Teljesen új forrásból nyerhető ki a lítium – leszámolhatunk a világot mérgező bányászattal?
Az EnBW Energie Baden-Württemberg AG és a LevertonHELM nagy áttörést ért el a fenntartható lítiumkitermelés területén. A német-brit konzorcium közleményben tudatta, hogy sikeresen nyert ki 99,5 százalékos tisztaságú lítium-karbonátot geotermikus vízből, ami akkumulátorgyártáshoz is megfelelő minőségű. Ez a technológiai fejlesztés új utakat nyithat az elektromobilitás és az energiatárolás jövőjében, de a legnagyobb eredmény az lenne, ha a kritikus fontosságú lítiumot nem a ma ismert módszerek szerint bányásznák, hanem úgy állítanák elő, ahogy a két cég kutatói megálmodták: eleve meglévő és működő geotermikus erőművek melléktevékenységeként.
A lítium bányászata káros és fenntarthatatlan
A lítium, mint kulcsfontosságú alapanyag az elektromos autók és más modern technológiák akkumulátoraihoz, az utóbbi években hatalmas figyelmet kapott, de a bányászata számos környezeti és társadalmi problémát okoz. Ezek hosszú távon fenntarthatatlanná tesznek minden olyan iparágat, ami lítium előállításával vagy felhasználásával foglalkozik. Szóval bármennyire csábító a gondolat, hogy az elektromos autózás kíméli a környezetet és bármennyire is szeretjük a zsebre vágható, hordozható vagy viselhető elektronikai cikkeinket, a bennük lévő akkumulátorok – szintén elég káros folyamatok árán történő – gyártásához szükséges lítiumnak már a bányászata is elképesztő környezeti hatással jár.
Először is: rendkívül vízigényes folyamat, különösen az úgynevezett sópáncélozott területeken, amilyen például a chilei Salar de Atacama, az egyik legnagyobb kitermelő helyszín a világon. Bár Ausztrália és egy nemrég felfedezett készlet nyomán az Egyesült Államok is komoly mennyiségű lítiumot tartalmazó lelőhelyekkel rendelkezik, a tavalyi adatok alapján csak Bolívia, Chile és Argentína (vagyis a Lítium-háromszög) rendelkezik a világ lítiumtartalékának 70 százaléka felett. Mivel ezekben az államokban is törékenyek a helyi vízkészletek, egyre súlyosabb problémákat okoz a terhelésük – főleg, ha eleve vízhiányos régiókban zajlik a kitermelés. A nagy kiterjedésű, földfelszíni bányászat során a vízkészletek szennyeződése meglehetősen gyakori, ami károsítja az ökoszisztémát, felborítja a természetes diverzitást és megkárosít mezőgazdasági területeket is.
Másodszor: a lítium kitermelése és feldolgozása során kibocsátott por, illetve nagy mennyiségű vegyi anyag súlyosan szennyezi a levegőt. A bányászati műveletek során felszabaduló káros anyagok – mint a kén-hexafluorid és más toxikus vegyületek – hozzájárulnak az üvegházhatású gázok kibocsátásához, valamint légzőszervi betegségeket okozhatnak, mind emberekben, mind pedig állatokban.
Harmadszor: a lítium bányászata jellemzően a helyi közösségek érdekeinek figyelmen kívül hagyásával történik. A bányászati cégek általában nagy területeket sajátítanak ki, gyakran erőszakkal vagy tisztességtelen eszközökkel, amelyek következtében a helyi lakosok elveszítik földjeiket és megélhetésüket – ráadásul a bányászati tevékenységekre nem igazán jellemző, hogy megfelelő kompenzációval járnak: a helyi közösségek nem, vagy csak elenyésző mértékben részesülnek a profitból. Márpedig a profit óriási.
A lítiumot elsősorban elektromos járművek akkumulátorainak gyártásához használják, de ott van gyakorlatilag minden más elektronikai eszközünkben, például az okostelefonokban, a laptopokban és a tabletekben vagy az okosórákban is. Ha mindez nem lenne elég, a lítiumot üveg- és kerámiafényezésben, valamint hőálló üvegekben is használják, szóval kár elaprózni: hatalmas rá az igény, és az éhség a járművek egyre agresszívebb elektrifikálása jegyében – amit a világon mindenhol éppen az ökológiai lábnyom csökkentésére hivatkozva erőltetnek – egyre csak nő. Ez nagyon negatív hatással jár a dolgozói rétegekre nézve, hiszen a lítiumbányászattal foglalkozó társaságok alkalmazottai gyakran veszélyes és egészségtelen körülmények között, a biztonsági előírások és megfelelő védőfelszerelések figyelmen kívül hagyásával dolgoznak, ami komoly egészségügyi kockázatokat jelent. Mindeközben gyakran eléggé alulfizetett, szakszervezeti vagy bármiféle jogi képviselet nélküli tömegekről van szó.
A negatív környezeti és társadalmi hatások, valamint a folyamatos keresletnövekedés mellett egyre nehezebb lesz gazdaságosan és környezetkímélő módon lítiumot kitermelni. Ez a helyzet fokozza a fenntarthatósági aggályokat, mivel az alternatív energiaforrások és technológiák iránti igény egyre csak növekszik. És ha már itt tartunk: a lítium akkumulátorok életciklusának végén keletkező hulladék kezelése szintén komoly kihívást jelent. Az újrahasznosítás jelenleg nem elég hatékony, a környezetbe jutó veszélyes anyagok pedig további szennyezést okoznak. A hatékonyabb újrahasznosítási módszerek kidolgozása és bevezetése elengedhetetlen (lenne) a lítium bányászat hosszú távú fenntarthatóságához. Minderre találhatott most megoldást a német-brit konzorcium.
Nagyon kellenek az új lítiumforrások
A két fent írt vállalat munkája felbecsülhetetlen jelentőséggel bírhat, már akkor is, ha a világ lítiumbányászatának csak egy részét sikerül kiváltani azzal a tiszta és innovatív megoldással, amit kieszeltek. Az EnBW a világon elsőként alkalmazta a lítium közvetlen kinyerésének technológiáját a baden-württembergi Bruchsal geotermikus erőművében. Az eleve termálvizet mozgató üzem csak úgy mellékesen képessé vált kinyerni 99,5 százalékos tisztaságú lítium-klorid oldatot a rajta áthaladó geotermikus vízből. Ezt az oldatot az angol LevertonHELM laboratóriumaiban, Basingstoke-ban finomították tovább, hogy végül kiváló minőségű lítium-karbonátot állítsanak elő – ami így már közvetlenül felhasználható akkumulátorok katódanyagának gyártásához.
Fenntartható megoldás az energiaátmenet szolgálatában
Az EnBW és a LevertonHELM együttműködése nem áll meg ezen a ponton: a két vállalat célja a technológia továbbfejlesztése, hogy még fenntarthatóbb módon állíthassanak elő lítium-karbonátot és lítium-hidroxidot. A projekt hosszú távú célja a helyi források kiaknázása, ami elengedhetetlen az elektromobilitás és az energiatárolás kapacitásának növeléséhez, közben pedig óriási jelentősége lehet a Lítium-háromszög helyi ökoszisztémáinak és közösségeinek megóvásában is, hiszen azok a területek nagy bajban vannak, már azon egyszerű oknál fogva is, hogy
Az EnBW új folyamata a ma ismert megoldásoknál sokkal környezetbarátabb, és fontos alternatívává válhat – egyrészt a környezetkímélő módszer, másrészt pedig a lítiummal nagy mennyiségben nem rendelkező gazdaságok külföldi kitettsége okán.
„Az energiaátmenet sikeréhez elengedhetetlenek az energiatároló technológiák, márpedig a lítium központi szerepet játszik az elektromobilitás és a megújuló energiák területén” – mondta Dr. Thomas Kölbel, az EnBW kutatás-fejlesztési szakértője. A LevertonHELM-mel való együttműködés célja, hogy fenntartható lítiumforrást teremtsenek, és kielégítsék az egyre növekvő keresletet, úgy Németországban, ahogy Európában. Bart Vanden Bossche, a LevertonHELM kereskedelmi igazgatója erre ráerősítve úgy nyilatkozott: az ilyen együttműködések kulcsfontosságúak az európai erőforrások fejlesztéséhez, és helyi termelési képességek kiépítése alapvető lehet az Európai Unió energiaátmenetének támogatásához is. Laura Herrmann, az EnBW kutatási és fejlesztési projektmenedzsere kiemelte, hogy
Az EnBW és a LevertonHELM innovatív megoldása egy új, fenntarthatóbb utat nyit a lítium kinyerésére, geotermikus vízből. Ez a technológia nemcsak csökkenti a környezeti terhelést, hanem hozzájárul az elektromobilitás és a megújuló energiák terjedéséhez is, hiszen a jövő akkumulátorai már akár geotermikus vízből nyert lítium alapúak is lehetnek. Ez jelentős lépés egy zöldebb és élhetőbb világ felé, amiben minimalizáljuk a lítiumbányászat negatív hatásait és biztosítjuk a fenntartható fejlődést a jövő generációi számára.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
