KULT
A Rovatból

Véget ért az idei legjobb HBO-sorozat – ilyen volt a The Last of Us

Ne aggódjunk, lesz második évad! A The Last of Us az idei év egyik legjobban várt sorozata volt, ami beváltotta, sőt meghaladta az elvárásainkat. Kritika.
B. M.; képek forrása: imDb és YouTube - szmo.hu
2023. március 14.



Miért ennyire jó? Nehéz megragadni, mert az alkotóknak sikerült elérniük egy különleges egyensúlyt az alapanyag-rajongók és az új nézők libikókáján. Több emberhez eljuttatták Neil Druckmann zombi-apokalipszis drámáját, mint anno a játékoknak sikerült, és közben a fanok is elismerően bólogatnak.

Craig Mazin szerepe valószínűleg sokat segített Druckmannek,

hogy elmesélje mozgóképen is Ellie és Joel családi drámáját. A tapasztalt író/rendező már megmutatta a Csernobillal, mire képes, és most minőségileg hozott egy hasonló színvonalat.

Az egész évad izgalmas volt, szép ívet írt le, ugyan míg közel sem vagyunk Joel és Ellie történetének végén, aki játszott az alapanyag-game-mel, az tudja, hogy mi vár még ránk, jó pár fontos történetszál várat még magára.

Izgalommal várom a következő évadot, hiszen aki ismeri a játékot, az tudja, mi lesz a fő konfliktus a történetben. Maradjunk annyiban, hogy Trónok harca-rajongók előnyben... Anno a második játék eléggé megosztotta a rajongókat,

kíváncsi leszek, hogy a második évad mennyire lesz hű az alapanyaghoz.

Joel castingjára Pedro Pascal tökéletes választás volt, míg Bella Ramsey Ellie-je az elején nem tetszett annyira, de meggyőzött a színésznő, nincs okunk a panaszra, a főszereplő páros tökéletes együtt.

Az első évad utolsó része méltó lezárása volt az első szezonnak. Kemény, elgondolkodtató és mégis lebilincselő. Elérkeztünk oda, hogy főhőseink legnagyobb ellenségei nem a fertőzöttek, hanem az életben maradt emberek és saját maguk.

Kiből mit hoz ki egy ilyen apokaliptikus helyzet, ki tud igazán ember maradni és kiből válik igazi szörnyeteg?

Az utolsó négy részt érdemes együtt kezelni, gyakorlatilag a játékok „winter chapterét” kapjuk vissza, kisebb-nagyobb változtatásokkal. Míg a hatodik epizód egy izgalmas kergetőzés volt, a hetedik merengés a múltban, a nyolcadik izgalmas akció-thriller, a kilencedik pedig lezárása ennek a téli időszaknak. Nem fogok spoilerezni, de ki szeretnék emelni több fontos pillanatot a sorozatból.

Úgy érzem, a harmadik rész vízválasztó volt a The Last of Us életében. Szinte kizárólag két férfi karakterre koncentrált, akik egymásra találtak az apokalipszis kellős közepén és megtalálták a boldogságot ebben a kietlen világban.

Nem gondoltam volna, hogy megríkat egy homoszexuális pár drámája, de Nick Offerman és Murray Bartlett párosa hihetetlenül érzelmes, szép és hiteles volt.

Ez a téma sokaknak kiverhette a biztosítékot, főleg kis hazánkban, de annyira ízlésesen tálalták, hogy még a neten sem láttam olyan nagy ellenállást, mint várható lett volna ilyen esetben.

A hetedik rész kiemelkedő pillanata Ellie és legjobb barátja, Riley kapcsolata volt. Az egész epizódot ennek a kapcsolatnak a kibontására építették fel. Riley történetét a játékokban egy DLC-ből (azaz külön fizetős letölthető tartalomból) ismerhettük meg és hűen adták vissza Druckmannék a TV képernyőire.

Megismerhetjük Ellie múltjának egy fontos részét, ezáltal egy kicsit kiforrottabb lesz Ellie karaktere

és megmagyaráz sok mindent, kicsit talán szájbarágósan, de nagyon hatásosan. Illetve jobban megismerjük a FEDRA apokalipszis utáni tevékenységeit egy tinédzser szemein keresztül.

A nyolcadik rész elhozta a sorozat egyik nagyon várt főgenyóját, Davidet. A visszafogott karizmatikus kannibálvezért Scott Shephard nagyon hatásosan alakította. Már-már a néző is elhitte a tanárból kultuszvezetővé vált David papolásait.

Nagyon vicces volt Troy Bakert a sorozatban látni.

Troy az eredeti játék Joel-jének volt a hangja és „jutalmul” megkapta James figurájának szerepét. David elsőszámú csatlósa egy felejthető karakter lett volna, de Baker kihozta a maximumot a nyúlfarknyi játékidőből, ami neki jutott.

Elérkeztünk a szezonzáróig, a kilencedik rész az első pillanatban megvett kilóra. Ashley Johnsont láthattuk mint Anna Williamst, Ellie édesanyját, ami azért humoros, mert Ashley Johnson volt a játékok Ellie-jének szinkronhangja. Ez a szerep anno gyakorlatilag elrepítette a szinkronszakma csúcsára, azóta is rengeteget dolgozik a karakteres hangú színésznő. Legutóbbi projektje a Vox Machina, egy netes DnD kampány rajzfilmverziójának kiváló szinkronja volt, amit a Prime Video-n lehet látni. De a kilencedik rész nemcsak ezért volt maradandó.

Joel és Ellie kapcsolatát sikerült ügyesen elmélyíteniük,

illetve a játék utolsó pályáját majdhogynem egy-az-egyben sikerült adaptálni. Hihetetlen hangulatos volt, ahogy Pedro Pascal átment Rambóba az évadzáró utolsó 15 percére. Az akarat és a düh fűtötte Joel végső elkeseredésében bármit megtesz Ellie-ért. Ezt annyira jól sikerült Pascalnak átadnia, csak apró arcjátékkal, hogy hideg futkosott a hátunkon.

Ezzel véget is ért az első évad, de nem kell aggódni, már leszerződtek a másodikra is, ami mondjuk nem mostanában lesz, de jó tudni, hogy készül. Ami szerencsés, hogy pont most érkezett el az otthoni számítógépek világába Joel és Ellie története a The Last of Us – Part I képében. Ez egy felújított verziója azt eredetileg konzolos játéknak, így akik még nem játszottak a Naughty Dog klasszikus zombiapokalipszis családi drámájával, azoknak itt a lehetőség egy szuper, polírozott verziót kipróbálni.

Gyakorlatilag végig lehet játszani a sorozatot, mintha ez lenne az utolsó, tizedik rész.

Akiknek pedig Pedro Pascal fog hiányozni, azok se csüggedjenek. Ugyanis miután megmentette az HBO Max-ot az anyagi csődtől, átnyergel a Disney+-ra egy gyors Mandalóri kis kalandra, hogy lecserélje Ellie-t Baby Yodára (tudom, hogy Grogu a neve, de a Baby Yoda aranyosabb név).


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk