KULT
A Rovatból

Van-e értelme még egy streaming-szolgáltatónak? – A SkyShowtime eljött Magyarországra!

Új streaming-szolgáltató érkezett, baráti áron, hihetetlen katalógussal. Vajon lenyomja a Netflixet?


Jelenleg hatalmas háború zajlik a streaming szolgáltatók között. Miután a Netflix kikövezte az utat, sorra jelennek meg az újabb stúdiók vagy techcégek, akik akarnak egy szeletet a tortából. Az HBO Max a Warner stúdióé, a Disney+-t mindenki ismeri, kié (Disney), bár a Fox stúdió tartalmai itt találhatóak meg. Mellettük sorakoznak fel a főként saját tartalmat készítő streamingek is, a méltatlanul elfeledett Prime Video és AppleTV+, a magyar próbálkozásokat már nem is említve, például az RTL+ és TV2 oldaláról. A probléma ezzel az, hogy jómagam is egyre több embertől hallom: „túl nagy a választék, és nincs erre ennyi pénz és idő". Annyira nem hangzik soknak, ha azt mondom 1.000-2.000 Ft egy előfizetés, de

ha már többre is pénzt áldoz a néző, akkor egészen magas lehet a digitális rezsije.

Főleg, ha belegondolunk, hogy az eredeti, ősanya Netflix prémium előfizetése már több mint 4.000 forint. Ebbe az amúgy is telített piacra szükségünk volt még egy SkyShowtime?

Egy biztos, a katalógus mennyisége és minősége megkérdőjelezhetetlen. Mik is tartoznak a SkyShowtime szárnyai alá? A Paramount és Universal stúdió klasszikus filmjei, a Dreamworks és Nickelodeon gyerektartalmai, a Paramount+ és Peacock amerikai streaming-szolgáltatók, valamint a Sky (brit) és Showtime (amerikai csatornák sorozatai és filmjei. Ez így leírva tisztességes mennyiség, még a Netflix is elismerően bólintana.

Papíron jóval több tartalomnak kellene fenn lennie, mint a többi szolgáltató repertoárjában.

Azért írtam feltételes módban, mert a lokalizáció miatt azért még vannak nagy hiányosságok. A Universal és Paramount stúdió filmjei közül sok kasszasiker hiányzik, a Nickelodeon ’90-es évek meséi sem találhatóak meg. Sok sorozat felkerülése még csak tervben van, vagy nem kompletten érhető el. Sokak nagy kedvence, az NCIS is csak a 12. évadtól a 17.ig szerepel a kínálatban. Az Amerikai Pitét is csak a 2. résztől nézhetjük meg. Nem látok benne logikát, hogy mi miért hiányzik, de biztos van benne valami jogi csavar.

Mi az, ami egyértelműen előnye a többiekkel szemben? Az ára. Jelenleg az egyik legolcsóbb streaming-opció a 990 Ft-os előfizetési lehetőség ekkora mennyiségű katalógus mellett, illetve az amerikai újdonságok is csábítóak lehetnek: Halo-sorozat, 1923, Yellowstone, Top Gun: Maverick, Rohammentő.

Egyedül az Amazon Prime Video 890 Ft-ja vetekszik vele,

de nem reális az összehasonlítás, hiszen a techcég összevonja a Prime Video szolgáltatását rengeteg mással, így ott ha rendelünk az Amazonon keresztül, már alapból megéri előfizetni a kedvezmények miatt. Aki gyerekkori kedvenceket keres, például az Indiana Jonest, A cápát vagy A Keresztapát, az nem az Amazonra megy, hanem a SkyShowtime-ra. Mesék terén a DreamWorks és Illumination neve azért ott van a Pixar és Disney mellett a pidesztálon, még ha sokan nem is szeretik az animációs filmjeiket, azért elismerésre méltóak. Még nem kerültek fel a Universallal való egyesülés előtti Shrekek, reméljük, ezeket majd idővel sikerül pótolni.

Lokalizáció terén sincs okunk panaszkodni. Az app magyar nyelvű, a tartalmak nagy része minimum feliratos, de legtöbbjüket magyar hanggal is ellátták. Előfordul, hogy nem a klasszikus szinkronnal találkozunk, például A múmia is már a második DVD szinkronjával került fel, nem az eredeti mozissal. De

ezt már megszokhatták az emberek, örülni kell, ha valami magyarul szólal meg,

ebbe futottam bele karácsonykor is, amikor is családommal meg akartuk nézni a Drágán add az életed-et a Disney+-on. A jól ismert magyar szinkron helyett a TV-re szánt 12-es karikás, káromkodásmentes verzió csendült fel, nagy csalódottságunkra. Így nem meglepő, hogy a SkyShowtime-on is hasonló módon járnak el.

Az app maga még gyerekcipőben jár, anno a Disney+ is ilyen gyerekbetegségekkel küzdött az indulásakor. Nem tudod megmondani egy filmről, hogy mik a választható hangsávok és feliratsávok. Vannak apró jelzések, figyelmeztetések megfelelő korhatárra és erőszakos tartalomra, de nem egyértelműek, és nagyon picik. A menü leginkább a régi HBO Go appra hasonlít, amivel nincs baj, letisztult és átlátható. A színkombinációja és a dizájnja egy kicsit zavaró, ez a lila-rózsaszín párosítás olyan érzés, mintha a marketingesek keresték volna, melyik színeket nem vitte még el konkurencia, és hát ez maradt.

De a legnagyobb problémám: a név. SkyShowtime.

Nem egy felépített brandre húzták rá a szolgáltatást, hanem összevonták a két itthon legkevésbé ismert márkáit a szolgáltatásuknak és ezen a néven dobták őket a levesbe. Eddig bárkinek mondtam, hogy mire fizettem elő, mindenki visszakérdezett, hogy az meg mi? Én meg magyarázkodhattam, hogy Universal, Paramount stúdiók filmjei és sorozatait összefogó szolgáltatás. Azért ezt a két céget szerintem többen ismerik idehaza, mint a Showtime csatornát, ahol a Kaliforgia vagy a Dexter futott, vagy a brit Sky-t.

A rossz brandinget félretéve: ha sikerül a régi tartalmakat is lokalizálni és feltölteni, a SkyShowtime könnyen az egyik legjobb szolgáltató lehet, főleg ezen az áron, ha tudják ezt tartani. A most előfizetőknek örökre szóló, 50%-os kedvezményt biztosítanak a későbbi csatlakozókhoz képest.

Az megdöbbentő, hogy amennyiben valaki ma lemondja a prémium Netflix előfizetését, abból elő tud fizetni az Amazon Prime Video-ra, az HBO Max-ra és a SkyShowtime-ra is.

Úgy gondolom, a közeljövőben nagy bajban lesz mindenki kedvenc piros streaming-szolgáltatója, ha nem változtat az árazásán, de ez legyen már az ő problémájuk. Csak láthassuk a Stranger Things utolsó évadát!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Megszólalt Krasznahorkai László: Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni
A Nobel-díjas író pár mondatban reagált ma a díjra, az azt követő jókívánságokra, és meg is köszönte az olvasóinak őket. Záporoznak is a kommentek a poszt alá.


Néhány napja jelentették be, hogy Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, akkor volt egy rövid nyilatkozata, de azóta nemigen szólalt meg az író. Most a közösségi média oldalán írt pár sort a követőinek a maga fanyar humorával:

„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, hogy ennyi embernek okozott örömöt. Köszöni a jókívánságokat. Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni”
– írta a Facebookon.

A kommentek túlnyomó része pozitív reakciókat tartalmaz, köszönik a könyveket, az olvasás élményét, és gratulálnak a frissen díjazott írónak:

"Pont a mester kötetét olvasva kaptam a híreket. Hát persze hogy boldogság."

