visszatartásával. A vita eszkalációjaként Szlovákia felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott sürgősségi áramexportot, miközben mindkét ország leállította a gázolajszállítást Ukrajnába.
Az ügy uniós szintre emelkedett, miután Magyarország jelezte, hogy blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelt. Budapest a csomag egyik, egyhangúságot igénylő elemét vétózta meg, miközben a másik két szabályozást minősített többséggel elfogadták. Több uniós vezető oroszbarátsággal vádolta Budapestet, és bírálta, hogy Magyarország a 20. orosz szankciós csomagot sem engedte át.
Orbán Viktor a Facebookon arról írt, hogy szerinte az ukránok szándékosan próbálnak beavatkozni a magyar belpolitikába. Állítása szerint
„az ukránok pontosan tudják, mit miért tesznek”, és azt akarják elérni, hogy a választások előtti hetekben Magyarországon üzemanyaghiány és 1000 forintos benzinár legyen. A miniszterelnök szerint ezt azért teszik, hogy „megbuktassák a kormányunkat, és kicseréljék egy Kijevnek kedves helytartóra”.
A kormányfő posztjában hangsúlyozta, hogy ez a terv nem fog sikerülni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kocsis Máté beleállt a Magyar Péterrel közös drogtesztbe
A Fidesz frakcióvezetője videóban fogadta el Magyar Péter drogteszt-kihívását. A Tisza Párt elnöke 2024-ben már bemutatott egy negatív leletet a kormánypárti vádak miatt.
„Ha nagyon szeretnéd, elmegyek veled egy drogtesztre. Te mondod meg az időpontot” – ezt üzente Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője egy Facebook-videóban Magyar Péternek, vette észre a HVG. Kocsis a felvételen Petiként szólítja meg a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltjét, és bár elmondása szerint korábban azért nem jelentkezett közös tesztre, mert gyűlöli a kábítószert, most mégis elfogadja a kihívást.
A frakcióvezető a videóban először a hasonlóságokat sorolta: mindketten 1981-ben születtek, három gyermekük van, és ugyanott, ugyanakkor, cum laude minősítéssel diplomáztak. Ezután a különbségekre tért rá.
„Figyelj, Peti! (...) Én soha nem vettem föl titokban a családtagjaimat és nem jelentettem fel őket az ügyészségen. És nem fogyasztok drogot”
– mondta Kocsis, aki a poszt leírásában egy célzást is tett: „Peti, a kis amsterdami kalandjaidat most nem is hoznám ide.”
A Fidesz-politikus videójának előzménye, hogy Magyar Péter hétfőn a Telexnek adott interjút. Ebben arról beszélt, hogy mivel kormányzati szereplők egyre többször sugallják, hogy korábban kábítószert fogyasztott, kész elmenni egy közös drogtesztre Deutsch Tamással, Rogán Antallal, Nagy Mártonnal, Szájer Józseffel vagy Kocsis Mátéval.
Magyar 2024 nyarán már csináltatott egy toxikológiai vizsgálatot, amelynek eredménye negatív lett a gyógyszerekre, kábító- és pszichotróp szerekre. A szakvélemény szerint a vérében mindössze koffeint találtak. A kormánypárti kommunikációban ennek ellenére visszatérő elem a droghasználat vádja, Kocsis Máté korábban a parlamentben úgy fogalmazott, Magyar Péter „a drogbuli miatt” zsarolható.
„Ha nagyon szeretnéd, elmegyek veled egy drogtesztre. Te mondod meg az időpontot” – ezt üzente Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője egy Facebook-videóban Magyar Péternek, vette észre a HVG. Kocsis a felvételen Petiként szólítja meg a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltjét, és bár elmondása szerint korábban azért nem jelentkezett közös tesztre, mert gyűlöli a kábítószert, most mégis elfogadja a kihívást.
A frakcióvezető a videóban először a hasonlóságokat sorolta: mindketten 1981-ben születtek, három gyermekük van, és ugyanott, ugyanakkor, cum laude minősítéssel diplomáztak. Ezután a különbségekre tért rá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
