FELFEDEZŐ
A Rovatból

Te ismered mind a kilenc magyar kutyafajtát?

Őshonos kutyafajtáink már a honfoglaló magyarok nyájait és gulyáit is rendíthetetlenül őrizték. Ők azok a négylábúak, amelyek már a Kárpát-medencében éltek a honfoglalás idején, vagy a népvándorló magyarokkal jöttek ide.


A Kárpát-medence két legrégebbi négylábúja az ösztönösen őrző-védő komondor, és a nyájőrzésre, szolgálatra vagy akár vakvezetésre is kiváló kuvasz. A legifjabb fajta pedig a drótszőrű vizsla, amely ugyanúgy örül a betörőnek, mint a barátainknak.

A kutya az ember legjobb barátja, szól a mondás, és nem alaptalanul: őshonos kutyafajtáink már a honfoglaló magyarok nyájait és gulyáit is rendíthetetlenül őrizték. Ők azok a négylábúak, amelyek már a Kárpát-medencében éltek a honfoglalás idején, vagy a népvándorló magyarokkal jöttek ide. Bemutatjuk a kilenc magyar kutyafajtát (kuvasz, komondor, rövidszőrű és drótszőrű magyar vizsla, puli, pumi és mudi, magyar agár és erdélyi kopó), hogy felelevenítsük az emberek és az ebek összefonódásának történetét.

Kuvasz

A kuvasz az egyik legrégebbi kutyánk, elődei a honfoglaló magyarokkal kerültek a mai Magyarország területére. Elsősorban nyájőrzésre, valamint ragadozó vadállatok és a rablók ellen használták, mivel intelligens őrző-védő fajta. Nem tűri a láncra verést és szűk életteret. Fejlett vadászösztöne miatt az Árpád-kortól a XX. század elejéig népszerű vadászkutya volt, a pásztorkodás megszűnésével a tanyák és vidéki kúriák megbízható nyájőrzőkutyája vált belőle. Senki nem mert esténként botorkálni a tanyák közt, hiszen egy efféle jószággal találkozni felért egy életveszéllyel.

– A kuvasz megítélése napjainkban igen sok vitát indított, hogy mire használták, mire tartották alkalmasnak elődeink

– meséli lapunknak Zsóri Zsolt, a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület elnöke.

– Két izgalmas példám is van a múltból: Zajcsek Alfons nyugalmazott százados, a magyar királyi csendőr kutyatelep igazgatója „Az eb nevelése és kiképzése - A közbiztonsági és hadiszolgálati ebek vezetése” című, 1924-es könyvében azt írta, hogy a kuvaszt a legalkalmasabb szolgálati kutyafajtának tartja. Ezen kívül a Magyar Vakvezető kutyakiképzés alapítója és megszervezője, Rithnovszky János is említést tesz a kuvaszról: az 1962-ben megjelent „A vakvezető kutya kiképzése” című könyvében a vakvezetésre legalkalmasabb kutyafajták között említi. Saját tapasztalatom pedig, hogy sport- és szabadidőkutyának remek társ, emellett az éjszakai nyugalmat is biztosítja, a ház körüli járőrözésével” – teszi hozzá Zsóri Zsolt.

Az ismert magyar kuvasz-tartók között van Orbán Viktor, Matolcsy György, Horkai Zoltán állatkoordinátor (aki több mint 70 filmben koordinálta a legkülönfélébb állatokat), valamint Medveczky Ilona, utóbbinak még kennelneve is volt.

Komondor
A komondor a másik legrégebbi kutyafajtánk: ősei Ázsiában éltek, csak a vándor-pásztorkodó magyarok hozták el ilyen messzire.

A nyájak őrzésében jeleskedő négylábú annyira ösztönösen védelmezi a területét, hogy tanítani sem kell rá. Nem véletlen a mondás, miszerint „a komondor mellett be lehet menni a portára, de kijönni már nem”. Köztudottan embercentrikus, de öntörvényű és nehezen tanítható: a számára értelmetlen parancsokról egyszerűen nem vesz tudomást.

Magyar vizsla

A rövidszőrű magyar vizslát a XIV-XV. században a pannon kopóból tenyésztették ki, apróbb állatok levadászására. Később a minket megszálló törökök keresztezték az ő sárga kutyáikkal, így alakult ki a jellegzetes barna színe. Az 1900-as évekre majdnem kihalt, csak nemzeti összefogással sikerült újjáéleszteni a vérvonalat.

Az 1930-as években kitenyésztették a drótszőrű változatát is (a rövidszőrű magyar vizslák almaiban előforduló, hosszabb szőrű kölyköket pároztatták drótszőrű német vizslákkal), ezzel elnyerve a legfiatalabb magyar kutyafajta címet.

Mindkét vizslafajtát sokoldalúan használják a vadászok, mivel minden terepviszonyon egyaránt remekül helytáll.

A lövés előtti és utáni munkában is részt vesz: az apróvadat kiszimatolja, jelzi a gazdájának, majd a meglőtt vadat megkeresi és visszaviszi, legyen szó szárazföldről vagy vízről. A XIX. század végén már vizslaversenyeket szerveztek Magyarországon, ahol a magyar vizslák sorra nyerték a díjakat. Nagyon jól tanítható, egyedül házőrzőnek nem alkalmas, mert a betörőt éppolyan lelkesen üdvözli, mint a családi barátokat.

Puli

A puli igazi terelő munkakutya, régi pásztoraink nagy segítője, száz éve már célzottan emiatt tenyésztik. Ázsiából került ez a típus is hozzánk a vándorló ősökkel, ugyanakkor már az ókori sumérok is hagytak ránk pulira hasonlító kutyaszobrot, úgyhogy a vérében van a terelés. Régen egy marhát is adtak egy-egy kölyökért cserébe, akkora értéke volt. Speciális szőrzete összetéveszthetetlen, és bár nagyon ugatós, de gyermekszerető és minden instrukciót megértő fajta.

A Facebook-alapító Mark Zuckerberg 2011-ben egy magyar pulit szerzett be családi házikedvencnek.

Az amerikai Oregonban, a Pannonia Puli Kennel nevű tenyésztőnél vásárolt Beast megvásárlását megelőzte egy kisújszállási látogatás, ahol Zuckerberg és felesége órákon keresztül faggatták a Ludas Matyi Pulitenyészet tulajdonosát, hogy mindent megtudjanak a fajtáról. Idén májusban Beast mutatta, azaz ugatta be az Instagram új funkcióját is.

Pumi

A puli és az országba bekerült német és francia terrier jellegű terelőebek kereszteződésével jött létre a fáradhatatlan pumi. A szintén ízig-vérig terelőkutya rendkívül aktív és csaholós.

Mudi

A XVIII-XIX. századi magyar terelőkutyák és különféle német juhászkutyák spontán keveredéséből alakult ki az egyik legritkább magyar pásztorkutyafajta. A méltatlanul ismeretlen kutyafajta pedig szolgálatkész és munkabíró, a gazdájára tökéletesen hallgat, ráadásul katasztrófakutyának is bevált.

Magyar agár

Legősibb vadászkutyánk a magyar agár, amelyet szintén keletről hoztak magukkal a magyarok, és évszázadokon keresztül a lovas vadászatok elengedhetetlen kiegészítője volt. Honfoglalás-kori szerepét ásatások is bizonyítják. A XIX. században az angol agárral keresztezték, ettől finomabb külsőt kapott, de belső értékei nem csorbultak.

A II. világháború alatt majdnem kihalt a fajta, úgy kellett összekapdosni az országban fellelhető egyedeket, hogy újra tenyészthető legyen. A magyar agár kitartó állat, de kegyeit nem könnyű elnyerni, és embertelen (vagyis kutyátlan) bánásmód esetén elszökik a gazdájától.

Erdélyi kopó

Az erdélyi kopó elődje a – törökök sárga kutyáiból és a Kárpát-medencében élő fajokból kikevert – pannon kopó. A középkorban a főúri udvarok kiskedvence volt. A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás fejlődésével már nem használták annyit, és csak a Kárpát-medence nehezen bejárható erdőségeiben vitték magukkal a vadászok. A II. világháború ezt a fajt is majdnem eltüntette, de sikerült végül Erdélyből menekíteni párat, és feléleszteni a vérvonalat az 1970-es évekre. Az erdélyi kopó specialitása az, hogy szinte bármilyen éghajlaton, terepen és időjárási viszonyok közt tud vadászni. Alapvetően szívós és bátor kutya, feleslegesen nem ugat, és ideális családi kedvenc. Csak sétáltatni nem lehet póráz nélkül, mert igazi vadászkutya, és ha meglát valamit, rögtön üldözőbe veszi.

A te szíved melyik fajtáért dobog?

A források itt, itt és itt találhatók.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Pokoli fájdalmak miatt ment kórházba, tűzszerészek jöttek ki hozzá: egy 1918-as gránátot operáltak ki egy férfi végbeléből
A toulouse-i sebész a lelet után azonnal riasztotta a francia hatóságokat, akik elszállították a hadianyagot. Az ügynek itt nincs vége, a férfi ellen eljárás indul.


Aligha felejtik el a toulouse-i Rangueil kórház orvosai a január 31-ről február 1-re virradó éjszakát, amikor egy 24 éves férfi esett be a sürgősségire, pokoli fájdalmakra panaszkodva. A fiatalember csak annyit árult el, hogy felhelyezett magának „egy tárgyat”, ami beszorult.

A bizarr ügyről elsőként beszámoló La Dépêche szerint az orvosi csapat hajnali 2 óra körül a műtőbe tolta a férfit, hogy eltávolítsák a rejtélyes holmit. Az operáció közben azonban a sebésznek elakadt a lélegzete: egy, az első világháborúból származó, 1918-as gránát került elő a páciens végbeléből.

„A műtét közben döbbentünk rá, hogy egy első világháborús lövedékkel van dolgunk, amit a férfi a végbelébe juttatott”

– nyilatkozta egy, a neve elhallgatását kérő kórházi forrás. A megdöbbenést azonnal felváltotta a félelem, hiszen senki sem tudhatta, hogy a rozsdás hadianyag robbanásveszélyes-e.

Az orvosok nem kockáztattak: azonnal riasztották a tűzoltókat, a rendőrséget és a tűzszerészeket. A kiérkező szakemberek átvették a szerkezetet, és az alapos vizsgálat után megállapították, hogy szerencsére már nem jelent veszélyt, így hatástalanították. Míg a tűzszerészek elszállították a különös leletet, a páciens vasárnap is kórházi megfigyelés alatt maradt. A történetnek azonban itt nincs vége. „Nem hagyjuk annyiban a dolgot, eljárást indítunk a fegyverjogi törvények megsértése miatt” – szögezte le a rendőrség.

Nem ez az első ilyen hajmeresztő eset Franciaországban. 2022-ben egy 88 éves férfi jelent meg a touloni kórházban egy hasonló, első világháborús lövedékkel a testében, akkor az intézmény egy részét ki is kellett üríteni a beavatkozás idejére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
FELFEDEZŐ
A Rovatból
Megdermedt leguánok potyognak a fákról Floridában, egy nap alatt több mint ezret gyűjtöttek be
A hatóságok különleges engedélyt adtak ki a befogásukra. Sokan azonban nem is sejtik, mekkora veszélynek teszik ki magukat a megmentésükkel.


Miközben a hideghullám miatt szó szerint az égből potyognak a megdermedt leguánok Dél-Floridában, a lakosok tömegesen kezdték leadni az állatokat. Az NBC6 South Florida kamerái rögzítették, ahogy

a Floridai Hal- és Vadvédelmi Bizottság sunrise-i irodájánál februárban egyetlen nap alatt több mint ezer példányt vettek át. Egyikük 50-100 állatot vitt be, egy másik pedig arról számolt be, hogy „több mint 100 fontnyi (mintegy 46 kilogramm) leguánt” gyűjtött össze rövid idő alatt.

A bizottság rendkívüli rendelettel tette lehetővé, hogy a lakosok ideiglenesen, külön engedély nélkül is befogják a hidegtől elkábult zöld leguánokat. Mindeközben másokról videók készültek, amint autóikban, törölközőkkel és hajszárítókkal próbálták melegíteni a hüllőket, ami viszont ellentétes az előírásokkal.

A zöld leguán nem őshonos Floridában, az 1960-as években került az államba. Mivel invazív faj, jelentős környezeti és gazdasági károkat okoz. Mint minden hüllő, a zöld leguán is ektoterm, vagyis testhőmérsékletét a külső környezet határozza meg.