"Itt Erdélyben is nagy volt az öröm. Egy könyves kávézóban dolgozom, jó volt elsőnek két német egyetemi hallgatónak elújságolni a hírt, hallottak a szerzőről!"

"Mikor évekkel ezelőtt egy brit könyvtárban dolgoztam karbantartóként, mindig megpróbáltam becsempészni a Wenckheim báró hazatér angol nyelvű, keménykötésű kiadását az ajánlott irodalom polcra, de valaki mindig észrevette és visszatették. Végig nekem volt igazam. Gratulálok a díjhoz!"

"Igen, végre önfeledten lehetett örülni, egy időre ki lehetett lépni a nyomasztó, nehezen elviselhető mindennapjainkból. Köszönjük!"

"Hatalmas öröm és boldogság,hogy egy magyar ember ismét feltette hazámat a kultúra felső polcára.Szívből gratulálok,jó egészséget és kreatív energiákat kívánok az elkövetkezendő időkre is!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán
A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.


Tóth Enikő nagy dobásra készül: a Játékszín Naptárlányok című előadásának egyik főszerepét viszi, amelyben egy kisvárosi női közösség aktnaptárt készít egy nemes ügyért. „Van egy női közösség, amelynek tagjai egy nemes ügy mellett elindítanak valamit, és rendkívül bátor döntést hoznak a kissé színtelen kis életükben.” – mondta erről a Blikknek.

A Naptárlányok Tim Firth műve, amelyet egy valós történet ihletett: Angliában, Yorkshire-ben egy női klub tagjai jótékonysági aktnaptárt készítettek, hogy pénzt gyűjtsenek egy barátnőjük férje emlékére és a leukémiakutatás támogatására.

A darab a barátságról, a közösség erejéről, az önelfogadásról és a veszteség feldolgozásáról mesél, sok humorral és megható pillanattal.

A színpadi jelenetek a pikáns szituációkat játékosan, ízléssel oldják meg: a szereplők a „kényes” pillanatokban hétköznapi tárgyakkal – teáskannákkal, süteményekkel, virágokkal – takarják el magukat, miközben egyre nagyobb önbizalommal állnak ki az ügyük mellett. A történet a 2000-es évek elején bemutatott, nagy sikerű film után került színpadra a 2000-es évek végén, és azóta világszerte számos színház műsorán szerepelt.

A mi kis falunk című sorozatban Zömbiknét alakít Tóth Enikő a Menopauza című darabban is brillírozik, és erős visszajelzéseket kap a nézőktől.

„Nagyon sok nőnek hozott megkönnyebbülést, hogy például a menopauzáról beszélünk a színpadon, ráadásul humorral, öniróniával, de közben úgy, hogy belefacsarodhat az emberek szíve.

Sok hölgy mondta, hogy az előadás után a férje már jobban érti, miért volt olyan a változókorban, amilyen. A nők szemében meg azt a boldogságot látom, hogy megértve érzik magukat, van bennük egy felszabadult érzés” - fogalmazott Tóth Enikő a Blikknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Színészlegendák és legendás szerepek kísérték Diane Keaton életét – galéria
A 79 éves korában elhunyt színésznő a szakma krémjével dolgozott együtt. Néhány munkakapcsolata párkapcsolattá is alakult, bár sosem ment férjhez. Egy élet és karrier képekben.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, szombaton Los Angelesben elhunyt Diane Keaton amerikai színész, rendező és producer.

Az Oscar- és Golden Globe-díjas művész pályafutása során olyan nagy sztárokkal dolgozott számos filmben, mint Woody Allen, Al Pacino, Richard Gere, Warren Beatty, Jack Nicholson, Mia Farrow vagy Jane Fonda.

Megannyi filmes szerepéből olykor romantikus kapcsolat is szövődött kollégáival, bár férjhez soha nem ment. Két örökbe fogadott gyereke Dexter (1996) és Duke (2000).

Filmes szerepeiből, pár- és munkakapcsolataiból készítettünk válogatást (a képekre kattintva galéria nyílik):


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Nem egy árváról, hanem az egész elárvult országról szól Nemes Jeles László új filmje
Az Oscar-díjas rendező (ezúttal Nemes László néven) új filmjében saját családja történetén keresztül mutatja be, hogy próbált magára találni az ország 56' után. Az Árvában a nagyszerű főszereplők mellett Iványi Gábor is feltűnik egy kameo erejéig.


(A CIKK KISEBB SPOILEREKET TARTALMAZHAT)

Rögtön az elején szeretném tisztázni a film címét, mert már látni, hogy rengeteg helyen rosszul szerepel.

Tehát helyesen: Árva – így, névelő nélkül.

Nemes Jeles László életművében kiemelt szerepe van a most bemutatott Andornak, hiszen saját családja, egészen pontosan édesapja történetét vitte filmvászonra. Jeles Andrást is foglalkoztatta a megfilmesítés lehetősége, de ő végül nem tudta elkészíteni a saját változatát. Fia szerint kellett az egy generációnyi távolság a történtektől ahhoz, hogy fel lehessen dolgozni.

A film története szerint Andor (Barabás Bojtorján) a második világháború urán négy éves koráig egy árvaházban élt, amit azonban az államosítások során bezárnak. Andornak szerencséje van társaihoz képest, akik állami otthonokba kerülnek át: ő csak félárva, és édesanyja, Klára (Waskovics Andrea) eljön érte, hogy magához vegye. Andor úgy tudja, apja egy Hirsch nevű zsidó jegyügynök volt, de koncentrációs táborba hurcolták. Miután a férfi haláláról nem győződhettek meg minden kétséget kizáróan, Andor egyre csak várja édesapja visszatérését.

Klára és Andor kapcsolata nem szokványos anya-fia viszony. A háború árnyékában annyira nem egyedi eset, hogy egy nő árvaházba adja gyermekét, de érezzük, hogy itt nem a nélkülözés az elsődleges ok. Klára próbál helytállni anyaként, rendesen bánni Andorral, de kettejük interakcióiból hiányzik az igazi anyai gyöngédség.

Csak lassan értjük meg ennek vérfagyasztó okait…

Közben telik az idő. Az 56'-os forradalom utáni hónapokban járunk. Rendkívül feszült a légkör, a város romokban, a hatóságok bárkit, bármiért vegzálhatnak. Akárki lehet besúgó, az emberek kétszer is meggondolják, kinyissák-e a szájukat.

Andornak csupán két igazán közeli barátja van. Iskolatársa, Sári (Szabó Elíz), akinek a bátyja, Tamás (Soma Sándor) részt vett a forradalomban és most egy pincében bujkál a hatóságok elől, illetve a pantomimes Géza (a Nemes-Jeles mindhárom filmjében szereplő Marcin Czarnik), aki Hirsch legjobb barátjaként szárnya alá veszi a félárvát.

Andor élete fenekestül felfordul, amikor megjelenik Klára múltjából Berend, a hentes (Grégory Gadebois egészen hihetetlen alakítása), akiről az anyja sokáig nem mondja meg az igazat. A könnyen dühbe guruló férfi egyre nagyobb részt követel magának Klára és Andor életéből. Bár Berend tud kedves és figyelmes lenni, de ha elönti a düh, senki és semmi nincs biztonságban tőle. Andor fél tőle, és elhatározza, hogy bármi áron megszabadítja tőle a családját. Miközben kamaszos dühe egye szélsőségesebb tettekre viszi, apránként fény derül a múlt nyomasztó titkaira, amiben az a legfélelmetesebb, hogy teljesen átírja Andor identitását és jövőjét.

A film tulajdonképpen Andor személyes forradalmát mutatja be 56' árnyékában, és ily módon a forradalom metaforájává válik. Elgondolkoztatja az embert, mit is jelent pontosan a bukás és a győzelem.

Talán ezért is lett a film címe Árva, névelő nélkül, mert nem egy árváról szól, hanem az egész elárvult országról.

A filmet Nemes Lászlóként jegyző rendező mesterien bánik a fényekkel és a plánokkal, a beszűkített terekkel, hogy megteremtse az ötvenes évek fojtogató miliőjét. A korfestésben nem csak a jelmezek és a technika segítségével feljavított díszletek segítenek, hanem a műgonddal kidolgozott, apró részletek is. Ily módon pedig a film arra is alkalmas, hogy kicsit megismerjük az akkori mindennapokat. A tujázás, az 56'-ban szétlőtt házak romjain játszó gyerekek, a mozi nézőterén dohányzó emberek és a szünet, amikor mutatványosok szórakoztatják az embert csak néhány apróság abból, amit az alkotók felvillantottak 1957 miliőjéből. A rendező és Erdély Mátyás operatőr precízen megkoreografált, hosszú snittekkel teszi még életszerűbbé, még átélhetőbbé a történetet.

Barabás Bojtorjánt több hónapnyi intenzív casting során találták meg Andor szerepére. Bojtorján a sajtótájékoztatón azt mondta, nem készült sohasem színészi pályára, de a film gyökeresen megváltoztatta az elképzeléseit.

Nemes-Jeles szerint Bojtorján igazi őstehetség, akivel nagyon könnyű volt együtt dolgozni, mert ahogy elindult a kamera, rögtön Andorrá változott.

Waskovics Andrea azon színésznők közé tartozik, akik teljesen fel tudnak oldódni a szerepben. Ha meg akartok győződni róla, nézzék meg a Vígszínház előadásaiban. A Letargiában például tökéletes gimnazistává változik, bármelyik középiskolában be tudna olvadni és az embernek eszébe sem jut, hogy egy érett, felnőtt nőt lát. A filmben nagyon érzékenyen hozza a szerencsétlen sorsú anyát, aki a háborúban elvesztette férjét, élete szerelmét, és az anyaságot sem képes a maga teljes gyönyörűségében megélni, mert fia a traumák élő mementója.

A film egyik nagy meglepetése a Sára nagypapáját alakító Iványi Gábor, aki kiválóan alakítja a bölcs zsidó öregembert.

Alighanem Iványi saját, személyes hitelessége és kisugárzása az, ami több mint alkalmassá teszi erre a szerepre.

(Iványi szerepeltetéséről bővebben is mesélt nekem a rendező, a vele készült interjút is hamarosan olvashatják majd a Szeretlek Magyarországon.)

Végére hagytam a Berendet alakító Grégory Gadebois-t, aki egészen elképesztő teljesítményt nyújt. Először is szenzációsan hozza a durva hentes alakját. Az efféle figurák a filmekben nagyon könnyen válnak egydimenzióssá: narcisztikus, brutális állatok, akiknek egyetlen jellemvonása az erőszakosság. De Berend nem ilyen, sokszor elhisszük neki, hogy őszintén vágyik a fiú szeretetére, elfogadására, és bizonyosan pillanatokban, amikor azt várnánk, hogy robban, a leggyöngébb oldalát mutatja. Ehhez nyilván szükséges a remek forgatókönyv is, de Gadebois alakítása is.

A legnagyobb fegyvertény azonban mégsem ez, hanem az, hogy a francia színész a szerep kedvéért megtanult magyarul. Igen, a filmben nem szinkronhangot hallunk, Gadebois maga beszél tökéletes, akcentusmentes magyarsággal, ami valami egészen egyedülálló teljesítmény.

Nincs tökéletes film, így az Árva sem az, lehet találni benne apró koszokat. Bennem például hiányérzetet hagyott, hogy nem tudjuk meg, pontosan mi volt Klára motivációja arra, hogy mégis magához vegye a fiát. De fölöslegesnek érzem a szőrszálhasogatást. Ha vannak is apró szépséghibák, azok csak még inkább kiemelik a nagy egész értékeit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk