Donald Trump amerikai elnök szokásához híven ismét Twitteren nyilvánult meg, most éppen a Kaliforniát sújtó erdőtüzekkel kapcsolatban, pontosabban szólva megtalálta a felelőst a témában. Ő nem más, mint Kalifornia kormányzója, a demokrata Gavin Newsom, akinek Trump azt rótta fel, hogy "borzasztó munkát végzett az erdőgazdálkodás terén".
The Governor of California, @GavinNewsom, has done a terrible job of forest management. I told him from the first day we met that he must “clean” his forest floors regardless of what his bosses, the environmentalists, DEMAND of him. Must also do burns and cut fire stoppers.....
Az elnök arra is kitér, hogy már első találkozásukkor megmondta Newsomnak, hogy fordítson elég figyelmet az erdőkre. Úgy látja, hogy a Kaliforniát szinte évente sújtó erdőtüzek miatt már-már egy bevett forgatókönyv alakult ki: Kalifornia ég, Newsomék pedig Trumphoz fordulnak anyagi támogatásért. Az elnök Twitter-üzenetében meglehetősen fenyegetően közölte:
ebből most elég, és felszólította Newsomot, hogy "szedje össze magát".
A kaliforniai kormányzó szűkszavú posztban felelt: „Mivel maga nem hisz a klímaváltozásban, ebben beszélgetésben Önnek nem osztottak lapot.”
You don’t believe in climate change. You are excused from this conversation. https://t.co/PSt8N39Er5
Donald Trump amerikai elnök szokásához híven ismét Twitteren nyilvánult meg, most éppen a Kaliforniát sújtó erdőtüzekkel kapcsolatban, pontosabban szólva megtalálta a felelőst a témában. Ő nem más, mint Kalifornia kormányzója, a demokrata Gavin Newsom, akinek Trump azt rótta fel, hogy "borzasztó munkát végzett az erdőgazdálkodás terén".
The Governor of California, @GavinNewsom, has done a terrible job of forest management. I told him from the first day we met that he must “clean” his forest floors regardless of what his bosses, the environmentalists, DEMAND of him. Must also do burns and cut fire stoppers.....
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fűtés és meleg víz nélkül maradhat a 244 milliárdos állami szuperiroda Zuglóban
Egy jelentés nem javasolja a geotermikus engedélyt a Tiborcz-közeli Balázs Attila projektjének. A plázát már megnyitották, hónapokon belül jönne több minisztérium, a NAV és az ÁSZ.
A Népszava cikke szerint az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából tavaly készült jelentés nem javasolja a Bosnyák tér mögötti új irodanegyed és bevásárlóközpont geotermikus hőhasznosításának környezetvédelmi engedélyét. A lap azt írja:
így a kormány által 244 milliárd forintért megvett irodakomplexum könnyen fűtés és meleg víz nélkül maradhat.
A cikkben az áll, hogy az épületet Balázs Attila cége húzta fel, akit közismerten jó viszony fűz Tiborcz Istvánhoz. A következő hónapokban több minisztériumi részleg, valamint a NAV és az Állami Számvevőszék költözne ide, a plázát pedig már megnyitották.
A jelentés szerint a Csömöri–Cinkotai út metszésének közelében lévő termálkutak a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága jelentésében kijelölt piros zóna belsejébe esnek.
Ez a terület a geotermikus hőhasznosítás szempontjából „tiltott terület, ide visszasajtolással se javasolt engedélyt kiadni”.
A projekt kiemelt kormányzati beruházás. A Pest Vármegyei Kormányhivatalnak gyorsított eljárásban kell döntenie az engedélyről.
A Népszava megkeresésére a Bayer Construct nem válaszolt. A lap hozzáteszi: a kormány eddig minden segítséget megadott a cégcsoport sikeres működtetéséhez, Balázs Attila projektjei pedig rendre „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű” státuszt kapnak.
A Népszava cikke szerint az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából tavaly készült jelentés nem javasolja a Bosnyák tér mögötti új irodanegyed és bevásárlóközpont geotermikus hőhasznosításának környezetvédelmi engedélyét. A lap azt írja:
így a kormány által 244 milliárd forintért megvett irodakomplexum könnyen fűtés és meleg víz nélkül maradhat.
A cikkben az áll, hogy az épületet Balázs Attila cége húzta fel, akit közismerten jó viszony fűz Tiborcz Istvánhoz. A következő hónapokban több minisztériumi részleg, valamint a NAV és az Állami Számvevőszék költözne ide, a plázát pedig már megnyitották.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már több mint 100 település korlátozza a beköltözést: ilyen szabályokat vezettek be
Nem az agglomerációban születnek tömegével a rendeletek, hanem az elnéptelenedő térségekben. Új pénzügyi terhek és szűrők jelentek meg, és ezek egy része alapjogi kockázatokat rejthet a szakemberek szerint.
Alig négy hónap alatt több mint száz település hozott helyi rendeletet a júliusban életbe lépett törvény alapján. A helyi önazonosság védelméről szóló jogszabály célja hivatalosan a túlnépesedés megelőzése volt, de egy szakember szerint a rendeletekbe foglalt feltételek éppen ellentétes hatást váltanak ki.
A törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy megszabják, kik és milyen feltételekkel költözhetnek a településükre, illetve kik vásárolhatnak ott ingatlant. Az eddig elfogadott rendeletek szinte mind pénzügyi kötelezettségeket, bizonyos végzettséget, meglévő munkaviszonyt és büntetlen előéletet követelnek.
Navracsics Tibor miniszter korábban elismerte, hogy a rendeletek nem feltétlenül azokon a településeken születnek, ahol a kormány agglomerációs nyomásra számított, de a kormányhivatalok jelzik, ha az alapjogok megsértésével találkoznak.
Dr. Szabó Judit Anna ingatlanjogász a Blikknek azt mondta, a legtöbb rendeletből hiányzik, hogy pontosan mit akarnak megőrizni. Egyetlen helyi szabályozás sem fogalmazta meg például, hogy milyen hagyományt, értéket vagy életformát védenének meg a beköltözőktől. Saját példáján keresztül érzékeltette is a problémát: az ő dédszülei véméndiek voltak, ahol régen több nemzetiség élt együtt békésen. Erre most a falu egyik célja a homogenitás fenntartása, ami szerinte érthetetlen.
Azt mondta, eddig több mint száz ilyen döntés született, de volt, ahol már vissza is vonták – például Mezőkeresztesen.
A jogász azt látja, hogy az önazonosság védelméről szóló rendeletek meglepő gyorsasággal terjednek. Arra persze számított, hogy lesz igény a törvényre, de arra nem, hogy szinte minden nap újabb rendelet jelenik meg. Azt mondta, a törvény létjogosultságát elvileg az adta, hogy segítsen olyan településeknek, ahol az infrastruktúra nem bírja a betelepülők számát, ahogy erre jó néhány példa akad a fővárosi agglomerációban és a Balaton környékén.
Mégis, ezek helyett főként más térségekben hoztak új szabályokat.
Dr. Szabó Judit Anna úgy látja, már az elfogadás előtt látszott, hogy ez a törvény a túlnépesedés megfékezésére nem lesz alkalmas, mivel aki állami támogatással vásárol ingatlant, az mentesül is a korlátozások alól.
Döbbenetes továbbá, hogy főleg olyan elnéptelenedő települések alkalmazzák, ahol olcsók az ingatlanok, de a helyiek nem szeretnék, hogy „bárki beköltözhessen”.
A jogász problémásnak tartja azt is, hogy a települések szabadon határozhatják meg a feltételeket, így akadnak olyanok, ahol csak bizonyos bűncselekményekre szűkítik a tiltást. Ez azt a téves üzenetet hordozza, hogy más bűncselekmények az önkormányzatok részéről elfogadhatók.
Úgy véli, a bűncselekmények megelőzése és büntetése az állam feladata, nem az önkormányzatoké.
A jogrend szerint, ha valaki letöltötte büntetését, esélyt kell kapnia a visszailleszkedésre, különben a bűnözés újratermelődik. Jó példa erre az, ha valaki balesetet okoz: bár büntetett előéletű lesz, de az esete semmiképp sem hasonlítható össze súlyos bűntettek elkövetőivel. Mint mondta, a választások közeledtével sokan úgy érezhetik, kontrollt kaptak a kezükbe a népesség összetételének szinte szabad meghatározására, de az államnak nem lenne szabad kiszolgálnia ezt az igényt. Sátoraljaújhely (képünkön) önkormányzata le is nyilatkozta egy médiumnak, hogy azért alkották a helyi rendeletet, hogy ne költözzenek oda a bűnözők - emlékeztetett.
A megkülönböztetés akár alaptörvénybe is ütközhet, de mivel ez a szabályozás újszerű, még nincsenek bírósági döntések vagy joggyakorlat.
A szakember szerint jogszerűtlen, hogy néhány településen – például Rajkán, Balatonföldváron és Győrújbaráton – betelepülési hozzájáruláshoz kötik az ingatlanvásárlást, mert a törvény erre nem ad lehetőséget. Úgy fogalmazott, nem lenne rossz ötlet, ha a hozzájárulást például az óvodai férőhelyek bővítésére szednék, de aki állami támogatással vásárol, annak ezt sem kellene fizetnie.
A legtöbb rendelet egyébként Borsodban és Nógrádban született.
Alig négy hónap alatt több mint száz település hozott helyi rendeletet a júliusban életbe lépett törvény alapján. A helyi önazonosság védelméről szóló jogszabály célja hivatalosan a túlnépesedés megelőzése volt, de egy szakember szerint a rendeletekbe foglalt feltételek éppen ellentétes hatást váltanak ki.
A törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy megszabják, kik és milyen feltételekkel költözhetnek a településükre, illetve kik vásárolhatnak ott ingatlant. Az eddig elfogadott rendeletek szinte mind pénzügyi kötelezettségeket, bizonyos végzettséget, meglévő munkaviszonyt és büntetlen előéletet követelnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lánczi Tamás nekiment a Kabukinak Schmidt Mária színpadi agyonverése miatt
Bejegyzésében erőszakot legitimáló mintát emlegetett, és külföldi finanszírozásról írt. Közben egy fővárosi fideszes képviselő a támogatásról szóló állítását vitatta, Szentkirályi a helyzet elmérgesedésétől tart.
Az Átriumban teltházzal fut Pintér Béla új bemutatója, a Kabuki. A történet egyik jelenetében bottal agyonverik a fideszes oligarchát. Lánczi Tamás szerint a Schanda Vera nevű szereplőn Schmidt Mária alakja ismerhető fel, erről a közösségi oldalán írt, amit a 24.hu vett észre.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke így fogalmazott: „először egy színpadon a miniszterelnök lelövését játsszák el, megfenyegetik a köztársasági elnököt, majd csaknem meglincselnek egy ferences szerzetest, amiért harangozni merészelt, most pedig egy liberális színházi előadásban Schmidt Mária konzervatív történész és közéleti szereplő agyonverését imitálják”. Szerinte ez trend:
„a külföldről finanszírozott erők legitimálni akarják az erőszakot, ugyanis valódi társadalmi támogatottság híján egyetlen eszközük maradt: a fizikai erőszakra való felbujtás.”
Lánczi a tavaszi ügyekre is utalt, Hadházy Ákos Majdan-típusú felkelésről szóló kijelentésére. Hozzátette: „Nem kell Majdan, nem kellenek ukrán módszerek, nem kellenek ilaria salisok.”
A posztban nem tért ki arra, mi váltja ki a darabbeli konfliktust. A cselekményben Csányi Miklós kulturális menedzser Szabadszálláson új tájházat szeretne nyitni. A fideszes oligarcha, Schanda Vera felkéri, hogy legyen a párt jelöltje. A férfi ezt nem vállalja, mert felháborítja a kormány oroszbarátsága.
A finanszírozással kapcsolatban Lánczi tévedett, amire a Fővárosi Közgyűlés fideszes képviselője, Gulyás Gergely Kristóf hívta fel a figyelmet. Nyílt levélben fordult Nagy Ervinhez, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány kuratóriumi tagjához, és rákérdezett, hogyan kaphatott támogatást a produkció.
Szentkirályi Alexandra frakcióvezető külön bejegyzésben azt írta, Magyar Péter „felbukkanása óta tégláról téglára közelebb kerülünk ahhoz, hogy az uszítás vérontásba torkolljon. Az Átrium »produkciója« egyszerűen nem fér bele a »művészi megjelenítés« kategóriájába.”
Az Átriumban teltházzal fut Pintér Béla új bemutatója, a Kabuki. A történet egyik jelenetében bottal agyonverik a fideszes oligarchát. Lánczi Tamás szerint a Schanda Vera nevű szereplőn Schmidt Mária alakja ismerhető fel, erről a közösségi oldalán írt, amit a 24.hu vett észre.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke így fogalmazott: „először egy színpadon a miniszterelnök lelövését játsszák el, megfenyegetik a köztársasági elnököt, majd csaknem meglincselnek egy ferences szerzetest, amiért harangozni merészelt, most pedig egy liberális színházi előadásban Schmidt Mária konzervatív történész és közéleti szereplő agyonverését imitálják”. Szerinte ez trend:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagy Mártonék majdnem lenullázták a Milipolt, mielőtt visszakerült a HM-hez
A könyvvizsgálat 682 milliós saját tőkét mutatott ki, a tervezett kivét ezt 22,5 millióra apasztotta volna. A figyelmeztetés után a cég a honvédelmi struktúrába került vissza.
2024-ben kormányrendelet írta elő, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium adja vissza a Milipol nevű fegyverkereskedő céget a Honvédelmi Minisztériumnak. A Magyar Védelmi Exportügynökség az átadás előtt minél több pénzt akart kivenni a cégből, ami akár csődhelyzethez is vezethetett volna, írja a 24.hu.
A hadiipari cégek nagy része 2024-ben az N7 Holdingon keresztül Nagy Márton alá került, év végén pedig bejelentették, hogy a nemzetgazdasági tárca gyakorolja a VEX tulajdonosi jogait. Később új döntés született: a VEX egyetlen komoly bevételt hozó leányvállalata, a Milipol térjen vissza a honvédelmi tárcához.
A Milipol néhány éve még az egyik legsikeresebb hazai fegyverkereskedő magáncég volt. Rendszeresen nyert a honvédség, a rendőrség és az Országgyűlési Őrség pályázatain. 2020-ban kétmilliárd forintos lőszerbeszerzési keretmegállapodást kötött, miközben a kormány kartellgyanúra hivatkozva megpróbálta megakadályozni a tendergyőzelmet. Akkor Székely Herbert és a később elhunyt Ecsedi Ferenc volt a tulajdonos, 8,8 milliárd forintos árbevétel mellett 2,2 milliárd forint nyereséget értek el, amit osztalékként ki is vettek. A kormány ezután a felvásárlás mellett döntött.
2021-ben Maróth Gáspár jelezte, hogy az ügylet folyamatban van. Az állam szerint a cég megkerülése nem sikerült, mert sok külföldi partnerrel volt kizárólagos megállapodása. A Milipol NATO-beszállítói minősítéssel rendelkezett, és nagyjából 90 külföldi gyártó termékeit forgalmazta kizárólagosan Magyarországon.
A Hvg.hu később megírta, hogy az állam 6 milliárd forintot fizetett a vállalatért, és azt várták, hogy 2–2,5 év alatt megtérül a vételár. Az állami tulajdonba kerülés után azonban visszaesett a forgalom, a nyereség pedig annyira csökkent, hogy a befektetés évtizedek alatt sem térült volna meg. A vásárlást a HM EI Zrt. alá tartozó Techimpex Kft. bonyolította 2021 közepén. A céget rövid időre átnevezték, majd 2022-ben megszüntették és beolvasztották egy utódba. Helyette jött létre a VEX, amely a HM EI-ből vált ki, és megörökölte a Milipolt.
A megvásárlás évében még 900 millió forint feletti nyereség keletkezett, utána viszont erős visszaesés jött. A tavalyi eredmény már alig haladta meg az 50 millió forintot. A VEX a csökkenő bevételek ellenére is jelentős osztalékot vett ki: 2024 áprilisában 800 millió forintról döntött, amelyet 2024 végéig több részletben kellett utalni. A VEX 2024-ben 75,7 millió forint bevételt ért el, 2023-ban pedig alig haladta meg az 1 milliót. Ezek az összegek nem fedezték az ügynökség kiadásait.
Időközben kormányhatározat rögzítette, hogy a Milipol a VEX-től a HM EI-hez kerül. 2025 tavaszán elindult a beolvadásos kiválás: elkészült a dokumentáció tervezete és lezárult az átvilágítás. A könyvvizsgáló 682 millió forint saját tőkét állapított meg.
A HM EI vezetése a szétválási szerződés tervezetében talált egy pontot, amely lehetővé tette volna, hogy a VEX további 650 millió forintot vegyen ki a cégből az átadás előtt.
Trembeczki László vezérigazgató 2025. május 7-én levelet írt Barthel-Rúzsa Zsolt államtitkárnak, és segítséget kért. A levél szerint az osztalék után a saját tőke 22,5 millió forintra csökkent volna, ami még a dolgozók negyedéves bérére sem elég. Trembeczki egyeztetést kért, és jelezte, hogy a kormányhatározat alapján a VEX csak a HM egyetértésével hozhat végső döntéseket a Milipolról.
A jelzés után a HM EI igazgatósága és felügyelőbizottsága 2025 májusának végén elfogadta a beolvasztást, és nem merült fel új észrevétel. Barthel-Rúzsa Zsolt júniusban véglegesítette a cégátvételt.
A Milipol ügyében a 24.hu megkereste Pachner Róbertet, a VEX vezérigazgatóját, aki azt írta, hogy az ügynökség nem illetékes a kérdések megválaszolásában. 2024 decemberéig Pachner a Védelmi Beszerzési Ügynökség Zrt.-t is vezette. Tavaly hekkerek elfoglalták a cég szervereit, amelyeken a magyar katonai és rendvédelmi szervek beszerzési adatai voltak, és a visszaadásért több mint másfél milliárd forintot kértek. Az incidens után a honvédelmi miniszter menesztette őt ebből a pozícióból.
A Honvédelmi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium a lap megkeresésére nem válaszolt.
2024-ben kormányrendelet írta elő, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium adja vissza a Milipol nevű fegyverkereskedő céget a Honvédelmi Minisztériumnak. A Magyar Védelmi Exportügynökség az átadás előtt minél több pénzt akart kivenni a cégből, ami akár csődhelyzethez is vezethetett volna, írja a 24.hu.
A hadiipari cégek nagy része 2024-ben az N7 Holdingon keresztül Nagy Márton alá került, év végén pedig bejelentették, hogy a nemzetgazdasági tárca gyakorolja a VEX tulajdonosi jogait. Később új döntés született: a VEX egyetlen komoly bevételt hozó leányvállalata, a Milipol térjen vissza a honvédelmi tárcához.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