„Floridában azonban megfigyelték, hogy a leguánok akkor kerülnek hidegsokkba, amikor a kinti hőmérséklet 10 Celsius-fok alá süllyed”

– magyarázta Natalie Claunch, az USDA vadvilág-kutató központjának biológusa. A hideg hatására anyagcseréjük és szívverésük lelassul, egyfajta kábult állapotba kerülnek, elveszítik izomkontrolljukat, és egyszerűen lepotyognak a fákról.

A hatóságok éppen ezért óva intenek mindenkit attól, hogy az állatokat otthon vagy az autóban próbálja felmelegíteni.

„A leguánok gyorsan fel tudnak ébredni a kábultságból”

– figyelmeztetett Shannon Knowles, a bizottság kommunikációs igazgatója. „A vadon élő leguánok védekezhetnek, ha nem tudnak elmenekülni: éles fogaikat és karmaikat, valamint hosszú, csapó farkaikat használják.”

Az ingatlantulajdonosok, vagy az ő beleegyezésükkel bárki, humánus módon elpusztíthatja a befogott állatokat, bár az állatkínzás elleni törvények rájuk is vonatkoznak. A Karib-térségben, ahol őshonosak, a leguánokat „a fák csirkéjének” is nevezik, húsukat és tojásukat is fogyasztják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Videó: hatalmas bulit rendeztek a jegesmedve-bocsok Nyíregyházán egy bójával
A 2024-ben született medvék remekül érzik magukat a Nyíregyházi Állatparkban, ahol mindig akad számukra valami újabb izgalmas játék.


A Nyíregyházi Állatparknak és a látogatóknak is egyik kedvence a jegesmedve család. Ootek és Jorek, a 2024 végén született bocsok nagyon élénkek, és sok vidámságot hoznak a hétköznapokba. Az állatkert ezért külön "Macihíradó"-ban számol be arról, hogy éppen mit művelnek a nagyra nőtt medve-gyerekek. Anyjuk Sznyezsána is felbukkan a videókban.

A legfrissebb kisfilm igazán viccesre sikerült, úgy tűnik, hogy a bocsok érzik a farsang közeledtét. Egy narancssárga bójával kezdtek játszani, ami végül az egyikük fejére került. Nehéz eldönteni, hogy kalapnak, vagy hatalmas csőrnek gondolta a maci, de a jelek szerint élvezte a játékszert.

A jegesmedve mama kétéves korig neveli a bocsait. Utána - ivel a fajmegőrzési programban érkezett szülőállatok utódai - a faj koordinátor ajánlásával másik állatkertbe kerülnek majd.

VIDEÓ: Játék a medvecsaládnál


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Döntöttek a szegedi medvék: Mici és Ursula ma véget vetett a télnek
A Szegedi Vadaspark két medvéje, Mici és Ursula ma reggel a kíváncsi gyereksereg szeme láttára bújt elő. Viselkedésük egyértelmű jelzést küldött a tavaszról, de vajon a meteorológusok is egyetértenek velük?


Vége a télnek? Erre a kérdésre adtak ma választ a Szegedi Vadaspark medvéi, Mici és Ursula, akik a borús időben előmerészkedtek barlangjukból. A népi hagyomány szerint a jóslat egyértelmű: hamarosan jön a tavasz.

A vadasparkba február 2-án, hétfőn medvelesre várták a látogatókat. A helyszínen rengeteg óvodás csoport gyűlt össze, akik mondókákkal is készültek a medvék fogadására - számol be róla a 24.hu.

A jóslat szerint ha a medve kijön a barlangjából és meglátja az árnyékát, majd visszabújik, akkor hosszú és hideg télre kell számítani. Ha viszont nem lát árnyékot, és kint marad, a tél hamarosan véget ér.

A borús, felhős időben Mici és Ursula nem látta meg az árnyékát hétfő délelőtt. A vadaspark által közvetített élő adásból kiderült, hogy a két barnamedve a nap folyamán sem fogja meglátni, így a hagyomány szerint a tél már nem tart sokáig.

Nem ez az első alkalom, hogy a szegedi medvék a tavasz korai érkezését jósolják; tavaly is előbújtak és a felkínált gyümölcsök majszolása után kint maradtak. Mici és Ursula egyébként régóta a vadaspark lakói, örökbefogadójuk a Szegedi Vízmű Zrt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk