Trump bejelentette, hogy vesz egy Teslát, miután néhány hét alatt 50%-ot zuhant a cég árfolyama

Fontos bejelentést tett Orbán Viktor hétfő délelőtt: a kormány és a Kereskedelmi és Iparkamara egy 11 pontos intézkedéscsomagról döntött, amelyekkel a vállalkozókat segítenék. A sajtótájékoztatón a miniszterelnök azt mondta, nem adják fel korábbi célkitűzéseiket, így

A 11 pontos csomag részeiként ezeket jelentették be:

• Emelik az alanyi áfamentességet. Az értékhatár 2026-ban 20 millió forint lesz, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millióra nő. Így először 10 600, majd 20 000, végül 2028-ban már 28 900 vállalkozás lehet áfamentes.

• Módosítják az átalanyadózást: 2027-ben 50 százalékra emelik a költséghányadot, 2028-ról még egyeztetnek.

• Csökkentik a szocho alapját a főállású egyéni vállalkozóknál.

• Bővül a kisvállalkozói kör további 4–5000 vállalkozóval

• Barnamezős beruházásokat támogatnak: 100 millió forintos adókedvezménnyel támogatják a környezeti károk helyreállítását és a zöld beruházásokat.

• Adókedvezményt adnak az energiaellátóknak az infrastruktúra korszerűsítésére.

• Emelik a kiskereskedelmi adó határsávjait, ami 3500 vállalkozást érint

• Fél évvel elhalasztják az üzemanyagok jövedékiadó-emelését, ami 20 milliárd forintba kerül. Orbán Viktor ezt „fájó szívvel” jelentette be.

• Csökkentik az adminisztrációs terheket: a társasági adóelőleg értékhatárát 5 millió forintról 20 millió forintra emelik, ez 20 ezer cégnek jelent kedvező változást.

• Megemelik a mikrogazdálkodók egyszerűsített beszámolójának értékhatárát, ami 10 ezer vállalkozásnak jelent könnyebbséget.

• Speciális adócsökkentést kap 80 ezer egyéni vállalkozó: a NAV automatikusan elvégzi a biztosítottak bejelentését, és a szocho-bevallás negyedévesre csökken.

Orbán Viktor szerint a kormány nagyon nehéz dilemmával küszködik az ukrajnai háború kezdete óta, amely egyre inkább kihívás elé állítja őket. A kormányfő szerint a háborús retorika erősödésével a háborús gazdaság kifejezés már hétköznapi lett, Európában pedig egy ilyen gazdaság felépítése a brüsszeli terv. Ennek szerinte része Ukrajna uniós csatlakozása és hadseregének fenntartása, amely viszont jelentős forrásokat von el a közös költségvetésből. Magyarországnak erre reagálni kell, a dilemma pedig az, hogy fogadjuk ezt el, vagy másfajta gazdaságpolitikát építünk.

Orbán úgy látja, hogy utóbbira van lehetőség, az ország képes rá, de „ezt újra és újra asztalra kell tenni, hogy érvényes-e még ez az állítás”. Az Iparkamarával kötött egyezség alapja, hogy lehetséges folytatni azt a gazdaságpolitikát, amely nem a háború felé tart, hanem Magyarország nemzeti gazdasági érdekeit követi.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy várható még hasonló megállapodás a kormány és az Iparkamara között. A mostani egyezség szerint ugyanis a kamara részt vesz majd a gazdaságpolitika irányításában, sőt a gazdasági irányításában is egyre több szerepet fog vállalni, mindezt önálló döntési jogkörökkel.

A sajtótájékoztatón felszólalt Nagy Elek iparkamarai elnök is, aki elmondta, hogy egy felméréssel igyekeztek kideríteni a kis- és középvállalkozások probémáit. Ezekre a gazdasági minisztériummal próbáltak megoldásokat keresni, így születtek meg a most bejelentett intézkedések.

Via Index

Ahogy sok magyar szurkolónak, úgy Orbán Viktornak is fájdalmasan indult a hétfő, miután vasárnap az írek elleni válogatott focimeccsen eldőlt: Magyarország nem jut ki a jövő évi labdarúgó-világbajnokságra. A miniszterelnök a hétfő délelőtti sajtótájékoztatóját – melyen vállalkozóknak szóló intézkedécsomagot jelentett be – azzal kezdte, hogy gyászos hangulatban kellene fontos és jó hírekről beszélnie, ami nem könnyű.

– mondta a kormányfő, aki még azt is hozzáfűzte a mondandójához, hogy „a macska rúgja meg”.

Később aztán Orbán Facebook-oldalán megjelent egy videó, amely még reggel készülhetett. Ebben az asztalánál ülő kormányfőtől azt kérdezik, a gyász hányadik fázisában van.

– osztotta meg gondolatait Orbán Viktor.

A bejegyzéshez pedig azt írta: „Fel kell állni és menni tovább. Hajrá, magyarok!”

A vártnál egy évvel tovább, akár 2030-ig is kell várniuk a nyugdíjasoknak a teljes 14. havi juttatásra, legalábbis erre ad lehetőséget az a törvényjavaslat, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn nyújtott be. Bár a juttatás bevezetése 2026-ban elindul, a jogszabály a korábbi kormányzati kommunikációnál hosszabb időkeretet szab meg a teljes összeg elérésére.

A javaslat indoklásában a Portfolio.hu vette észre azt a mondatot, amely a korábbi hírekhez képest meglepetést okozhat a 14. havi nyugdíj bevezetése kapcsán.

Magyarán: ötéves keretet határoznának meg, ami a gazdasági lap szerint azért különös, mert Orbán Viktor miniszterelnök múlt héti bejelentése még négyéves bevezetési időszakot valószínűsített. Azt mondta,

A 2020-ban bejelentett 13. havi nyugdíjat eredetileg szintén négy év alatt építették volna fel, ám a kormány attól az ütemtervtől a nyugdíjasok javára eltérve már 2022-től fizette a teljes összeget.

A mostani törvénytervezet rögzíti, hogy a 14. havi juttatásra az öregségi nyugdíjasok mellett az egyéb nyugdíjszerű ellátásban részesülők is jogosultak. Feltétel, hogy a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint a tárgyév februárjában is megkapják az adott ellátást.

Számítások szerint az átlagnyugdíj addigra 259 ezer forintra nőhet, így a nyugdíjasok a havi ellátásukon felül megkaphatják a teljes 13. havi nyugdíjat (átlagosan 259 ezer forint) és a 14. havi juttatás első negyedét (átlagosan 65 ezer forint), ami összesen 583 ezer forint körüli összeget jelenthet.

Változtatott a korábbi tervein a TISZA Párt: a legfrissebb információk szerint mégsem Bódis Krisztát indítja Hadházy Ákos ellen Zuglóban – írja a Telex. Bódis a VIII. kerület központú Budapest 2. választókerületben szerepelhet a párt háromfős, előzetes jelöltlistáján. A Fidesz részéről ugyanitt Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos indulása valószínű.

Hadházy Ákos zuglói körzetében, a Budapest 6. OEVK-ban egy másik ismert név, Velkey György László szállhat ringbe a TISZA színeiben. Magyar Péter kabinetfőnöke egyike lehet annak a három jelöltnek, akik közül a párt szimpatizánsai online szavazással választják ki a végső indulót.

A kiszivárgott nevek között szerepel Tanács Zoltán, a TISZA programalkotási szakembere is, aki a belvárosi Budapest 1. választókerületben próbálkozhat. Ez a körzet a tavalyi átrajzolás után az I. és V. kerület központi részei mellett a VI., VII., XI. és XII. kerületből is magában foglal területeket.

Úgy tudni, hogy Kulcsár Krisztián, világ- és Európa-bajnok párbajtőrvívó, a Magyar Olimpiai Bizottság volt elnöke is megméretteti magát Budapest 10. választókerületében. Ez a körzet a XXII. kerületet, valamint Budafok és a XI. kerület egy részét fedi le, ahol a Fidesz helyi vezetője a Németh Zsoltot váltó Kocsondi Márk.

A TISZA Párt nem kommentálta az értesüléseket, csupán annyit közölt, hogy a korábban bejelentett menetrend szerint járnak el. Magyar Péter ígérete szerint a potenciális jelöltek hivatalos bejelentés még hétfőn megtörténik.