Több volt diákja is kiállt a vasalódeszkás tanárt megbüntető tankerületi igazgató mellett

Alig egy évvel azután, hogy egy nagyobb területtel bővítette tihanyi birtokát, Rogán-Szendrei Cecília most elad belőle egy részt: 200 négyzetméternyi szőlőt kínál 20 millió forintért. Az adásvételről szóló hirdetményt a termőföldekre vonatkozó szabályok miatt kellett közzétenni – írta a 444.hu.

A Tihany Óvár városrészében található ingatlan hivatalosan szőlő művelési ágú, a szerződés nyilvános, hogy bárki élhessen elővásárlási jogával.

A most eladásra kínált 200 négyzetméteres darab ennek a tavaly megszerzett, nagyobb birtoknak a része.

Az ingatlan körül korábban voltak vitás ügyek. Az eredeti házat 2022-ben bontották le, az új építkezésről pedig Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő számolt be többször is. A politikus szerint a munkálatokat paravánnal próbálták eltakarni.

Később a képviselő egy olyan tűzivíztározóról is posztolt, ami szerinte feltűnően hasonlít egy medencére.

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter egy Facebook-videóban beszélt arról, hogy az M1-es autópályán tapasztalható hatalmas torlódások hátterében a korábbi kormányzat által megváltoztatott szabályozás áll, amely a koncesszor magánérdekeit szolgálta ki a közérdekkel szemben.

Kifejtette, hogy

Vitézy felidézte a korábbi műszaki előírásokat: „korábban hatályos útügyi műszaki előírások szerint az autópályákra vonatkoztak olyan szabályok, hogy egy ütemben csak 8 kilométer hosszan lehet ilyen félpályás tereléssel lezárni autópálya szakaszokat, és utána pedig kell egy olyan szakasz, ahol a normál autópálya kialakítás van, és utána lehet csak újabb lezárásokkal érinteni ezeket. Ezeket a szabályokat a koncesszor számára a tavalyi évben feloldották, és engedélyezték a számukra, hogy összességében majdnem 40 kilométer hosszan lezárások legyenek az M1-es autópályán.”

Szerinte a jelenlegi gyakorlat a magánérdekeket szolgálja ki.

Ez is egy tipikus példája annak, hogy hogyan szolgáltak ki a korábbi kormány a Mészáros Lőrinc és Szíjj László nevével fémjelzett autópálya-koncessziónak a magánérdekeit. Hiszen minden ilyen beruházásnál igaz az, hogy minél hosszabban van lezárva, minél több helyen lehet egyszerre munkát végezni, az annál olcsóbb lesz.”

A miniszter elismerte, hogy a helyzetet nem lehet azonnal megváltoztatni, mert sok helyen már felszedték a régi burkolatot, és a hatósági engedélyeket is kiadták. Ennek ellenére a nyárra azt kérte a cégtől, hogy több személyzettel és gyors beavatkozással próbálják segíteni a forgalmat és elkerülni a torlódásokat.

Múlt pénteken hajnalban két súlyos baleset is történt az M1-es autópályán Győr közelében, ami után a miniszterelnök azonnali jelentést kért a terelések biztonsági helyzetéről, Vitézy pedig soron kívüli vizsgálatot rendelt el. A jelentést az MKIF tájékoztatása szerint a Magyar Közút készíti. Az üzemeltető MKIF közölte, a tragédia szabályosan kiépített munkaterületen történt, és a terelés műszakilag megfelelt az előírásoknak.

Az M1-es autópályán jelenleg is zajlik a 2x3 sávosra bővítés és egy intelligens leállósáv kiépítése, ami miatt több szakaszon is terelések lassítják a forgalmat. Az év első felében több, jelentős torlódást okozó baleset és teljes útzár is volt a sztrádán, ami folyamatosan napirenden tartotta a munkaterületek hosszáról és biztonságáról szóló vitát.

Ingyenes alapvíz minden budapesti háztartásnak, az efölötti fogyasztásért pedig sávosan emelkedő díj: a főváros pénteken egy új, a klímaváltozás hatásaihoz igazodó vízdíjreformot javasolt. A koncepció egyszerre célozza a szolgáltatás pénzügyi fenntarthatóságát és a rászorulók védelmét. Budapest vezetése szerint a rendszer átalakítása elkerülhetetlen, miután a hőségriadók és az ellátásbiztonsági kockázatok a mindennapok részévé váltak – írta a 24.hu.

A pontos sávhatárokat és díjtételeket később dolgoznák ki, de a cél a takarékosság ösztönzése és a túlzott vízpazarlás visszaszorítása.

A főváros közlése szerint egy átlagos budapesti háztartás jelenleg körülbelül 1900 forintot fizet havonta, a javasolt módosítás pedig ezt az összeget csupán néhány száz forinttal növelné.

A reformcsomag intézményi oldalon is változást sürget: visszaadnák a településeknek a vízdíjak meghatározásának jogát. A főváros a szubszidiaritás elvére hivatkozva azzal érvel, hogy annak a szereplőnek kell döntenie, amely a szolgáltatásért felel. Ha a Fővárosi Vízművek feladata a vízellátás biztosítása, akkor rendelkeznie kell azokkal az eszközökkel is, amelyekkel ezt fenntartható módon meg tudja oldani.

A javaslat politikai hátterét Karácsony Gergely főpolgármester úgy vázolta fel, hogy a vízmegtartás fontosságában részleges egyetértés látszik az új, Élő Környezetért Felelős Minisztériummal, ugyanakkor a jelenlegi, 2013-ban befagyasztott díjrendszer számos ponton korrekcióra szorul. A vita lényege, hogy a politika hajlandó-e szembenézni a valósággal, és nem áldozza-e fel a vízkérdést a politikai populizmus oltárán.

Bár a fővárosban a közlésük szerint 10–12 százalékos hálózati vízveszteség országos szinten viszonylag jónak számít, ez is jelentős pazarlást jelez, amire a jelenlegi díjszinten nincs fedezet. A Duna vízállásának jövőbeli bizonytalansága pedig további ellátásbiztonsági kockázatot jelent.

Az év elejétől országosan egységesítették a nem lakossági, azaz a vállalkozók vízdíja rendszerét, és bevezettek egy átfolyási átmérőtől függő alapdíjat. A lépés sok cégnél sokkszerű áremelkedést okozott, és rávilágított a rendszer finanszírozási anomáliáira. A vita ekkor fordult rá élesen a díjszámítások átláthatóságára, miután egy bírósági döntés a számítások kiadására kötelezte a hatóságot, amire válaszul felmerült, hogy a kormány titkosítaná a vízdíjadatokat.

Az új környezetvédelmi tárca felállásával a vízmegtartás kormányzati prioritássá vált, a főváros pedig erre is hivatkozva terjesztette elő a sávos díjmodell javaslatát. A vita azóta sem csitult, június közepén egy újabb, a nem lakossági díjakat érintő, nagyjából 4,4 százalékos emelési tervezet is napirendre került.

Szombattól kedd éjfélig másodfokú hőségriasztás lép életbe az egész országban, miután megérkezik az év első komolyabb hőhulláma. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közölte, hogy az országos tisztifőorvos a HungaroMet előrejelzése alapján rendelte el az intézkedést – írja honlapján az NNGYK.

A riasztás szombat nulla órától kedd éjfélig lesz érvényben.

A szakemberek azt javasolják, hogy a nagy melegben mindenki figyeljen a bőséges folyadékpótlásra, elsősorban vizet vagy cukormentes italokat fogyasszon.

Azt tanácsolják, hogy kerüljük a kávé, az alkohol, a magas koffein- és cukortartalmú üdítők, valamint a zsíros ételek fogyasztását.

A másodfokú hőségriasztás azt jelenti, hogy a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 25 Celsius-fokot.

A hatóságok arra kérnek mindenkit, hogy a déli órákban kerüljék a tűző napot, tartózkodjanak árnyékos, hűvös helyen, és viseljenek könnyű, világos ruházatot.

Tavaly nyáron többször is el kellett rendelni a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztást, egy alkalommal az intézkedést meg is hosszabbították, miután a hőmérséklet napokon át 35 Celsius-fok felett alakult. A katasztrófavédelem akkor részletes útmutatókat adott ki, külön hangsúlyozva a zárt, parkoló autók életveszélyes felmelegedését. Ugyancsak a tavalyi év tapasztalata volt, hogy a másodfokú hőségriasztás akár 38 fokos csúcshőmérséklettel is járhat, és előfordult, hogy a kánikula miatt kiadott figyelmeztetés párhuzamosan futott az ország más részein érvényes zivatarriasztásokkal egy újabb hőhullám idején.